Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)
1880-07-22 / 17. szám
I. évfolyam. Nyíregyháza, 17. szám, Csütörtök, 1880. julius 22. TÁRSADALMI MEGJELENIK MIND VIDÉK. HETI LAP. EN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő: ÁBRÁNYI LAJOS. Előfizetési árak: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre ......................................................4 írt. F élévre............................................................2 „ Negyedévre..................................................1 Egy szám 10 kr. Az előfizetési pénzek, megrendelések, valamint a lap szétküldése tárgyában teendő felszólamlások: PIltINGER JÁNOS és JÓBA ELEK kiadó-tulajdonosok könyvnyomdájához (szarvas- utcza 119. szám) intézcndök. A lap szellemi részét illető minden közlemények a szerkesztő ezime alatt (szarvas-uteza 102. szám, Ulmer ház) küldendők. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Kéziratok viszsza nem küldetnek. Hirdetési dijalc: Minden háromszor hasábzott petitsor egyszeri közlésénél 5 kr ; többszöri közlésnél 4 kr. számittatik. Kincstári bélyegdij fejében minden egyes hirdetés után 30 kr fizetendő. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 kr. A kisliirdetö rovata alatt, a tiz sort meg nem haladó közleményért csak 30 kr vétetik. Nyíregyháza, juliushó 21-én. (y) Városunk lakosságát hetek óta foglalkoztatja egyes családok existentiájára, kiható de nemkülönben minden polgárt közelebbről érdeklő kérdés, mely a folyó hó 10-én tartott mozgalmas képviseleti gyűlés határozata által — a helyett, hogy végleges megoldást nyert volna — oly bonyolodottá vált, hogy bizonyos körökben az izgatottság a legmagasabb fokra jutott, értjük a városi regale bérleti kérdést. Feleslegesnek tartjuk az ügy miben állását és a nyilvánult különböző véleményeket itt recitálni, eléggé ismeretes ez t. olvasóink előtt a helyi lapokban eddigi közlöttek után; e kérdéshez nyilvánosan hozzá szólni — történjék ez bármily irányban — annyit tesz, mint a darázsfészekbe nyúlni; hiába, a regalejognál sokkal régibb dolog az önfen- tartás, a megélhetés utáni törekvés, ennek ikertestvére az önérdek, utóbbinak pedig természetes szülöttjei az irigység és a kölcsönös gyanúsítás, azért egy cseppet se ütközzünk meg azon, ha halljuk miszerint közérdekű kérdések elintézésére hivatott egyének haszon-, dics- vagy épen bosszúvágy gyanúja alatt állanak és nyilvánosan megtámadtatnak; a nyilvános pályán működő emberfia ezekre el legyen készülve és csak az örök igazság és lelkiismeretének tudjon számot adni cselekményeiről. Visszatérve tehát az említett napi kérdésre, mi minden mellék gondolat nélkül, érett megfonto- lás'és a körülmények figyelembe vétele után azon még egy oldalról sem hallott véleményt merjük nyilvánítani miként a közérdeknek csakis az esetben lesz elég téve, ha az italmérési jog egy kézbe adatik bérbe még akkor is, ha a részleges árverésen elért jövedelemnél kedvezőbb ajánlat nem tétetnék a bérleni szándékozó egyes által, vagyis más szavakkal: A „NY1RVIDEK“ TÁRCZÁJA. A szabolcsi nemes insurgens lovas-ezred történetének naplókönyve 1809-ik évben. (A megyei levéltár eredeti kézirata után.) Közli: Újlaky György főlevéltárnok. (Folytatás.) 13- án. Parancsolat érkezett, hogy Ő Fő Heczegsége az Ezredet a’ Pestivel együtt fogja megvizsgálni. Az Ezred parancsoltatott Takácsi, és Vaszári közzé. 14- én. Az Ezred a kitett helyre kiállott, Ő Fő Herczegsége meg jelent, az Ezredes Fő Strázsa mester osztályának 2-ik századja, már az Ő Fő Herczegsége oda érkezése után állott ki, Ő Fő herczegsége nehezen vette ezen történetet. — Az Ezred exerczirozásával a’ Fő Herczegsége megelégedett. O Fő Herczegsége Antal Fő Herczeggel Pápára jött, elébb beérkezett mint sem a’ Strázsák kirendeltettek volna, uj ok volt Ő Fő Herczegségének a’ neheztelésre. Ebéd alatt Ő Fő Herczegségénél a’ Szabolcsi Muzsika szólott, háromszor fuvatta el az Ezred nótáját, délután a’ Bihari Ezredet nézte meg Pápa alatt. Estve fele a’ Szathmári Ezredhez elutazott. 15- én. O Cs. Kir. Fő Herczegsége Pápára jött, innen pedig Kis-Bér felé indult. 16-án. Semmi sem történt az Ezrednél. véleményünk szerint, egyes bérlő — vagy mint a fáma tartja — e végből alakult consortium, inkább nyújt garantiát arra nézve, hogy a nagy közönség e tekintetbeni igényeinek megfelelhet. Minden tartózkodás nélkül rosszalnunk kell azon város atya eljárását, ki e fontos kérdés tárgyalásánál a czélon túl lőtt és egyes embereket azért, mert valamely vállalaton meggazdagodtak becsületükben megtámadva, illetéktelen fórum előtt megbélyegezni igyekezik; itt nem személyről, hanem tárgyról van szó, azon kérdés képezi a megfontolás és vita tárgyát, vájjon egy 24000 lakost számláló város közönsége igényeinek megfelel-e a jelenlegi rendszer? helyesen van-e rendezve városunkban ezidőszerint a korcsmáltatási ügy ? — két kérdésre egy határozott „nem“-mel felelhetünk. Mi úgy hiszszük, hogy városunkban a sok változtatni és rendezni való ügyek közé a korcsmáltatási ügy is már régen tartozik és ezen több oldalról fatálisnak mondott zárt ajánlat apropos jött; újra és újra halljuk „a város érdeke“ szavakat hangoztatni, — micsoda vagy kicsoda tulajdonképen „a város“ — l’état c’est moi, minden egyes polgár elmondhatja magáról e tekintetben hogy ő a város, mert a város érdeke az övével azonos, a dolog ily állása mellett az összespolgárságnak érdekét kell szemelőtt tartani és minthogy a részletes bérlet és monopólium közt, anyagi tekintetben is utóbbi Ígér előnyt a városnak — ennek lakossága megkövetelheti, hogy az italmérés az ő kényelmének és igényeinek feleljen meg — már pedig a jelenlegi rendszer a város csakis 24 bérlőinek üzleti érdekeit mozdította elő és óvta mindig, a bizonyos házak és helyekhez kötött korcsmák által, nem vétetett tekintetbe valamely tér vagy uteza látogatottsága, — hanem a bérlők zsinórával kimért 17-én Fő Strázsa mester Winkler helyett Százados Kapitány Patay, Százados Kapitánya; Alkapitány Kelcz József, Alkapitányá; Fő hadnagy Déssy Ferencz, Fő hadnagyá; A1 hadnagy Kornis László, Alhadnagygyá: Strázsa mester Szent Miklóssy Imre neveztetett. — Ugyan ekkor a’ Hajdú fél századnál Szűcs Fő hadnagy másod Kapitánnyá, Farkas Alhadnagy Fő hadnaggyá tétetett. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28-án. Semmi nevezetes dolog nem történt, az ezred egyszer egy héten újabb parancsolat szerént exerczirozott, a’ pák lovak és szekerek kivétele parancsoltatott, melyekért Fő hadnagy Marzsó küldetett. — Ugyan ekkor Bogáti születésű Erdélyi Gábor az ispotályban meghalt. 29-én. A1 Kapitány Kállai Kristóf helyett, a’ ki Fő Hadnagyságából, az ki az uj osztályhoz A1 Kapitánynak tétetett a’ T. N. Vármegye által Főhadnagy lett, A1 Hadnagy Mikecz János, helyette pedig A1 Hadnagynak tétetett Bodó János zászló tartó. 30. 31-én Semmi sem történt az Ezrednél. Szt. András hava 6-án Parancsolat érkezett, hogy az Ezred Székes-Fehérvár alá fog menni, az hol a’ Cs. kir Fő Herczegsége a’ Tisza két kerületjebeli Lovas Ezredeket meg fogja vizsgálni. 7- én. Készületek tétettek a’ marsra. 8- án. Útnak indult az Ezred, és Koppan helységében állott meg. 9- én. Utazott az Ezred Oszlop, és Cseszek helységében. simetria volt az irányadó, ily rendszert pedig egyetlen-egy rendezett városban sem találunk, és ez azonnal változás alá esik mihelyt a korcsmáltatási jog egy kézbe tétetik le; számtalan panasz merült fel a gyártott — vagy nevezzük meg a gyermeket a valódi nevén — a méregtartalmú italok kimérése ellen, a jelen rendszer mellett még ki is van zárva annak lehetősége, hogy ezen egészségrendőrellenes üzelmeknek gát vettessék, miért? mert a városnak van 24 bérlője, ezeknek vannak albérlői és viszont utóbbiaknak viczealbérlői, mig hosszas kutatás és utánjárás után a kereshetőség vagyis a tényalladék megállapittatnék — azon kérdés merülne fel, hogy ki a felelős az ilyen viczeal- bérlő cselekményéért? az italmérésnek ily iránybani ellenőrzése Nyíregyházán egészségrendőri szempontból már nagyon helyén volna, ez pedig csakis monopóliumnál, hol minden korty ital hamisítatlan voltáért egy embert terheli a felelősség, lesz lehetséges. A verseny? hisz uraim miből áll most a verseny — egyik roszabb italt ad a másiknál drágánál drágább áron. Monopóliumnál pedig hol egy embernek ötven-hatvan ezer forintja forog kérdésben — gondja lesz az illetőnek, hogy a korcsmát és vendéglőt látogató közönség meg legyen elégedve, — 24 bérlőnk közül — a többség mihelyt a liczitaczió után a szerződést kezébe kapja azon okoskosdik, melyik zúgba milyen albérlőt helyezzen el, hogy minél jobban kiaknázza az üzletet; — ne nevezzünk személyeket, hanem beszéljünk a tárgyról: mig most minden ember akinek csak pénze van — vagy ilyet kölcsön kaphat — korcsmáros, vendéglős, a közönség vendéglátója és egy egész városrész absolut ura, addig monopóliumnál, minden vendéglős és korcsmáros — egy egész vagyonát koczkáztató és a nagy 10-én Bé ment az Ezred ideig való szállására Mohára, az hol a’ Stábbal, az Ezredes Kapitány osztálya volt, Csúrgó, hol az Ezredes Fő Hadnagy osztálya állott meg, és Keresztesre, az hová a’ Fő Strázsa mester osztálya a’ Hajdúkkal ment. — Ezen éjjel az Ezredes Kapitány osztálya Mohán a’ Bajzáth Ur szénájából egy nehány bogját el hordott. 11 -én. Isa Szent-Györgyön volt Ezredes Főkapi- tíny Ur Bajzáth Urnái ebéden, hová a’ széna dolga eligazításába ment, négy száz forint fizettetett ki érte a’ hazai Oassából. 12. 13-án Jött parancsolat, hogy a’ következő napon, hátra maradván a’ Depó, az Ezred Pákózra menjen a’ honnan a’ Fejér-vári mezőségre fog menni. 14-én Az Ezred Pákozdra ment, a’ Depó Mohán hátra maradt. lő. 16. 17-én, A’ két első nap esett az eső szüntelen. Az Ezred mindenik nap Fehér-Vár alá, tovább mint egy mértföldnyire utazott, ott volt a’ Tisza két kerületbeli lovasság, közép pontját a’ Szabolcsi Ezred tette. A’ nevezett kerületbeli lovasság állott a’ Hevesi Szathmári, Szabolcsi, Bihari, Aradi, és Tom’- Ezredekből. korai O Cs. Kir. Fő Herczegsége különös kegy-'ig, csak mutatta a’ Szabolcsi Ezredhez, nem csak ar annyira Pápáról lett eljövetelünk után, a’ mi Brigavt takar- ralisunk O Nsága csak egyedül maga volt a’ Generálisok közül szálláson, hanem 'a Sxerk.