Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1881-10-20 / 42. szám

A közönség köréből*) Tekintetes szerkesztő ur! Folyó évi szeptember hó 29-én 39. sz. a. megjelent becses lapja ujdousági rovatai közt, egy közlemény je­lent meg, mely a valódi tényállást rósz akaratulag félre­magyarázni, s hivatalos eljárásomat mint törvényellenest akar feltüntetni; ezért is lelkérem tettes szerkesztő urat legyen szives nekem e közlemény íróját, ki ily valótlan dolgokkal akarja az olvasó közönséget félrevezetni, meg­nevezni, mert szeretném szinről-sziure esmcrui az ily alyas szemtelen rágalmazó embereket. Az elferdített közlemény a valóságba a követke­zőkbe áll: Folyó évi szeptemberhó 22-én a halászi elöljárók a szolgabirói hivatalba ezen jelentést tették, miszerint a községi pénztárt ismeretlen tettesek eltolvajlották, én mint a bogdányi járás a-szolgabirája, járási szolgabiró ur által kilőttem küldve a vizsgálat megejtésc végett, mely vizsgá­lat folyama alatt kiderült uz, bogy halász község pénz- tárnoka az ártérszedési naplót meghamisította ; mi már a teltes adófelügyelő ur által kiküldött számtisztei által konstatálva lett s e tényből világosan kitűnt az, hogy a pénztárnok a vizsgálatot félrevezetni s minden kárt a a községre hárítani akarja ; ezért is voltam őt, hivatalom­ból kifolyólag, állásától felfüggeszteni kéutelen,s a magány- vagyonára a biztosítást eszközölni, ez a valódi tényállás ebből láthatja tettes szerkesztő ur, hogy n beküldött közle­mény nem egyébb miut aljas rágalom, s mi csak egy oly embertől eredhet ki a bűnös pénztárnok czimborája mert becsületes umber, adig inig a valódi tény állásról biztos tudomással nem bír, nem akarhat egy hivatalába eljáró személyt a közönség előtt pellengére tenni. Ami az ügy további folyamát illeti azt tettes szerkesz­tő urnák közlendőm alkalmilag. A feutebbiek folytán nagyon kérem tettes szerkesztő urat, ismételve, nekem a közlemény Íróját megnevezni s becses lapjába a valódi tényállást közzétenni szíveskedjék Kelt Kemecsén 1881. okt. 1-én. Klek Béla, segéd szolgabiró • Az o rovat alatt közlőitekért úgy tárgyi, mint alaki te­kintetben a felelősség a beküldőt illeti Szerk. Megyei és városi újdonságok. X A szeptemberhavi egészségi állapot, a főorvos jelentés szerint, nem mondhatni általában; kedvezőtlennek minthogy semmi betegség sem emelkedett járváuyos sza- poraságra, a halálozás is mérsékelt volt. Csak a kökhurut, amely egyes esetekben sok felé volt észlelhető, mutatott csaknem járványos gyakoriságot Pilisen és Piricsén. A váltóláz volt legáltaláuosabbnu uralkodó : kivált a hó bá­rom első nogyedúben ! inig azután feltűnően gyérebbé vált. A légkör kellemetlen lehűlésével, a lélegző szervek buru- tos bajai lottok túlnyomók influenzával, borg* és tüdőhu- ruttal. Mondok vidékén loginkább vérhas, Nyíregyházán hártyán gégelob, Szont-Mihályon a hólyagos himlő, és a vörbeny voltak szórványosan észlelhetők. * A jubiláris tánczestélyek, az elmúlt évekhez ha- kasonlólag, folyó évi október hó 22-ón szombaton újból megkezdődnek, s tartatni fognak ezután következő min­den két hétbon egyszer. A központi olnökség által egy- bo hívott választmányi határozat szerint, a tánczestélyek megtartásának helyisége, -m az u. n. »Óvodás helyiség1 lesz, bánom a csizmadia ipartársulat tulajdonát képező s homlokzattal a solyem-utczára néző azon emeletes épület­ben lévő nagytorem lesz, mely nehány évvel ezelőtt pol­gári olvn.HÓ-ogylet volt. Ezen épülőt, illotvo tánoihelyiség bérlöjo Roohlicz úrral kötött szerződés szerint, úgy a tán- ezos, mint a nőm tánezos közönség kényelméről — miu­tán több roudboli mellékhelyiségek is rendelkezésünkre állanak, — kellően gondoskodva lesz, kinél külön- bon étolok és italok is kaphatók. Bojárás ezen tánezhe- lyiséghoz kétfelól van, u. m.: a nagy-orosi -Ütcza felöl a csizmadia színen keresztül és a selyem úteza felől. A tavaly csak éjfilutáni 1 óráig tartott estélyek, ez idén éj­fél utáui 2 óráig fognak tartatni; kezdete 8 órakor; be- léptidij személyoukiut ÖO kr. folülfizetések köszönettel fo­gadtatnak s kirlapilng nyugtáztatnak. Midón n központi olnökség megbízásából jelon értesítést van szerencsénk a n érdemű közönséggel tudatni, felhívjuk egyúttal, hogy a jótékony czél elömozbitása érdekébon, tömeges látogatá­sával szeroncséltosson. — Azt feloslegesuok tartjuk fel­említeni, hogy ezen családias színezetű mulatságokban föltalálható fosztelouség biztosította eddig is a sikert s tette o mulatságokat közkodveltségüvé, mely bogy a múlt­jához fii von megőrizte színezetéi, sőt megizmosodva fog ja magát a legközelebb okt. 22-én, megtartandó estély alkalmával bemutatni; a felől szomélyes észlelőt alap­ján győződhetik mog a n. érdemű közönség; mikorára tollát, szívélyesen várja a n. érdemű közöuéget n jubiláris uöcgylot uovébon a rendsztsíg. (Adóügyi statisztika.) Folyó évi angusztushó végé­vel fennmaradt adóhátralék Sr.abolcsmogyóben: 689294 írt Vso kr. Ehhez hozzászámítva a f. évi szeptemberi utó­lagos előírásokat 493 frt '/4- krt, lesz az összes adótar­tozás: 689,787 frt 88 kr. Ebből lovonva a készpénzben befiztett 9316S frt 3G kr és a 1059 frt '/« kr. törlést. vagyis: 96122 frt '/«i krt. marnd szeptomborlió végével hátralék összesen: 494,666 fti V«- Igen jólesett hallanunk a szabolosmegyei adófelügyelő t. Bobin Hugó urnák a szeptemberi csekély befizetési eredmény indokolását; hogy t. i. ennek oka a tengeri törés és szüretelésben, s a fizető közönség ogy részének ezen munkálatokkali elfoglaltsá­gában keresendő. De más részről figyelmezteti az adó- felügyelői előterjesztés, az 0 hő 13-án tartott közigazga­tási bizottsági ülést, hogy a szeptember havi ülésben feltételesen kimondott felelősség, 36 községre nézve, most már fogaoatosittassék is. Kimondatott tehát, hogy ha a fizetési mulasztás, tuóg e folyó októhorhóban boly re pótol­tatni nem fog : 187(1. XV. t. ex. 62. tj-ban jelzett felelősség, kímélet nélkül alkalmazásba vétetik * Meghívás. A felső-tiszaiidéki gazdasági egyesület választmánya f. 1881 évi október 26-án d. e. 10 órakor a megyeháza tcrinébon ülést tart, amelyre a t. választ- tuányi tag urak tisztelettel meghivatnak. Nyíregyházán 1881. október 18-án, elnöki megbízásból Szentkirályi Jánot e. titkár. — Időjárás szeptemberhóban. Magas hőmórsékkel és légnyomással kezdődött; ami csak néhány napra vál­tozott meg hűvösséggel és esővel; különben tartott szép őszies minőségben egész 20 ig. Azut&u É. légáram meg- jndultával, utolsó negyedében elkomorodott egész végig. Napok száma, melyekeu esett 12: Csapadék összege 72.19 min. Egészen derült irip 1, borult 5, borongó» 24. Szél ereje 1.6. Iránya: É. 10. Ék. 17, K. 9, Dk. 9, D. 8. Ny. 9. = 71. X Szabolcsmegyében összesen 85 község, köztük Nyíregyháza város ellen rendeltetett el a fegyelmi eljá- j rás, a kir. tanfelügyelő feljelentése folytán, azon mulass 1 tásért, amit az 188'/s-ik évi tankötelesek összegéuek be nem terjesztésével követtek el. (!) Erdőhegyi Barnabás szolgabiró ur, az 1879-dik évi XXXI ik t. ez. 25 §-a alapján, járásábau, az erdei kihágások esetében, uz első fokú bírói hatóság gyakor­lására feljognsittatott. — A fel só szabolcsi tisza szabályozó társulat részé­re, a a közmunka és közlekedési in. kir minisztérium, a társulati igazgatóság felterjesztése, illetőleg a társulat által f. évi szeptemberhó 19-én hozott közgyűlési hatá­rozat alapján felvenni szándékolt 400,000 frtnyi végleges kölcsönt, f. évi októberhó 13-ról engedélyezte; illetőleg az e kölcsön iráuti közgyűlési határozatot helyben hagyta. A társulat tehát ez idén épen egymillió-ngolczszázezer frt. kölcsönt vett igéuybe. Sapieuti sat. — A szabolosmegyei régészeti egylet fentebb köz- lött üléséröli jegyzőkönyvének szives átküldésekor, a »Szu- bolcsmegyei Közlönyt múlt heti egyik, az egyletet érintő újdonságára vonatkozólag, illetékes helyről, azon helyre­igazító értesítést veszszük : hogy a »Szubolcsmegyei régé­szeti egylet«-nek múlt hó 26-dikáu megtartott közgyülé- lésén, nemcsak 4 tag volt jelen; mert voltak ott az ügy iránt érdeklődő, s az egylet tagjaiként belépni óhajtók közöl 14-eu is; ami szemben a közgyűlés fontos tár­gyaival, nem igeu meleg érdeklődésre mutat, s minden esetre buzdításul szolgálhatott a közgyűlésen megpendített azon indítványhoz, hogy az egylet újabb tagok szerzésével a rég óta tartó tespodésből uj tevékenységre serkentessék. — Megtekintésre méltó. Tahy Miksa e szorgalmas fiatal kereskedőnk, a bekövetkezendő Mindszent-ilnnepre hozatott, készített és szárított virágokbóli sirkoszoru raktá­rát ajánlja mindazoknak, akik elhunyt kedveseiknek halot­tak napján is egy egy síri koszorúval szokták lerónui ke­gyeletük adóját. (Sz—r.) A nagykállól megyeház épületért, mint megbízható helyről tudjuk, a kormány 108,000 frt vétel­árt helyez kilátásba. * Egy újonnan felfedezett tehetség. Tudtuk ugyan ed­dig is azt, hogy Nyíregyházán 2 zongora hangoló lakik, akik helyben és vidéken a elhangolt zongorákat, kisebb nagyobb ügyességgel, fel szokták bangolui. De azt, hogy Nyíregyházán zongorakészitö is lakik, és hogy ez épen a 2 baugoló egyike: nem mertük elhitetni maguukkal. Moät azonban örömmel győződtünk meg e tényről. Szénffy Gyula ismertt zeneszerző és kitűnő zongorajátékos régi zon­gorája ugyanis közelebb annyira elveszté hangját és kiment alakjából, hogy inúrmár elakarta adni s belyotto újat rendel­ni Budapesten.Midőn a szándékát véletlenül tudatta llóic/iíer Igndcz helybeli zongorahangoló úrral, s ez a zongorát meg­tekintette, azt mouilá SzéufTy Gyula urnák: hogy ne veszte­gesse el zongoráját s ne adjon ki 4—500 forintot egy újra; O helyre állítja azt, sót egészen uj alakba önti. Szénffy Gyula ur engedett, a zongorát elszállittatta Yachter ur lakására s most a régi elavult, színe és hangja hagyott zongora : ott díszeleg uj, fényes és minden részében a legna­gyobb előnyre átalakított, mondhatni újra teremtett zongora régi helyén. Szénffy Gyula ur a legösziutébb örömmel mutogatja az általa sem remélt sikeres műtétet 8 Wächter Iguácz urat a legmelegebben ajánlja a nyír­egyházai és vidéki zongoratulajdonos urak [és tanintéze­tek szives figyelmébe. Wächter Ignác; urban valóban tehetséget fedezett fel Szénffy Gyula ur. Mint halljuk alig­hogy Szénffy Gyula ur olszállittattn zongoráját, már egy másik teljesen átalakítandó zongorát vittek Wäch­ter Ignácz ur lakására. Nyíregyházára és Szabolcs- raegyóre nézve minden esetre megbecsülhetetlen szeren­cse: hogy ily képzett és ügyes zongorakészitő telepedett le a központbau. íme Wächter ur évek óta lakik körünk­ben ós csak most tudtuk meg, hogy tulajdonképen, mily művészt nyertünk benne. Ez a körülmény csak arra mu­tat hogy Wächter ur nem szédelgő, hanem valódi szak­ember. Ezek utáu úgy hisszük, hogy fölesleges őt még szavakkal is ajánlani a nagy közönség pártfogásába. O A túrái iskolai alapvagyonul szolgáló földok jö­vedelmének, az ottani reform, iskola szükségleteire leendő fordítása, a közigazgatási bizottság fölterjesztése folytán, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által, megen­gedtetett. (k. k.) Az uj polgári törvénykezési rendtartás és a I végrehajtásról szóló törvény, 1882. janu&rbó elsején fog életbe lépni. Az életbeléptetésre vonatkozó rendelet, leg­közelebb már tárgyalás alá fog vétotni az igazságügyi minisztérium kebelében. Minthogy az említett törvények az uj csődtörvénnyel kapcsolatban állanak, a csődtörvény ' életbe léptetése is a jövő év kezdetére várható. (P. N.) A nyíregyháza-mátészalkai helyi érdekű va­süt terve a »Pesti Napló» értesüléae szerint, közelebb ju­tott a megvalósulás stádiumához; amennyiben a régebben tervezett nagy-károly-mátészalkai vonal terve végleg eloj- , teteit s érdekeltjei a nyíregyháza-mátészalkai vasút tervé bez csatlakoznak.'Az intéző személyek most már a két cso­port egyesítésének alaki módozatain működnek. (k. k.) A törvénykezési szünetről szóllő törvény javaslat, mely a m. kir. igazságügy minisztérium osztályai­ban szövegeztetett, ■ melyet a magyar kormány még ez év folyamán szándékozik a törvényhozás elé terjeszteni, eredeti szövegében következőleg hangzik. Törvényjavaslat a törvénykezési szünidőről, 1. §■ A törvénykezési ügyek­ben a bírói hatóság gyakorlására szervezett királyi bíró ságoknál évente, július hó 15-ik napjától augusxta-hő 31 -ik napjáig szünidő tartandó; amely szünidő azonban a már meghozott bírói határozatoknak kiadására és fo­ganatosítására nézve, befolyással nine*. 2. §. A tönényke zési szünidő alatt cask a következő és azokkal kapcsola­tos ügyekben tartható tárgyalás és hozható bírói hatá­rozat : 1. az 1877. évi XXII. t. ez. Il ik §-ának 5., 6. és 8. pontjaiban meghatározott ügyek ; 2. az 1881. évi LIX. t. ez. 13 áoak 2-ik pontjában az /), g), A), i,) k), 11) alatt meghatározott ügyek ; 3. a zárlati és biztosítási ügyek ; 4. a vásár bírósági ügyek; 5) a váltó- és keresk. ügyek ; 6. A csődügyek ; 7. a választási jogosultságra nézvefelmerült ügyek, és végre 8. a bűnügyök, valamint n büntetés végrehajtására vonatkozó ügyek. Az ezen ügyek­ben hozott bírói határozatoknak kiadására és foganatosí­tására szükséges intézkedések a szünidő alatt is meg teendők. 3. §. A 2-ik g-ban megbatározott ügyeknek eliutézhetése czéljából, köteles mindegyik királyi járás­bíróságnál egy bírói tag. a törvénykezési szünidő alatt is megszakítás nélkül működni ; a királyi törvényszékek­nél, továbbá a másodfokú , valamint a legfőbb bírói ha­tóságot gyakorló bíróságoknál pedig a szüuidö tartamára ta­nácsok alakítandók. A segéd és kezelő személyzet a szük- ségnekmogfolelő számban alkalmazandó. 4. A törvénykezési szünidő alatt működő birák és bírósági hivatalnokok, az aunak megfelelő szabadságidőben a szüuidö eltelte után ré­szesülnek. 5. §. A jeleu törvény intézkedése által az 1869. évi IV. t. ez 18-ik §-a hatályát veszti és végrehajtá­sával az ieazságügyniiuiszter bizatik meg. — A rakamazi körorvosi állás javadalmazására vonatkozó közelebbi hírünket, illetékes helyről vett érte­sülés nyomán oda, igazítjuk ki: »nappali látogat is, ogész körben 40 kr., az éjjeli pedig 80 kr. helyben úgy mint a körbe tartozó községekben» *«’ A magyar kir. pénzügyminisztérium, a pénzügyi fogalmazási szakban való alkalmazásra inegkivántutó jogvégzettség tárgyában, kővetkező körreudeletet bocsátott ki e hó elejéu a pénzügyi hatóságokhoz és hivatalokhoz. »A pénzügyminisztérium ügykörén vonatkozó szolgálati szabályok I só részének 19 §-a szerént, a fogalmazási szakban való alkalmazás kellékéül kitűzött jogvégzett­séget megállapító vizsgálatokra nézve kételyek merülvén fel, miheztartás végett a következők adatnak tudtul: A vallás és közoktatásügyi m. k. minisztérium által, ajog- és államtudományi vizsgálatok és a tudori szigorlatok szabályozása tárgyában, 1874-ben kiadott szabályrendele­tek értelmében, jogvégzetteknek tekintendők különbség nélkül arra, hogy valamelyik egyetemen vagy jogakndémiáu végezték e tanulmányaikat azok, a) kik akár jogtudori, akár állam-tudományi tndöri fokozatott nyertek; vagy b) kik úgy a jogtudományi, mint az államtudományi állam- vizsgálatot letették. Az 1874. év előtt érvényben volt rendszer szerint jogvégzetteknek tekintendők : a) a jog­tudorok föltétlenül; b) azok, akik jogi tanulmányaikat egyetemen végezték, ha úgy a bírói, mint az államtudo­mányi államvizgálatókat letették; c) azok, kik jogi tanul­mányaikat valamely jogakndémiáu végezték, ha a bírót államvizsgálatot letették ; miután ezek ükkor még uz ál­lamtudományi államvizsgáiét letételére kötelezve uem vol­tak. Az úgynevezett végbizonyítványok (absoluloriura), jog­végzettséget igazoló okmányoknak Dem tekinthetők. Ezzel a »Pénzügyi Közlöny» 1879. évi folyamának 57 ik szá­mában közzétett 3.309. p. in. számú magyarázat, hatályon kivül helyeztetik. Közgazdászat. A.X őszi vetóseli »űrll**ég;e. A nemrég elhuuyt dr. Haberlandt tanár kevéssel halála előtt, egy uagy fontosságú kísérleti sorozatot kez­dett meg; amelynek ozélja lőtt volna bebizonyítani, hogy a gyakorlati termelőre, a Hallot-fóle irányzattal ellen­kezőleg, nem a legjobban, hanem épen a legkevésbbó bokrosodó gabonafajok tenyésztése a leghasznosabb; és hogy az ily fajoknak állandósítása ép úgy sikerülhet, mint a Hallet-féle nagyon bokrosodó fajoké. Már maga ez a czél nagyérdeküvó tette a kísérleti sorozatot, úgy a tudomány, mint a gyakorlat embere előtt. Külöuösen érdekessé tette podig az: hogy a kí­sérlet tevő, aki 0 szelént ogy, már inegdöuthetlonuek látszó elmélet alapját, a Hallet-féle elvet támadta meg, a legtekintélyesubb szakemberek egyike volt Közbejött halála azonban megnkadályozta Haberlandtot 0 kísérle­tek befejezésében úgy, hogy csak az első évi eredmény jelent meg a »Oesterr. landw. Wochenblatt« mult évi utolsó számában. Ez első kísérletnél Haberlandt mindenek előtt az őszi vetések, 11. ni. az őszi rozs és őszi árpa legczélszc- rübb sűrűségének kitudbat&sára törekedett. Egyik nagy akadálya ugyanis a gyakorlati termo- lés sikerültének az, bogy ritkán sikorül kellőleg elta­lálni az őszi vetés sűrűségét Mert ba felettéb sűrű, meg­dől, megfülled, csak szalmára dolgozik a termés. Ha pedig ritka: nem fizet eléggé nem fedezi a termelés költségeit. E hajúak és nehézségnek foka abban rejlik, hogy a buzafélék elbokrosődó képessége rendkívül nagy. És igy, ba kedvező talaj és időjárás vár az őszi vetésre, a virágzás idejéig, ha ritka volt i», — teljesen befed­heti a területet; inig megfordítva, ha rósz időjár a gaz­da ritka vetésére: könnyen megtörténhetik, hogy a meg­dőlt élet helyett, nincs mibe akasztani a kaszát. Haberlandt 1876, őszén 12 darab egy-egy négy- szögméternyi területre ó-zi búzát, őszi rozsot 6« őszi ár­pát vett oly modÓD. hogy mindegyikből 4 táblát, 4 féle sű­rűségre vetett úgy, hogy 700 (I), 100 (II), 40 (III) és 26 (IV) szem esett ogy-egy méter négytzöginéterrc E szerint: 4 L II. III é. VI. 0) az őszi búzából *120 30 12 kgr. b) az őszi rozsból 100 25 10 * e) az őezi árpából 140 35 16 8*4 » vetőmag szükségeltetnék 1 hektárra, vagyis hegy min­den egyes szem száin&ra 26, ÍOO, 250, illetőleg 400 négy«zőgczentiinéternji tér jutna az egész területből. Az igy elvetett magvak nagy pontos-ággal minden irányban, 5, 10, 16 és 20 czmtr. távolságra helyeztettek el egymástól. A vetés, mind a 12 parczellán, ugyanazon a napon L i. szeptember 18-áu ejtetetl meg.

Next

/
Thumbnails
Contents