Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1881-02-03 / 5. szám

jártam, It (Ízzé tettem felhívásomat csak annak tudatása vé­gett, hogy én is felléptem, de ha valaki az ajánlkozók közül az árvák érdekében több tevékenységet, jóakaratot és képességet tanúsítaná, az előtt magam is tisztelettel meg­hajolva vonulok vissza; csakhogy az én képességemről j munkáim már rég tettek bizonyságot, s meg nem válasz- i tatásom esetére is azt hiszem, hogy helyettesítésem idejé­ről sem viszek magammal szakértetlenségröl. avagy ha- nyagságról emlékei. Ha mindemellett a »több bizottsági tag« urak által előbb »egyik«-nek s aztán »másik«-nak jelzett jeleltre — szerintem jelentkezőre — avagy bárkire akárki is azon meggyőződéssel szavaz, hogy az által az árvák ügye helye­sebben fog intéztetni mint általam, én meggyőződését tiszteletben tartom ; de ha ellenkező meggyőződés mellett pusztán pajtáskodás vagy meggondolatlanul tett Ígéret álszemérme vezeti, azt az árvák iránti honpolgári köteles­ségmulasztásának vélem, 8 az ilyenekre üdvezitőnk szavait lehet csak alkalmazni, hogy »Uram ! bocsásd meg bűneit ezeknek, mert nem tudják mit cselekesznek.« Egyébiránt »több bizottsági tag« uraknak jelzem, hogy én is Írtam egyszer-másszor hírlapi czikkeket és pe­dig országos lapokba, de czikkem alá nevemet kitenni sóba nem szégyenlettem, s az ily Hercules-csizmájakint álló aláírás sérthetne olyanokat is, kik szintén mint czikk- irók — ha ugyan ők azok — bizottsági tagok, de ily j czikkhez járulni, vagy arról gyanusittatni nem kiváunak, sőt azt tartják, hogy faluról falura, s házról-házra járni, ha nem dicséretreméltó, de nem is tilos, hanem kortesfo- gásul bárkinek is morális reputatióját »az igazság érde­kében« firma alatt valótlan czikkel támadni meg, az már nem helyén álló dolog. Midőn tehát t. szerkesztő ur az ellenem intézett támadást közölte, joggal kérem, hogy arrai válaszomat ugyanazon olvasó-közönség tudomására hozni ne ter­heltessék. Sipos Endre, in. b. Il-od aljegyző. A „reunióról.“ Úgy vártuk, oly türelmetlenül vártuk, s most hogy elmúlt, hogy túl vagyunk rajta nem tudjuk vál­jon a felett örüljünk-e, hogy oly szépen sikerült, hogy oly kedves emlékekkel gazdagított, vagy pedig a felett szomorkodjuuk, hogy elmúlt. A nő-egylet által árva-háza javára jan. hó 29-én rendezett reunióról aka­rok megemlékezni, arról a kedélyes táuczvigalomról, mely az árva-háznak oly szép jövedelmet, nekünk pedig el nem halványítható örömöket szerzett. Mig füleinkbe csengenek víg öröm hangjai, még szemünk előtt látjuk lebegni azokat a bűvös bájos alakokat, szivünkön érezzük szivök dobogását, hallani véljük lágy hangjuk ezüst csengését, s igy ez érzel­mek közvetlen hatása alatt, a visszaemlékezés mámo­rában : elszánjuk-e magunkat arra, hogy erőtelen hal­vány vonásokkal megkísértsük ecsetelni ama feledhe­tetlen éj soha el nem fogyatkozó örömeit? A nagyvendéglő fényesen kivilágított, diszitett nagy terme volt a színhely, Benczi Gyula hires he­gedűje sírta a talpalá valót, az a hegedű, melynek hangja, hangod ; zokogása: könnyed ; fel fel sikoltó búja : sóhajod. Láng csillárok fényében úszott a terem, vig zene harsogott suhogott a hölgyek piperéje, viharosan; mint ifjú szenvedély keringett a táncz, könnyű párok repültek, tűntek hirtelen, mint nyár éji álom tündér képoi. 40 pár lejté a társas-tánczokat s e szép ko­szorúba a vidék is adott néhány kedves rózsa szálat És láttuk a fény káprazatában, a bóditó illatárban, a zene andalító hangjai mellett, láttuk fel újulni a cso­dák mesés korát, láttuk fel eleveuülni a közvetlenség ama bájos korszakát, mely gyermeteg ártatlanságában Istennőkkel vélt társalogni. A hajnali órák vetettek véget a kedélyes viga­lomnak, 8 egy sóhajjal hagytuk el szép örömeink színhelyét, b mentüuk haza, hogy kipihenjük kodves fáradalmainkat, hogy tovább szőjjük álmainkban, örömünknek a valóról nyert szálait. A vidékiek közül fel említhetjük : Mikolainét Tor­kos Irmával Ny.-Bátorból, Röney k. a. Sz. Mihályról, Moldováu Emíliát Szalhmárról. A helybeliek közül ott láttuk: Korányi Imrénél, Groák Zsigmoudnét, Herczig Jeuőnét, Kornis Fereuczuét, Megyeri Gézánét Demjén Erzsikével, Vidliczkaynét Anna leányával, Palánszky Margitot, Márton Gézánét, Fejér Imrénét, Maár Adolf- nét Margit leányával, Szexty Gyulánét Szilváéi Ber­tával, Kovács Pálnét, Szeszich Idát, Kis Antaluét, Kürtösi Józsefnél, Poroszlai Adélt és Appoloniát, Bleuer Sámueluét, Ráth Rudolfnét, Péter Lászlónét, Nagy Sán- dornét Majerszky Idával, Kralovánszky Marit és Idát, Haas Móráét, Flegmaun Lipótnét, Katona Audrásnét, Jánószkó Ilkát, Mráz Emmát, Máy Adolfnét, Gam- berszkinét, Faulháberuét, Kovács Ilonkát, Führer Ka­tát, Gyurcsány Foreucznét, Martinyi Józsefnél, Leicht- man k. a. s t b. Vajba a többi reuniók is ily szépen sikerülnének; vajha azok Í9 meghoznák a maguk gyömölcsét úgy a tánczkedvelö közönség, mint az árvaház számára. Húszán. Megyei és városi újdonságok. * Az állandó választmány folyó évi február hó 18-án s folytatólag ülést fog tartani, a megyeház kis termében a 22-én kezdetét veeudő közgyűlés tárgyainak előkészí­tése végett. * A magy. kir. belügyminiszter — Szabolcsmegye megkeresésére — folyó évi januárhó lu-ről 601. szám „IV Y í K T I D É K." alatt a megyéhez intézett leiratában kijelentette, hogy az 1876. évi 14. t. ez. 143. §-ába foglalt azon kitétel, mely szerint községi és körorvosi állomások betöltése alkalmá­val: »orvosi oklevéllel bíró pályázóknak előny biztositta- tik,« következőképen magyarázandó és alkalmazandó: Amidőn községi orvosi minőségben alkalmazásban nem levő sebész pályázik orvostudorral, csakis az orvostudor választható meg; ha azonban községi orvosi minőségben már alkalmazásban levő sebész pályázik orvo9tudorral, akkor: a szavazatok egyenlősége esetében a törvény által biztosított előnynél fogva, az orvostudor tekintendő meg­választottnak. * A népszámlálást városunk egészen magáévá téve, a teljes összeállítást Czupra Endre városi aljegyző urra bízta, ki valóban egész odaadással s példányszerüleg vitte keresztül e nehéz munkát; mely már úgy a megyéhez, va­lamint a miniszterhez be lett terjesztve egy terjedelmes jelentés kíséretében. Az összeállításból városunknak 11,752 férfi s 12,387 uö, összesen tehát 24,139 lakosa tü- j nik ki. 1870 óta, tehát 10 év alatti szaporulat 2443. * A folyó évi január hó 25-én megejtett apagyi jegyzői választás megsemmisítése iránt, kérvény adatott be a megyéhez. * A debreczeni kataszteri kerület igazgatójává fel­sőbb helyről Szunyoghy Sándor nevezteti ki. * Második reunió, melyet a nyíregyházai nő-egy­let saját árvaháza javára a nagyvendégló termében ren- dezend f. hó 12-én fog megtartatni. * Folyó évi februárhó 6. és 7-én községi jegyzői vizsgák fognak — a már eddig jelentkezőkkel — tartatui. * A megyei kórházi választmány folyó évi februárhó 14-én ülést tartand. * Carneval herczeg hozzánk is beköszöntött. Múlt hó 29-ik napján tartá ünnepélyes bevonulását, a helybeli nő-egylet által rendezett jótékouy-ezélú reunió alkalmával, mely tánczvigalom méltó volt a csak oly rövid ideig uralkodó, de annál fényűzőbb fejedelemhez, méltó a jótékony czélokért oly sokat fáradozó nő-egy­lethez. A női öltözékek ez alkalommal a legegysze­rűbbek voltak, túlnyomó többségben a percail; a höl­gyek egészen természetadta bájaikban keresték s ta­lálták diadalukat. Fiatalságunk — a rendes szokás­tól eltérőleg — tömegesen jelent meg, sőt mi több- nem a melléktermekben, hanem a tánezteremben igye­kezett szórakoztatni és szórakozni. A táncz szokatlan hévvel és lelkesedéssel folyt, az első négyest 38 pár lejtette, kik között városunk szép hölgyeit tömegesen kép­viselve láttuk. A táncz kilencz és fél órakor vette kezdetét, hogy csak kevés megszakítással, reggeli 4 óráig tartson, s úgy hiszem, a jelen voltak minde­gyike kellemes érzéssel fog ezen reunióra visszaemlé­kezni, mig elfojtja ez emléket azon gondolat, hogy e hó 12-én újra és hason czélból összegyűlhetünk. Fogadja a nő-egylet elnöksége azoknak köszönetét buzgó fárado­zásaiért, kiknek a sikerült estély által élvezetet nyúj­tott, s hálás elismerését azoknak, kiknek a mulatság tetemes jövedelméből az Ínség egy—egy könnyét le- törleudik. * Tanügy. A szabolcsmegyei tanitó-egylet választ­mánya f. é. január 29-én tartott rendkívüli ülésén intéz­kedett, hogy a magyarországi »Tanitó-egyletek szövetsége« ügyében, a központi végrehajtó-bizottság által készített felirat Szabolcsmegye országgyűlési képviselőinek átolva­sás és tájékozás végett elküldessék. — A felirat egy kérvény kíséretében a képviselő uraknak, már elküldetett azon biztos reményben, hogy Szabolcsmegye fenkölt szel­lemű, a népuevelés felvirágozását ügybuzgalommal párt­fogoló ország, képviselői, ha majd a szövetség ügye a képviselőház előtt tárgyalás alá kerül, a nemes ügyet pártfogolni fogják. Az egyesülési jog minden társadalmi osztálynak született joga, ezt érvényesíteni minden testü­letnek alkotmányos országban nemcsak lehet, hanem kö­telessége is, mert ez által emelkedik és javul a testület tevékenysége és egyöntetű működése. A jogok szabad gyakorlásában rejlik az erő, ezek megtagadása az ügyek tespedését idézi elő. A tanitó-egyletek szövetségének lét­jogát elvitatni nem lehet, ez már csak idő kérdése, ezen humanistikus törekvés, rövid idő múlva diadalt arat. * Az uj adók küszöbén. A képviselőház f. évi januárhó 29-éu tartott ülésében a kávé-, ezukor- é9 a sör-fogyasztási adó 21 szótöbbséggel oly módon szavaztatott meg, hogy az ez iránti törvény április hó 1-sőjével életbe lép. A kávé 8, a ezukor 3 fo­rinttal métermázsánként és a sör 1 forinttal hektó literenként fog megrovatni A pénzügyminiszternek jogá­ban álland a városokat nyílt éB a 20 ezeren felüli lakos­sággal bírókat pedig zárt városoknak nyilvánítani A bor és húsadó beszedése a Budapesten gyakorolt eljárás sze­rint fog kezeltetni. Most még előttünk rejtély az, hogy vájjon mely kezelési mód fog vár09uukban alkalmazásba vétetni, mórt az egyik városunkra, a másik pedig me­gyénkre nézve nehézségekkel fog járni. Városunkra néz ve súlyos lesz az, hogy a zárvonal felállításával min­dén marha- és sertés, mely a vonalon belől létezik vagy azon át behozatok, adóval meg fog rovatni; de jó a vidéki kereskedőnek, ki a transitó raktárból adó­zatlan árukat kaphat, mig ellenben a nyílt község szerinti kezelésnél azt otthon átalányositott bogdányi i vagy kemecsei kereskedő, már az itt is lefizetett adó j miatt drágított czikkeket szerezhet, és olymódon a vi­déki fogyasztó kétszeresen megadózott kávét vagy ezuk- j rőt kap. Kétséges még az is, hogy a kincstár, mely j fogyasztási viszonyainkról alapos tudomással nem bir 1 — átengedi-e az első években, mig megváltási szerző­déseit csak következtetésekre; de nem alapos tárapon- \ tokra fektetheti — valamely bérlőnek vagy az illető : zártnak nyilvánított városnak; a fogyasztási adó keze­lését, miután csakis saját kezelése által lesz képes a valóságos fogya-ztást kipuhatolni. Városunk és megyénkre nézve legkívánatosabb az, hogy a város zártvouallal körül vétessék ugyan, de házilag kezeltetvén ez adónem némely kőonyitések mellett mindkét fél érdeke lehető- ; leg megóvassék. E czél elérése tekintetéből az adó sze- ] dési ellenőrzési szolgálat vezetése oly városi tisztvi- I selő kezeiben öszpontosittassék; ki e téren oly jártas- j ság As szakképzettséggel bir. hogy egy olcsó, de jó ellenőrzési testülettel a város jelenlegi alkalmazottjai­nak felhasználása mellett szervezhessen és teendőikre oktathasson, az összes műveletek feletti felügyeletet ön- állólag gyakorolván. T. A. * Négy napig tartott egy vasút melletti faluban a sertéstor egy háznál. Vájjon maradt-e valami a le­olt áldozatból ? □ A jósló névnapok kedvező jövőt ígértek a na­pokban. Vincze napján gyönyörű derült id i volt, pe­dig »ha fénylik Vincze, megtelik a pincze« (csak az­tán vízzel ne teljék meg, mint harmadéve 1) Pál napja is nagy részben verőfényes arezot öltött, s igy nincs okunk félni embervésztől és háborútól, mely csapást hát a Pálnapi köddel és szélvésszel szoktak kapcso­latba hozni a javíthatatlan nagy gyermekek babonás- kodásai. □ A január 24-iki nyirbaktai vásár bár nem igen népes, de meglehetősen élénk volt. A marha árak emel­kedtek s különösen a növendék marha jó árakon költ. A hízott sertésnek szinte meg volt illő ára. A gabonáért 8—9 forintot, tengeriért 5 forintot fizettek köblönként. □ Az emberséges szálló. Bekéredzett szállásra Kemecsén egy állítólag hegyaljai leány egy szegény em­berhez s ott meg is hált Másnap ismét ott maradt há­lásra, azonban reggelre már észrevétlenül elpárolgott, elvivén egyszersmind magával a gazda czizmáit és a há­ziasszony öltönyeit emlékül s cserében egy rongyos fél- topánkát hagyva a jó szivü embereknek, kik a sanyarú hidegben megosztották vele hajlékukat és eleségüket. A Mint rendkivüliséget jegyezzük fel azon körül­ményt, hogy a vidéken a sertés perzseléjhez nem szalmát, hanem szénát kénytelenek a lakosok használui. Az ágyak­ban és bölcsőkben sziute széna szerepel szalma helyett. A legidősebb emberek sem emlékeznek ily felfordult világra. □ Kemecsén táncziskolát nyitott Taruóczy táucz- raüvész (múlt számunkban tévesen neveztük Váradinak- Már van vagy 10 tanítványa, leginkább gazda embe­rek leánykái, azonban még több tanítványt is remél. A »Nagyvárad« szerint febr. 1-től kezdve a magyar királyi államvasutak összes vonalán a negyedik osztályú személyszállító kocsik közlekedése be fog szüntettetui. — Szeretnők indokát is tudni e sajátságos intézke­désnek. © A kemecsei és halászi úgy nevezett nagy Mágn tóból a viz a nyirviz-csatornába bocsáttatván be, te­mérdek hal maradt vissza a sekélyesebb helyben s fa gyott csontkeménnyé az iszapban. — Mint mondják, a kótaji atyafiak nagy mennyiségben hordták haza a nem reménylett »leletet« s ugyancsak lakomáztak belőle. — Drága az olcsó. Tapasztalásból tudja ezt egyik vidéki komámaszszouy, ki igen olcsón vásárolt a hozzá melegedni betérő dohányostól és ennek nejéből, búzát. Midőn ugyanis a búzáért érte ment a Tiszahátra, sehol nem találta a dohányost, s a felpéuzül adott flóres is odaveszett. □ Tűzvész vigyázatlanságból. Egyik rét közi hely­ségben szénát hordatott a gazda a rétről. A széna hordók természetesen pipázgattak, s hogy a rá-rá gyúj­tás alkalmával ne kelljen mindig újból tüzet csinálni nagy üggyel bajjal (szeles idő volt) — meggyujtottak egy pólyikát (nádbuzogányt) s miután a pólyika egész meggyujtva sokáig tartja a tüzet, arról gyújtogattak rá pipájokra. Vigyázatlanságból azonban a meggyujtott és bensőjében égő pólyikát is follökték valamelyik szénás szán­kára, s igy lön aztán, hogy midőn az összes szénakészletet haza hordva kazalba rakták, rövid időn a kazal belülről ki- gyult s egészen lángok martaléka lett, még szerencse, hogy több kár nem történt — Csendélet. Beszélik, hogy egy gyulaji lakos el­adta lovát még régebben egy ibrányi dohányosnak. A ló azonban, hogy hogy nem elbitangolt, s Kércson mint gaz­dátlan jószág felfogatott, s mint ilyen bejelentetvén a szol- gabirói hivatalnál, elárvereztetése elrendeltetett, s az ár­verés napjáig használat és tartás végett egy kérési lakos­nak kiadatott. Midőn aztán a keresi ember valahova utaz­ván Gyulajon keresztül akart hajtani, a ló első gazdája felismervén hajdani lovát, s azt állítva a körüla csoportosult gyulajiak előtt, hogy lova elveszett, erővel elvette a lovat a keresi embertől, ki még örült utol­jáim, hogy ép bőrrel menekülhetett. Az esetet azon­ban bejelentette a járási szolgabirónak, s ez azonnal in­tézkedett az ügy megvizsgálásáról, s esotleg a tettes meg- fenyitéséről. * A farkas nem eszi meg a telet szokták apá­ink mondani, s hogy igazuk volt, eléggé tanúsítja a januáriusi szigorú időjárás. Mint a lapokból olvassuk ! Spanyolországban is, hol nyárban pokoli hőség ural- i kodik, kemény téli napok járnak, — Londonban tizeuöt foknyi a hideg, ami ott majdnem hallatlan valami, s annyival boszantóbb, mivel az épületek uem igeu van­nak ilyen kemény időjáráshoz idomítva. O A népszámlálás alkalmával kérdezi az ügynök egyik polgárától, ha fia iskolázik-e? »Igen« lön a válasz, j »De melyik iskolába jár?« — »Az eozet fűzőhöz« — hisz akkor zugiskolába jár! »Nem zug iskola az, mert az ! eczetfózőnek derék nagy szobája van.« * Kitűnő szer a tápszerek meghamisítása ellen. A tápszerek meghamisítása ellou kitűnő intézményt létesí­tenek február 1-től Páriában. A közönség ugrani- ingyen i győződhetik meg arról ezután vegyi utón, hogy az általa vásárolt bor, méz, vaj vagy egyéb hamisított e vagy nem. E czélra a rendőrségnél egy külön vegyi osztályt fognak berendezni, hol he kell adni az illető árut. Az egyiket fel­bontják alkotó elemeire, a másikat egy számmal ellátott tégelyben megőrzik. Két-bárom nap múlva mindenki a maga árúja tégelyén megtalálja a vizsgálat eredményét: »jó.« »rossz« vagy »hamisított« szavakban. Ha ezek után bebizouyul, vagy valamelyik kereskedő hamisított tápsze­reket árul. a rendőrség egyik ügynöke czikkeit lefoglalja, és ellene megteszi a bünfenyitő följelentést. Az intézetnek Girand vegyész lesz a főnöke, ti öt segéddel és harmincz- két vegyészszel fog működni Ez eszme Londonból szár­mazott Párisbu. L ndonbau már tényleg is meg vau. s roppant közönség v«j zi igénybe tagadbatlanul nagyértókü szolgálatait.

Next

/
Thumbnails
Contents