Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1881-12-15 / 50. szám

„N Y I B Y 1 D B K.“ De addig is, mig ezen törekvés érvényesülhet, az egyesület tisztelettelj'éSéh 'kéri a nmlt. kir. p. ü. miniszter urat, hogy tekiiítetbe véve ezen vidéknek évek óta tartó rósz terméseit és nagy vízkárokkal sújtott hélyzétét: méltóztássék a termelőknek a be­váltásnál véghezmenő további megkárosítását meg­akadályozni és azonnal elrendelni, hogy e kérvény­ben tisztelettéljesen előadott sérelmei a lehető leg­gyorsabban megvizsgáltassanak és orvoslást nyerjenek. Az egyesület annál nagyobb bízalomni'ál for­dul Nagyméltóságodhoz ezen tiszteletteljés' kére­lemmel, mért megszokta Nagyméltóságód közélet­pályáján, mindenütt ahol e nemzet cultűralis • és gazdászati kérdései merülnek fel, mély belátása és igazságszeretével találkozni.“ Rövid elmélkedés a közraktárak hivatása és czéljalppliv Mióta a magyar állami háztartás mérlege évenként 35—40 millió forint teher vagyont mu­tat, a kiadások leketőlegés redukálása után is, és ha az állami gépezetet, mely Ugyan nem egészen a mi hatalmunkban áll, beszüntetni nem akarjuk, az évenkénti kiadási többlet 35 és 40 millió közt váltakozik; de miután az állam rendés bevételi forrásai fenékig kimeritvék, a differencziát kölcsön­pénzből kell Íiogy fedezzük, s igy kamatterhünk 3.5 millióval nő. évről-évre. • Miután pedig az országos budget rendszere­sítése iránti törekvés ezen mizériát állandósítani látszik; már pedig, ha valamely határozott meny- nyiséget nagyobb mérvben apasztunk, évről-évre mint azt Szaporítani bírjuk, az alapmennyiség bi­zonyos idő elteltével tökéletesen felemésztetik; el lehetünk tehát készülve arra, hogy a folytonosan fokozódó .állámdefíczit, a már úgy is passivitásra jutott magán vagyont lehető • leghamarabb minden activ képességétől megfosztja, és ékkor bekövetke­zik a népek legszomorúbb sorsa; a magán háztar­tások bukása. Hogy 'pedig vakon ne Várjuk be a biztosnál- biztosabb szomorú következményeket, igyekezzünk magunk, a kiadási szükséglet aránya szerint, öreg­bíteni bevételeinket: uj jövedelmi források alakí­tása, megteremtésé és a régi jövedelmi alapok lehe­tőleg jövedelmezőkké tétele által is. Ezén parancsoló szükségnek tulajdonítható, az ország szivében a közvagyonosodás emelésére tö­rekvő üdvös mozgalom. Ott látunk élén egy országos főúrat, az eddig általuk lenézett iparossággal szövetkezve, mint veti latba: a születés, vagyon s egyéb ‘előnyeit az •• ipar érdekében. Nyomban egy másik főnemest, ki tekintélye 'égész nagyságával, törekszik lendíteni az ország földíttivelő osztályán. Majd összeáll egy consortium, államférfiak és mágnásokból azon kitűzött czéllal: hogy az ország fővárosában állandó telepet teremtsenek az ország felesleg gabona terményeinek, a közraktárak in­tézményéivel. A válláikozó-csoport széllemi, erkölcsi és anyagi tőkéjé nemcsak teljes 'garantiát nyújt a vállalat sikere felől, de méltó nagy Várakozást kelt fél maga iránt',­tudat némileg megnyugtatta. Álig várta, hogy az ön­vallomáson túl légyen. Másnap Szitáryt csakugyan kihallgatták. Az ém- berölés és pedig szándékos emberölés bűntényének elkö­vetését csakugyan magára vállalta. Nejét nem vallotta he részesnek, egyikért Azért, hogy gyermekéi ne marad­janak anya nélkül; más részről ivedig azért, hogy ne tudják börtönben szülőiket; legalább az egyiket ártat­lannak gondolja a világ. A vizsgáló, bíró Szitáry vallomását jegyzőkönyvbe vette, s aláíratván, börtönébe bocsátotta. Utána csakhamar a nő lett‘kihallgatva. Szitáryné szintén mindent magára akart vállalni hasonló indokból, mint férje. De vallomásának őszinte­ségét a vizsgáló, kétségbe vonta. Mindazáltalj. jegyző­könyvbe kellett vennie; nemcsak, de sőt fémével szem­besíteni is kellett; ezt hozván magával az eljárás szük­ségessége. Hitelt azonban sehogy sem tudott, szerezni vallomásának. JJy bűn elkövetését senki, sem tudta fel tenni egy oly szép, müveit és kedves hőről, mint Szi­táryné. De vallomását sem, lehetett, figyelmen, kívül hagyni. Miért is a törvényszék mindkettőt elmarasztalta. A nőt másfél, a férjet két évre. Enyhítő körülményül tudatott be részükre, kifogás­talan előéletük, a megcsalatott férj szánalomra méltó fájdalma és. elkeseredettsége, s a nő csalódása Kálossy- bau. Valamint Kálossy könnyelmű előélete, Szitáryné el­hagyása után Verdesy Gizellával kötött viszonya ; ami a vizsgálat alatt, mind beigazolva lön, szintén enyhítő kö­rülményekül vétetett. i Az Ítéletet egyik fél sem föllebbezte. A vádló kir. Ügyész kitűnő jogász és ritka emberbarát volt. Á védőügyvédnek nem vólt nehéz feladata védeni védenczeit; mert a vádlévél minden lehető enyhítő és kedvező körülményt felölelt és felhasznált, a boldogtala­nok sorsának enyhítésére. A magyar földmivelő-osztály tekintélyes része évek óta görnyedezik, a föld csekély járadéka miatt beállott deficzit?-súlya alatt, — az adó hagy, a pénzláb magas, és a piac? bizonytalan, s nem rit­kán törtéit, különösén a kisebb termelővel, hogy az adó-exékutor, vágy a még ennél kegyetlenebb uzsorás, által nyakán szorított, megrohanta a keres­kedőt, hogy annak minden áron eladja terményét, mert levegőre volt szüksége, s nem várhatott. A nagytermelőnek is ' elég baja volt, mely bajt az egészségtelen cbtíéurrentia okozott ne­ki; de a közraktár most igy szól a termelőhöz: .égy bizonyos árban átveszem a terményedet, ha ezen .ár neked nem felel még, rakd le helyisé­günkbe, s mi adunk törvényesen megállapított ka­mat mellett előleget, isiinét csak törvényesen meg­határozott kezelési- s rak-dij mellett, s mindaddig felvigyázunk terményedre, mígnem kedved jön azon túladni, A termelő akkor maga desz a kereskedő, spe­kulál, mig áz-árak meg nem felelnek kívánalma­inak: pénze is, terménye is van, s a zaklatás megszűnik. De miután a közraktári intézmény segélyével a termelők maguk veszik át a kereskedői közvetí­tést, jobban uralhatják a -concurréntiát, s az internationalis piáczon, mint országos jelleggel biró factórok, terményeiknek jobb hitelt, s vele jobb árt szerezhetnek. Deutsch Adolf. A közigazgatás köréből. A folyóhó 9-én tartott megyei közigazgatási bizott­sági ülésen előterjesztett tiszti főorvosi, jelentés szerint a múlt hó elején kifejlett skárlát járvány szedte legin­kább áldozatait a megye területén több helyeken. Gáván a betegek száma kipuhatolható nem lévén, 16 halálos eset constatálható. ­T.-Lökön, ahol a sikerültebb rendszabályok, a be­tegek számát kideríthették, 98 beteg közt 14 haláleset fordult elő. ­Berczelen pedig 9 betegségi esetben 1 volt halálos.­Merültek még föl hurutos toroklobi és roncsoló toroklobi esetek is itt-ott szórványosán. A hasznos házi állatok egészségi állapota, nehány felmerült agy-bántalmi és tüdő-gyuladási esettől eltekint­ve, kielégítőnek jelezhető. A kir. adófelügyelő jelentése szerint, a múlt no- vemberhőban összesen 11Ö/002 'frfc 71 kr. adó-összeg folyt be. Hátrány maradt 610.348 frt 43 kr. A kir. ügyészség előterjesztése szerint, a törvény - széki fogházban nbvemberhé utolsó napján letartóztatva volt, jogerejüleg elitéit 87, fölebbezés alatt álló 76, vizs­gálat alatt maradt' 26, összesen 189 egyén, ezek közt 163 férfi és 26 nő. Az egészségi állapot kielégítő halál­eset nem fordult elő. Babmunka keresmény czimén be­folyt az állam kinostára részére 70 frt 53 kr. Novem­ber havában letartóztatva volt, a nagykállói kir. járás­bíróságnál viszgálati; fogoly 8, elitéit 2, összesen 10 egyén; a nyírbátori kir. járásbíróságnál vizsgálati fo­goly 9, elitéit 12, összesen' 21; a kisvárdai kir. járás­bíróságnál vizsgálati fogoly 7, elitéit 16, összesen 23 egyén. A megyéi árvaszéki elnök kimutatása szerint, a múlt hóban összesen 1032 ttgydarab intéztetett el. Ebből a Básthy Barna ülnök tevékenységére 249, Péoby Gyu­la ülnökére 240. Böszörményi Kornél ülnökére 241 ; Okolicsányi Géza kisegítő ülnökére 179 ; Novák Gyula jegyzőére 123 esik. Elintézetlenül maradt deczemberhó- ra 1589 darab. Bégen volt még tárgyalás oly népes és válogatott közönség által látogatott, mint ez. A megye és vidék értelmisége mind érdekkel kisérte a végtárgyalást. Talán ezért lett oly kedvező lefolyása, e különben nem minden­napi bűnpernék. , Az ítélet kihirdetése után boosánatott kért Szitáry a törvényszéktől, hogy ‘gyermekeitől és öreg 'atyjától elbu- csuzhássék. Nejét egyetlen tekintetre sem méltatta. Egy átalábau nem volt kédvéíe Szitáryníak, hogy neje oly igen bevádolta magát, amit igen könnyen ki­kerülhetett volna. De más oka is volt nejétől elfordulnia. A vizsgálatból igen sokat megtudott Szitáry, a neje, és Kállossy. közti viszonyt illetőleg. A szánalom helyét a megvetésnek bizonyos neme foglalta el Szitáry lelkében. E magatartását az idő nem sokára igazolta. Neje a szó szoros értelmében rósz teremtés volt. Ahelyett, hogy börtönében a vezéklésnek, az Önmagába szállásnak adta volna jeleit: mindinkább alább-alább sülyedt. Csak­hamar az a hir kezdett szárnyra kelni a fegyenczek közt, hogy a szép jegyzöné a börtönfelügyelővel igen jó lábon áll. E hir, nem soká Szítáryig is eljutott. Ekkor Szitá­ry megkérte a törvényszéki elnököt, hogy kegyeskednék őt az irodában használni. A törvényszéki elnök az autographiához vette és ott al­kalmazta. Ezdntül itt töltötte nappalait; sőt később, mi­után a nyomdai helyiség épen a börtönök közelében volt még az éjszakákat is. Teljesen átköltözött a nyomdai helyiségekbe; tehát csaknem el lett’ különitve a többi mindenféle raboktól. E körülmény egészen kicserélte Szitáryt. Más, egészen más ember lett belőle. Sorsában megnyugodött. A nyomda utján alkalma nyilt a városi ügyvéd urakkal találkozhatni. Ez alkalom neki pár fo­rint jövedelmet is hajtott hetenkint úgy, hogy keresmé­nyét félre tehette jobb napokra. Szóval ‘Szitáryt kezdték Szeretni és szivesén tűrni börtönében. (Vége köv.) Az árvák követelése tett a múlt hó utolsó napján 450,032 frt 12 kr. Ebből takarékpénztárakban van kész­pénzben 260,024 frt 34 kr. kötvényekben és haszon­béri szerződésekben 187,704 frt; 12Ve kr. részvényekben 1835 frt. sorsjegyekben 150 frt. váltóokiratbau 200 frt; arany, s ezüst ékszerekben 118 frt 66 kr. (Folytatjuk.) A nyírvíz szabályozó-társulat közgyűléséből. Elnök Gróf Károlyi Tibor Öméltósága üdvözölvén a határozat képes számban megjelent érdekeltséget, a közgyűlést megnyitja. Bemutatván egyszersmind a kor­mány képviselőjét, a következőket adja elő: A választmány elé terjesztett költségvetés annyira felülháladja az eddigi számításokat, hogy a választmány belátván azt, miszerint az ily alapon véghez vitt szabá­lyozás az érdekeltek erejét felülmúlja, nem érezte magát hivatottnak ennek elfogadására, hanem megküldvén ezen kiszámítást minden érdekeltnek, azon utasítást adta az elnökségnek, hogy a szabályozás haszonnali eszközlésére keressen módozatokat, de különösen tegyen a kormány­nál ez irányban lépéseket. Ezen tárgy mellett a többi előre hirdetett pontok mellékeseknek tekintetvén, azokat elnöki jogánál fogva a napirendről leveszi s eme főfon- tosságu tárgyat tűzi ki csupán vita tárgyául. Az elnökség a fenforgó tárgyra vonatkozólag in- ' ditványnyal lép a közgyűlés elé, mely már a választmány­ban is előterjesztetett b annak osztatlan tetszésével ta­lálkozott, a többek által hangoztatottjliquidálási eszme tehát elesik, amennyiben ezen indítvány csupán a meglevő alap veszélyeztetését óhajtja kikerülni. Az elnöki indítvány felolvastatik. Elnök, A felolvasott indítványban semmi olyas nem foglaltatik, mely a jövőre nézve praejudikálna; abban csak az van kimondva, hogy megkísérli a jeleu helyzet könnyítését, és segítésének módját. Ezt magunktól elu­tasítani sem jogunkban sem érdekünkben nem , áll. Kauzsay. Az indítványt egész terjedelmében he­lyesli és elfogadja, C9ak azt kivánja még hangsúlyozni s meg­jelölni a felterjesztés indokolásában, hogy a kormánybiz­tos és az állami mérnök erőszakolták az érdekeltséget be a szabályozásba; mert a költségvetést akkorában egé­szen másként tüntették fel. Óhajtja, hogy a tárgy fon­tossága szempontjából á kormányközi felirat egy bizott­ság által készíttessék el. Elnök. Kauzsay pótinditványát, miután az az ő in­dítványa lényegére nem, csak módozataira vonatkozik, el­fogadja. 3 a felterjesztés elkészítésére javaslatba hozza a következő érdekelteket: Okolicsányi Lajos alelnököt, Fráter Sándor, Zoltán János, Dr. Heuraan Ignácz ura­kat s a társulat hivatalnokait. L. Molnár Ágoston. Az indítványt lényegében tel­jesen elfogadja; nem akarja azonban, hogy a bizottság­ban a társulat hivatalnokai szavazati joggal bírjanak, csak a szükséges adatok beszerzése, kiszolgáltatása és felvilágosítása végett legyenek jelén. . Elnök. Nem akarja hinni, hogy felszóllaló szavai személyes vonatkozás jellegével bírjanak, mert a bízott-. Ságban szavazati jogról s annak gyakorlásáról sző egy­általában nem lehet, a felirat indokolása s egyes pont­jai felett szavazni nem is szoktak, a szerkesztésnél min­denkinek módjában áll nézeteit érvényesíteni; saját sze­mélyére is fenn tartja e jogot, miután ő van leginkább érdekelve. , , Molnár Ágoston, szavait igazolja, mondásaival a társulat hivatalnokainak nem akart bizalmatlanságot sza­vazni, ő csak úgy értetté a dolgot, hogy a hivatalnokok dolgozták már eddig, dolgozzanak már most az érde­keltek is valamit. Fráter Sándor. Természetesnek tartja, hogy azon egyén, ki a jelén misériákat előre megjósolta, a mostani helyzetben a legovatosabban kíván eljárni; kénytelen azonban Molnár Ágostonnal szemben kinyilatkoztatni, hogy midőn a jövőre nézve határozni akarunk, ellentétes véleményekre is van szükségünk. Ifj. Szunyoghy Bertalan az indítvány lényegékéz hozzá járul. Kauzsaynak csak azou megjegyzésével nem ért egyet, hogy szabályozás nélkül tönkre megyünk. Tönk­re nem megyünk, hanem tengődni fogunk úgy, ahogy. Elnök. Az indítvány, — miután senki ellene nem szólt, — tehát egyhangúlag elfogadtatik. Q-aálElek a felíratott szerkesztő bizottságban még L. Molnár Ágostont be vétetni kéri. L. Molnár, Ágoston, köszöni az érdekeltség bizal­mát, de korának elöhaladottságánál fogva nem fogad­hatja ele fáradságos megbízatást. Elnök. A bizottság tagjai közé Molnár Ágoston is felvétetik, — s miután a felirat ő vele, mint ki annak szerkesztésében részt akar venni, — szintén közöltetik, ő azt Festen közleddi Molnár Ágostonnal. Mezössy. En iS készítettem egy feliratot. Olvassa, az olvasás közegén megáll. Öreg ember vagyok, s nem bírom tovább, én a feliratot felolvastam Öméltóságának, de ő a bizottságból engem kihagyott. (Eltávozik.) Kauzsay. A részletekbe beleboosátkozni itt csak­ugyan nem lehet. Elnök. Az indítvány egész terjedelmében elfogad­tatván, s a napirend ilyképen kimerítve lévén az Ülést feloszlatja. Megyei és városi újdonságok. (o.) A nyíregyházai kir: törvényszék és járásbíróság segéd- és kezelő személyzete, folyó évi deczemberhő 1-én tartott értekezletén, az ország összes megyei közigazga­tási, nem különben a kir. törvszékek és járásbíróságok példájára, határozatba ment, hogy a nyugdíjaztatási intéz­mény életbeléptetésének törvényhozás utján leendő élet- beléptetése iránt, az országgyűléshez egy memorandum sze­rű kérvény intéztéSsék. Mint halljuk, e kérvény már felis terjesztetett.' Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy Békés­megye ily értelmű kérvényt szintén terjeSZsztett fel, melynek másolatát, hozzájárulás s hasonló Szellemben! felírás végett, e megye tisztikara segéd- és kezelő személyzetének is megküldte. . Nyilvános nyugta és köszönet. Hogy alankadni és csüggedni kezdő tetterőt és lelkesedést felkölteni és di-

Next

/
Thumbnails
Contents