Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)
1880-12-30 / 40. szám
NYÍBVIDÉ K“ dásával. Csak az általános érdekeltség, tauügybarátok ügybuzgó tevékenysége indíthatja meg újra az uralgó közönyt, s hozza haladásra megyénkben a már tespedés- nek induló népnevelést. A közoktatásügyi miniszter, a kir. tanfelügyelő, az esperesek jelenesei és más tantér- fiák igazolják, hogy Szabolcsraegyébeu a nevelés-tanítás Ugye hanyatló félben van, mivel a hivatottak a rendetlen iskoláztatás meggátolására kellő időben és eréllyel nem intézkednek. Épen e czélból tarlóm kívánatosnak, hogy a városunkban megjelenő két lap közül egyik jelöltessék ki a tanügyi közvélemény valódi terjesztőjének, mely a megyei népnevelés terén felmerülő mozzanatok hü tükrét képviselje, a népmüveltség haladását időnként kimutassa, a vidéki néptanítók bajait tolmácsolja, s ha lehet orvosolja, szóval Szabolcsmegyében tanügyi közvéleményt teremtsen. A lefolyt évben egy nehány ügybuzgó tanító sorakozott a tapintatosan szerkesztett »Szabolcsi Hírlap« körül; mivel azonban e lap deczember elején megszűnt, illetőleg a Jóba Elek ur szerkesztősége alatt megjelent »Nyirvidék« czimü lapba olvadt; az a kérdés merül fel, ha vájjon a »Nyirvidék« megfelelne-e a jelzett követelményeknek ? Azon tanférfiak, — kik figyelemmel kisérték ez évnegyeden át e lap ügyes szerkesztését, a szakavatott munkatársak tanulságos társadalmi és más közéletbe vágó czikkeit; bizonnyal elfogják ismerni,hogy a »Nyirvidék« mostan a vidéki lapok egyik legjobbika, közös érdekeink leghívebb képviselője és igy a tanügyi közvéleménynek is leginkább fog megfelelni. Hogy pedig ez valóban igy legyen; felhívom Sza- bolcsmegyének a népuevelés magasztos eszméjéért lelkesülni tudó tanügy barátokat, a nevelés-tanítás terén er- nyedetlen szorgalommal működő tanférfiakat; szíveskedjenek a »Nyirvidék« czimü lap körül sorakozni, azt tömegesen pártolás alá venni, s annak szellemi és anyagi támogatását ügyszeretettel előmozdítani. Pazár I. nyíregyházai tanító Visszatekintés az 1880 ik évre. Jelige: „Emlékezet! te múltak őre, te gyújts neken szövétneket.“ Sírjába hanyatlik valahára e mai nappal ez a megyénkre nézve Ínséges s ezerféle isten csapással teljes 1880-ik esztendő is t. olvasóm! Oh 1 ha elvitte volna magával s elenyésznék a mai nappal együtt a nyomor, a szükség, szenvedés, a mit ez esztendő reáuk hozott! De nem! Úgy tesz az esztendő is, mint sok szívtelen, lelketlen anya. Elhozta, elszülte a nyomort, az ínséget; letette megyénkben, vidékünkön és itt hagyta egész mesztelenségében; mig majd egy jobb s boldogabb esztendő, •— mert valahára már majd csak jönni fog egy jobb, boldogabb — s kipótolja veszteségeinket, — ha ugyan pótolhatók lesznek még, és nem lesz késő a »kegyelem!« Bizony, bizony! Kevés jót mondhatunk e hanyatló esztendőről; sőt sokáig fogunk reá sírva emlékezni, mint nyomorúságaink s anyagi bajaink kezdő esztendejére ! Nem lesz ez esztendő még csak a tűrhetően »jó« esztendők közé sem írva egész hazánk és nemzetünkre nézve. De megyénknek máskor legalább közép termést nyújtó térségei oly nyomorúságosán, szűkén, olyan silányságot nem termettek talán soha 1 Klió istenasszony bizonyságunk lehet, miképen dúlta e megyét török, tatár; megsarczolta kurucz és labbancz ; de az üldözött s ezek között 1060-ben Debreczen város polgársága is menedéket, a bujdosó oltalmat, az éhező élelmet mindig talált itt. Most menekül, bujdosóvá, földönfutóvá lesz e hajdan termékeny megye lakossága maga is. Hogy a hazára és nemzetre mit hozott a szomorú emlékű 1880-ik esztendő, annak regisztrálása kívül esik szerény megyei s társadalmi irányú lapunk keretén. Szomorüan, siralmasan beszélnek arról a hazai nagy napi lapok; .... a kormány 1881. évi költség- előirányzata .... és a »Budapesti Közlöny« hirdetési rovatai. Vesztett a nemzet intensivitás tekintetében, számban és erőben is. Elvesztette Osengeri Antalt, a tud. akadémia elnökét s több tudományos és közgazdasági intézet vezérét, támaszát. Márkus Istvánt, kihez olyan sok és szép remény fűződött. Csepreghi Eereuczet, a népszimü irodalom tehetséges munkását és Dr. Szabóky Adolfot, ki azon a téren járt elől, melyen minél több a kívánnivalónk s mentül kevesebb az arra teimet lelkes, vezetőnek való emberünk. Értjük a hazai ipar emelését s fejlesztését munkásaival, az iparos osztállyal egyetemben. A megyei polgári s egyházi közélet teréről letűntek: Jármy Béla, a tehetséges árvaszéki, ülnök s Ne mes Béni, munkás, buzgó ref. esperes. Általában az egész megyéből a halottas anyakönyvek vezetőitől arról értesülünk, hogy minden községben több volt a halottak, mint a szülöttek száma; minek okát — miután semmi ragályos nyavalya nem pusztított — a szűk táplálkozásban s az ebből eredő általános Ínség és köznyomorban kell keresnünk. Egy szóval »pusztulunk, veszünk.« A megye közművelődésének történelméből felemlíthetjük, hogy volt annyi megyei lapuuk, a mennyi még sohasem I Számra egészen : négy 1 Kettő letűnt a a küzdtérről; a másik kettő megmaradt, hogy »küzdve, bizva« hozzájáruljanak a megye régi dicsőségének elő- varázsolásához. Hogy melyik bizonyul életrevalóbbnak, azt majd a jövő év és a nemes verseny fogja megmutatni. A »Nyirvidék« az egész megye érdekében el fog követni mindent, hogy a közérdeket előmozdíthassa. Irtani fogja a gyomot, önérzetes, s öntudatos, szigorú, de igazságos bírálattal. Terjeszteni a közműveltséget s ébren tartani az érdeklődést a közügynek minden ága iránt, Hogy ez irányban rövid pályafutása alatt a »Nyirvidék« minden lehetőt elkövetett : e részben nyugodtan mutatja fel az elmúlt évben megjelent számait az elfogulatlau bírálónak 1 Társadalmi téren megyénk területéről vajmi keveset mutathatunk fel 1 Nyíregyházán a korcsolyázó, kuglizó társulatok ; Nyíregyházán, N.-Kallón, Nyir- Bátorban műkedvelői társulatok alakultak jótékony közművelődési czélra. De a régebben alakult társadalmi s szakegyletek és társulatok milyenek: az orvos-gyógyszerészi, lelkészi, tanítói, jegyzői egyletek, az ipartár- sulatok, a kisvárdavidéki feiekezetnélküli népnevelési, gazdasági, megyei régészeti, postaszakkönyvtár, gör. kath., róm. katb. tanitóegyletek sat. a feiekezetnélküli egyetemes tanitóegylet kivételével vagy mélyen hallgattak, aludtak, vagy igen gyenge életjelt adtak magukról. Majd a jövő évben megrázzuk egy kissé őket, megtudandók: vájjon tetszhalottak-é vagy meghaltak s örökre elaludtak. Majd meglátjuk! Szabolcsmegye törvényhatósága hozott az évfoly- tán egy foutos határozatot: kimondván a megyei tisztviselők qualificatióját s az élethossziglan való választás szükségességét. Ä közigazgatási bizottsági gyűlések igen nagy horderejű végzéseket komponáltak az adóbehajtás, exckutióról, árverelésrőlj egyebet bizony alig! Árverést, dobszót, láttunk, hallottunk sok nemesi kúrián megyeszerte. Á monoton egy . . . kettő kiád többet sok possessoriumot »idegen« kézre juttatott, potom áron. Tudunk rá esetet, hogy 25,000 frtos birtok 7000 ért üttetett le s az ősi czimer kótyavetyére került. Jobb ezekről nem szólani! Bizony, bizony nem talál az emlékezet egy ki csike pontot, hol megnyugodhatnék! úgy, hogy egész lélekkel és szívvel énekelhetjük a jövőbe tekintve a költővel keserűségünkben, fájdalmunkban: Isten ! áld meg a. magyart Jókedvvel bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel. Balsors akit régen tép Hozz rá víg esztendőt: Megbünhödte már e nép A múltat jövendőt. Szánd meg Isten a magyart, Kit vészek hányának! Nyújts feléje védő kart Tengerén kinjának. Balsors a kit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép, A múltat s jövendőt. G. P. Ábrányi Lajos főszerkesztő urnák. Kis-Léta, 1880. decz. 22. Becses lapjába azt olvastam, hogy Tigris agaram Nyéknél leugrott a vasútról még pedig éjjel, és Mis- kolczig követte azt, és közben még egy nyulat is fogott; mit onnan bizonyít, hogy elveszettnek hitt agaramat örömömben megsimogatván, nyúlszőrt fedeztem fel a Szájában. — Ez igen fantaszticus egy idea, és élczczel van diluálva igaz, — de reám nézve sértő, kivált azok előtt, kik az újság minden betűit vakon igaznak vélik, pedig sok bárgyú egyéniség van még a mai időben is, mert hogy 1819-be, a »Magyar Koszorúban« azt olvastam az atyám kulcsárnéjának (nem ismervén Gutteuberg találmányát,) hogy Németországban egy grófné 365 gyermeket szült egy szuszra, mennyi volt közte a kis gróf, contesse, arra már nem emlékezem, hanem hogy meg lehetett különböztetni őket, az mint bizonyos állíttatott. És mi mindketten csodálva elhittük, — de ennek már 61 éve s az óta igen sokra haladt a cul- tur s tudat megkedvellő, a külföldet egész a majom- ságig utánzó magyar, s most már megfontolgatjuk mi hihető, mi nem,- s ha ilyes dementistikus fenn hirdetett czikkeket olvasunk, s talán épen minket akarnak nevetségessé tenni a scribler urak, az által csendesedik le vérünk nagy izgatottságából, hogy eszünkbe jut a deák példabeszéd: »Cuncta licet — Pictoribus at- quae poetis, — de aki nem tud diákul, az már nem tudom mit csinál. — Hidje meg szerkesztő ur, — az ilyes eljárásokkal nem igen szaporodik az előfizetők száma, maradtam tisztelettel Itetsky András. hírmondó. * Az átalános népszámlálás. A népszámlálás végrehajtása ügyében városunkban is megtétettek az intézkedések. Deczember 23-án a polgármester ur elnöklete alatt megalakult a fölülvizsgáló bizottság s felhivattak a városi néptanítók, miszerént a számláló-ügynökséget a városban fogadják el. Miután a felhívásnak — az egyházi és iskolai hatóság beleegyezésével — a tanítók készséggel engedtek, a város és környéke 33 részre osztatott, minden egyes részben a számláló ügynök mellé egy hajdú vagy esküdt fog segédül alkalmaztatni. A város 18 ügynökséget képez, minden ügynöknek 100 házat kell bejárnia. Mivel pedig a népszámlálás a jövő hét elején, mindenütt egy időbep, pontosnak és egyöntetűnek kell lennie ; ugyanazért az ügynökökül alkalmazott városi tanítók és tisztviselők együtt a felülvizsgáló bizottsággal f. hó 28-án újra tanácskozmányt tartott a kiosztandó számláló űrlapok kitöltése felett, A számláló lapok a férfiak részére fehér, nők részére halványkék színűek, melyeket a család-apa, vagy háztulajdonosnak kell betöltenie, s ba ezek nem teszik, akkor jogosítva van az ügynök miuden házban a bevallás után a rovatokat kitölteni. Felvételi tárgyat képezik a család tagokon, lakókon, cselédében kívül még az épületek, lakrészek és házi állatok. A népszámlálás alkalmával szárabaveendö adatokat úgy maga a családfő, mint annak tagjai és a ház többi lakói híven és pontosan kötelesek bevallani, mert ezért a törvény szerint felelőséggel tartoznak, sőt a hamis bevallók pénzbírságra büntettetnek. * Az 1881. jan. 2-án a helybeli ref. csonka-torony javára a nagyveudéglő negytermében rendezendő hangverseny müsorozata: I. Szakasz. 1. »Nemzeti zászló« Huber Károlytól. Előadja: a dalárda. 2. »Magyar tán- czok« Brahmstól. Zongorán előadja: Szoboszlay Judith, k. a. 3. Szavalat. Előadja: Poroszlay Adél k. a. 4 »Nem tudom én« magán négyes. Előadja: négy kartag II Szakasz. 1. »Fájó emlékek« Zimay Lászlótól. Előadja: a dalárda. 2. »Magán dal.« Előadja: Szilvássy Berta k. a. Zongorán kiséri: Szoboszlay Judith k. a. 3. Szavalat. Előadja: Vekerdy Máté ür. 4. »Beteg leány dala.« Hubertől, Előadja: a dalárda. Táncz kivilágos kiviradtig 1 Akik meghívókra igényt tarthatnak s elnézésből azt nem kaptak forduljanak eziránt Nt. Lukács Ödön úrhoz. * A f. hó 27 ikén megtartott jubiláris tánczes- tély alkalmával felülfizettek: Özv. Hudák Jánosué 1 irt 20 kr, Török Bertalan 60 kr, Nádasi Lajos 60 kr, Rotaridesz György 60 kr, Kalafoni Jenő 60 kr, Karner Vilmos 60 kr, Szigetváry László 40 kr, N. N. 40 kr, Nagy István ,40 kr, Reichmaun M. 30 kr. N. N. 30 kr, Szokolay Árpád 30 kr, N. N. 60 kr, Ádler Miklós 20 kr, N. N. 20 kr, N, N. 10 kr. Midőn a szives felülfizetőknek hálás kö zönetünket nyilvánítjuk, egyszersmind tudatjuk a nagyérdémü közönséggel, hogy a legközelebbi jubiláris tánczestély 1881- ik év január 8-ikán fog megtartatni. A rendezőség. * Utólagosan bár, kedves kötelességül ismerjük köztudomásra hozni, hogy a »Szábólósmegyei Közlöny« által a városi árvák javára nyugtázott 4 írt 10 kr ösz- szeg, mely Sztárok Ferenczué uruő által küldetett be még november hóban, akként gyűlt össze, hogy Sztárok Ferencz ur házánál, Sztárek Jolán és Valeria kisaszonyok rendezése mellett gyermekszinházi előadás tartatott. Részt vettek ezen előadáson mint működők a nevezett kisasszonyokon kívül Budai Nelli, Galáuffy Margit, Propper Etel és Jäger Etel kisasszonyok, előadva az »Elvarázsolt tündérkisasszonyt«, derült hangulatot keltve a jelenvolt közönség lélekvilágában. Á jótékony czél érdekében sajnálattal említjük fel, hogy a nevezett úri háznál más alkalommal is készülőben volt ilyen előadás, azonban a szereplők némelyikének visszalépése folytán elmaradt. * Nyilvános köszönet- Sohwaríz Izidor ügyvéd urnák Mandel Regina k. asszonnyal f. hó 14-én tartott esküvője alkalmából: Glück Teréz, Jakobovits Fanny és Merle Berta kisasszonyok által rendezett pénzgyűjtőn eredménye, 17 frt 80 kr, a nyíregyházi izr. nőegylet reü- delkezésére bocsáttatván, — midőn ezen összeg vételét a nyilvánosság előtt nyugtatni szerencsém van, a nemes- szivü gyűjtők és adakozóknak, az izr. nőegylet nevében ezenriel köszönetét Mondok. Nyíregyházán, 1880'. de- czemberhó 24-én Kiár Julia, e eluök« *j Jótékonyság. Zágrábi szerencsétlen honfitársaink részére Sztárek Ferencznő ő nagysága házankénti megkeresés utján gyűjtést eszközölvén; a begyűlt 26 frt a »Pesti Napló« szerkesztőségéhez még e hó 15-én felküldetett. Mivel azonban valószínű, bogy a »Pesti Napló« nyilvános nyugtázása sokak kézébe üem fog eljutni, szükségesnek véljük a nemes szivü adakozók névsorát lapunkban is köztudomásra hozni. Adakoztak : Sztárek Ferenczué 5 frt, Korányi lmréné 3 frt Bodnár Istvánná 2 frt, Kovács Gerőné 1 frt, Groák Zsigmondné 1 frt, Szamuely Aurélné 1 frt, Haurnan Ignáczné 2 frt, Bodó Gyuláné 1 frt, May Adolfné 2 frt, Kubasy Arthurné 1 frt, Ma- jerszki Béláné 1 frt, f. t. Verzár Istváu ur 1 frt, Vid- liczkay Józsefné 1 frt, Incze Józsefné 1 frt, Somogyi Gyu- láué 1 frt, Zsislta Julia 1 frt, Sztárek Ferencz 1 frt. — Fogadják az illetők a balsors által sújtottak hálaköszönetét, s a gyűjtést rendező tisztelt úrnő legyen dúsan jutalmazva az öntudat édes boldogságával, s a köztisztelet kiérdemlett elismerésével. * A közelebbi kisvárdai vásár meglehetős népességet mutatott fel, de a pénzforgalom — mint minden vásárban mostanában — csekély volt. A tehenek s átalában a vágásra alkalmas- marhák jó árakon keltek, — a hízott sertések, kivált pedig a kisebb terjedelműek, magas árkeletben részesültek. □ A kemecsei határban a uyirvizcsatorna ásatása alkalmával talált őslény-tani csontokról hallomás szerint úgy nyilatkozott Herman Ottó jeles tudósunk, hogy azok az őstulok vagy bőlény (bős urusj csontjai voltak. □ Kedélyes névgsti mulatság tartatott Keme- csén f. hó 23. Géczy Ádám községi jegyzőnél. Kik benne resztvettek, nem egy hamar fogják feledni ezen este fesztelen s közderültség által füszerezet óráit. — Ismét tűzvészről értesülünk dec. 26-ról Halászból, hol Böhm Zsigmond dohányszine égett le a benne lévő dohánykós/.lettel együtt. — Pedig már kert alatt a beváltási határidő 1 * A Mehner Vilmos kiadásában megjelent: »Magyar- Frauczia-Szakácskönyv« 3-ik, az »Orvosi Tanácsadód 6—8 és a »Föld és Népei« 29—30-ik füzetei el hagyták sajtót. Kapható minden könyvárusnál. Ugyancsak Mehner Vilmos kiadásában újévtől kezdve »Magyar Szemle« czimü szépirodalmi, politikai, tudományos és művészeti folyóirat jelen meg minden hó- elsején 6—7 íves füzetek, ben, Bodnár Zsigmond szerkesztése mellett. Az elő. fizetési felhívás számos jónevü Írót sorol föl a mun katársak között. E vállalatot olcsósága is ajánlja. Elő“ fizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyed" évre 1 frt 50 kr. Egy füzet ára 60 kr. * Adjuk el a gyeplőt hámott, éljünk egy kis jó világot 1 Valósziuüleg ez a gondolat fordult meg azon jó madarak ágyában, kik L. I. h—i földbirtokos lószerszámát K—n éjszaka eltulajdonították. — Úgy látszik, hogy a közbiztonság maholnap a zéruson is alül- esik nálunk. Erélyes intézkedéseket kérünk és várunk, mert különben rövid időn még házainkban sem lehetünk nyugodtak a tolvajurak karmaitól. * A nyíregyházai vasúti állomásnál nem látjuk a két és négy kerekű fiakkerek díjszabályzatát. Pedig erre szükség volna.
