Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1881-10-06 / 40. szám

E nap fontos és nagy jelentőségű nap a magyar nemzet életében. Nem azért fontos és nagy jelentőségű, mert eme napon 13 lánglelkű hazafi életét oltá ki az ármány; ha­nem azért, mert e napon a halál nyert diadalt. Ama 13 dicső vértanú halála, egyszersmind diadal­menet volt a polgári szabadság örökszép emelvénye felé. Az eszme, amelyért ők haltak, kivirult, virágokat hajtott 8 kétségkívül gyümölcsöket is fog hozni. Nem akartunk e nagy napról végkép megfeledkezni. Jelezni kívántuk azt lapuuk szerény hasábjain; nem tün­tetési, nem más mellékes vágyból: csupán hazafiságból s ama nagy dicső elvérzettek iránti hálás kegyeletből. Épen ezért, legjobbnak gondoltuk, ha e nap em­léke alkalmából, egyik elvérzett aradi hős utolsó levelét ismertetjük meg olvasóiuk fiatalabb részével, akiknek ta­lán nem volt alkalmuk még azt olvashatni. Áljának itt gr. Leiningen Károly kezének utolsó vonásai: »Eldőlt a koczka . . . Csak néhány óra van még nekem hátra e földön, hogy elkészítsem magam a leg- keserübb lépésre. A halál nem volna magában oly bor­zasztó, ha csak egyedül állanék a világon; de a gondo­lat te reád drága Elizám! és az én ártatlan gyermeke­imre! . . Ez az, a mi nehezedik fájó lelkemre. Jóllehet, a csapás nem talál egészen elkészületlenül, mert én min­denre el valék készülve. És mégis a legutolsó perczben görcsösen szorul össze a. szivem azon gondolatnál, hogy téged legdrágább kincsem, örökre el kell veszítenem 1 . . Nem, nem örökre; erős hitem az, hogy ezt az életet egy jobb, egy szebb váltja fel, szellemem mindig körü- led fog lebegni, mert a szellem mindenütt jelen van a meddig Isten mindenhatósága ér ! Ah! örömest, szives- örömest szerettem volna még élni, hiszen meg volt min­denem, ami az életet kellemessé teszi; oly boldog va­lék téged bírva, amilyen csak egy halandó lehet. »Most ezen komoly órában, midőn a földi múlandó­ságtól búcsút kell vennem, az egéssz múlt feltárva áll előttem; most minden emlék megrohan és nehézzé te­szik nekem az örök elválást! Mily tisztán és fenségesen állsz te most az én lelkem előtt, hogy szeretném maga­mat élőszóval kifejezni előtted, hogy mily bubánattal haj­tom meg sorsom előtt fejemet reád gondolva. »A mindenható Isten, ki szivembe lát, adjon nekem oly órát, hogy meghalhassak úgy, mint igazi keresz­tényhez illik 1 »Én atyám vallásának mindig híven hódoltam, s egy paptól kaptam az utolsó vigasztalást, és igy készen va­gyok Uram Teremtőm törvényszéke elé állni. És te drága Elizám! ki mindig, mint egy angyal vigasztaltál és re­ményseggel állottál az oldalam mellett, neked nem há­lálhatom meg azon boldogságot, melyet szereteteddel ve­lem éreztettél. Adjon neked az Isteu bátorságot és erőt, hogy képes légy elviselni szomorú sorsodat. De nekem bocsáss meg drága Elizám! ha az életben megbántotta­lak és ha netán kemény lettem volna hozzád; nem hall­hatom többé hangodat, de szivem súgja, hogy megbo- csájtasz ! »És a szegény gyermekeim . . . nagy Isten! Nekik kell élned drága Elizám 1 nekik és érettök. A te sorsod keményebb az enyimnél: tenéked évekig kell a gyászt és a bánatot szivedben hordozni; de én látni és őrizni foglak még a túlvilágon is, a szellemem ott lesz, hol te vagy gyermekeinkkel . . . Neveld őket Isteni félelemben, csinálj belőlük becsületes és nemes szivü embereket, ha én nem is őrködhetem fölöttük, légy nekik édes anyjuk, ki megtanítja őket szerencsétlen atyjuk emlékét tisztelni 1 Az alatt, mig ezek lassan beszélgetés közben tör­téntek : Kálossy félre hívta Szitáryt. — Kedves jegyző úr 1 — Szólitá meg Szitáryt a mér­nök. — Én a munkálatot a jövő héten megkezdem. Csak egy nehézség áll előttem. Hol kapok én e községben al­kalmas lakást, ahol irataim biztonságban lehessenek, és ellátást magamnak? Ez az, ami engem aggaszt. Kedves atyjával, a főlisztelendő úrral beszéltem e tárgyról. De ő kérésemet határozottan visszautasitá'; aggott, korával és szűk lakásával indokolván tagadó válaszát. Önhöz utasí­tott kedves jegyző ur. Ha ön ... . — Igen szívesen Kálossy ur. — Vágott közbe Szi- táry.szokottjszivélyes modorával. Az irodát berendezzük lak- szobául, egészen az ön tetszése szerint. Már ami az ellátást, értve az élelmezést illeti, nem felelhetek oly határozottság­gal ; mert ahhoz nőmnek is van szava. Nehézségekkel azonban, úgy hiszem, e kérdés sem fog találkozni. Csak az a megjegyzésem van részemről, hogy mi igen egyszerű asztalt tartunk. — Oh! az mitsem tesz. Falun falusiasán, városon városiasán étkezik az ember. Különben arról biztosítha­tom kedves jegyző urat, hogy én városon is igen egy­szerűen szoktam élni. Szeretem a magyar főztet; de vá­logatós sohsem voltam. E tekintetben tehát mi ketten készen volnánk. Beszélje meg ön e dolgot kedves nejé­vel, s azután tudassa velem levélben. Ami a föltételeket illeti, azt majd hárman megállapíthatjuk. — Igen helyesen. Én közölni fogom a dolgot nőm­mel s pár nap alatt tudatni nőm határozatát. — Előre is köszönöm ön szives beleegyezését és barátságos fogadását. E rövid párbeszéd után, Kálossy és Szitáry ismét a társaságba vegyültek. Pár pohár bor kiürítése, s rövid de szívélyes bucsuvétel után, a vendégek kocsikra ültek; magára hagyván a csendes jegyzői lakot még miu- dig boldog lakóival. (Folytatása következik.) „IV Y f R V I D É K.“ ] Vajh! tudnám kezeimet áldólag fejeikre tenni, tudnék csak még egyszer szemeitekbe nézni! De talán jobb, hogy te és én ezen utolsó találkozástól meg lettünk ki­méivé . . . Isten akarata történjék ! »Leopold, a jó és nemes Leopold, kit az én gonosz sorsom nem éreud, megígérte nekem, hogy feletted és gyermekeink felett, mint egy atya fog gondoskodni, s ő az ígéretet meg is fogja tartani. »Világi ügyekről nincs neked mit mondanom, leg­alább e tekintetben nem lehet gondod, mert a te vágyó • nodboz nem nyúlhatnak. »De még egy kérésem van. »Kérlek kötelezettségeimet, melyek mások irányában vannak, helyettem teljesítsd, hogy nevem és becsületem szenyteleu maradjon. »Az adósságot SzemitzViktornak ismered ;(Damja- nich tábornoknak 14U0 pengő forinttal tartozom, fizesd meg leendő özvegyének, mert ő is meghal holnap reg­gel. Mertejtel Albrecht őrnagynak szinte 400 pengő fo­rinttal, hoí van ő ? azt nem tudom, majd fogja magát jelenteni. A cautió megmarad neked hiánytalanul, az a te tulajdonod. Fivéreimnek és a hozzám tartozóknak küldöm a legjobb áldásomat és imádkozom boldogsá­gukért. »Az én Viktorom bizonynyal nem is gyanítja, hogy az én életem mily veszedelemben forog, őt nehezen fogja érni a csapás. De Isten, ki a sebeket ejti: balzsamot is csepegtet rá nekünk, s mégis gyógyítja. Igen Elizám! hiszem, hogy te is, ámbár keserűséggel; de mégis ön­megadással és alázatossággal fogsz sorsod szemei közzé nézni. »Imádkozom érted és gyermekeinkért buzgó áhítat­tal, s azt mondják, hogy egy haldoklónak imája és ál­dása mindig hathatós »Szived vérzeni fog — tudom, de gondolj kötelme­idre gyermekeink irányában, s az enyhíteni fogja a fáj­dalmadat és idővel képmásomat fogod bírni Hermauunkban, ki oly meglepőleg hasonlít hozzám . . . Kicsiny gyerme­keim meg vaunak kiméivé a fájdalomtól és ez jól van igy ! — — Ök atyjukat csak a te édes szád által fogják ta- nului megismerni és ki tudna nekik rólam jobbat mondani, mint te ! ?Mondd meg nekik, hogy ámbár atyjukat a világi törvények elitélték, de szivében nemes és becsületes em­ber volt, ki meggyőződéséért halt meg ! »Az időm, mig e világon bolygok, rövidre vau szab­va ; ezen levelemet is szinte be kell zárnom, noha nehezem­re esik ettől is megválni, mert ezek az utolsó szavak, melyeket hozzád Írok. • Isten óvjon meg téged, és óvja meg ártatlan gyer­mekeinket ; neked drága feleségem adjon erőt és nekem az örök nyugodalmat ! Drága, felette drága Elzám! gyer­mekeim ! — éljetek boldogan, Isten áldjon meg ! . .. Isten áldjou meg ! . . . »Nem sokára vége leend küzdelmeimnek, még egy­szer köszönet bü szerelmedért, köszönet mindenért, amit ve­lem tettél 1 .. Istenem ! Istenem ! . . , már nem tudok többet írni . . Isten áldjon meg életem 1 mindenem! a te halálig hű ......... A rad, október 5 én 1849. Leiningen Károly.« Megyei és városi újdonságok. * Tisztelettel kérjük ismételve lapunk t. meg­rendelőit, miszerint szíveskedjenek úgy a hát­ralékban levő, valamint a most beállott nj évnegyedre járd lapdijakat posta fordultával, kiadóhivatalunk­hoz beküldeni, s ez által áldozattal járd vállalatunk fentartásákoz kegyesen járulni. + Folyó októberhó 13-án Szabolcsmegye közigaz­gatási bizottsága szokott helyiségében, nyilvános közgyű­lést tart. (m.) A nmélt, vallás- és közoktatásügyi miniszté­rium a községi iskolai alapvagyonul kihasított '/íoo rósz földekre vonatkozólag, következő rendeletet intézett a megyei közigazgatási bizottságokhoz: »Tapasztaltatván, hogy több községben, az 1866. évi 28 t. ez. 39 § a alap­ján tagosítás és legelő elkülönítés alkalmával, községi is­kolai alapvagyonul kihasított '/too rész föld vagy épen semmit, vagy csak oly keveset jövedelmez, mennyi a ke­zelési költségekre szükségeltetik: ennél fogva elhatároz­tam, hogy ily helyeken említett földterület, a bizottság kezdeményezésére örökáron eladassék. Minthogy azonban ezen földterület kizárólagos birtokosa azon község, mely­nek határában az kihasittatott ezen községnek az eláru- sitásba való beleegyezése szükségeltetik. Az eladás nyil­vános árverés utján, az illető járási szolgabiró jelenlété­ben történik, erről rendes árverési jkönyv vitetik, s ezen jkönyv, valamint a községnek az elárusitásba való bele­egyezése, írásba foglalva, a bizottsághoz felterjesztendő, mely iratokat a bizottság, saját jelentése kíséretében, hozzám felterjeszti. A vételárból befolyt pénz, megtá- madbatlan iskolai alaptőkét képezvén, az illető czélra kötményezendő állampapírokba fektetendő, mely pénz, intézkedésemig, az illető község által őrizendő. Budapest, 1881. szeptember 23-án. Trefort m.k.« * Hogy mily káros és veszélyes lehet egyesekre nézve az, ha a községi bíróság évekre is elnyújtja egyik­másik csekély per befejezését: mutatja a biztositó társu­latoknak azon eljárása, mely szerént hátralékban levő adósaikat saját társulati ügvvédjük által peroltetik be ; amely eljárás a kereskedelmi törvénykezési eljárás alkal­maztatása mellett, legalább 3 írtba kerül az illető adós­nak ; lett légyen tartozása 1 frt vagy épen 50 kr is. ;Ha azonban a községi bíráskodás kissé gyorsabban menne: a közönség meg lenne kiméivé eme zaklatásoktól. (k) A mária-pócsi körorvosi állásra dr. Zentay Dávid derecskéi gyakorló orvos választatott meg. (kk) A kisebb mennyiségű és értékű küldemények­nek postáu leendő szállítása iránt, az az intézkedés téte­tett, hogy a kisebb súlyú és csekély értékű küldemé­nyeknek, vaspályán történt szállítása által felmerülő na­gyobb költség kikerülése szempontjából, 5 kilogrammnál kisebb és 20 frt értéknél uera magasabb küldemények, ezentúl kizárólag csak postán küldetnek el. A Benczy Gyula, folyó októberhó 6-án, azaz ma Gredig és Tester kávéházában zene estélyt fog tartani. Úgy látszik, hogy a régi kedveltebb és látogatottabb nyílt helyeken mindenütt boakarja mutatui magát, tár­sulatát és játékukat a nyíregyházai művelt közönségnek. Igen helyesen. A közönség mindenütt szívesen hallgatja az ő kitüuő játékukat. (y) Dr. Czoniczer Károly rakamazi kör-orvos, ve­zeték nevét Czobosra kérelmezi átváltoztatni. Mint halljuk, körorvosi állásáról lemondott; miután a közönség fi­zetni nem akarja. (t) Varga Balogh József döghei illetőségű kettős gyilkosságot elkövetett rabot, aki nemcsak mostoha any­ját ölte meg és fosztotta meg pénzétől, hanem üldözte­tése közben egy községi bírót is agyon lőtt, tegnap előtt Ítélte el élethossziglani fogságra a nyíregyházai kir. fe- uyitő törvényszék, számos hallgatóság feszült figyelme közt. Az ítéletet a királyi ügyész és a vádlott is föl- lebezték. *** Még egy szó a nyíregyházai helypénzszedós kérdéséhez. Azon kételyek eloszlatása tekintetéből, ame­lyek az e lap újdondásza és a nyíregyházai országos és heti vásárbérlői közt nem rég fölmerült volt; tüzetes utánjárás és betekintés után, a következőket hozzuk a t. ez. közönség tudomására: hogy tájékozva legyen az itt újabb időben szokásban levő vásárvámszedés jogi termé­szete tekintetében is. Nyíregyháza városánál ugyanis 2 régi vásártarifa létezik. Az egyik országos, másik a he­ti vásárokra nézve érvényes és irányadó. Köztudomás szerént Nyíregyházának éveukint 4 országos és hetenkint 2 heti vásárja van, szerdán és szombaton. Helypénz szedési jogot pedig, sem a királyi kiváltsággal, sem a belügyminiszteri éngedélylyel vagy rendelettel nem nyer­vén a város: helypéuzeket szedni a város területén nem szabad. Tulajdonképeni helypénzt tehát csak a négy országos és a heti vásár napokon szabad szedni. Miután a helypénzszedési jog, csakis a törvényhatósági joggal felruházott városoknak adatik: enuek engedélye­zése tehát mindaddig el fog halasztatni, mig Nyíregyháza városa ily privilégiumot nem nyer. Igen kétes tehát azon jogosityány, amelyet a bérlők saját előnyükre és hasznok­ra kizsákmányolni czéloznak. Bár miként álljon is a dolog, anynyi bizonyos, hogy a megye és város .közön­sége nem törvényesen engedélyezett módon zaklattatik a mostani bérlők által. Kimerjük tehát mondani, hogy Nyír­egyháza városában vasárnapon, jhétfőn, kedden, csütör­tökön és pénteken helypéüzt szedni nem szabad: ilyet sem a város, sem a bérlik nem követelhetnek. Igen jó ezt tudni azoknak, akik a városba nem hetivásárna­pokon már eladott vagy eladandó élelmi vagy akármi áruezikket hoznak. Az e kérdést fölszinre hozott ügy különben még nincs eldöntve. — A városi kapi­tányságtól a megyére föllebezett határozat fölött a közelehbi közigazgatási bizottság valószínűleg dönteni fog. Ezért is szükségesnek láttuk e kérdést időszerüleg szellőztetni. (!) Grünwald Bertalan házi és gazdasági eszköz kereskedő, a pazonyi utczábán, a szüreti mulatságok eme­lésére, szabad téri és szobai tűzi játékszereket rendelt, amelyek nála igen jutányos árak mellett és nagy válasz­tásban kaphatók. Mint halljuk, üzletét norinbergi árúk­kal is szándékozik fölszerelni. *** Goidner Móricz nyirbáthori lakos izraelita, 21 éves fia Dávid vezeték nevének »Fehérváryvra leen­dő átváltoztatásáért folyamodott a napokban. Előttünk csak az a feltűnő e dologban, hogy Goidner Móricz az apa, szelíd tébolyban szenved és teljesen vagyontalan; még is fia uj nevét y-nal kívánja Íratni. Vagy talán épen azért kívánja igy. Reméljük, hogy az »y«, ezúttal nem fog törvényerőre emeltetni. Különben is messze vitték már izraelita polgártársaink a névmagyarosítást. Leg- czélszerübb volna, ha az ily névváltoztatásoknál előbb a fő­városi »névmagyarositó egylet« tanácsát kérnék ki az il­letők. (!) Benedek Sándor, a »Debreczeni Nagy-váradi Ér­tesítő* szerkesztőjének hivatalból történt felfüggesztése azzal végződött, hogy Debreczenből Nagy-Kikindára he­lyeztetett át az ottani pénzügyi igazgatósághoz. X Hartstein Zsigmond helybeli rőfös kereskedő folyó évi Szt.-Mihály napjától üzletét, a nyomdánk átel- lenében újonnan épült Palicz-féle emeletes ház földszinti részébe tette át. Tudatjuk a t. olvasókkal azt is, hogy a nevezett üzlettulajdonos, eddigi üzletét kész női felöltő áru raktárral is megnagyobitotta. (—) Fröhlich M. Gyula debreczeni üvegkereskedő, mint halljuk, a Ferdlicska-féle házban fiók üzletet szán­dékozik nyitni. (b) Kmetz József nyíregyházai lakos, előbb katonai szolgálatban állott egyén, közelebb a philoxera irtáshoz a minisztérium által kineveztetett. (z-n) A borsli várkastély ódon falába illesztendő Rákóczi-emléktábla, mint a »Zemplén« Írja már megérke­zett s ideiglenesen a megyeház bejárata alá helyeztetett el. Nem mi mondjuk, de az országos lapok is elismer­ték, hogy e díszes s valóban művészi kivitelű emléktáb­lának hazánkban még eddig nincs párja ; de nincs pár­ja nagyság tekintetében sem; miután szélessége majd egy öles s a legkeményebb fekete math luseni gránitból van faragva tükörsima fényezéssel. A stylszerüség ép úgy van meg a felírás betűiben, mely uemes egyszerűségű Elze­vir, mint a czimer és eretnekben, melyeket Huszár Adolf genialis szobrászunk mintázott, 25 cméter átméreti nagy- ságban, a magyar nemzeti muzeum tallér nagyságú bronz érme után. A tábla maga szálitási díjjal együtt 800 írton felül került mig ornamentalis foglalatja, melyet Kácziány J. ügyes kőfaragónk már szintén bevégzett, az alépít­ményekkel együtt körül-belől 3000 írtba log jönni s igy az egész mű a reá befolyt összeget teljesen felemész­tendő úgy hogy egy hozzávaló vasrácsozat költségei is­mét társadalmi utón lesznek a tél folyamán beszerzendők. © Egy jó házból való fiú felvétetik egy helybeli üvegkereskedésbe. Tudakozódhatni lapüpk kiadó hiva­talában. * Magyar-franczia biztositó részvény-társaság (Franco-Hongroise Budapesten. A Magyar-Franczia biz­tositó részvény-társaság életosztályához 1881. év szep­temberhóban benyujtatott 284 darab ajánlat 930.100 frt tőkéről, kiállíttatott 220 darab kötvény 563.600 frt tő­kéről. Mióta az életosztály működését megkezdte, az az

Next

/
Thumbnails
Contents