Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1881-11-24 / 47. szám
II. évfolyam. Nyíregyháza. 47. szám. Csütörtök, 1881. novemberhó 24. Előfizetési föltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egúaz évre .......................... 4 Irt. F élévre . ................................................. 2 „ N egyedévre.......................... 1 A IcOzaégi jegyző é* tunitd urnknak egéaz évre ciiak két forint. Az elftflzetétl pénzek, megrendelések • a lap szétküldése tárgyában teendő fölszólamlások Piringer JTiiuoh ét* Jóba Elek ! kiadótulajdonosok könyvnyomdájához (nagy-debre- j czeni-utcza 1551. szám) intézendók. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek viszszn. Hirdetni dijak: Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszer közlése ö kr; többszöri közlés esetében 4 kr. Kinostárl bélyegdij fejében, minden egye» hirdetés után 80 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. Hirdett'si'k elfogadtatnak lapunk részére kiadó hivatalunkban (oagy-debreczeni utcza 1551. szám); továbbá: Goltlberger A. V. áltál lluditpeaten. Huaaensteiu és \ ogler irodájában Ht'-cslimi, Prágában és Budapesten; valamint Németország és Sveirz fővárosaiban is. Szabolcsmegye állandó háztartása. A képviselő házhoz utóbbi időben a „megyék háztartásáról“ beterjesztett törvényjavaslat, a megyék költségvetését, amennyiben ez államilag javadalmaztad, az eddigi javaslattól eltérőiig, a belügyminisztériumnál és a törvényhozás által, állandósítani rzélozza. Minden megye évi normul költségvetése a törvényjavaslat indokolásához mellékcltetett. Szolgálatot vélek tennni e lapok olvasóinak, ha tigyelmflket eme javaslatra felhívom s a megyékre nézve tervezett normál költségvetést megismertetem. A javaslat azon szempontból indul ki, hogy sem törvényhozási, sem közigazgatási szempontokból nem helyeselhető, miszerint a megyék kiadásairól éveiikint törvényt kellett alkotni. A belügyminiszter pedig kénytelen volt a megyei háztartás legkisebb részleteibe beavatkozni. A törvényjavaslat továbbá azt czélozza, hogy az egyes megyék állami javadalmazása közt, kellő arány állapíttatván meg: egyrészt azon eszközök, amelyek a megyék teendőinek ellátására szükségesek, rendelkezésükre álljanak; másrészt a megállapított javadalmazás korlátái közt, a megyék részére az önkormányzat elveinek megfelelő szabadabb mozgás engedtessék. Az utóbbi szempontból a megyék fellmtalmaztat- nának, miszerint oly szükségleteik fedezéséről, melyek az állampénztárból nyert javadalmazásban fedezetüket nem találják, mint pl. közigazgatási, közlekedési, közgazdasági és közművelődési czélokra, bizonyos korlátok közt, öninegadóztatás utján, pótadó kivetésével gondoskodhassanak. K korlátok igen természetesen, a pótadó kivetési módjában és mérvében nyilvánulnak. Az első szempontból érvényes határozat hozatalára. a megye gyűlésen jelen levő tagok kétharmadának hozzájárulása szükséges. A második szempontból a megye gyűlése, az állami egyenes adó után 3%-i pótadót vethet ki, és ezt a belügyminiszter engedélye nélkül is teheti a gyűlés, ha t. i. a kivetés ellen felfolyamodás nem történt; továbbá 2°/o-it pedig még kivethet a megye a bel- és pénzügyminiszter előleges engedélye mellett. Ezek szerint Szabolcsmegyének az említett czélokra 900,000 frt. állami egyenes adó után évenkiut 27000, esetleg 45,000 frt. állana rendelkezésére. A normal költségvetés a törvényjavaslat szerint lenne az 1881-edik évre, a 79796 írtban megállapított szükséglettel szemben, 85,520 frt, mely utóbbi összegnél közbiztonsági kiadásokra jegyzékbe vétetett 18,700 frt. az 1881-edik évre megállapított 19,800 frt helyett. Ezen normal költségvetés változtatást tüntet fel a központban ; az alispáni fizetés 2000 frtbau, a főjegyzőé 1500 frt helyett 1400 írtban, a főügyészé 1500 frt helyett, 1200 írtban, az alügyészé 800 frt helyett 700 írtban, a főorvosé 600 frt helyett 1000 írtban, a pénztarnoké 1300 frt helyett 1200 írtban az alpéuztárnoké (ellenőr) 600 frt helyett 900 írtban, a számvevőé 1000 frt. hely-ett 1200 frtbau, az alszámvevőé 600 frt helyett 900 frtbau, az árvaszéki elnöké 1500 frt helyett 1400 frtbau, a 3 ülnöké egyenkint 1200 frt. helyett 1100 frtbau, a közgyámé (nyilvántartó) 800 írtban, az állatorvosé 300 frt. helyett 400 írtban, a főlevéltárnoka 700 frt. helyett 900 írtban, az allevéltárnoké 600 frtbau, a várnagyé 500 írtban, az iktatóé 600 frt. helyett 700 írtban, a kiadóé 600 frt helyett 700 írtban, 2 írnoké egyenkint 500—, 3 írnoké pedig egyenkint 400 írtban, 5dijnoké egyenkint 360 frtbau. a kőnyomdászé 400 írtban, ezéloztatik megálla- pittatui. A járásokban: 7 járás helyett csak 6 terveztetik. A szolgabirói fizetés 1000 frtbau, az úti átalány 600 írtban; a segédszolgabiróé 700 írtban és 150 frt lakpénzben, 6 írnoké egyenkint 400 írtban s 100 frt lakpénzben, 6 dijnoké egyenkint 360 frtbau, a jár. orvosé 400 frtbau és 150 frt lakpénzbeu állapíttatnék meg. A központi tisztviselők lakpénze következőkép terveztetik: Az alispán lakpénz fejében 300 frt. átaláuy fejében 400 irtot kap ; a főjegyző úti átalányban, 100 frt, lakpénzben 200 frtot, az első aljegyző lakpénze 200 frt. a másodaljogyzőé 200, a tiszti ügyészé 300 frt. az alügyészé 200 frt. a főorvos úti átalánya 400 frt helyett 300 frt. a pénztárnok lakpéuze 200 frt. helyett 300 frt. az ulpénz- tárnok lakpénze 100 frt helyett 200 frt. a számvevő lakpénze 200 frt. helyett 300 frt, az al- száinvevő lakpénze 100 frt. helyett 200 frt, az űr- vaszéki elnök lakpénze 200 frt. helyett 400 frt. az ülnöké 200 frt. helyett 300 frt. a közgyám lakpénze 200 frt. az állatorvos úti átalánya 300 frt, a levéltáruok lakpénze 100 helyett 200 frt, az allevéltárnoké 100 frt helyet 150 frt, az iktató lakpénze 100 helyett 150 frt. akiadó lakpénze 100 frt helyett 150. az Írnokoké 100 frt, a kőnyomdászé 100 frt. Csendbiztos csak egy van javaslatba hozva 800 frt fizetéssel 60 frt. lakpénzzel és 200 frt. lótartási átalánynyal, 6 őrmester 120 frt. fizetéssel, 30 közcsendőr 120 frt fizetéssel, és 2 lovas hajdú 120 frt fizetéssel. Dologi kiadások: irodai szükségletek, úti költségek, uapdijak, megyei épületek fentart&sa, és előre nem láthatókra összesen: 5080 frt. helyett 5700 frt javasoltatik. —1.— A „NY1RVIDEK“ TÁRCZÁJA. Egy szép asszony boszúja. — Eredőit bossély. — (Folyta tál.) vm. Máluáson vagyunk, Szitáry nagybátyja, az ottaui gör. katb. lelkész házánál. Az udvar alig volt képes befogadni a sok vendég- kocsit. A lelkésxi lak szobái csaknem zsúfolásig megtöltők. Rég látott ismerősök, tanuló-társak, jó barátok, itt mind találkoztak. As ily búcsúkon nem egy boldog családi életnek tétetik le alapja. A fölszentelendó kispapok rendesen a búcsúkon ismerkednek meg leendó nejeikkel. Szitán né igen természetesen nem egészen vendég lévén a lolkészi báznál, megérkezése után azonnal segédkezni kezdett a gazdaasszonyi teendőknél a háziaknak, akik azt igen szívesen fogadták. 8zitárynénak tehát igen jó alkalom nyílt a háziasz- szonyi toondók közben, szemügyre venni az érkező vendégeket anélkül, hogy ö ezáltal feltűnést okozott volna. Sót nem egy vendéget volt alkalma el is fogadni. Szitáry megérkezésekor azonnal Kálossy után tudakozódott. Sajnálattal értesült, hogy Kálossynak a székvárosba kellett utaznia. Hanem sugjuk is meg. gondolhatják olvasóink, hogy Szitáryné szintén nem feledkezett mog Kálossy után tu dakozódui. A cselédoktól mindent megtudott. Többet is mint kellett volna. Kálossy hűtlenségének kulcsát, a cselédek csacska nyelveikéi kezébe szolgáltatták a féltékeny nőnek. A hallottuk, sejtelmét és gyanúját csak megerősítették, Kálossy csakugynn egy nö miatt szakított Szitárynéval, egy hasonlóan ragyogó szépségű; de a szó szoros értelmében kaczér és hiú teremtés miatt. Kálossy nem sokat törődött az uj kedves egyéni, vagy épen lelki tulajdouaival. O csak a nőt, a gyenge; a | könnyen elszédithető nőt kereste a nőben. E volt legfőbb j hibája. Szeretni ó nem, csuk élvezni akart. Legtöbbször | czélt is ért. 8zitáryné igen jól ismerte az uj vetélytársnőt. Biztos volt benne, bogv a búosura ö is eljő. Tohát találkozni fog vele. Hogy Kálossy távol volt, hogy nem kellett vele épen most találkoznia: abban megnyugodott. Sokkal jobb volt igy. Ellenben boldogsága rablójával óhajtott találkozni nem azért, hogy skandalumot csináljon, csak azért, hogy biztos tudomást szerezzen Kálossy újabb kalandjáról. Délután ez alkalom is bekövetkezett Ebéd után a helybeliek is el szoktak ily búcsú alkalmával látogatni a népesebb házakhoz, részint találkozás. részint szórakozás végett A nők és eladó leányok pedig a táncimulatság miatt Szitáryné hitte, hogy délután Verdesy Gizella, a máln&si uradalmi fóerdész menyecske leánya is el fog a lolkészi lakhoz látogatni ; babár arról is meg volt győződve Szitáryné, hogy Kálossy távolléte nem újság Verdesy Gizella előtt. Szitáryné igen jól ismerte Verdesy Gizellát. Növendék leány korában együtt tanultak a zzékvárosi leány- növeldébeu.Még felnőtt korukban is tokáig baráti viszonyban éltek. Később azonban egé-zen elidegenedtek egymástól annyira, hogy még a társsa összejőve te* 1 éknél is kikerülték egymás: amennyire lehetett. Mint ha már akkor sejtették volna, hogy egykor mily iszonyú álláspontot fognak elfoglalni egymással szemben. Olvasóim kétségkívül kitalálták, bogy Verdesy Gizella nem más, mint Kálossy uj áldozata, aki miatt Szí- tárynét oly nemtelent)! megcsalta, mondhatni tönkre tette. Verdesy Gizella csinos, fiatal özvegy menyecske voit, aki öreg atyja kivételével senkitől sem függött. S amennyiben férje után jelentékeny vagyont örökölt, atyjától is nagymérvben függetlenítő magát. Tetteiről senkinek som adott számot Teljesen ura volt akaratának. Kálossynak. a kalandvadásznak nem sokáig kellett j az epodő udvarlő szerepét játszani. Verdesy Gizella I csakhamar rabja lett a szép ifjú csábjainak. Nem tudott | menekülni Kálossy elöl; tehát le kellett rnkuia a fegyvert. A málnási búcsúkor már a vidéken sein volt titok Kálossy és Verdesy Gizella viszonyuk. Nem csuda. ha í már a málnási lelkész cselédei is széltéro beszéltek o ! viszonyról. De Málnás vidékén alig tudtak valamit a mezősi eseményekről, Kálo*sy ottani viszonyáról a szép jegyző- névéi. Sőt mondhatni, bogy Verdesy Gizellát kivéve, ta- ■ Ián seuki sem tudott róla Verdesy Gizella azonban Kálossy tói mindenről | értesült. Elmondta Kálossy, hogy mily könnyű volt megnyernie Szitárynét, hogy mily őrülten szereti e nú . őt, még most is. Kállossynak ez eljárása teljesen elitéli őt minden elfogulatlan előtt, ö azonban t- i. Kálossy jobbnak látta örökre szakítani Szitárynéval. Verdesy Gizellával! találkozása csak megértette e szándékot. A kalandokba már teljesesen bele unt, — mondá nem egyszer Ved rest y Gizella előtt, most már csendes bázi boldogság után vágyakozik. Verdesy Gizella igen természetesen Kálótv túráinak hitelt adott épen úgy, mint Szitáryné és mint az elótt noyoyi könnyen hivő nő 8zitáryoénak Málnáson létéről, Vordety Gizella mitten) tudott. Nem volt tebát csoda, hogy midőn délután csakugyan megjelent a leiké,ii lakon egy nő rokonával, s 8ziláry- net a konyhán megpillantá, egészen mog volt lepetve annyira, bogy néhány perczig lélekzetet is alig volt képes venni. A meglepetés első kellemetlen érzelmein azouban csakhamar
