Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)

1880-04-29 / 5. szám

I. évfolyam. Nyíregyháza. 5. szám. Csütörtök, 1880. április 29. TÁRSADALMI MEGJELENIK MINDÉ VIDÉK. HETI LAP. N CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő: ÁBRÁNYI LAJOS. Előfizetési árak: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre......................................................4 írt. Félévre ...........................................................2 „ N egyedévre........................ 1 „ E gy szám 10 kr. Az előfizetési pénzek, megrendelések, vala­mint a lap szétküldése tárgyában teendő fel­szólamlások PIRINGER JÁNOS és JÓBA ELEK kiadó-tulajdonosok könyvnyomdájához (szarvas- utcza 119. szám) intézendók. A lap szellemi részét illető minden köz­lemények aszerkesztő czime alatt (szarvas-uteza) küldendők. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Kéziratok viszsza nem küldetnek. Hirdetési dijak: Minden háromszor liasábzott petitsor egy­szeri közlésénél 5 kr ; többszöri közlésnél 4 kr. számittatik. Kincstári bélyegdij fejében minden egyes hirdetés után 30 kr fizetendő. A nyílttéri közlemények dija soronkintlb kr. A kisliirdetö rovata alatt, a tiz sort meg nem haladó közleményért csak 30 kr vétetik. Nyíregyháza, ápril 25. Nyíregyháza városa képviselő testületé a f. hó 20-án tartott gyűlésén két nevezetes határoza­tot hozott, melyek arról tanúskodnak, hogy halad a korral s kellően fogja fel a rábízott városi ér­dekeket. E határozatok elseje a létesülő Nyiregy- háza-mátészalkai vasútra vonatkozik, kimondván, hogy Nyíregyháza városa mint község 50 részvényt jegyez, s igy száz forintban lévén egy részvény ára meghatározva, mindössze 5000 forinttal moz­dítja elő a tervezett vasút létesülték Üdvözölnünk kell ezen üdvös s a város jövő emelkedését szem előtt tartó határozatot anynyival inkább, mert a lapunk második számában e tárgyban megjelent czikk sem hangzott el eredménytelenül, de élénk viszszhangra talált a képviselő testület túlnyomó többségében. A gazdasági szakosztálynak csupán 20 rész­vény aláírására irányuló javaslatát pártoló kép­viseleti tagokhoz van nehány szavunk. — Helyte­lennek tartjuk a kizárólag pénzügyi és takarékos- sági álláspontot, melyre a kisebbség, a város ma­gasabb s a jövőben bizonyára nyilvánuló érdekei mellőzésével, nézetünk szerint egyoldalúlag helyez­kedett. — Helytelenítjük e felfogást főként azért, mert a közgazdasági téren a fiskális politi­kát, mely a közgazdasági magasabb tekintetek, s a jövő érdekeinek mellőzésével, a jelen pénzügyi helyzethez szorosan hozzátapadva, legtöbbször szűk látkörű alacsony szempontokból mérlegeli a mesz- sze kiható közgazdasági létkérdéseket; nem tekint­hetjük egészséges pénzügyi iránynak sem az állam, sem a községi háztartás terén. A közgazdasági ér­deknek meg kell hozni sokszor az áldozatot is, mely ha helyes irányban és létérdekű czélokra hozatot, ajö­A „NYIRVIDBK“ TÁROZÁJA. A szabolcsi nemes insurgens lovas-ezred történetének naplókönyve 1809-ik évben. (A megyei levéltár eredeti kézirata után.) Közli: Ujlaky György főlevéltárnok. (Folytatás.) Pünkösd hava 28. dikán, az Ezredes Fő Hadnagy osztályának 2 ik. Századja Nyíregyházán, a’ T. N. Vár­megye Deputatiója által fel eskettetvén, Brigadéros Ge­neralis Mltságos Báró Vay Miklós Ő Nagysága ál­tal, a’ Tisza partjára Naményba rendeltetett, a Mun­kácsról jövő Királyi kincsnek Kálióig való kisérésére, de Ezredes Fő Kapitány Ő Nsága vissza parancsol­ván, szállásán maradt. Ugyan ezen Hónap 29 én az Ezredes Kapitány osztályának 1-ső Századjában A1 Hadnagy Bessenyey György helyett, ki haza bocsáttatott tétetett Hetey Ge­deon — ugyan akkor az Ezredes Fő Strázsa mester osztályának 1-bö Századjába A1 Hadnagy Guthy Sán­dor hazamenetelével Puskás Lajos lett A1 Hadnagy. Szent Iván Hava 1-ső napján, az Ezredes Fő Hadnagy osztályának 2 ik Századja uj parancsolat mellett el ment Naményba a Királyi kincs eleibe, melyet ugyan azon hónap 4 én estve Kállóba be kisért. vőben kamatostul fog megtérülni! S a szóban forgó kérdésnél ily áldozatról szó se volt. Az aláirt rész­vény összeg, ha a pálya jövedelmezőségéről mini­mál tételek alapján, reális irányban készült kimu­tatás kilátásait mindjárt felényire szállítjuk le is, mégis meg fogja hozni az 5 frtos kamatot, mi a jelen viszonyok között nem mondható előnytelen befektetésnek, még akkor se, ha e ; pénzügyi kér­dés közgazdasági oldalától teljesen eltekintünk. — Ezek után még csak azt kívánjuk, hogy a város szép példáját kövessék anyagi helyzetükhöz mérten, de a város magasabb érdekei szem előtt tartásával az egyes polgárok is. Indítvány Szabolcsmegye bízott, gyűléséhez. — Bay Ferencztöl. — (Vég e.) Egészen más szempontot nyerne az ügy, ha azt Szabolcsmegye törvényhatósága karolná fel. Ha a megye a magas minisztériumhoz, esetleg az országgyűléshez terjesztendő felirataiban megvilá­gítaná azon specificus helyzetet, mely a föld árja ide­jén a nyírvidéken létezik; ha hü képét rajzolná a föld árja által keletkezett károsodásnak, felemlítve, hogy több helységek közt a rendes utakon közlekedni sem lehet, mert az utak melletti 15—20 éves faül­tetvényeknek csak a koronái vannak ki a vízből s azok nagy része a már egy év óta folytonosan ural­kodó vizekben ki is száradt; ha felvilágosítaná, hogy azok a föld árja belvizei — évekig tespednek s már a folyó évszázadba negyedszer jelentek meg. Ha kifejtené, hogy ez a föld árja az elborított földeken nemcsak az 1878-ik évi őszi vetésekben tett kárt, de kárt tett az ugar- és kaszáll ó-földeken is, mert az egész 1879-ik év folytán és jelenben is bo­rítja avíz azokat a földeket, ügy hogy azokat az 1879-ik évben se kaszállással, se legeltetéssel, anynyival ke- v.ésbbé szántással használni, szóval mívelni s jövedel­Ugyan azon hónap 5. én Brigadéros Generális ő Nsga kívánságára a’ Nemes Ezred egészen Nyíregy­házára parancsoltatott az hol szállásra is tette magát. Ugyan azon napon Ezred segéd Marcsó Jósef Fő Hadnagy helyébe az Ezredes Kapitán osztályának 1-ső szá­zadjától Fő Hadnagy Osváth László által tétetett; kinek helyét a Századnál Fő Hadnagy Marcsó foglalta el. Ezen hónapnak 7-én a’ Fő Kormány, és az alioz tartozó Személyek Nyíregyházára mentek szállásra, mely napon az Ezredes Kapitány 1-ső Századja Debreczen- ből Nyíregyházára megérkezett. Nem különben ugyan­azon a napon, a szabolcsi nemes Ezredhez csatolt Hajdú Kerületi nemes fél század is, ugyan oda be érkezett. Méltóságos Brigadéros Generális Báró Vay Miklós O Nsága által a’ nemes Ezred mustrája véképen, ezen hónap 8 ára határoztatott A’ uemes Ezred együtt volt, O Nsága maga is a’ Hadi Comiszariussal együtt meg érkezett. De a’ különös nagy eső miatt, 9-ikére, és ugyan, azon okon erről is 10-dikére által tétetett; melyen az a’ Nyíregyháza Kálló fele való pástján, a’ Szabolcs Vármegye otthon maradt Uraságoknak, és aszszony- ságoknak siró és szomorkodó számtalan sokasága előtt, következő módon ment végbe. Méltóságos Ezredes Fő Hadnagy Czóbel Imre ur­nák kormányzása alatt, az egész Nemes E/red, a’ Hajdú Fél Századdal együtt, az említett gyepre kiállott, és mezővé tenni lehető nem volt .... a f. 1880. évre pedig a víz nem apadt, sőt még növekedett. Ha megösmertetné a megye azon állapotot, mely­ben szenvedünk a miatt, ha 1869-ik évre megköve­telhetik az ugar fordulón vízboritotta földek adóját, azért mert nem volt bennök még vetés; ha 1880-ban ugyan­azon földekért, melyek mint 1879-iki ugar ugyanazon év őszén lettek volna bevetendők, de a viz miatt se nem szántathattak, se nem vetethettek — ismét azon ala­pon kívánják meg az adózást, — mert ott nincsen veteménybeli károsodás : két éven keresztül fizetjük oly földek adóját, melyeket a viz miatt nem mívelhettünk, me­lyek ennél fogva egy fillért sem jövedelmeztek; — ha kitüntetné a megye közönsége felterjesztése által azt, hogy az 1876-ik évi XV-ik t, ez. azon magyarázata, hogy csak azon földek adójának elengedése volna he­lyén, melyekben a vetemény a viz által megrongál- tatott — azért sem helyes, mert, a törvényhozás inten- tióját azon szintén kifejezett szavai mutatják a tör­vénynek, hogy a veteményekben való károsodást azon esetben fogadja adó elengedés alapjául, ha az évszakra tekintve — azon földek többé újabb vetés által jöve­delmezőkké már nem tehetők . . . Nem szenved kétsé­get, hogy ezen elvnek logicai természetes corollariuma az, hogy azon szántó- és kaszálló-földekért, melyeket egész éven át elborított a víz, sőt rajtok évekig meg is fenekük, a melyeken se kaszálni, se legeltetni, szántani pedig még inkább nem lehet: azokért a földekért adót vagy más szóval jövedelmi százalékot se felszámítani, se követelni nem lehet; — egyedül ez lehetvén a tör­vény igazi értelme. Ha kifejtené s kimutatná a vármegye azt, hogy minden egyes birtokosra nézve mindazon adóösszeg, a mi a víz által borított s huzamos évekig mívelés alá nem vehető földekért a törvény miniszteri értelmezése által követeltetnék: tényleg csak a mívelés által használha­tó földek után nyert szükebb jövedelemből lenne fi­zethető ; annál fogva a víz által károsult földbirtoko­sok adóját tetemes százalékokkal, esetleg 30, sőt 50 százalékkal is emelné a használatban levő földek után : osztályonként, egy négyszegletes karéjt formált. — Ezt Méltóságos Brigadéros Generális ő Nsága meg nézeget­vén, az elkezdődött mise után, melyet a N.-Káliéi Fő Tiszt. Esperest ur, egy e végre készült sátor alatt mon­dott — kezdődött a Zászlók felszentelése. A Zászló igaz­gatónak rendelt Margytay Sámuel ur által elő vétetett; mely nyeléhez alkalmaztatván, Méltóságos Brigadéros Generálisné, Báró Adelheim Johanna Asszony Ő Nagy­sága Mint Kereszt Anya, arra a nemzeti pántlikát fel­kötözte, és egy szeggel a zászló nyelére szegezte. Ugyan ezt cselekedvén, egy egy szegnek beütésével, a komák­nak hivott több Aszszonyságok, és Kis asszonyok is, az Ezredes Kapitány zászlója elkészült. Hasonlóan cselekedvén Leveleki Molnár Oyörgy- nő méltóságos Báró Lázár Anna ő Nsga a' máso­dik zászlóval; és Kállay Ignácznö mságos Báró Sza- pessy Juliánná ő mltsága — a’ ki ezen pompá­ban Kállay Sándorné, mságos Báró Reviczky Teré­zia ő nsga képét viselte a’ harmadikkal, elkészült fáz első által az Ezredes Fő Hadnagynak; és az utolsó ál­tal, az Ezredes Fő Strázsa Mesternek osztályos zászlója. Ekkor kezdődött a’ mustra. Egy hosszas asztal mellett, belől a’ Sátor alatt ült méltóságOB Brigadé­ros Ganerális ő Nsga. Mellette bal kéz felöl a’ Ki­rályi Hadi Comiszárius, a’ ki a Nemes Ezred Lais tromát tartotta kezében. Mellette bal kéz felöl ült se-

Next

/
Thumbnails
Contents