Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1881-08-04 / 31. szám
NYÍRVIDÉ K.‘« 99 csak azon iparos boldogul, ki művész a maga szakjában, mert a közönség az iparczikkeknél nemcsak jóságot, hanem csínt és jó Ízlést is keres. Jó, vagy tar tős czikket a középszerű iparos is képes készíteni; de olyat, mely a mellett csinos is legyen é9 jó Ízlést is áruljon el; csak az, kinek kellő Bzellemi és szakképzettsége van. Nagy baj végül s talán legnagyobb az, hogy csak a szegényekből lesznek minálunk iparosok, a vagyonosak nem nevelik iparos pályára gyermekeiket. Mindenik bzü- le, mihelyt némi vagyont szerzett, tudósnak akarja gyermekét nevelni, mintha nagyon rózsás lenne a tudós élete. Iparosnak jó lesz mnjd a földhöz ragadt szegény! Mihez fogjon az, ha befektetni való tőkéje nincsen? Utánozza tehát a tehetősb, vagyonos iparosokat. Ezek ugyanis, vagy megunván mesterségüket, vagy talán már mivel derogál a kézi munka, megyei vagy városi hivatal után néznek, nem nagy hasznára sem az iparnak, mert tökét vonnak el tőle, sem az illető közügynek, mert aki valaminek nem mestere, hóhérja az annak. A szegényebb iparosnak szerényebbek igényei; megelégszik azzal, ha napdijasnak vagy tanyai tanitófélének toszik meg. És ez mind azért van, mert nálunk szégyen a munka 1 Avagy tán azt hisszük, hogy a szellemi munka csak játék b nem nehezebb a kézi munkánál? Vagy lélekemelőbb foglalkozásnak tartjuk a fűszer vagy bajuszpedrő árulását, mint iparczikkek készítését, hogy az iparos pályát mindig mellőzzük, valahányszor pálya választásról van szó gyermekeink számára? Vetkőzzünk ki végre valahára ezen forde nézetekből, mert minden foglalkozás tisztességes, és kövessük példáját a külföldnok, hol a legvagyonosabbak is iparos pályára lépnek, miután már elébb kellő tudományos oktatásban részesültek. Ipar csak müveit országban virágozhatik, hol a vagyonos osztály nem tokinti lealázónak azt magára nézve. Törekedjünk tehát oda, hogy ily viszonyok létesüljenek nálunk is, és virágzani fog a magyar ipar. ZÁ Vidéki levelezés. Kis-várda, juliushó 30. 1881 Az ember leikéből örül, ha tapasztalhatja, hogy nemes irányú egyletek s társulatok nem csak ott, hol bővi- ben Tannak az anyagi és szollemi erőnek, s kevés túradt- sággal megszerezhetik a szükségeseket; de még ott is alakulnak, a hol a sok utánjárás elkerülhetetlen és a hói több községnek kell baráti jobbot fogni, hogy fáradságukat siker k oronázza. Ily nagyrabeosült társulatot vau szerencsém a művelt közönség elé állítania a Nyirbalkányi »Mükedvelötdr- sulat'-ban; mely társulat életrevalóságának már második felléptével »A vénbakkancBos és fia a huszár,« 3 felvonó- sós népszínműben adott fényes bizonyítékot. Nem cZólom, hogy a személyeket egyenként idézzem b érdemeit elsoroljam; hanem aki tudni óhajtja: vegyen fáradtságot a szinlap olvasására s az ott talált nevokben egy- től-egyig nagyon derék a czél elórését önzetlenül előmozdítani törekvő és tiszteletre méltó honleányokra és hazafiakra talál. A fent ériutett darab, mind amellett, hogy műkedvelői társulatnak nehéz, a nugyszámu diszos közönség előtt uagyon jól, a kívánalomnak teljeson megfololőleg játszatott le; ami fényes bizonyítéka auuak, hogy az időt és fáradtságot éppen nem tagadták meg a tisztelt tagok. A sikeres színi előadást tánc* követte. Arra is kiváncsi lehet valaki, miért fáradtak tehát annyit? hova, mi czélra fordították a jövedelmet? Megmondom. A legnemesebb czélra: a neveltetésre. Fogadják éretto minden tanügybarát nevében köszönetemet. Azt hiszem, hogy úgy a vidék, mint városunk mű vé- ■zetp&rtoló közönségének óhajtását tolmácsolom : amikor azon édes reméuyt merem táplálni, miszorént az igen tisztelt műkedvelői társulat még többször is fog a közönségnek fellépésével élvezetet szerezni. Kisvárául. V. Ez is elhagyott Félig lent volt már a nap, félig fent volt már a hold. A világosság királya farkas szemet nézett a sötétség királynéjával. Haragos, piros volt az egyik ar- cza, — halovány, mélabus a másiké. Miért volt oly piros az egyik ? miért volt oly halovány a másik ? Ki tudná azt? Olt varrogatott Mari a ház előtt, a nagy terebélyes eperfa alatt. Arcza halováuy, mint a hold; ruhája fekete, mint a kétségboesés. Nagy, sötét kék szemeiben a moguyugvás szelíd felhője borongott. A köny sem maradt el. Ezüst patakként kígyózott át a kedves hala- váuy arezon. Az alkonyi szellő oly jó, oly résztvevő va- la ; hogy lecsókolá, hogy fölszántó azokat. Sehogy som meut a varrás. Fáradtuak érző kezeit, nehéznek szivét; aztán meg nem is látott előáradó könnyeitől. Miért is folynak e könnyek ? Hogy nem tudnak már elapadni ? Hiszen egy tenger sem volna elég, hogy elsirassa azt a reménytelen fájdalmat, azt a végtelen bánatot. Nem lehet azt elfeledni soha, vezekleni kell azért Örökké Homályba borul a vidék a messze távozó utáu ; virágos völgyek, eget ostromló bérezek mind eltűnnek a kéklő messzeségben. Miért nem borul az ember emléke fölé is ily homály ? Vagy ha már nem feledhet, miért nem tud megrepedni ez a feledni nem tudó örökké fájó szív? Miért is oly hosszú az ut a sírig? Elérte o már fele útját? Messze van-e még ? Oh nem lehet az már messze 1 A lélek ha meghalt: a test sem élhet sokáig! Mily jó is lesz majd ott a sírban, a mindent eltemető hantok alatt, a meséket suttogó fák rings árnyaiban I Aludni és soha fel uem ébredni, aludni é9 tálán Megyei és városi újdonságok. (b) Szabolcsmegye bizottságának azon kérelmét, mely szerént a felhalmozódott árvaügyi hátralék feldolgozásához, legalább e folyó év végéig, egy kisegítő ülnök engedélyeztessék: a nmélt. magy. kir. belügyim niszterium, közelebbi leiratában, megadta. Az alkalmazandó kisegítő ülnök 3 forint napdijt fog húzni. Valószínűleg szept. hó elején már megkezdendi működését, a főispán úr által kinevezendő kisegítő ülnök. (o) Fejér Imre ügyvéd ur, akinek tiszteletbeli tiszti alügyészszé lett kineveztetését lapunk is közié, a megyei főügyész ur által, közelebb behívatni kéretett: hogy a megszaporodott ügyészi teendőkben segédkezzék. %* Kunfalvy István nyáregyházai kir. aljárásbiró és Feliczián Aurél kir. járásbirói Írnok, mint hírlik, a fővárosi rendőrségnél alkalmaztatásért folyamodtak. Kérelmük azonban visszautasittatott. (k.) A szabolcsmegyei árvízkárosultak részére j begy ült segélypénzeknek, az árvízkárosult lakosok kö- j zötti kiosztása mikéntjének megállapítása végett, egy küldöttség alakításával bízatott volt meg megyénk kormányzó alispánja; aki is e küldöttség tagjaiul Bégányi Fe- rencz főjegyzőt, Szikszay Pál főügyészt, Megyeri Gábor pénztáruokot, Baráth Imre gávai ref. lelkészt, Czom- ba István gávai bírót, Gouda Balázs berczeli ref. lelkészt, Görömbei Péter berczeli birót, Kósa Imre paszabi ref. lelké-zt, Deák János döghei jegyzőt, Rád község biráját, Simák János halászi birót nevezte ki. E küldöttség folyó augusztushó 12-kén d. e. 9 órakor, a megyeháza nagytermében ülést tart. (Helyreigazítás.) Helybeli róm. kath. segédlelkész tisztelendő Cserényi •Mihály urra vonatkozó közelebbi újdonságunkat fájdalommal igazítjuk hely re ; amennyiben a legilletékesebb helyről úgy lettünk értesítve, hogy a tisztelt segéd-lelkész urnák a jelzett parochiára való kineveztetése még nem bevégzett tény. Mi azt hittük, hogy a forrás, amelyből ama hirt merítettük, hiteles és megbízható. Csalódtunk. Ez akárkin és akármikor megtörténhetik a nélkül, hogy általa valami nagy büu követtetnék el. Különben nem álbatjuk meg, hogy a tévedést azzal ne hozzuk helyre, melyszerint őszintén kívánjuk, hogy a széluek eresztett hir, ha mindjárt más keretben is, mi előbb teljesüljön. X így jártunk a lapunk folyó évi 29-dik számában közlött birii újdonsággal is. Mint onnan értesítik lapunkat, ott semminemű gyermek égés sem történt. Ezt már örömmel igazítjuk helyre és vonjuk vissza. V A nyirbalkányi ifjúság, mint levelezőnk tudatja, folyó évi juliushó 24-edikéu tartá ez idén második jótékonyczélu, táncczal egybekötött műkedvelői előadását, a rögtönzött arénában, ügy az előadást, mint a tánczmulatságot, igen sikerültnek jelzi levelezőnk. Előadatott e második alkalommal Szigethy Józsefnek ismert »Vén bakkancsos és fia a huszár« czimü népszínműve. A cziinszerepet Leituer András ur, a huszárt Kuthy Gyula ur, a veres 09aplárt Rokosányi Antal, Ilont Bakos Katicza kisasszony, Friczit dr. Bihary Ferencz ur, a kántort Balkányi Emil ur, Lidit Bakos Irma kisasszony, az első parasztnőt Weinberger Laura kisasszony, a második parasztnőt Koczogb Ida kisasszony, a kis bojtár fiút Weiszhaus Frigyes adták. A szereplő urak és hölgyek egytől-egyig mind dicséretet és elismerést arattak. A nők a szó Bzoros értelmében virágtengerben állottak a színpadon ; amit bizonnyal meg is érdemeltek. A jövedelem igen szép lehetett. Az előadás 11 órakor ért véget, hogy megkezdődjék a tánczmulatság, amely azután egész 4 óráig tartotta magát. A legközelebbi előadás folyó augusztushó vége feló lesz. X A napkori községi jegyző Simák István ur 50 frt. bélyeghitelt eszközölt ki saját részére, a deb- reczeni kir. pénzügyigazgatóságnál. Tekiutve azt, hogy mily nehéz csak krajezáros bélyegekhez is jutni faluhelyen ; s alig van nap, amikor ma már a községházánál bélyegre szükség nem volna: csak helyeselni lehet a napkori jegyző ur tapintatos előrelátását. Bár többen is követnék e jó példát. Sok kellemetlenségnek és bélyegbüntetésnek vétetnék eleje ; ha minden községben gondoskodnának ily bélyeghitelről. (?) A nyíregyházai kir. adófelDgyelőség feltűnően sok községi jegyzőt bírságol meg naponkint, az egyenes, közvetlen és törvényhatósági adómunkálatok körül tanuálmodni is. Álmodnak-e a halottak? Milyen az álom azon a hűvös nyoszolyán? Oh nem lehet az kínos! ha az volna, nem aludnának oly csöndesen, oly soká.... az idők végéig ! Minden álmát, minden reményét eltemeti a szív ; de a szeretem csak a szívvel hsmvadhat el. Miért van ez igy ? Miért is él a szív, ha már reménye sincs ? I Lépteket hallott. Felriadt merengéséből s letörlé könnyeit. Ne lássa és ne tudja azt más, hogy ő sirt, hogy ő szenved. Kozár Marczi volt az érkező. Ez nem hagyta el, hűségesen meg-moglátogatta az árvát; mindent elkövetett vigasztalására. Mari sem maradt hálátlan; testvérét sem szerethette volua már jobban. Most is szívesen fogadá. Halovány arczán méla mosoly derengett. — Te nngyon jó vagy hozzám! Te nem hagytál el bubánatomban 1 Köszönöm ! — Tégedet el hagyni! No mondj ilyet nekem Mari. — Lásd! először rólad is azt hittem, hogy úgy teszesz, mint házunk többi barátai.... — A nyomorultak 1 — Ne bántsd őket! Én nem haragszom rájok azért, hogy elhagytak, hogy megvetnek. Megérdemlem én azt. — Hiába védelmezed őket. Jól ismerem mind- nyájokat. Emberek, nyomorult haszonleső nép mind. Felkeresik a szerencsést, elfutnak a boldogtalantól. Mind ilyen. Utálom őket — De hát mi gyönyörűségük is volna az én bánatomban ? De hót miért is jönnének én hozzám ? Vigasztalni? Hiába lenne az! Tudom, hogy nem lelhetem fel ; nem is keresem már a vigasztalást. Én nem leszek boldog sóba. Meg volt írva és én megnyugszom benne. (Folytatása következik.) sitott hanyagságért. Ez kétségkívül korrekt eljárás volna, ha az ily bírságok azután pontosan, be is folynának. De azt kell tapasztalnunk, hogy e bírságok vagy elengedtotuek, vagy a befizetést »ad graecas caleudas* hagyják. így azután a bírságolásnak semmi értelmo sincs. Gyökeres reformálás kell: hogy a községi jegyzői állásokra lelki- ismeretes és tanult egyének vállalkozzanak. Mondassák ki legelőbb a jegyzői qualificatió; azután határoztassék számukra tisztességes fizetés; emanczipálják a községi biró és elüljáróság indokolatlan és nevetséges felsőbb- sége alól: ekkor azután nem lesz annyi bajuk a felsőbb hivatalnokoknak a községi jegyzőkkel; uem kell naponkint bírságolás és fegyelmi vizsgálat alá venui őket. (!) Löfkovics Ignácz és Julia leány-nevelő intézetük második évfolyami »Értesitvénye« a napokban jelent meg a »Nyirvidék« nyomdájában és küldetett szét Ez intézetről a szülők és gyámok kedvéért, jónak látjuk a következőket közzé tenni. Az intézet 6, illetőleg 8 osztályú leányiskola jellegével bir. Fölvesz 6 éves leányokat, akiket 14 éves korukig, a jelen korszaknak megfelelő tudomáuyokbau fölnevel és kiképeztet. Á havonkénti tandíj az első osztályokban 3 frt, a felsőkben 5 frt. A tantermek miudazon kellékekkel és taneszközökkel, amelyek az 1868-ik népoktatási törvény XXXVIII. czikkelyé- nek, és egy leány nevelő-intézet követelményeinek megfelelnek, el vannak látva. Rendes tantárgyak ez iutézetbon: vallástan, magyar, német és lranczia nyelv, számtan, földrajz, történet, természettudomány, rajz, Írás és fogalmazás, éneklés, testgyakorlat és női kési munkák. A zongora- és táncztiuitás külön díjazás alá esik. A felvétel bármikor történhetik. Évi dij teljes ellátással, bele értve a tandijt is, 300 frt, mely összeg havonkint 30 írtjával előre fizetendő. A fölvétel legkevesebb egy évre terjed. — Az országos tanitógyiilés aug. 12-én fog megmegtartatni. A miniszter ur által behívott előkészítő bizottság már tanácskozott azon tételek felott, melyek a tauitóg)ülés tárgysorozatába felvétetnek. Ezen tételek a következők: 1. Áz országos tauitó-gyülés. 2. A tnnitó- egyletek szervezése. 3. Az Eötvös-alap ügye. 4. A magyar nyelv tanításának módszere és hatásosabb terjesztésének módjai a nem magyar ajkú iskolákban. 5. A népnevelési egyletek kérdése. 6. A megyei tanszermúzeumok. 7. Az ismétlő iskolák tantervének alkalmazása az egyes vidékek viszonyaihoz képest. 8. Az iskolai takarékpénztárak. 9. A történelem és alkotmány tanításának módszere. 10. Az iskolai fegyelem. 11. A községi könyvtárak és ifjúsági iratok. 12. Á kézimunka és háziipar oktatásának módszere a népiskolákban. Ezen 12 tétel helybenhagyása még a közoktatásügyi miniszter úrtól függ, s általában a közgyűlés meueto a miniszteri rendeletben kifejtett olvek szerint fog vezettetni; ha ugyan a tunitó-egyletek képviselői a miniszteri rendeletben foglalt szabályokhoz mereven fognak ragaszkodni, s nem tauusitanak önálló gondolkozás módot. — A miniszteri szabályrendelet szűk korlátok közzé szorítja a tanitógyülés menetét, a tanítók jogos kívánságát ki nem elégíti, vajha a képviseleti alapon összehívott tanitógyülés a fentebb jelzett fontos tárgyakat a népnevelés és a tanítók előnyére sikerrel letárgyalhatná 1 — A szabolcsmegyei tanitóegylet részéről — választmányi gytilÓHéu titkos szavazás utján szótöbbséggel — az országos tunitógyülésre képviselőül Pazár István nyíregyházai tanító választatott meg. — A nyíregyházai ág. ev. népiskolák 3-dik leányosztályának tanítói állomása betöltésére, — az elhunyt Diecz Sámuel helyére — pályázat nyittatott, mely a »Néptauitók lapja« 15 és 16. számában már olvasható. — A pályázni óhajtóktól megkiváutatik, hogy mint okleveles ágost. evaug. néptanítók a magyar és tót nyelvet teljesen bírják, hogy folyamodványaik erkölcsi és orvosi bizonyítvánnyal legyenek ellátva. Tollát főkellék az oklevél, a magyar nyelvnek teljes tudása, erkölcsi magaviseletéről szóló bizonyítvány. Ha a pályázók ezen fel| tételnek teljesen megfelelnek, bizonyosan előnyben részesül az, a ki nem csupán elégséges bizonyítvánnyal, hunom kitűnő oklevéllel pályázik. * A Zabólchmegyei Takarékpénztár-Egylet 1881-évi julius havi forgalom kimutatása. Bovétel. 1881 juuius i 30-ról áthozott készpénz 100-17 frt 83 hr. Betét 86079 frt 27 kr. Egyleti váltó számla 30000 frt. Vi szafizelett váltók 153982 frt. Leszámítolási kamat 4411 frt 50 kr. Bélyeg 118 frt 05 kr. Könyvecske dij 3 frt 60 kr. Késedesmi kamat 778 frt 64 kr. Húzni pénzint. elh. töke kamata 315 frt. összesen 291775 frt ! 89 kr. — Kiadás. Visszafizetett Botét 107986 frt 81 kr. Folyó kamat 115 frt 27 kr. Egyleti váltó számla 10800 frt. dtto kamat 635 frt 42 kr. Váltókra 146874 frt. Tisztfizetés 524 frt 98 kr. Költség és házbér 306 frt 74 kr. Napibiztosi-dij 52 frt. Osztalék 220 frt Jótékonyczélu adományok 200 frt. Bélyeg 03 frt. Pénztár-maradvány 1881 julius 30. 23996 frt 67 kr. összesen 291775 frt 89 kr. N.-Kálló 1881 julius 31. Meskó, könyvvezető Kátay Károly 2-od könyvvezető. . •. Curiosum. Egy szabolcsmegyei voresmarti illetőségű nőt, névszeriut Kis Borbálát, közelebb egészen Uexandriáhól szálitottak haza illotóségi helyére rendőrileg. Lesz mit halgatni a veresmartiaknak a fonókákban I az országot-világot látott touristanőtől. (oo) Piringer János és Jóba Elek nyomdájában i Nyíregyházán egy füzelecske jelont meg, amelynek csinos kiállításáról, az e lap és nyomdája közti szoros érdekközösségnél fogva, ha nem is emlékezünk meg; de köteles- : »égünk jelezni a füzet megjelenését már csak azért is, mert úgy a füzet tartalmának anyaga, mint annak szerzője igen közelről érdekli megyénket Ama füzet két alkalmi beszédet tartalmaz Górömboi Péter nagykállói ref. lelkész ur tollából. Az első beszéd clmondatott Nagy- Kállóban 1876 szeptemberhó 21-én, a 42-ik honvédzáaz- lóalj zászlójának szentelésekor. > A zászló mint győzelmi jeltéuy« czim alatt. A má-ikat szerző, Nánásy Zsigmond előbb ref. lelkész, majd köz- és váltó ügyvéd, végro meg- tébolyodott, hányatott életű ember koporsója fölött tartotta. A beszéd alapeszméje, »A szerencse változandósá- ga< volt A fűzet ára 25 kr. A tiszta jövedelem a nagykállói ev. reform, egyház orgona-alap javára fordittatik. A Gáva községben múlt juliushó 27-re viradó- ra, éjfél után fél egy órakor, Fischbeim Farkas mészáros istálója kigyuladt s egy óra alatt a tetőzet teljesen leégett. Az istáló az első magyar általános biztositó társulatnál 300 forintig volt biztosítva
