Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)
1880-04-15 / 3. szám
I. évfolyam. Nyíregyháza. 3. szám. Csütörtök, 1880. április 15. Előfizetési árak: . Az előfizetési pénzek, megrendelések, valaA lap szellemi részét illető minden ‘közHirdetési dijak: Minden háromszor hasáhzott petitsor egypostán vagy helyben házhoz hordva: mint a lap szétküldése tárgyában teendő föllernények a szerkesztő czirne alatt (szarvas-uteza szeri közlésénél 5 kr ; többszöri közlésnél 4 kr. számittatik. Jkgesz evre Félévre . ■ 2 „ szólamlások PERINGEK JÁNOS és JÓBA ELEK 119. szára) küldendők. Kincstári bélyegdij fejében minden egyes Negyedévre Egy szám 10 kr. • 1 » kiadó-tulajdonosok könyvnyomdájához (szarvas- utcza 119. szám) intézendők. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Kéziratok viszsza nem küldetnek. A nyílttéri közlemények dija soronkintlö kr. A kishirdetö rovata alatt, a tiz sort meg nem haladó közleményért csak 30 kr vétetik. Nyíregyháza, ápril 14. Kis-Várdáról igen sok panaszt hallunk az utak járhatatlansága miatt, Mondjuk, hogy talán az egész megyében általánosan elismert baj ez; azonban tudjuk nagyon jól, hogyha tekintetbe vesz- sziik a községi utak elhanyagolt állapotát, csakis egyenesen a községi bírók gondatlanságára utalhatunk, kik elmulasztott teendőikért semmi felelősséget nem akarnak elvállalni, és igy a jó utak hiányait ki nem pótolják; hivatkozunk a szolgabi- rák hanyagságára, kik legtöbbnyire nem bírnak elégséges erkölcsi befolyással rendeleteiknek pontos végrehajtására. — Tisztelet a kivételeknek, de ez legtöbb esetben igy van. Természetesen minden ember panaszkodik — mindenki szidja a maga közegeit — s végül a sok panasz eljut az alispánhoz. Az alispán pontosan kiadja rendeletéit. — s mikorára az alsó iözegek szokott lassúságával mindezen fórumokat megjárta az ügy alólról felfelé, felőlről lefelé — akkorára az utak még roszszab- bak, majdnem javithatlanok, — —- s a sok rendeletre igen egyszerű aztán a felelet, hogy: „nincs munkaerő!“ Nincs munkaerő, mert nincs a ki kéuyszerithesse őket a munkára. Ha nem éreznők hiányát egy jól szervezett rendőrségnek, — bizonynyára a munkaerő sem hiányoznék. Nézzük meg a községi utakat. Bármenynyire is megjavulnak némelykor a külső utak az esetleges száraz időjárás miatt, a rendetlen község- biró miatt a falu utczái itt-ott majdnem feneketlen sárral és pocsolyákkal ékeskednek. Pedig csak egy kevés homokot hordanának a kivájt pocsolyás utakra, és minden rendén volna. Vagy- ha történetesen azt a kis homokot reá hordják, A „NYÍRVI DM“ TÁRCZÁJA. A szabolcsi nemes insurgens lovas-ezred történetének naplókönyve 1809-ik évben. (A megyei levéltár eredeti kézirata után.) Közli: TJjlaky György főlevéltárnok. (Folytatás.) A’ Szabolcs Vmegyei ifjúság, természetszerént a’ lovas katonaságra lévén hajlandó mint a T. N. Yár megye azt kívánta, hogy a’ fel állítandó sereg egészen lovasság legyen, ’s mind Ő: Cs: kir: Fenségének, ez volt világos akaratja. — Ehhez képest csak azt kellett meghatározni, mennyi lovat állíthat ki a’ T. N. Vármegye, a’ maga nagy meg erőltetése nélkül, minthogy a’ katonának valókra nézve fogyatkozás nem volt. A czél, az O. Cs. kir. Fő Herczegségével előre tett egyetértés szerént, egy három osztályból álló kurta ezred fel állítása volt. De bizonyosan meghatározni nem lehetett; mint hogy ily számos lónak, és készületnek kiállítása felötte sokba kerülhetett volna. A’ T. N. Vármegye tehát, mig seregének számát bizonyosan meghatározta volna, azt a’ módot gondolta fel, hogy azok közzől, a’ kik a’ törvényszerént, személy szerént tartoztak volna felkelni, tehetségekre, és testi alkatásukra nézve gyengébbeket, a’ szerént a’ mint kevesebben, vagy többen megbirós másnap egy órai rövid esőzés ismét elrontja a félszeg munkát: nincs eset reá, hogy újólag kijavítsák. — Hivatkoznak a megtörtént munkára, de annak eredménytelenségét nem akarják beismerni és igy a községi belső utak rendesen botrányosan el vannak hanyagolva. De talán nagyon eltértünk a kezdetben említett kis-várdai panaszról. Ugyanis több oldalról értesítettek bennünket a kis-várdai hetivásár helyi változtatására nézve. Van kis-várdának terjedelmes nagy vásártéré a város s a vasúti indóház közvetlen szomsédságában. Térfogata épen alkalmas volna, mint legnagyobb közlekedési pont, hogy nemcsak az országos, — de a hetivásárok is rendesen ott tartassanak meg, nem pedig a város szűk piacz-utczáján. Eégi óhajtás ez, de nem ért czélt mostanáig sem, pedig a nálunk beadott panaszok igen helyesen indokolják annak tarthatatlanságát. Csak a sokat emlegetett utak járhatatlanságáról kell megyőződni bárkinek is, s azonnal felvilágosodhatunk a kérdéses ügyről. Mindenki ismeri, ki Kis-Várdán megfordult, hogy épen a főutczán — különösen nedves őszi időben némelykor lehetetlen végig hajtatni egy szekérrel, annál kevésbé aczél — ruganyos kocsival. Mindenütt majdnem feneketlen sűrű sár, — a hol pedig csak némileg is meglehetne kisérleni az út járhatóságát, ott már anynyira ki van vájva a kerékvágás, hogy a feldülés lehetőségét veszélyeszteti az utas. Ennek pedig a heti vásár az oka. Tekintsük a keskeny utczát, két oldalt felállítva a vásáros szekerekkel, nem maradhat csak anynyi tér a középen, hogy egy szekér is alig tud végig menni, ha pedig más oldalról is felhajt — különösen egy négyökrös hatták, össze vetette, egy Vitéznek, lóval, fegyverrel és ruhával való egész ki készítésére, némelyeket pedig arra vett a T. Deputatio által, hogy ha nem tartoznának is vele, mindazáltal lovat állítanának magok alá, azokat pedig, a’ kik személy szerént nem kelhetnének fel, és tehetősebbek volnának, mind szóvali, mind Levelei által arra vette’ hogy több lovakat ajánlanának. Ezen mód által, a’ T. N. Vmegye azt nyerte, hogy egy kurta Ezrednek ki állítására nem sok lovat kellett a’ maga költségén szerezni. Azt a’ mi az Ezredhez kivántatott rövid idő alatt ki is állította. Minden helységekben feljegyeztetvén előre a’ lovak, ’s N. Kálló városába hordattak be, és az alkalmatosok, a’ T. Deputationak e’ végre ki rendelt tagja, és a’ Fel költ Tiszt urak által kiválasztattak, ’s az előre meghatározott 200 forint áron, vagy alább bevétettelek Az igy behordott lovak közzül, sokan vettek olyanok is az Ezred számára, a’ kik magok tartoznak lovat adni, de ki állítani nem tudták. — De a’ Tisztségnek ajándékozott lovakat, nehezebben, és nagyobb áron, és későbben lehetett ki szerezni Ezen lovaknak ki állításokról, úgy az egyébb készületek megszerzésekről is, lesz alább szó, a’ mint az idő rendi fogja magával hozni. Ezek szerént az egész Országban, egyedül csak maga Szabolcs lévén kivéve a’ gyalogság állítása alól szekér — akkor öszszeviszsza forgatnak mindent két oldalt s rettenetes káromkodások mellett a közlekedés egészen megakad .... ezt pedig nem szükséges magyarázgatnunk, menynyire hátrányos minden tekintetben a közlekedés fel akadása. Már pedig a hetivásár a keskeny fő-utczán rég óta egészségileg is igen károsnak bizonyult be, mert a város közepén a levegőt is megfertözteti. stb. stb és mint említettük az utakat különösen ősszel egészen járhatatlanná teszik. Hogy mindezekre tartalmas adatokkal szolgálhatunk, s mi tekintetben és módon kellene a bajon hirtelen segíteni, tér szűke miatt, jövőre még megemlékezünk. Á. L. Indítvány Szabolcsmegye bízott, gyűléséhez. — Bay Ferencztöl. — Tekintetes megyei közgyűlés ! A múlt 1879-ik évben nyir-madai birtokomban a föld árja által elborított s szabályszerűen 225 cat. hold és 1163 □ ölre becsült földem adójának elengedéséért folyamodtam. A megyei kir. adófelügyelőségtől f. év márczius 17-én 12494. sz. alatt nyert értesittetésem szerint, a magas kir. pénzügyminisztériumnak 1879-ik évi deczember 19. 71008. sz. alatt kelt s a tek. megye közigazgatási bizottságának 1093/79-ik számú végzésével kiadott rendeleté szerint 24 frt 73 '/a kr. adó elengedést nyertem, A kir. adófelügyelőség idézett számú közleményében tudomásomra adni méltóztatott, hogy csak a tényleg bevetve volt és károsult földterületek után engedtetett el az adó; mert 1876-ik évi XV-ik t, ez 49. §-ának c) pontja értelmében csak a szántóföldeken a földárja által okozott oly árvíz, — mely a bevetett földeknek termését — egész határokat magukba foglaló nagyobb területeken — oly módon és időben semmisíti meg, hogy az illető földek azon évben már az ő egész Fel kelő serege lovasság lett, és annak száma egy három osztályból álló kurta Ezredre meghatároztatott. A’ Statiszta figyelmetességét megérdemli Szabolcs Vármegyének ezen ajánlása. Egy Vármegye sincs Magyar Országban, a’ mely ily áldozatott tett volna. Pest Vármegye ugyan, ’s más némely Vármegyék is, ugyan ennyi lovasságon kivül, még gyalogságot is állítottak, de ha az ily Vármegyékre nézve tekintetbe .étetik, hogy azok határokra nézve is, nagyobbak, s népes- sebbek is, Szabolcsnál és e mellett a bennek nagy jószágokat biró uraságok mind a lovassághoz mind a’ gyalogsághoz többet állítottak, mert törvényszerént tartoztak, sőt, hogy seregeik közé parasztoknak befogadását is nem csak megengedték, hanem nagy részek azokból áll: bizonyosan akárki Szabolcsnak ítélheti az elsőséget: mely a maga lovassága közzé egy parasztot is be nem, vevén, csupa Nemességből egy egész Ezredet Állított ki. De ezen alkalmatosságra, az sem méltatlan kérdés : ha a’ parasztoknak a’ felkelésből való egész kizárása; hasznos é inkább, mint ártalmas? Én részemről azt tartom, hogy egy Országnak, a’ Nemzeti léleknek feltartására, okvetlen szükséges, ugyan, hogy a’ Nemzetben meg legyen a Nemesség, és parasztság között való külömbség. mert egyedül csak ez tarthatja fel állandó erőben a’ Nemzeti energiát: de mind azért, hogy ezen alkotmányhoz a’ parasztságnak is legyen kedve mind azért, hogy annak is a’ Nemességre út nyit. Mai számunkhoz egy fél iv melléklet van csatolva.
