Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1881-09-01 / 35. szám
B. fölvesz az osztrák-magyar banktól 2000 forint névértékű kölcsönt 5°/o záloglevelekben. A záloglevelekért kap készpénzben, átlag árfolyam szerint, levonva a '/j0/o dijt is 102 írt 50 kr, azaz összesen 2050 irtot és törleszt névérték után számított 70/o'kal| 04 félévi részletekben 70 írttal = 4480 irtot. „N Y f K V I D É K." tivornyahelyek és a léhütöknek pihenőhelyül szolgáló pia- czi terek, előbb valók a vállát-erkölcsi és társadalmi közművelődés csarnokaiméit! így vagyunk mi még a közművelődés és haladás egyéb kérdéseinek megoldásával is. Művelődünk, baladunk, csinosodunk ott, ahol a magán-érdekek magukkal hozzák. Egyébütt pedig »fontolva haladunk.« A két kölcsönt összehasonlítva: azt találjuk, hogy B. 113 írttal több készpénzt kapott, mint A. (és ezen ösz- szeg 32 év múlva 5Va%-kal kamatozva, évről évre a kamatokat tőkésítve, 32 év múlva 620 írt 84 krra rúg) és B. 545 frttal kisebb összeget fizet, mint A. Ezenkívül B. 04 félévi részletfizetésbe részletenkiut 5 frttal kevesebbet fizet, mint A. tehát 32 évi részletben 10 forintonként kevesebbet = 320 írttal és már 32 év múlva lefizet te tartozását; ellenben A. még fizet 3 félévi részletet 75 írtjával. C. fölvesz a magyar földhitelintézettől 200U frt névértékű Kölcsönt záloglevelekben. A záloglevelekért kap készpénzben, az átlagos árfolyamot véve, 1860 irtot (77 írttal kevesebbet, mint a kisbirt. zálogleveleiért); törleszt uévérték után számított 5 '/i°/o-ot (2u/o*al kevesebbet, mint a kisbirt.-nál) 77 félévi részletben (10 részlettel több mint a kisbirt-uál), 55 írtjával = 4235 frt (790 frttal kevesebb, mint a kinbirt.-nnl.) Hasonlítsuk most össze A. és O. kölcsönőinek fölényeit. A. 77 frttal több készpénzt vett fel; ezeu öszeg, kamatoztatva 33 év alatt, felnő 450.63 írtra; ellenben C- 07 félévi részletben (ezen idő alatt A. a törlesztést be- fojezi) 20 frtlul kevesebbet fizet, mint A. és ezen félévi 20 vagy egész évi 44 frt 33-szor véve és a kamatok kamatjaival kamatoztatva: felnő 3743 frt 8 krra. Ha ezen utóbbi öszegből levonjuk A.-uak 450 frt 63 krjait, marad 3292 frt 45 kr. C.-nok azonban még bátra van 10 félévi törlesztése 55 írtjával, marad C. előnyére akkor, midón A. a kisbirtokosoknál csak tartozását fizette le 2742 frt 45 kr. És most hasonlítsuk össze az osztrák-magyarbank és a inagy. földhitelintézet kölcsönök. Minthogy előbbi '/a0/ii dijat von le és 3 '/i°/o zálog - levelei és a földhitel 5%-osai közt, csak ’/a% különbség van : egyenlő árfolyamban számíthatjuk mind ikottőt. A. fölvesz az osztr.-magyar banktól 2000 frt névértékű kölcsönt 4Va0/0 záloglevelekben. A. záloglevelekért kap készpénzen, átlagos árfolyam szorint, 100 írtoukiut 2000 irtot; törloszt uévérték után szá uitva 77 félévi részletbon G'/s kamatot = 62 frt 50 krral, tehát visszafizet 4812 frt 50 krt. B. fölvesz a magy. földhitelintézettől 200J frt névértékű kölcsönt 5% záloglevelekben. A záloglevelekért kap készpénzben átlagos árfolyam szerint 100 írtjával 2000 irtot, törleszt névérték után számítva 77 félévi részletben 6%'Ot = 60 frttal, összesen 4620 frtot. B. tehát kevesebbet fizet vissza 192 frt 50 krral; 77 félévi részletben kevesebbet fizet 2 frt 50 krral, tehát 38 ‘/a évou által 5 irtonként kövesebbet, ezen 5 irtot évcnkiut tőkósitvo, 5 V»°/o-kal és a kamatok kamatjaival, az eredmény 2010 frt kölcsön fi'.otóse után 640 frt 18 kr. B. tehát ezen összeget takarítja meg azou idő alatt, amig A. csak tartozását fizette le. Ezzel kimoritottük tárgyunkat. Fáradságos munkát végeztünk, de ha sikerült olvasóink előtt megvilágítani a három intézet kolcsöuoinek értékét, nőin vé- geztünk hálátlan munkát. Nagyon kívánatos lenne, ha o kérdéssel nagyobb napilapjuiuk is foglalkoznának, hogy igy nemcsak a szakember, hunom általában a nagyközönség is folvilágositást nyerne nagyobb intézeteink kölcsön feltételeiről, úgyis mintapéuzpincz és hitelügyeink állapotáról. Megyei és városi újdonságok. (D) A nyíregyházai polgári felső-leány iskolában a felvételi behatások folyó évi szeptomberhó 2-ától ugyanazon hó 6-ig bezárólag eszközöltetnek. Mit is azon kijelentéssel hozunk tudomásul, miszerint a beiratásokra, az iskolnholyiséghon az illetők Porosität/ Adél tanitóuőnél jelentkezzenek. A megnyitás ideje a körülményekhez képest szeptemberhő 10-étől 15-ig állapíttatott meg. Nyíregyházán, 1881. augusztus 30-án. Krasznay Gábor pol- gármostor, mint iskolaszéki elnök. * Pályázat. Vnrjtilapos (Szabolcsmegyo) pusztai elemi népiskolánál, a megürült tauitói állomásra 300 frt évi fizetéssel, egy szobából álló lakás és fűtés dija- j zással, pályázat uyittatik. Az állomást elnyerni óhajtók szabályszerűen felszerelt kérvényeiket e f. évi szept. hó 8-káig hozzám beterjesztem szíveskedjenek. Nyíregyháza 1881. évi aug. hó 20-án. Veiket/ Pál kir. tanfelügyelő. * Értesítés. A nyíregyházai róm. katb. 6 osztályú népiskolában a behatások szeptemberhó első hetében eszközöltetnek. Egész évi tandíj ogy forint, mely a behatás napján fizetendő. Szegény-sorsuaknak a tandíj elengedtetik, ha eziránt főt. Verzár István iskolaszéki elnök úrhoz fordulnak. A rendes tanítás szeptember 8-ikán veszi kezdetét. Kéretnek a t. szülők és gyámok, miszerint gyermekeiket a fent kitűzött időben beíratni és velők a beiratásnál személyesen megjelenni szíveskedjenek. (m.) A „rókazugi“ mocsár végre csakugyan le- csapoltatik. A vizvezető csatornát már erősen építik a kiskeresztutczátől keresztül a uagydebrcczeni utcráo, egész a lecsapolandó mocsárig. A főorvos ur felszólalásának tehát meg lesz a kívánt eredménye. Vajha egyéb, szintén üdvös és czélszerű figyelmeztetéseket sem bocsátana el fűlő mellett az. illető hatóság, mint rendesen szokta! Ha már a »dohreczeni ntezábans vagyunk, lehetetlen, hogy kifejezést ne adjunk azon csodálkozásunknak, misze- rént : ugyanmi lehet az. oka annak, hogy amig Nyíregyházán a piaczokra s a nyilvános mulató helyekre vezető utczák gyalog járdáit és több kovésbé közérdekűén fontos közlekedési mollék-utczákat egymás után kövezik és tatarozzák: addig a templom és iskolák környékét, száraz időben emés. thetlen por, egyébkor pedig gázol- hatlan sárteuger boritja? Vagy u kávillásak, vendéglők, %* Jegyző í vizsgák tartatnak folyó évi szeptember 4-edikéu és 5-ödikéu. Mint halljuk kilencz vizsgázandó jelentkezett eddig, az alispáui hivatalnál. %* Adler Miklós nyíregyházai lakos és lapunk munkatársa, vezetéknevét So's-rn változtatta át. f Szemere Miklós a nemzet feunkölt dalnoka, a politikai költészet ez egyetlen és szerencsés mivelője, a haza- szeretet példányképe, a szerető férj, a gyengéd családapa és ! meleg keblű barát — nincs többé. Múlt augusztushó 20-dikán csukódtak le ama napba néző szemek, amelyeknek égi joguk volt olvasni a magyarnemzet jövő történetének könyvéből. Olvasott is sokat, mégis irt 6okat. sok már teljesült belőle. Vajha be ne teljesednék mind- anynyi 1 Szemere Miklós, az ember meghalt; de Sze- l mere Miklós a maga nemében ez egyetlen s talán Utói nem érhető költő él, és élni fog: mig e hazának • sah egy romlatlan keblil gyermeke leend! Áldás a drága hamvakra ! *** Angyalosy Pál felfüggesztett segéd szolgabiróról, most halljuk, hogy mint szabadságos katonát szintén ‘ behívták az idei hadgyakorlatokra. A hivatal viselésre | betegsége miatt alkalmatlan; de a katonai szolgálattá- ! telekre elég erős. Most már csakugyan nem tudjuk ! elképzelni, ha vájjon az irodai csendes munkálkodáshoz, vagy a katonai gyakorlatokhoz kell-e erőteljesebb és | épebb orgánum ?! Itt vagy az orvosi bizonyítványok gyengék, vagy a katonai reclam tulszigoru. Tertium i non datur. Harmadik esetről nem lehet szó. * Nekrolog. Béres Amália és férje Kovács István, Béres Izabella és férje Szukovszky Mihály, Béress Anna, Gyula, Ferencz, Ilona és Béress János és neje Barna Mária, az összes rokonok nevében a legmélyebb fájdalommal telt szivvol jelentik hőn szeretett testvérök, illetve sógornéjok és unokahugok: Béress Máriának folyó hó 25- én, életének 20-ik évében, rövid szenvedés után történt szomorú elhunytat. A boldogultunk hült tetemei f. hó ) 26- án d. u. 4 órakor a gör. kath. egyház szertartása szerbit a nagy-kállói sirkertbe tétettek örök nyugalomra. Le- ] gyen örök emléke és nyugalma. — Kállay Zsuzsáim és gyér- | mekei András, György, Margit s férje Kende Tibor, Ida, Berta és László. Özv. Patay Istvánué szül. Kállay Terézia, Jármy József, Jármy Ferencz és gyermekei: József, Mariska, Tamás. Jármy Ödön, neje Galgóczy, Magda s gyermekei: István, Béla. Jármy Imre, neje Ujholyi Józa s gyermekei: János, Ilona, Boriska. Jármy Miklós, megszomorodott szívvel jelentik felejthetlen férje, atyjok, veje, öcscse, testvérjök és nagybátyjok Szolnoky Jármy Eleknek hosszas szenvedés után f. évi augusztushó 28 án reggeli 9 órakor, életének 48-ik, boldog házasságának 25-ik évében, történt gyászos kimultát. Á megboldogult hűlt te- j temei P.-D)boson folyó hó 30 án d. u. 3 órakor tétet- | tek a helv. hitv. szertartása szeriut örök nyugalomra. I P.-Dobos, 1881. évi augusztus 28. Béke lengjen porai felett ! (h.) Nagy-Kállóban, mint levelezőnk írja, a tagosi- i tásnak a napokban kellett volua megkezdetni. A bírói kiküldöttek már mégis jelentek a hely színén. De a kátlőiak oly erős ellentállásra készülnek, a tagoso- dási muukálat keresztül vitelét megakadályozaudók, hogy a kiküldött törvényszéki ülnök katonai karhatalomról volt kénytelen gondoskodni. Az ily állapotok, a népnevelés ügyét nem a legszebb színben tüntetik fel. (!) Katz Sámuel nyirbáthori helyettes postamester | nem, mint lapunk közelebbi számában hibásan volt szedve, »Egresi«-re, hanem »Egrié-re változtatta át vezeték I nevét. X A nagykállói ref. egyháztanács folyó augusz - tus hó 24-én, a leánytaoitóságra egyhangúlag Dienes Janka kisasszonyt választotta meg. Tudatjuk e válasz-- tást addig is, amig az illető pályázóknak okmányaik visszaküldetnének.-+- Kisvárdán a múlt héteu egy este B. F. ottani kereskedő ablakán belőttek. A lövés egyenesen a kereske • dö ágyának volt irányozva; de szerencsére, a golyót az ablak rámája felfogván, nagyobb szerencsétlenség nem történt. A tettest erősen nyomozzák; de még eddig semmi eredmény sem mutatkozik. (sz) Bevilaqa Rezső, magy kir. posta tiszt, akire Nyíregyházán és megyénkben, köztünk lakta alkalmával tanúsított művelt magaviseleté és tudományos ismereteiből, még igen sokan emlékeznek, »Nők munka-köre« czim alatt, egy vasárnaponként megjelenő hetilapot szándékozik moginditani. oly czélzattal, hogy az országszerte megindult társadalmi mozgalomnak, a nőipar fejlesztésének állandó közlönye legyem A uőipar és női muuka- képesség meghonosítása — mondja Bevilaqua Rezső ur — oly életbe vágó szükség, hogy azt a mélyen elharapódzott társadalmi bajok meggátlása végett, országszerte életbe léptetni kell, mert anyagi és erkölcsi jólétünk 6rSról-órá- ra sűlyed. Ez azon tér, melyfelé törekedni a modern cultura egyik legnemesebb hivatása, hivatása leend továbbra is a napi sajtónak, mely utóbbi időben valóban hazafias kötelességet teljesített azáltal,bogy a nők munka-képesítésének emc- { lésére a kellő szellemi támogatást megadta, ez leend hiva- ! tásn az általam s több jeles írónk támogatása s közre- 1 működésével szerkesztendő »Nők Muuka-köre< cziraü lap- | nak. Előfizetési ár: egész évre 2 frt, félévre 1 frt. ne- j gyedévre 50 kr. A lap 8-adrét nagyságban fog megje- J lenni. A megrendelések, postautalvány mellett, alantirttboz | szeptember 1-ig beküldendők, amely időre a mutatvány- ( szám is szét fog küldetni. Ajánljuk e nagy hézagot pót- [ ló vállalatot a magy ar nóvil&g és a családapák ápoló j figyelmébe. (b) Székesfehérvárott f. é. márcziusban »Országos I gyarmatáru szövetkezet« ezimen egy oly közérdekű tár- I társulás jött létre, amelynek czélja a gyarmatáru keres- j kedői osztály érdekeinek felkarolása. De adjuk áj.' szót ! magénak a szövetkezet fölhivójáuak, beszéljen a- »Misem j jelzi inkább azon, kivált az amerikai államoköan népsze- ' rü phrásist »segíts magadon«, mint a most már nálunk is szerényen felmerülő törekvés: kereskedelem és közlekedési kérdések ügyében, — legyen az szellemi vagy anyagi érdekek elérésére, — egyes, kölcsönös hatásukban független és önálló elemeknek, egy nagy öszpontosult hatalommá egyesítése. A társulás elve az ipar és kereskedelem miuden terén jelszóvá lön. Annál feltűnőbb, hogy a kereskedő osztály, ezen sürgőtolongás közepette, daczára azon hatalmas állásnak, melyet az általa eszközölt uagyszerü áruforgalom, tagjainak száma és minőségénél fogva, ügy hazánkban, mint a világforgalomban elfoglalni jogosítva volua, — utóbbi időig elismerni mulasztotta, hogy ezen, ép úgy mint minden más kereskedő osztálynak egyetemleges érdekei vannak. A gyarmatáru kereskedelemről szóluuk. Nem csekélyebb eseményuek, mint a ezukor- és kávé fogyasztási adótörvény behozat« Iának tulajdonítjuk, hogy az egyesülés ösztöne ezen kereskedelmi ágban is felébredt és a márczius havában a fővárosban gyülésezö országos értekezlet azon határozatában nyilváuult, hogy közös érdekek védelmére, az országos gyarmatáru-szövetkezet alapítandó, s mondjuk ki nyíltan, nem létezik egykönnyen oly állam, melyben egy ilynemű intéz néuy jogusaltubh vagy jobban helyén volna, mint épeu nálunk, a gyarmatáru kereskedők osztályában. A törvényhozás terén jelenleg a kezdetlegesség pályáján lévén, számtalan fontos kereskedelmi kérdés várja még megoldását; az itnlmérési jog, a teherszállítási dijak rendszeresítése, paraucsolólag követelik közbenjárásunkat, és mindenek fölött, Ausztriához való közgazdasági viszonyaink nélkülözik azon alapot és állandóságot, mely miuden viruló kereskedés főkellékét képezi. Mily messzeterjedö cselekvési tér uyilik ezen körülményük között az egyesült erővel működő testületnek. Egy a szakismeret, cselekvőség és megbízhatóság minden tulajdonaival felruházott központ, elősegíti és fejleszti a ma még kereskedelmi kérdésekben ingatag közvéleményt és ügyvivői felszólalásainak hatályt és tekintélyt biztosit. Örömmel és megelégedéssel üdvözöljük tehát ezen mozgalmat, miután meg vagyunk győződve, hogy a keletkezésben lévő szövetkezet czéljainak álhatatos előmozdításában, siker nem fog hiányozni, s még csak arra akarjuk higgadt kereskedőinket figyelmeztetni, hogy a Heszperidák almái számukra sem függnek oly magasan, hogy azok ép tetterővel és erélylyel elérhetők ne volnának. Kelt Székesfehérvárott 1881. augusztushó 23-án. A magyar gyar- matárúkereskedök végrehajtó bizottsága. Válasz a nyíregyházai vásár-bérlőknek. .4 »Szabolcsmegyei Közlönye 39-edik számának »Nyilttér« rovatában, a »Nyirvidók« újdondászának a uyiregyh izai vásárhérlők eljárása ellen irányzott ujdou- sága ellenében, megjelent védekezés azou részére, amely a hely pénzszeddsi jogot fejtegeti, határozott és teljes hitelességen alapuló érvekkel akartunk felelni. Minthogy azonban ily válászszal ez úttal nem szolgálhatunk, csakis a védelem támadó részére, a tényeknek erőszakos elferdítésére s a vásár-vámszedési jog sajátságos magyarázatára reflektálunk. Először is a »Nyirvidék« újdondásza nem két élű fegyverrel fordult a t. »vásárbérló« urak ollen. Az újdondász egyszerűen figyelmeztetni akarta a hatóságot, a vásárbérlők által forraaszerüen gyakorlatba vett törvénytelen és jogellenes zsarolásokra. Ehhez a sajtónak joga van uraim I anélkül, hogy erre önöktől, vagy bárki mástól engedőimet kérne. Az újdondász nem rósz akaratból, hanem a nagy közönség iránti tartozó kötelességből tette azt, hogy önök eljárását szellőztette. Úgy látszik, nagyon is a szeg fejére talált; mert a bérlő urak egész hírlapi hasábot Írtak tele a végből, hogy a »Nyirvidék« jóakaratu újdondászát (lejárják, saját helytelen eljárásukat szépítsék, és a nagy közönséget félrevezessék. Azt, hogy a berczeli fuvarost megbírságolták, a bérlő urak maguk is elismerik nemcsak hallgatag; de védekezésük azon pontjában is, ahol azt mondják, miszerint: »Azon körülmény, hogy vevő lakására szálittntik valamely, e város területére érkezett termény vagy más | szállítmány, még nem zárja ki az illetőket, a vásárvám (?) befizetése terhe alól« Ilyet kimondani nyíltan, hírlapban: nagy merészség. Mert ez a legnagyobb igazságtalanság. Hclypénzt venni egy, a városba szállított s már jó előre eladott gabona, vagy bármi más eladásra szolgáló czikktől anélkül, hogy az illető a vásártérre kiállana; s ezt még jogosnak állítani oly bűn: oly arczul- csapása a polgári tulajdonjognak, amit méltóan csak is a polgári jogok elvételével lehetne megtorolni. Nem tisztelni a törvényt, útját állani a jóhiszemű és a legjogosabb téren álló polgárnak s azt megbírságolni önkényilog : minden értelemben a legnagyobb jogsértés; oly tett, a melylyel nincs mit dicsekedni. Mellőzve a dolog érdemét, amelyhez jövő alkalommal lesz alkalmunk szólani ; még csak ahoz a gyönyörű és jóakaratu bölcseleti észjáráshoz kívánunk szólni, nini a védekezés utolsó kikezdéséből oly igen kiérzik; hogy tudni illik : a városi hatóság hunyjon szemet a tisztelt vásár-bérlő urak zsarolásaira; mert »ha a bérlők, a felek által szított rost akaratú gdnesolódás mi'ilt, megbuknának, jövőre a vásárvám bére mitsem Jövedelmezne i s akkor a mostan is elég magas közköltségi ó/#/o fokozat még feljebb fogna emelkedni Kell tehát, hogy jó akaratú támogatásban részesüljön a bérlő, úgy a város, mint a közönség részéről: mert az ügy közös.e Gyönyörű észjárás. Gáncsolmlásnak nevezik a t. vásár-bérlő urak azt, ha valaki a közönség érdekében, az ő jogtalan . zsaroUsukra a hatóságot figyelmessé teszi. Jő akaratú támogatásra számítanak; azt kövotelvén, hogy az ő jogtalan eljárásukra szemet hunyjon úgy a hatóság, mint a sajtó: mert szerintük az ügy közös. Hanem az, amit ők ily tiszta és jogosj?) utón zsebre raknak, az nem közös; ahoz senkinek semmi köze. Ki tudja 1 Önök megtámadták az egyszerű, a legjobb akaratú hírlapi újdonság íróját és szándékát. Most tehát lássuk: hol az igazság f kibeszél önérdekből és ki közérdekből t A viszont látásig. A „Nyirvidék“ újdondásza.
