Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)

1880-08-19 / 21. szám

I. évfolyam. Nyíregyháza. 21. szám. Csütörtök, 1880. augusztus 19,

Felelős szerkesztő: ÁBRÁNYI LAJOS.

Előfizetési árak:

postán vagy helyben házhoz hordva:

Az előfizetési pénzek, megrendelések, valamint. a lap szétküldése tárgyában teendő főiA lap szellemi részét illető minden közlemények a szerkesztő czime alatt (szarvas-utcza

Hirdetési dijak:

Minden háromszor liasábzott petitsor egyszeri közlésénél 5 kr ; többszöri közlésnél 4 kr.

szőlamlások PIRINGER JÁNOS és JÓBA ELEK

102. szám, uimer ház) küldendők.

számittatik.

Kincstári bélyegdij fejében minden egyes

Félévre . . Negyedévre

. i ..

kiadó-tulajdonosok könyvnyomdájához (szarvasCsak bériuentes levelek fogadtatnak el.

hirdetés után 30 kr fizetendő.

A nyílttéri közlemények dija soronkintlö kr.

Egy szám 10 kr.

utcza 119. szám) intézendök.

Kéziratok viszsza uem küldetnek.

A kishirdetö rovata alatt, a tiz sort meg nem haladó közleményért csak 30 kr vétetik.

Szabolcsmegye rendkívüli közgyűlése aug. 16-án.

Bónis Barnabás, Szabolcsmegye főispánja a közgyűlést üdvözölvén, meleg szavakban terjesztő elő azon czélt, melyért a közgyűlés egy behívatott, t. i. Ő Felsége a király 50 éves születési évfordulója alkalmával felterjesztendő üdvözlő felirat felterjesztése végett.

A főispán által a közgyűlés elé terjesztett indítvány általános örömmel fogadtatván, egyhangúlag a következő üdvözlő feliratfelterjesztése rendeltetett el:

„Felséges Császár és Apostoli király! legkegyelmesebb urunk!

Örömmel ragadja meg a megye közönsége az alkalmat, melyben Felségedet mint Magyarország alkotmányos királyát érzelmeinknek o néma sorokbani foglalása által legmagasabb születésének f. évi. aug. hó 18-án bekövetkező 50 éves évfordulóján üdvözölheti, hazafias és kedves kötelességünk ösztönöz tehát bennünket arra, hogy Felségedhez hódolatteljes szerencse kivánatunkat ez úttal is eljuttassuk.

Igaz, hogy a jó kívánat mindenkor az, — de jól esik az alkalmat felhasználni és érzelmeinket e sorokban tolmácsolni, — s hálát adunk a mindenhatónak, hogy Felséged nemes szivét annyi szép érzéssel részünkre megáldá: ugyanazért ha az egyház fórfiai Isteni szolgálattevóssel nyújtják hálaadójukat az alkotónak, akkor mi honpolgárok érzelmeink nyilvánulásában fejezzük ki azon jó kivánatot, mely bennünket áthat, — s egy szív, egy lélekkel kívánjuk, hogy Felséged és Felséges királyné drága életét a Fenséges család örömére és a nemzet boldogitására a mindeneknek Ura sokáig tartsa meg.

— A hangulatteljes feliratot Bógányi Ferencz megyei főjegyző szerkesztette. Az összegyűlt közönség lelkes „éljenzés“ mellett oszlott szót.

Általános utasítás

síz 1880. doczember 31-diki állapot szerint es/.köz- lendö népszámlálás végrehajtásához.

(Vége)

5. A számlálás felülvizsgálata.

25. A számlálás befejezése után a közigazgatási bizottság által választatott felügyelő-tagoknak kötelessége az eszközlött számlálás helyességéről maguknak kellő meggyőződést szerezni.

26. A felügyelő tagok a hozzájuk áttett számláló lapok egyes rovatainak és tételeinek netaláni hiányait a helyszínén helyrepótolni, illetőleg igazítani tartoznak. Azonkívül pedig a felülvizsgálatott úgy intézik, hogy minden nagyobb házban legalább egy lakófél, kisebb házaknál pedig minden ügynöki csoportban legalább három ház lakossága felülvizsgáltassák.

27. A felügyelő bizottsági tag által netalán teendő helyreigazítások- és pótlásokra nézve aláírásával igazolandó, hogy tőle erednek.

28. A számlálás felülvizsgálata után a számláló lapok lakófelek szerint összekötve, házankint egy házi- gyűjtő lajstromba fektetve, ismét összekötendők és községenkint csomagolva, számukat megjelelő nyugta mellett, átteendők a járási szolgabiróhoz, ki a további teendőkről gondoskodik.

29. A járási szolgabiró, miután a községenkint

befejezett számlálásról meggyőződött, egyszerű kimutatásba vonja össze a járás eredményét, (IV. minta) melynek kíséretében az összes népszámlálási anyagot legfeljebb 1881. január 25-dikéig átteszi a közigazgatási bizottsághoz.

30. A valamely községhez tartozó puszták, tanyák, szállások, telepek stb. a községi sommázat után vezetendők be, házszámaik szerint, a járási kimutatásba, külön összegűk azonban a községgel együtt egy végösszegbe összevonandó.

31. Külön adóközséget képező puszta, telep stb. külön sort kap, de elnevezésük: puszta, telep stb. megtartandó.

32. A közigazgatási bizottság, miután a megye minden járásából és minden rendezett tanácsú városából a számlálási anyag beérkezett, a járási áttekintéshez hasonló (IV. minta) kimutatást készít, melyben a községek neve helyett a járás és rendezett tanácsú város neve foglaltatik és beküldi az egész anyagot, járásonkint csomagolva, legfeljebb 1881. január végéig az országos ra. kir. statisztikai hivatalnak, mely a további feldolgozásról gondoskodik. Törvényhatósági joggal felruházott városok közigazgatási bizottsága a

IV. mintába a községek neve helyébe a városrészeket Íratja s igy küldi be az összes népszámlálási munkálatot 1881 január 25-ig közvetlenül a statisztikai hivatalba.

7. A cs. és kir. közös hadseregnél és hadi tengerészeinél, valamint a magyar kir. honvédségnél szolgálatban levő honpolgárok számbavétele.

33. A cs. és kir. közös hadseregnél és a haditengerészetnél, valamint a magyar kir. honvédseregnél tettleg szolgálatba levő tisztek, altisztek, katonák, honvédek és katonai felek megszámláltatása, — a mennyiben laktanyákon vagy a katonai kincstár által bérelt épületeken kívül laknak, — ép úgy számláló lapokkal és vagy saját maguk, vagy a rendes számláló ügynökök által eszközöltetik, mint a polgári népesség megszámlálása.

A „NYÍR VIDÉK“ TÁRCZÁJA.

A FEHÉR RUHÁS HÖLGY,

— A Cornhill Magaziné után angolból fordítva —

(Folytatás.)

Ekkor Luczy legyezőjével fi-testvérének vállát érintve elhagyá székét s élénken suttogott vele. Tudtam, hogy rólam beszél és uem éppen kedvezőleg, de azért minden figyelmemet a fehér satin ruhás hölgy foglalá el, ki nem látszott figyelni a körülötte történtekről, sem a színpadra, C9ak egyenesen nézett a semmiségbe maga előtt, s a mint nekem látszott, igen komor tekintettel. Hallottam valamit az aristocratia érzéketlen, hideg modoráról, de ha csakugyan ilyenek mind, bizonyára nagyobb előnyt nyújtok a középosztálynak, mert néma kö- zönbössége véremet is megfagyasztá.

Hirtelen valaki karomnál fogott meg, s durván fülembe sugá:

— Prank I mi az ördög baja van ? ön felette megijesztő nővéremet.

Tredgold Gilbet volt, ki mint látszott éveinek számával kissé kérkedni akart felettem, az ifjabbal szemben, a mint már ezt nehány alkalommal megfigyeltem, most is oly módon beszélt velem, mint egy csintalan, bolond fiával szokásban van.

Ezért igen megbotránkoztam rajta.

— Senkit én meg nem ijesztők — felelém — sőt különösnek találom és inkább durvaságnak, hogy senki be nem mutat ezen hölgynek itt, kinek e tekintetben bizonyára több panasza lehet, mint nekem.

— Micsoda hölgy ? Ön álmodik Frank ; senki sincs itt kívülünk.

— »Pszt — mondám — minden szót megfigyelhet, daczára hogy oly különösnek mutatja magát

— Kövessen a hátulsó terembe, mondá Gilbert, gépiesen követém, mi alatt szemeim mindig a fehér satin ruhás hölgyön merengett.

Gilbert az ajtót betevő maga után.

— Tekintsen reám Frank, önnek ezentúl felesleges lesz a páholyba vissza térni s annál kevésbbé nővérem társaságába. Ön nincs egészen rendes állapotban.

— Azt hiszi ön, hogy talán részeg vagyok ?

— Igen, azt hiszem. Luczy szerént talán az előadás izgató hatásának befolyása okozhatta az ön baját, de én részemről nem óhajtanám ilyen bizonytalanságban hagyni őt.

Gilbert a páholy ajtóval háttal állott s igen fel- ingerülve; éppen úgy én is; de én nem voltam részeg a mint ő gondolá s igen óhajtottam volna vele ezért hirteleuében kissé komolyan végezni, azonban tekintve, hogy apjának vendége vagyok, másrészt a színházban előfordulható zavar igen kellemetlen hatással volna az egész családra, tehát hallgattam.

— Ön igen durva — mondám — bár ez meg

nem lep, midőn egy hölgy irányában képes ön ekkép viselni magát. Nem akarok veszekedést előidézni. Haza fogok térni atyjához, s a történteket neki pontossággal előadni.

— Okosabbat is tehetne, feleié komolyan — az üde levegő felfrissítené önt; gondolom, a kijárást meg fogja találni.

Sarcasticus modorára nem válaszoltam többé s mint Hamlet atyjának sértett lelke, büszkén kiléptem a szobából.

Egyenesen visszatértem az öreg Tredgoldhoz, ki még mindig a hírlapokat olvasta.

— Jóságos Ég! már mindnyájan visszatértek ? kiáltá mogorván. Különös fogadtatásom némileg menthető volt aunyiban, hogy az öreg ur bizton remélte, hogy az estét egyedül s zavartalanul töltheti el; bár lehet, mint gondolám, hogy ezen durvaság nálok családi örökség.

— Nem uram, kívülem senki sem jött vissza. Gilbert- től igen erősen megsértettem.

Az egész dolog csak bolondság lehet 1 — mondá — Gilbert sohasem sért meg senkit. Bármilyen hibája vau is, ő igen jó természettel bíró fiú, csak éppen egy kevéssé tüzes. Nos tehát, most beszélje el, mi történt. Ön igen fel van hevülve, félek, hogy ön ebédnél némileg több bort ivott, mint a mennyihez hozzá szokott.

Ez már nagy igaztalanság volt, azonban eléggé