Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-03 / 44. szám

dívó meglepetések végre kikerülve legyenek, s az illetők magukat minden oldalról eleve tájékozhassák, mielőtt a szavazásra hajtatnak, hát nyomassák ki a munkálat, a hill, s az közgyűlés előtt 30 nappal közöltessék az illetőkkel. Okul felhozta, hogy hiszen, ha a választmánynak idő állt rendelkezésére javaslata átgondolására, úgy a közgyűlésnek is van joga az időhöz annak megvizsgálására, mert hát mi tagadás benne, a tisztelt választmányba többé feltét- lenül nem bizhatni, miután már egyszer 22,000 írtból 180,000 elszámolást csinált, s igy a csal hatatlanság hitet maga felől lerontotta.

„Nos, mi lett az eredmény ?“

— Két önérzetes ur támogatta módosítások kai az indítványt.

»De »finis coranat opus« ini lett a vége ? Ez a fő kérdés.“

— A vége valaminek, épen azért mert vége annak, ritkán vigasztaló. Az elnök ur hivatkozott az alapszabályokra, s azt kívánta, az indítvány 18 nappal a gyűlés előtt nyujtassék be.

«Mit 8 nappal előbb ... s oly dolgokra, melyek 8 nap múlva lesznek feltálalva a közönség elé .... Ez valóságos absurdum, v

— Absurdum ide, absurdum oda, elég az hozzá, hogy ez döntött. Hiszen az absurdumok korában élünk atyafi. Hát ugyan kérlek, mi az, ami nyilvános életünkben, ami nem absurdum. A péuzügyminiszterre hivatkozol? Hát az, miután a czukor-kávé adóból a kellő mennyiség nem akar befolyni, kiveti a kávé adót azokra, akik soha kávét nem isznak. Vagy tetszik az országgyűlésre hivatkozni? Ott áll előtted, mint uj képviselő Váradi. — Közéletünkre hivatkozol ? ott áll előtted, a Lendli ügy. — Vagy a megyére hivatkozol? Hát mi az a megye ma ? Utcsináló, katona elszálásoló, s adóhajtó bizottság, Elég ez neked? No hát úgy mit akarsz még többet. Ne beszéljünk az absurdumok, a napi rend ellen.

»E szerint ti igen megtisztelve lettetek, ti jámbor tiszaháti atyafiak.«

— Hogy hogy?

»No még azt sem láttad be, hogy titeket az elnök úr prófétai képességgel ruházott fel. Nektek tudnotok kell 8 nappal elébb még azt is, ami 8 nap múlva történik meg, hogy elleninditványt tehessetek. Hát nektek még ez sem megtiszteltetés ?«

— Köszönjük szépen. Ezen az utón, miután a megejtett szavazás után kitűnt, hogy csak 34 szó vagyunk, ők pedig 103, tehát ők most szabadon gazdálkodhattak. Keresztül hajtottak tetszésük szerént mindent, még a fatális 400000 frt kölcsönt is, s nekünk szépen halgatnunk kellett.

»De hát reményiem, hogy a tisztelt választmány csak beszámolt az előbbi kölcsönnel lelkiismeretesen.«

— Ezt már másodszor kérded ? Már mire való e kínzás ? Hát minek számolna. Majd számol a végén. Akkor is elég koráu nékünk. Megmondja majd, hogy a deficit eny- nyi és ennyi, 8 azt pótlókul ki kell vetui a 36 községre : mert hiszen valakinek csak ki kell fizetni. Ez természetes. Fizessék azok, ha bírják, ha nem, el kell hezitálni mindenüket, azutáu keressenek magoknak koldus bottal más boldogabb hazát, ha t. i. koldus bottal lehet még valahol a széles világon uj létalapot teremteni.

»De a vidék ez uj csatorna által meg lesz mentve, s az minden esetre collaudálva lesz.«

— Már mint állíthatod ezt előre . . . hiszen oly ösz- szehányt vetett földrakást, miuőt én minap a halászi hídnál láttam, egy falusi bíró sem engedett volna létre jönni.

»Hát baj az ? Hát elfeledted, hogy most már, miután t. i. szepl. hasában, a igy a megejtett árlejtés s offertezés utáni misztikus játék után egy fél évre a Társulat annak tudomására jutott, hogy most »Veile, nolle« ő a vállalkozó hát csak megdicséri, vagy megdicsérteti azon per Pausch adott 30,000 fit utján saját müvét, s azután fog következni az illető tisztviselők gondos megtakarító eljárásának »ad normám« — Tiszatöltés megjutalmazása, azért, hogy amint B. ur ősziute »Visszapillantásaiból kitűnt, az illető urak a munkásraj megérkezésére készek voltak mindeuelőre meghatározott terv nélkül a munkába bátran belefogni . . .

alaptalanoknak bizonyultak : a panaszt tevőt szigorúan megbüntették. Az egyptomi temetők még ma is meszsze esnek a helységektől. így jártak el a zsidók is.

Chinában a temetők mind kívül vannak a lakó helyeken rendszerint halmokon, melyek oziprusokkal vannak körülültetve. Ott az előkelőséghez tartoznak a halált soha nem emlegetni, 9 a temetést »fehér alkalmatosságínak nevezik.

Perzsáknál a törvény rendeli, hogy a temetők a helységektől távol legyenek. Ezt valamennyi mohamedán nép szigorúan megtartja.

Indiában a halottakat elégetik. Még nem régiben a meghalt férjjel vagy feleséggel az özvegyet is elégették. A mohamedán vallásu indusok azonban nem égetik el halottjaikat. A keresztyén népeknél is sokszor megkisérlették a halottak égetését, de még eddig általánossá nem lehetett. TJjabb időben azonban erősen sürgetik. A pogány rómaiaknál és görögöknél szokásban volt. Még most is ásnak ki sok helyütt ily halott ham • vakkal töltött urnákat.

A tüzimádó indusok a halott égetést büunek tartják : ahelyet amint a thibetiek, a holt testet kiteszik a szabad levegőre, hogy a vadkutyák, madarak és állatok pusztítsák el. Hasonló szokás uralkodik az északameri- kai indus törzsekuél is. A kafferel< és hottentották azt a kegyetlenséget követik el, hogy az öreg és beteges embereket már életükben kiteszik és sorsukra hagyják, természetesen a vadállatoknak eledelül.

Az Orinoló folyó partján nehéz követ kötnek a holttesthez és elsülyesztik a vízbe.

_ A vad pampa-törzsnél a halottról lenyúzzák a testet és csak a csontvázat temetik el az elhunyt legszebb ruhájában. Ez iszonyú végtisztesaéget a nők teljesitik.

Adjunk hálát a gondviselésnek, hogy minket a keresztyén vallás és a czivilizáczió az ilyenektől megmentett.

_____ K. L.

„

N Y í B Y I D É K.“

és ha egy itt-ott a deponáltak a szükségtelenül kivájt földet oda honnan kivájták mint t. i. B. ur állítja . . Szóval engedelmeskedtek a vett igazgatói parancsnak comme il taut. Meggyőződésem szerint ez jutalmat érdemel. De meg a Társulatnak nagylelkűnek kell lenni.«

— Könnyű neked gúnyolódni atyafi. De laknál csak te is ártéri vidéken . . . . s látnád, ,hogy. több éven az adót is alig vagy képes kitermelni. Én csak azt mondom, hogy a tiszaháti ártéri vidéknek, ha hét egyptomi kövér esztendő nem következnék egymás után, elpusztulni kell. Megöli saját müve : a töltés és a csatorna. Az,Az eddigi tapasztalat szerint, ez már csalt az idő kérdése. De hát mit tehetünk ?

»Mit ? Hát adjátok át a kormánynak úgy a töltés, mint a csatorna műveket.«

—• Hát evvel mit nyerünk ?

»No atyafi, ha a dolgok a régi kerékvágásban maradnak, abból semmi kilátástok sem lehet a nyereségre. Igaz-e?»

— Igaznak igaz ugyan, de az isten tegye akárhová az ilyen igazságot.

»Megállj csak. Nemde,miután a Társulat felszedte nyakára úgy a gát, mint a csatornaügybeu az elnyomó milliókat: tehát ő már rajtatok csakugyan nem segíthet, mert azokat ueki lefizetni kell a határozott időre, akár lesz jó esztendő akár nem. Igaz-e ?

— Csak ne bosszantanál a rettenetes igazságoddal.«

»No megállj csak, mindjárt megvigasztallak : Ha

ti a nevezett műveket, melyek milliókat nyomnak vállai- tokra, átadjátok a kormánynak: akkor az gondoskodni fog első rendben arról, hogy ti legalább adófizetés-képes állapotban maradjatok. Éz világos. S ha azutáu a ti fel- terjesztéstek után belátja, hogy ez, csak úgy történhetnék meg, ha ti, éveukint csak felét fizetitek annak, amit eddig fizettetek; úgy ő, mert neki hatalmában áll, az ötven év fizetési terminust kinyújtja százra .. de ezt a Társulat nem teheti, s ha tehetné is, bizony, nagyobb, biztosság van még is a kormány pénzkezelésében reátok nézve, mint magában a Társulatban, azou misztikus eljárás után, mely a nyircsatorna kezdetét takarja a mai napig. Tehát adjátok át a kormánynak, ha eszetek van.«

— Az igaz, hogy ez a megélhetés egyetlen feltétele. De hol gyűjtjük össze e czélra a kellő költséget. A nép nem küldi fel gyűlésre . képviselőit; mert hát az is pénzbe kerül, pénze pedig nincs.

«Erre is mondok valamit? Ez a 36 község leginkább református egyházi község. Ha ezek elpusztulnak, velők 36 Eklessia megy tönkre. A tönkre ment Bkle- siák nem tarthatják lelkészeiket, tanítóikat: tehát ezek is mehetuek világba. Nos, ha ez a ref. Egyházak életkérdése is egyszersmind: tehát áljának e mozgalomnak élére a lelkészek, s hozzák be a jövő gyűlésre.magokkal a községek képviselőit ... és ti lesztek többségben s megszavazzátok az átadást.«

— Nehéz ezeket egy gondolatra bírni atyafi.

»De hát az élet és kenyérkérdésök.«

— Az igaz .... de e czélra egy jóakaratu urra volua szükségünk, ki a községeket beutazná s előttük úgy a veszélyt, mely őket a jövőben fenyegeti feltárná, úgy a megmentés egyetlen módját. E lap ide nem elég ; mert a községek nem olvassák minden Ó09Ósága daczára , s azért mert nem is tudják, mi jár felettük a levegőben.

«Akkor vegye kezébe az ügyet a papi közgyűlés, s szervezze a törvényes ellenhatást, hiszen 36 ekklesia el- nyomorodása előtte nem lehet közönyös.«

— Meglátjuk megteszi-e. Kevés reményem vau hozzá... de hogy az indítvány 8 nappal a közgyűlés előtt megtétetni fog, ezt bizonyosnak állíthatom, csak ember legyen ki rá szavazzon. Vederemo.

»Sok szerencsét.«

— Köszönöm szépen.

Dr. Heiszler József.

Közügyek

a hagyatékoktól vagy a hagyományoktól járó örökösödési illetékekről.

A m. kir. igazságügyminiszter, a belügyminiszterrel egyetértőleg, f. évi 26,809. sz. alatt a következő szabályrendeletet bocsátotta ki, a hagyatékoktól vagy a hagyományoktól járó örökösödési illetékek biztosításánál a kir. bíróságok és a gyámhatóságok által követendő eljárás tárgyában.

»A hagyatékoktól és a hagyományoktól járó örökösödési illetékeknek biztosítása végett az 1881. XXXIV. t. ez. 39. §-ának végpontja értelmében, a hagyaték átadása, illetőleg a szerzett jognak telekkönyvi bekeblezése előtt az eljáró hatóság kellőkép intézkedni tartozik ; ez okból és az eljárás módozatai tekintetében felmerült kételyek következtében, az idézett törvény 53. §-a alapján az egyöntetű eljárás végett rendeljük:

1. Ha a hagyaték csupán ingóságokból áll, és az azutáu járó illeték 28 frtot meg nem halad ; de azon illeték a fentidézett törvény 9. §-ának második bekezdése értelmében a hagyatéki kimutatásra vagy hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvre bélyegjegyek felragasztásával le nem rovatik : az esetben a hagyatéki bíróság (az 1877 : XX. t.-cz. 233. §-ának 3. pontja és 303. §. esetében) illetőleg a gyámhatóság a mennyiben az örökösök a bíróságok részére kiadott nyomtatványok között 199. rakt. sz. alatt található '/• alatti minta szerinti végzésben foglalt felhivásnak, a kitűzött határidő alatt, eleget nem tennének, a hivatalos lelet felvételére nézve intézkedik, és a lelet felvételi jegyzőkönyvet, a leltár hiteles másolatával együtt,az illető kir. illetékkiszabási hivatallal késedelem nélkül oly megkereséssel közli, hogy a felemelt illetéknek hatáskörébe tartozó behajtása végett, haladéktalanul intézkedjék, és az intézkedéseket 14 nap alatt közölje ; mert különben a hagyaték az értesítés bevárása nélkül is át fog adatni az örökösöknek.

2. Ha a hagyaték csupán ingókból ál, de az illeték a 28 frtot meghaladta, a hagyatéki bíróság (az 1878. XX. t. ez. 233. §-ának 3. pontja és a 303. § esetében,) illetőleg a gyámhatóság az 1881 : XXXIV. t.-cz. 4. §-a alapján a hagyatéki tárgyalásnak megtartása és a létrejött egyez- ségue ; gyámhatósági jóváhagyása után az 1877: XX. t.-cz. 264.. §-a utolsó bekezdésében foglalt intézkedésnek

megfelelőleg, a tárgyalási jegyzőkönyvnek hiteles máso latát és az 1881 : XXXÍV t.-cz 8. §-ának e) pontja szerint szerkesztett hagyatéki kimutását, ugyanazon t.oz. 9. §-a értelmében, a leltárnak s esetleg a végrendeletnek hiteles másolatával felszerelve, az illetéknek 14 nap alatti megszabása, a fizetési meghagyásnak az ismert örökösök részére kiadása és az eszközlötteknek ugyanazon idő alatt leendő közlése végett, az illető illetékkiszabási vagy adóhivatalnak mindenekelőtt megküldi; az értesítés vétele után pedig, a kir. bíróságok részére kiadott nyomtatványok között 200. rakt. sz. a. található 2/. alatti minta: szerint szerkesztett végzésben, az örökösöket a kivetett illeték lefizetésének 8 napi zárhatáridő alatti igazolására felhívja.

3. A mennyiben a felhivásnak elég nem tétetik :

a) a kir. biróság illetőleg a gyámhatóság ha a hagyatékot, vagy annak egy részét hatóságilag kezelt pénz vagy egyéb értek (ide értve a jelzálogilag nem biztosított követelésekre vonatkozó okiratokat is) képezi, a hagyatékot az örökösöknek átadja; de egyúttal arra nézve is intézkedik, hogy a hatóságilag kezelt pénzből vagy értékből az örökösödési illetéknek megfelelő összeg vagy érték, az illeték kifizetésnek igazolásáig visszatarlassék, és ezen intézkedéséről az illető illeték-kiszabási vagy adóhivatalt is értesíti:

b) ha a hagyatékot kizárólag oly ingóságok, továbbá pénz, vagy egyébb érték, (ide értve a jelzálogilag nem biztosított követelésekre vonakozó okiratokat is) képezi, a melyek az örökösök vagy a gyám kezén vannak: a kir. biróság, illetőleg a gyámhatóság arról, hogy]az örökösödési illetéknek lefizetése nem igazoltatott, az illető illetékkiszabási vagy adóhivatalt oly megkereséssel értesíti; hogy az illeték behajtása végett szükséges intézkedéseket, a hagyatéki kimutatás alapján, késedelem nélkül tegye meg és a tett intézkedéseket 14 nap alatt, közölje; mert különben a hagyaték az értesítés bevárá- rása nélkül az örökösöknek át fog adatni:

c) a b) alattihoz hasonló eljárás követendő az esetben is, ha a hagyatéknak egy részét képező és hatósági kezelés alatt levő péuz-értékkel vagy jelzálogilag nem biztosított követeléssel az örökösödési illeték teljesen nem fedeztethetnék; csak hogy ez esetben a bíróság illetőleg a gyámhatóság, az illető illetékkiszabási vagy adóhivatalhoz intézett megkeresésében számszerűleg megjelelni tartozik azon összeget, amelyet az örökösödési illetékből az a) pont szerint követett eljárás által fedezetlennek tekint.

4. Ha a hagyaték tárgyát ingatlanok vagy telek - könyvileg bejegyzett jogok (jelzálogilag biztosított követelések stb.) is képezik: és a hagyatéki tárgyalás folyamán létrejött egyezség gyámhatóságilag jóváhagyatott: akkor a hagyaték átadására illetékes kir. biróság, az illeték kiszabása végett, az 1877; XX. t.-cz 254. §-áuak utolsó bekezdése és az 1881; XXXIV. t.-cz. 9. §-a szerint, szükséges iratokat, az utóbb idézett törvény, 4 §-ának a) pontja alapján az illetéknek 30 nap alatti megszabása, a fizetési meghagyásnak az ismert örökösök részére kiadása és az eszközlötteknek ugyanazon idő alatt leendő közlése végett, az illető kir. illetékkiszabási vagy adóhivatalnak mindenek előtt megküldi, az értesítés vétele után pedig az örökösöket ugyancsak a 200 rakt. sz. nyomtatvány szerint szerkesztett végzésben a kivetett illeték kifizetésének 8 uapi zárhatáridő alatti igazolására felhívja.

Ha ezen felhivásnak az örökösök eleget nem tesznek. a kir. biróság a hagyatékot átadja, de egyszersmind az örökösödési illeték biztosítására nézve is intézkedik és pedig akként, hogy az illetékes telekkönyvi hatóságot, a hagyaték átadásából folyó jogok telekkönyvi bekebelezésének eszközlése és egyszersmind a végett, megkeresi, hogy a kivetett örökösödési illeték és ennek a hagyatéki tömeg átadását elrendelő végzés keltétől (1881: XXXIV. t. ez. 22. §-ának második bekezdése) járó 6°/o kamatai erejéig a zálognak, illetőleg alzálogaak bekebelezését is rendelje el.

5. Ha a hagyaték tárgyát oly községben fekvő ingatlanok képezik, amely községben fekvő ingatlanok még nincsenek telekkönyvezve; az esetben a hagyaték átadására illetékes kir. biróság az illeték kiszabásához szükséges iratokat az illető illeték-kiszabási vagy adóhivatallal, az előző 4. pont szerinti közlése és a most nevezett hivataltól nyert értesítés beérkezte után, az örökösöket, a kivetett illeték kifizetésének 8 napi zárhatáridő alatti igazolására, szintén felszóllitja, és ha ezen felhívásnak az örökösök eleget nem tesznek, a hagyatékot szintén átadja, de az illetéknek biztosítása, illetőleg előjegyzésbe vétele végett, az illető birtokbiróságot keresi meg.

A megkeresett birtokbiróság az örökösödési illetéket és annak a hagyatéki tömeg átadását elrendelő végzés keltétől járó 6°/o kamatait megfelelő nyilvántartásba veszi és erről az illető kir. illetékkiszabási vagy adóhivatalt végzésileg értesíti; amely hivatal, a birtokbiróság által nyilvántartásba vett örökösödési illetékekről, szintén külön előjegyzést vezet a végből, hogy a telekkönyvek elkészültével kibocsátott hirdetményi határidő alatt, amennyiben az illeték, időközben be nem hajtatott volna, a kir. kincstár érdekeinek megóvása végett a szükséges lépések az arra hivatott pénzügyi hatóság által megté- tetheseenek.

6. Végül értesittetik (a czim), hogy a m. kir. pénzügyminiszter a kir. illetékkiszabási és adóhivatalokat utasítani fogja, hogy a jelen rendetben érintett és hatáskörükbe tartozó intézkedéseket, soron kivül, a megirtt zárhatáridők alatt tegyék meg.

Kelt Budapesten, 1881. évi szeptemberhó 14-én.«

Megyei és városi újdonságok.

* Értesítés és felhívás. A helybeli gymnasium mellet fennálló tápintézet már harmadik évben gyakorolja azon jótéteményt szegénysorsu tanulók iránt, hogy csekély, vagy fél-dijért, sőt egészen ingyen is egészséges ízletes és elegendő élelemmel látja el őket vallásfelekezeti különbség nélkül. Ezen hasznos iutézmény azonban csak akkor teljesítheti nemes feladatát, ha a nagyérdemű helybenla kó közönség különösen részesíti továbbra is azon meleg támogatásban, melyben azt a múltban részesítő. Vau szerencsém e czélból a tanügyet szivükön viselő s annak előbbrevitelét mindig muukáló egyeseket és testületeket ez utón is tisztelettel értesíteni, hogy a szokásos