Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)
1880-09-02 / 23. szám
I. évfolyam, Nyíregyháza. 23, szám, Csütörtök, 1880. szeptember 2. TÁRSADALMI HETI LAP. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖK Felelős szerkesztő: ÁBRÁNYI LAJOS. ÖN. Előfizetési árak: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre ......................................................4 írt. F élévre............................................................2 „ Negyedévre..................................................1 „ Egy szám 10 kr. Az előfizetési pénzek, megrendelések, valamint a lap szétküldése tárgyában teendő fői- szólamlíísok PIRINGÉB JÁNOS és JÓBA ELEK kiadó-tulajdonosok könyvnyomdájához (szarvas- utcza 119. szám) intézendők. A lap szellemi részét illető minden közlemények a szerkesztő czime alatt (szarvas-uteza 102. szám, Ulmer ház) küldendők. Csak bérmeutes levelek fogadtatnak el. Kéziratok viszsza nem küldetnek. Hirdetési dijak: Minden háromszor hasábzott petitsor egyszeri közlésénél 5 kr ; többszöri közlésnél 4 kr. számittatik. Kincstári bélyegdij fejében minden egyes hirdetés után 30 kr fizetendő. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 kr. A kishirdetö rovata alatt, a tiz sort meg nem haladó közleményért csak 30 kr vétetik. Nyíregyháza, szeptembel^Ni^|^ Mint értesülünk, az állami'endorse^szervezése s legközelebbi felállítása be fog következni. Egyelőre 7—8 megyében, hol a közérdek szigorú és kérlelhetlen kívánalmai szerint s hol a közbiztonsági állapotok legelhanyagoltabbak, s igy a közrend s biztonsági érdekek legsürgősebben óhajtják a várva várt nyugalmat, — nemsokára életbe lép a nyugoti polgárosult államok mintájára a magyarországi államrendőrség helyes működése a vidéken is. Valóban kívánatos lenne annak mielőbbi teljes felállítása az egész koronaország területén, s igen óhajtanók, hogy a bekövetkezendő sorrendben Sza- bolcsmegye is mielőbb be legyen osztva az államrendőrségi területbe, mert bizon nálunk, — nehány közigazgatási tisztviselőink legjobb törekvése daczára is a legszomorubb biztonsági állapotok vannak, s mint nemrég irtuk, legközelebb egy hét lefolyása alatt Bogdányban, Polgáron, T.-Büdön,Pa- zonyban, Túrán rablások és gyilkosság történt, s hacsak önként nem jelentkezik a tettes, bizon sohsem tudatik ki: mai számunkban ismét néhány rablási garázdálkodásokról teszünk említést, s n e m múlik el hét, hogy értesítést ne kapjunk az efféle rendes üzelmekről. — Vagy emlékezzünk vissza ezelőtt körülbelül négy éve, hogy városunkban egy jól ismert s közbecsülésben részesült mészáros mestert négy—öt lövéssel este, hazatérőben meggyilkoltak, s a nála levő 3—4000 frtot elrabolván, a tettesek eltűntek, s mai napig sem lehet kinyomozni a mostani rendszer mellett, s igy is fog ez mindig, tovább folyni, mig a közrend és köz- biztonság emelése, javítása, tökéletesítése czéljából az államrendőrség fel nem állitattik, mert elméikül hiába készült el az uj büntető törvénykönyv mindenféle módozatai, rendeleti s utasításával együtt ha majd azután nem lesz kit büntetni, mert a bűnöst se kinyomozni, sem elővezetni nem képesek a jelenlegi pandúr rendszer mellett. Ha tehát az államrendőrség' legközelebbi felállításáról szóló hir mielőbb valósulni fog, úgy csak örömmel üdvözöljük azt, s éppen alkalmilag érkezett a hir, midőn a fennemlitett több rendbeli esetről óhajtottunk megemlékezni, s egyszersmind kifejezést adni a jelenlegi pandúr-rendszer tehetetlensége ellen: az államrendőrség felállításával pedig a megyei közigazgatási teendők erősebb alapot és támaszt nyernek, a szolgabirák aláhanyatlott tekintélye ismét emelkedni fog, mig most egyes intézkedéseikben, járásukban előforduló egyes bíráskodásban nem képesek elég erélyt kifejteni s legtöbb esetben a hivatalos személyzet ellen olyan ellenvetések s eljárások fordulnak elő, mely jövőben, egy államrendőrség felállítása után többé semmi esetre meg nem történhet, mig most egy rósz pandúr jelenléte — (ki többnyire hiányzik akkor, a midőn legszükségesebb volna) legfeljebb egy libériába öltöztetett inast reprezentál, vagy éppen a szolga- birónak rögtönzött kocsisa. Az ilyen rendőri állapotok már tűrhetetlenek; az ország tekintélye a külföld előtt nincs azon polczra emelve, mely a közrendészet természetes kifolyása volna, s elég szomorúan kell tapasztalnunk, hogy az első nyugoti államok hírlapjai rólunk még most is folytonosan regényes és rémes pusztai betyár kalandok említésével szólnak, — ellenben pedig, államrendőrségünk szoros s biztos szervezése s tényleges működése által a külföld előtt is azonnal elfoglalhatjuk azon tért, melyet egy európai polgárosult állam tekintélye megkíván, hogy a közrend és közbiztonság tekintetében többé kétségek fel ne merülhessenek. Á. L. Nehány szó az örökösödési illetékekről. Olvasgatván a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szoló 1877. XX. törvény czikket, annak 12-ik §-a figyelmemet leköté ezen §. tartalmát egybevetvén a bélyeg és jogilletékek iránti törvényesített szabályok 117. 118. 119 §§.-aiban foglalt rendelkezésekkel, azon, különben is régibb idő óta észlelt meggyőződésre jutottam, bogy a kiskorú árvák édes anyja illetéktelenül rovatik meg a legtöbb esetben örökösödési illetékekkel és az állam ezen esetekben meg nem engedhető bevételekkel gyarapítja jövedelmeit, ugyanis: Magyarország népességének legnagyobb részét a falusi mezőgazdákból volt zsellérekből és kis iparosokból álló közönség képezi; ezek egy úrbéres telektől lefelé számítva egy zsellér házacskáig bírnak telekkönyvezett ingatlannal, s ha a család fentartó apa, özvegyének s kiskorú árváinak hátrahagyásával elhalálozik, a fennálló örökösödési törvények szerint a hagyaték rendszerint úgy adatik át a gyermekek részére tulajdoni joggal, hogy a haszonélvezet a hátrahagyott házastársat illeti. Ha már most csak három kiskorú árvát veszek is fel, s a hagyatéki ingatlant tehermentesnek tartom, 2000 írt. értékkel, a fizetendő illeték következő leend: I. a gyermekek által fizetendő: 1000 frt után l°/o ..............................10 frt. — kr. 2000 „ „ 1 Va % .............................30 frt. — kr. I I. Az özvegy által fizetendő : 1000 frt után P/s %...............................15 frt. — kr. 1 000 frt ,, P/8 o/o ■ ■ - . ■ ■ 18 frt 75 kr. Összesen 73 frt. 75 kr. Azt Írtam feuntebb: »a gyermekek által fizetendő,« — pedig azon illetékért mindig az özvegyet exequál- ják, azon özvegyet aki a kenyérkereső családfőt elvesztvén, gyermekei fenntartására, iskoláztatására s neveltetésére van kötelezve, még pedig a fennemlitett 1877. XX. t. ez. 12-ik §. által akként, hogy az árvaszék meghatározni tartozik (talán csak tartoznék) azon összeget, mely a hagyaték jövedelméből a kiskorúnak tartására s neveltetésére lenue fordítandó. Hogy áll már most a kérdés azon sokkal számosabb esetekben, a midőn a hagyaték értéke 300 forintot meg nem halad, s 100 forint teher mellett 3 kiskorú árva várja az 1877. XX. t. ez. 12-ik §-tól a tartást és neveltetést! Fizet I. a gyermek : 100 forint után 1% . . . . 1 frt. kr. 300 >1 » l'/s % • .... 4 frt. 50 kr. II. az özvegy: 100 forint után P/s % .... 1 frt. 50 kr. 100 IJ 11 l’/e % ....................3 fr t. 87 >/2 kr. Összesen 8 frt. 87'/a kr. Kérdem, hogy ha igaz, hogy az özvegy a kiskorú gyermeket a haszonélvezeti jogfejében tartani, neveltetni köteles, hol van itt azon özvegyi haszonélvezet, melytől az állam a maga részére illetékét követel? A ki ezeu kérdések felett gondolkozik, azon végkövetkeztetésre jöhet, hogy a köznép elszegényedésének főforrása — egyébb okok hozzájárulása mellett is — az örökösödési százalék, mely például, oly községben is mint Thass, az ottani g. kath. lelkész által nyújtott adatok szerint 84 özvegyasszony s kiskorú gyermekei sorsát oda juttatta, hogy maga az adó-alap szolgál nem mindig biztos fedezetéül a kivetett s növekedő adó tehernek. De más részről, az árvaszékek végrehajtják-e az 1877. XX. t. ez. 12-ik §-át? Felelet: nem; nem állapítják meg a kiskorú gyermekek tartására s nevelteA „NYIKVIDEK“ TÁRCZÁJA. £ er HÓNAP TÖRTÉNETE. 1879. január 1. Örömmel emlékezünk vissza e napon lezajlott múltúnkra és édes reménytől eltelve várjuk a jobb jövőt. Ma az én lelkemben is ragyogó képek kelnek; e nap előttem is örökké emlékezetes marad, mert e mai napon kötöttem ismeretséget Azórával, ki felser- kenté szivem veréseit .... Kedves arcza, talányos szép szemeinek titokteljes varázsa az emberi természet legszebb s legnemesebb indulatját: a szerelem lángzó érzeményét fakasztotta fel bennem ............ J anuár 6. Az ébredő szerelem édes-fájó érzelme dong szivemben . . . éjjeleim, álmaim, nyugalmam megzavarva, a kedves benyomás elől kitérni és Azórát elfeledni képes nem vagyok, oly szívesen foglalkozom vele, oly örömest mulatok e gyönyörű leány fennkölt gondolatainál . . . élénk szelleme, vidorsága életkedvet lehel, mozdulataiban, taglejtéseiben magas poezis és páratlan kellem van kifejezve, egész lénye oly igéző, vonzó, oly természetes, kedves és minden erőltetés nélküli, mint a legszebb kikelet! Újra — meg újra fölelevenül emlékemben január elseje, ismét és ismét fölmerül képzetemben e nap; mely tanúja volt leplezetlen örömömnek és igaz boldogságomnak. ... Szerelemtől túláradó szivem epedő vágyaival le sem az alkalmat, hogy Azórával találkozhassam s vele a tisztelet és szeretet bensőségével pár szót váltsak. Megtörtént. A remény és félelem váltakozó érzelmei közt közeledtem feléje, hogy mindiukább meggyőződjem, mily fölényt, mily kimondhatatlan hatást gyakorol rám. Mennyi előzékenység és szívesség rejlik modorában, mennyi nyájasság szavaiban! Társasága gyönyört szerez és én oly jól érzem magam, ha láthatom, oly boldognak, ha róla gondolkozom, pedig szerelmem nála viszhangra nem talál ... de hisz ez égi érzelem önmagáért létezik, a szerelem önmagát gyógyítja. . . . Vonzalmam iránta napról napra fokozódik s im a férfiúi szenvedély egész mélységével és hevével szeretem őt, akin az ifjúi képzelődés és érezni tudó szív ábrándjával csüggök. . . . Január 15. Ma szerencsém volt kedves körében mulatni. Tárgyaltuk a napi kérdéseket, pletykáltunk, beszéltünk barátságról, elmélkedtünk a szerelemről, egyik théma a másikat váltotta fel, mig végre szóba jött a mai fiatalság viselt dolgaival. Nyájas enyelgéssel, finom elmésséggel fejtegette jó és rósz tulajdonainkat, hibáink és bűneinket. Észjárása meglepett, fennkölt gondolkozása, érett Ítélete bámulatra indított. Kezdem hinni, hogy ösmeretségünk napja azon zivatart képezi, mely forgó örvéuyébeu nyugalmam magával ragadta. . . . Január 20. Egyetlen gondolat és egyetlen kívánság ural: bir- hatása, s mert a remény fája csak száraz ágait láttatja velem, szivem összeíacsarodik s fájdalom morzsolja szét lelkemet,
