Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)

1880-05-20 / 8. szám

állítás költségein felül némi hasznot is élvezzen, semmi esetben sem legyen azonban az ár oly magasra szabva, bogy az egylet kissebb birtokosai áltál is megszerezhetők uelegyenek, mert ez által magára az egyletre is kái háramlik, nem tudván kellőleg az előállítottakat áttekinthetni.

E tekintetben például felhoztam az idei tengeri, krumpli, és akácz felcsigázott árait.

Hogy az én nyilatkozatomból honnan olvastad ki, az olcsó kifejezést, — felfogni nem birom; ilyet én nem mondottam, nem is mondhattam, mert az egyletnek, nemcsak fennállását, de felvirágzását is óhajtom.

Hogy neked magadnak is az a meggyőződésed e tekintetben a mi az enyém, kilestem azt ezen soraidból, szólva a minta területről: »ezen czél lehető munkálása, s megközelitő elérése által az egyesület legáldásosabban teljesítené nagy jelentőségű hivatását, mert a jó példa s tényleg kitüutetendő jó eredmény hatása alatt vidékünk különösen kissebb gazdái okulnának a mezei gazdálkodás felvirulna, mi pedig alapja, — egyik legfőbb feltétele nemzeti megmaradásunknak.» Ezen nyilatkozatodból azt következtetem, hogy te is nagy súlyt fektetel kissebb gazda közönségünkre; óhajtod, hogy azok okuljanak, látva a jó eredményt. — Csakhogy a mit egyik kezeddel adni akarsz, a másikkal elveszed, elvonod tőlök a módot, — mert hiszen, hogy képzeled te azt, azon kissebb gazda részéről, ki a látott jó példán a tényleg kitüntetett jó eredményeu okulva bár, saját földjén kísérletet tehessen, ha az egylettől oly áron nem kap magot, melyet az ő erszénye megbir ?! Ezen soraid is tehát mellettem bizonyítanak, mert leginkább kissebb gazdáinkat kell támogatnunk, a nagybirtokosnak pénze, ideje, és ösme- retsége is lévén, bizonyára meg fogja magának miudazon előnyös termény-magokat szerezni, melyek hasznos voltáról hallani, olvasni, vagy látni alkalma volt.

»Tekintsük az 5 frtnyi tagsági dijat egy közhasznú jótékony czélra tett adakozásnak, melyből a tanulás és tanítás erkölcsi haszna származik, és ne tekintsük oly befektetésnek, melyet egy lucrativ üzletbe helyeztünk azon őzéiből, hogy utána a legfőbb uzsora kamatot nyerhessük.»

Én azt hiszem hogy senki az egylet tagjai közül az általad fentebb jelzett szándékkal az egyletbe be nem lépett; nincs itt uzsoráskodási szándéka senkinek, e hason latosság tehát nem helyes. Egyesültünk hogy a tauulás és tanitás által erkölcsi, de ugyau akkor a gyakorlati téren is hasznot lássunk ; — hiába bir valaki elméleti tanulmányokkal, hiába fogja látni a minta területen a sikert, ha nem adatik, meg neki a mód, hogy saját területén is alkalmazhassa.

Az egyletnek »czélja továbbá, tenyész, marhák előállítása, hogy ez által elkorcsosult, és már majdnem pusztulásnak indult jó magyar faj marhákhoz jussanak az egylet tagjai, s ezektől ismét a községek. Ezek szó szerint az általam, a marha tenyésztés érdekébe tett nyilatkozatok — te pedig megtoldottad e kifejezéssel »nagybani előállítása« — ugyan kérlek honnan sütötted az én soraimból e kifejezést ki ? kimondhatna ily abszurdumot ?

Ki ismeri az egylet területét, bizonyosan nem fogja valakinek beszédei vagy Írását elferdítve a nyilvánosság elé hozni, és az igy elferdített adatok alapján bírálni, czáfolgatni! helyes-e az? megbírálni, reád bízom

Hogy akár én, akár más, 5 írtért egy bikát óhajtanának vásárolni — ilyesmit a legroszszabb szándékkal sem lehet az én czikkemből ki olvasni; olvasd meg kérlek e tárgyra vonatkozó soraimat, mitakarok cn? megbecslését az eladásra szánt marháknak, magok, az egyleti tagok által. Peltehető-e az egylet tagjairól, hogy a becslést az egylet kárával fogják eszközölni? bizony- nyára nem. Hasznot akarok tehát elsősorban magának az egylet - mint testületnek, de ugyan akkor azt is akarom, hogy az egyleti tagok közzül azoknak kiknek, ked- I vök van, — megszerezhetés módja az eddiginél helyesebb módon adassák meg, és a marhák az egylet tagjainak tulajdonába jussanak ne pedig a nem tagokéba. — Én tehát nem akarok 5 írtért bikát, hanem igen is akarok azon 5 frt tagsági dij alapján megfelelő becsértékben, — és pedig azért igy, mert ha az egyleti tagság reám terheket és kötelezettségeket ró, ugyau akkor kell, hogy jogok és kedvezményekben is részeltessen.

Még csak egyet kívánok vég soraidat illetőleg becses emlékezetedbe hozni, és ezzel soraimat bezáromHa talán Fráter Sándor a gazdasági egyleti tag megfelejtkezett, kérdezd meg kérlek Fráter Sándort a megye bizottmányi tagot azon körülményre, hogy a midőn vele együtt szorgalmaztuk Nagy Tamásnak csendbiztossá leendő kineveztetését a múlt nyárou, nem együtt egy talyigán mentüuk-e ki az egylet kertjébe ülésezett választmányi gyűlésbe és nem együtt voltunk e ott végig jelen? ö talán jobb emlékező tehetséggel bírván, meg fogja neked mondani, és akkor azt hiszem azon tény állításod, hogy két év óta nélkülözte az egylet megjelenésemet, éppen úgy mint a többiek, — melyekkel czik- kemet más színbe feltüntetni kívántad, — romba dőlni ^"jiak.

J^Keit Laskodon, 1880 ápril 30.

barátod

Okolicsányi Lajos,

„IV Y í R V I D É K“

SzabolcsmegyeJ közig, bizottsága.

Május 13-án Bónis Barnabás főispán elnöklete alatt szabolcsrnegye közig, bizottsága ülést tartott. — Kezdetben felolvastatott a belügyminiszter leirata, melyben Berman Imre által a közig, bizottságnak határozata ellen beadott felfolyamodványa alapján, — Berrnan és Ellbogen Lila között fenforgó ügyre vonatkozó iratokat érdemleges határozathozatal végett leküldi. — Később felolvastatott Berman felfolyamodványa, melyben 8349/1879 számú alispáni határozat megváltoztatását kéri.

Az alispáni határozat az abban felhozott indokok alapjáu a közig, bizotts. részéről egész terjedelmében helybenhagyatott.

Előterjesztetett Mandel Albert kótaji birtokosnak a felsőszabolcsi tisza-szabályozó kisajátítási ügyében hozott 2580/880 számú végzése ellen beadott fellebezése.

Az alispáni határozat — a közig, bizotts. részéről — »annyival is inkább jóvá hagyatik, mivel a csatorna tervezetek felsőbb helyen már jóváhagyattak.»

Dr. Szabó Dávid m. főorvos jelenti, hogy 1880 april havában kedvező időjárás mellett a közegészség nem igen szenvedett. Az orvosi gyakorlat nagyobb mértékben leginkább a bátori járásban volt elfoglalva gyomorhurut és gyomorgörcs gyógykezelésével. — Nyir- Adonyban a nép együgyü hanyagsága miatt erősen uralkodott kauyaró járvány a hó elején megszűnt, miután 116 beteg közül gyógyult 90, meghalt 26. — A himlőoltás folyamatban van a megye minden oltószakaszában. E hó elejéu megszűnt a veszélyes agy-gerincz-agy-hár- tya-lob járványa, u. m. Ny.-Adonyban 74 beteg közül gyógyult 54, meghalt 20. Bökönyben 45 b. közül gyógyult 8, meghalt 37; Ujfehértón 28 b. közül gyógyult 15, meghalt 13.

Fintor József árvaszéki elnök jelentését a megyei árvaszéknek april havi ügymenetéről s tevékenységéről beterjeszti, mely szerint márcziusban elintézetlenül át jött 1514 db. ebez beérkezett april 30-ig 682 db. összesen 2196 db: ebből elintéztetett 734 db. — Az árvák követelése teszen: 336,886 fr. 13 '/6 krt.

Dnhon adófelügyelő jelentését előterjeszti, mely szerint az elmúlt évről hátralékban maradt — s ahoz számitva a f. évi ápril hó végéig — az adótartozás tesz 968,246 f. 05 */2 kr.; erre összesen befizettetett 216,650 f. 39 kr ; marad adótartozás april hó végével 751,595 f. 66 '/2 kr. — Az elmúlt év ugyanezen időszakában történt befizetés nagyobb volt, mint a folyó évi. Kéri a közig bizottságot, miszerint Nyíregyháza város polgármesterét, az összes szolgabirákat, és az utóbbiak utján az összes községi elöljáróságot komolyan utasítsa, hogy a legkitel- hetőbb szorgalommal iparkodjanak oda hatni, s folytonosan szorgalmazzák, hogy a fizetőképes adózó polgárok tartozásaikat igyekezzenek apródonként leróni, nehogy későbben az eddig gyakorolt engedékeny eljárás megszűntével nagyobb teher viselésének legyenek kitéve. Végül felemlíti, hogy f. évi ápril havában 4 adózónak időhalasztást engedélyezett.

Ugyanezen tárgyban felolvastatik az adófelügyelő határozati javaslata, melyszerint a fene nlitett hivatalos közegek utasittassanak az adótartozás pontos szorgalmazására, — sőt az adózó polgárok tartozásaik »lefaragására a törvényparancsolta kényszer alkalmazása mellett is szorittassanak«. . . . (elfogadtatott.)

Velkey tanfelügyelő jelenti, hogy a tankötelesek iskolába járása, részben az ünnepek, részben számos községben történt tanitó változások, — a tavaszi külső munkák megkezdése, — az uralgó vereshimlő s torok betegségek miatt felette hiányosan történt. — Több községben az iskolai épület s tanhelyiség, a tanítók képessége, az iskolát tartó felekezeteknek az iskola gondozása körül tanúsított eljárása: nem felelnek meg a népiskolai törvény rendeletéinek. Ezen községek közülja sényöi ref. hitfelekezet által tartott elemi népiskola épülete összedüléssel fenyegeti a belépőt, a helyiség nyirkos, s a legszükségesebb taneszközök hiányoznak. Tanitó nincs alkalmazva az iskolánál, hanem a tanitás az elaggott beteg ref. lelkészre van bízva, ki az iskolával, betegsége miatt, semmitsem törődik. A kálló- semjéni ref. iskola hasonló rósz állapotban van. Ezen szomorú állapotok megszüntetése czéljából mindkét iskola bezáratását elrendelni szükségesnek látta, az ügyet a közok. miniszterhez feljelenté, s kéri a közig, bizottságot — mig az eredményről annak idejében értesítést ád — jelentését tudomásául venni.

Jelenti továbbá, hogy Nagy-Kállóban bezáratott izr. zugiskolák helyett egy rendes nyilv. elemi népiskolát nyittatott meg april 15-én. (Tudomásul vétetett.)

Válasz a közraktár ügyében.

Felix qui potuit rerum cognoscere uausa. A „Nyir- vidék“ legutóbbi számában a közönség köréből czimü rovatban közlött s a közraktárról szólló czikkre, a tisztelt szerkesztőség engedelmével néhány sorbau reflectálok.* )

Ha a létesíteni szándékolt közraktár ügyében a I „Nyirvidék“ utóbbi számában hozott közlemény elébb

*) Készséggé! veszünk és közlünk minden a közügyeket j érdeklő czikket. Szerk.

megjelnik,- ha Haás Mór nem magán, de a közügy érdekében a mondott intézmény minden fényoldalait már hónapok előtt közismertté teszi; a közvéleményt az ügynek megnyeri, — és megyei közlönyeink hasábjai bizonyára rendelkezésére állottak volna, — s a városi képviselet tájékozatlanság okából nem hoz oly határozatot, amely — habár én magam is hozzájárultam — a dolgnak bővebb megvilágítása után — be kell vallanom, épen nem válik dicséretünkre; mert nem bizonyítja azt, hogy a köz-szükségletnek, és a közkívánatnak megfelelően éltünk azon joggal, amelylyel a város ügyes-bajos dolgainak elintézésére nézve fel vagyunk ruházva.

Úgy látszik . . . . n . . . s ur, nem egyéb okból, mint szerfeletti nehezteléstől indíttatva, elszánta magát az eddigi, megvallom, méltatlan gyanúsitgatások czáfolatái'a.

De kérdjük, bármely üdvös eszmének úttörői, nem küzdöttek-e mindig félreismeréssel, félreértéssel? A világtörténelem számos példával bizonyságot tesz, állításom helyes voltáról.

Elég abból anynyi — és ez szolgálhat elégtételül a czikkirónak, — hogy a közraktárnak legkonokabb ellenzői is — s a kik közé én magam is tartoztam — most az ügy kellő világításba helyeztetvén kívánatosnak látjuk úgy a közjó, mint különösen Nyíregyháza gabona kereskedésének megóvása, s élénkülése szempontjából, hogy az akadályok elenyésztessenek, hogy Nyíregyháza város hatósága és képviselete azon kedvezményben részesítse a közraktár ügyét, a melyet ez a jövőre kiható áldásos voltánál fogva mégis érdemel.

Óhajtom, hogy miután a közraktár számára megkívánt területnek árában a válalkozó Haás Mór immár megnyugodván, azouban a telek árának fokozása érdemében remonstráló azon petitió, amelyet a városi képviseletnek nehány tagja a megyéhez beadott, és a legközelebbi gyűlésen tárgyaltatni fog, hogy az ügy kellő méltatása folytán elutasittassék. Remélem, hogy a korszellem színvonalán álló megyei bizottsági tagok belátandják, mily nagy fontosságú nemzetgazdasági érdekek fűződnek a mondott intézmény valósításához, s hogy ez által a kezdeményező felbátorítva erkölcsi győzelmében, elismerésben részesítve ezentúl sem fog lankadni a közügyek munkálkodásában.

Fogadja a „Nyirvidék“ tisztelt szerkesztője hálás elismerésem kifejezését azon készségéért, mellyel a közérdekű ügyek megbeszélésére tért és módot enged; elismerve azt, hogy a közraktár ügyének megérlelése és meghonosítása érdekében lapja kiváló tényezőként befolyt.

Egy képviseleti tag.

HELYI és VEGYES HÍREK.

* A belügyminiszter május 4-én kelt 17953 sz. körrendeletében felhívja az orsz. közegésségi tanácsot, hogy az agy-, és gerinczagyhártyalobb járványáról népszerű oktatást dolgozzon ki. Miről szabolcsrnegye törvényhatósága értesittetett és felbivatik, hogy a szóban levő oktatást kellő köztudomásra hozza.

* Az iskolás gyermekek majálisa a sóstón - nem volt oly látogatott, mint az elmúlt években. A reggeli kivonuláskor pedig az elmulasztott rendőri intézkedések folytán majduem szerencsétlenség történt, midőn a bosszú menetben az összes fiú és leánytanulók pergő dobszó és zászlók mellett végig vonultak a fö- piaczon, egy arra hajtott talyigás ló megbokrosodván egyenesen a kis gyermekek sorain tört keresztül, de az épen útban álló Kerekréti Miklós városkapitány-' nak sikerült az elvadult lovat hirtelen feltartóztatni. Megjegyezzük, hogy ilyen alkalommal szigorúan elkellene zárni a szekér közlekedést, s a menyiben ezen intézkedés elmulasztásáért megróvjuk a város kapitányt, ép úgy megdicsérjük férfias bátorságáért, midőn az elvadult lónak elébe vettette magát, s ez által miuden nagyobb veszélyt szerencsésen elhárított.

* Vonat összeütközés történt szombaton T.-Lucz- nál s 3 kocsi kizökkent a vágányból. E miatt a déli vonat nem érkezett meg Nyíregyházára. Nagyobb szerencsétlenség nem fordult elő.

* Blaháné, biztos forrásból értesülünk, a jövő hó közepe táján Nyíregyházára log jönni vendégszereplésre. Figyelmeztetjük a vidéki nagyközönséget, hogy ezen ritka művészi estélyek élvezetét annak idejében el ne mulaszsza. Részünkről is örvendünk, hogy a művésznő hálásan megemlékezik az elmúlt évben nyert általános) ovátiókról, melyekben, bizonyára a városi és megyei közönség az idén is nem kevesebb lelkesedéssel fogja részesíteni.

* Nyilvános köszönet. A nyíregyházi nőegylet Elnöksége, a f. hó 1-én megtartott közvacsora jövedelméből, alulirt egylet részére 100 frtot küldvén, ezen adományáért az izr. nőegylet nevében ezennel nyilvános köszönetét mondok; és örömmel jelentem ki, hogy a nyíregyházai nőegylet, nemes emberbaráti feladatának híven felelt meg, amidőn városunk kebelében immár 19 év óta fenálló testvéregyletről ily bőkezűen emlékezett meg. Nyíregyházán 1880 májushó 15-én Az izr. nőegylet nevében Kiár Julia, e. elnök.

* Szivrázó jelenetnek voltunk tanúi az elmúlt szombaton, 15—20 csongrádmegyei munkás egy-egy cső-