Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)

1880-12-02 / 36. szám

len, leszámítva azon körülményt, hogy a jelen ínséges idő miatt sok szüle képtelen gyermekeinek rendes is­koláztatására (e pontnál többen nyilatkoztak úgy az elöljárók, mint a szülék hanyagsága ellen) — adóhátrá­nyok nagyobbak, mint múlt évben ilyenkor, (elhisszük!) — a n -káliéi megyeház ügyében a miniszter úgy nyi­latkozott az alispán vezetése alatt hozzá menesztett küldöttségnek, hogy a megyeházát igazságügyi czélokra, ha az felirati utón felajánltatik, hajlandó átvenni, de elébb tájékozást kell e részben szereznie, (minek folytán újabb küldöttség menesztetik a miniszterhez) — a Kálló-Sem- jén felé építendő kőut a vállalkozók által a kitűzött idő­re ki nem építtetett (a vállalkozók folyamodványt adtak be, melyben a nevezett kőutnak uov. 1-re el nem készítése esetén reájuk háruló bánompénz fizetése alól magukat feloldoztatni kérik, — e folyamodvány azonban figyelembe nem vétett 8 a vállalkozók beper- lendők lesznek) stb. stb. A SÍ es bizottság munkálata, mely a közigazga­tási rendszer biányaiuak orvoslását tárgyazza, soron kívül elő vétetvén, olvastatott az ezen ügyben a kép­viselő házhoz intézendő felirat. Hosszas és jó részbeu unalmas felszólamlások után a felirat általánosságban elfogadtatván, a részletes tárgyalás dec. 1-re tétetett át, — ugyanazon időre tűzetvén ki, a Práter Sándor által beterjesztett felirat felolvasása is. A gyűlés d. u. 2 órakor végződött. A gyűlés folyamáról jövő számunkban. Aliquis. Szabolcs aranybányája.* Nyílt szózat. Akadhat ember, a ki e czikk czimén kissé meg­ütközik, ki azt paradoxonnak fogja nyilvánítani, mert hát a homokbuczkákbau csak nem lehetnek aranyerek, s ott nem lehet sok aranyporszem, mely nehézségénél fogva kiszitáltatnék a viharvitte futóhomokból oly tisz­tára, hogy kanállal lehetne összeszedni. De az a szabolcsi homok mégis aranybánya, még pedig javafajta, t i. olyan, amelynek értéke előrelát­hatólag folytonosan növekedni fog, föltéve, hogy akad­nak elhatározásban szilárd, tettben erős bányászok, ab­ból a fajtából, a mely feljül tud emelkedni az önzé­sen s tesz, fárad a közért is. Lássuk tehát az aranybányát. Vitéz Mihály ur, a »Nyirvidék« főmunkatársa szives volt nekem némely dolgokat megküldeni, a mely­ből ki lehetett deríteni azt, hogy: lször természete szerint olyan-e a szabolcsi ho­mok, hogy a szülőt a phyloxera ellen biztosítja ? 2-szor. Milyen a szabolcsi homokszőlök termése, tekintettel a borpiacz igényeire ? Vegyük elő a homokra nézve fölvetett kérdést. A Prancziaországban nagypoutossággal végrehaj­tott kísérletekből kiderült, hogy az egészen tiszta fu­tóhomokban a phyloxera nem élhet meg; ez a tény 9 Küzöljük e becses czikket az „Egyetértés- után, — fel lévén e részben hatalmazva az igen tisztelt ezikkirónak lapunk föinunkatársához intézett e következő sorai által : „Érzem, hogy e czikkre a »Nyirvidék.-nek volt volna legtöbb igénye, mint­hogy azonban Kecskemétre is van vonatkozás benne, azonkivül mértékadó a homokokra egyáltalában, tehát a minél nagyobb el­terjedést mindenképen megérdemli, — az „Egyetértésihez for­dultam, honnan átveheti, ha t. i. tetszik. A midőn még ajánla­nám, méltóztatnék a czikkben foglalt ügynek minél hathatósabb propagandát csinálni, — mely esetben közreműködésre ezennel ajánlkozom, — fogadja egyszersmind nagyrabecsülésem kifejezését, melylyel vagyok tisztelő hive Herman Ottó.“ —- Béke neked is fiam — feleli Ozmau, mi hir a sereg felől ? — Az ellenség harczvonala vetődött közénk. El vagyunk vágva. — Azt tudom, de azt is akarnám tudni, mi történt vele? — Az is lehetséges. Adj mellém tizenkét válo­gatott lovast. Most az éj sötétségében átvágok a pi henő ellenség táboráu, Altarod-e? — Legyen úgy. TJgy is lett. Zobeir az éj sötétségében hirtelen mint a vihar átvágott a pihenő keresztyén táboron. Tizenkét emberéből nem hullott, el egy sem. Határtalan volt az öröm e hősi merénylett felett. Abdallah-ben-Saad táborában, s a fővezér megölelte az ifjú vitézt és saját jobbjára ültette. E percztől kezdve a bős Zobeir volt a sereg kedvencze. Másnap megkezdődött azon csaták sora, melyek mai nap a regék világába tartoznak. A hadsorok kiálltak a vérmezőre napfelljöttével, harczoltak egész délig. De ekkor azt parancsoló a for­ró naptüz »Elég, pihenjetek.« S a hősök szét válltak; s elmentek tábor fek­vésűkbe pihenni. így ment ez öt napig, a midőn Zobeir a vi­tézség csudáit müveié, s tizenkét hőseivel Gregorius vezért kereste, s látta is őt, de ott látott oldala mel­< „IV Y f R V I D É It“­felidézte azt a kérdést; mennyi telvénynek, vagy egy­általában homokkötő résznek kell a homokban vegyül­nie, hogy benne a pbyloxéra megélhessen ? A kísérletek során kiderült, hogy mihelyt a ho- mdk közé 30°/0 televény, vo.gy közönséges trágya vegyül, a phyloxera megél benne; vagyis hetven százalékos homoknak nincsen immunitása a phyloxera ellen. Ezek tisztán szabták meg az irányt, a melyet a s/.abolcsi homok megbirálásánál követni kell. A Kemecséről beküldött homokpróba azt tüntette ki, hogy homokkötő alkatrészei, alig 1% anyagból és 2% televéuyből állanak s hogy tehát e homok nemcsak jelen természetes állapotában, hanem még megfelelő, ki­vált vegyi trágyázás mellett is a phyloxera ellen tel­jesen biztosítva van. Ha tehát a nekem beküldött hoinokpróba álta­lánosságban is megfelel a szabolcsi homokoknak, úgy teljes biztossággal kimondhatom, hogy oda a phyloxera- veszedelem sohasem jön.*) Most átmegyünk a második, a termés minőségét illető kérdésre. A nekem beküldött borpróbát Dr. Wartha Viu- cze műegyetemi tanár, barátom volt szives a legpon­tosabb minőleges vizsgálat alá vetni, melynek eredménye a következő: Homoki fehér bor Kemecséről. Pajsuly ........................................ 0.99543 Alk ohol (szesz).........................8.4% S av............................................. 0.61725% H amu........................................ 0.1950% Borkő........................................ 0.2520674% Kivonat........................................1.80% A bor teljesen tiszta s csupán a kezelés nem eléggé gondos, főképen többszörös lefejtést kíván. Ezt az eredményt véve kimondhatjuk, hogy ez teljesen az a bor, a mely tömeges kivitelre a legal­kalmasabb, a legkeresettebb, tehát nagyban termesztve biztosan és busásan jövedelmez. Megadom ennek a közelebbi magyarázatát is. Ná­lunk még általános az a hit, hogy a finom drága fajborok azok, amelyek legjobbau jövedelmeznek, a melyeknek általános tömeges termesztésére tehát fősulyt kell fek­tetnünk. Ez nagy tévedés, még pedig a következő okok­nál fogva. Pinom fajborok csak ott termeszthetők, a hol a kellő talaj meg van, de a dolog természeténél fogva ily megfelelő talaj, hozzáadva még a fekvést, éghaj­latot s egyebeket, csekély kiterjedésű, tehát nagy tö­megben való termelésre nem alkalmas. Ebből azután az következik, hogy a finom faj- boroknak aránylag ritkáknak kell maraduiok, s hogy már magában ez a körülmény is elégséges arra, hogy azokat megdrágítsa, tehát nekik csak kis fogyasztó kört szerezzen. Egészen másképen áll a dolog azokra a borokra nézve, a melyek talajra, fekvésre, éghajlatra nézve kevésbbé válogatósak, tehát nagyterjedelmü helyeken nagy tömegben termeszthetők, olcsók, a melyek tehát cseké­lyebb igényű fogyasztók Ízlésének és anyagi erejének megfelelve, épen ezért nagy fogyasztási körre bizton számíthatnak. , Hogy ezt egészen világossá tegyem fölhozom, hogy a franczia borkereskedés hatalma nem a pezsgőben, nem Lunel, Medoc, Bordeaux stb. finom boraiban, ha- * I Egészen így áll ez arra a homokpróbára is, a melyet P a r r a g h Gedeon tanár ur Kecskemétről beküldött ; ennél is a homokkötő részek alig 5%-ot érnek el. így e szózat Kecske­I métnek is szól. lett egy fényes kerubot. Az védte a vezért a lángoló pálossal. Zobeir elhalványodott. Emberekkel kész volt meg ütközni, de az ég angyalaival megmérkőzni nem földi emberhez való munka. Felkereste a fővezért, de Abdallah-ben-Saad nem volt található a hadsorok között. Ott ült mogorván sá­tora fedele alatt. Nem a hőség miatt. Attól nem félt, de félt mástól. Zobeir a vezér sátorába rohant. — Vezér! mi dolog, hogy mig sereged vité­zül harczol, te itt ülsz sátorod alatt? — Piám 1 azt is a seregért teszem, nem magam­ért. Gregorius mind saját táborában, mind a sereg arczvonala előtt kihirdette, hogy aki az arab főve­zért megöli, legyen az görög vagy inüzülmán leányát njeri feleségül és nyer hozzá százezer aranyat. Az a leány pedig oly szép, hogyha száz életem volna, én magam feláldoznék kilenczvenkilenczet, hogy századik­ban bírhassam őt. Ezért ülök itt kedves fiam, s ezért őriztetem legjobb vitézeimmel e nyomorult sátort. — Tehát, az a fényes tünemény, ki lángpallos­sal harczol Gregorius mellett. — Az az ő leánya, láttad őt ? — Láttam. És nem ülsz meg? Akkor fiam, neked nincs szemed. nem abban gyökerezik, hogy főtörekvése a legnagyobb fogyasztó körre otthon, Francziaországban irányul. Prancziaországban milliónyi munkás, milliónyi cse - lédség a borral rendesen él, még a szobaleány is ki­köti magának a napi fél litert; mind ezek 8%-kos bort keresnek s millió meg millió hektolitert fogyasz­tanak évenként. A franczia borkereskedő összevásárolja az erős borokat és a leggyengébbeket egyaránt, ezeket összeie- gyiti úgy, hogy 8%-kos bort nyerjen, melyet azután fogyasztásra bocsát; ez ott annyira ki van fejlődve, hogy teljesen mindegy, akár Páris legelső szállójában, akár a falusi csapsz ékben rendel az ember közönséges asztali bort, mindig ugyan azt a 8%-kos iható folyadékot kapja. Es innen származnak azok az óriási tőkék, a melyeknek segítségével a franczia borkereskedő azután a finom borokkal is meghódítja magának a világpiaczot. Ügy hiszem, hogy a dolog egészen világos s ha önök ott Szabolcsban neki állanak homokterületeiket be­ültetik — ritka sorokban, hogy (mint Francziaország- bau teszik) ekével művelhessék — s azon iparkodnak, hogy néhányszor eszközölt lefejtés által tisztított 8 szá­zalékos bort nagy tömegben termesztenek, megbízható kereskedésről önmaguk gondoskodnak, akkor megta­lálták aranybányájukat, annál biztosabban, minél bizo­nyosabb az, hogy azok a szőlők, a melyek nem fe- küsznek homok területeken, manapság már a siralom­házban búsulnak. Herman Ottó. Nyírfalombok. VII. (Falusi mulatság. A rosszul értett feladvány, — Régi szere­lem is rozsdát kap. — Házasságok, melyek nem jelennek meg a divatlapok „Hymen“ rovatában. — Ma nekem, holnap neked. — Különböző félreértések. — A legnagyobb félreértés.) Kedélyes társasjáték a faluhelyeken az, midőn a fiatalság kiküld egy fiút vagy leányt a szobából s a benmaradtak közösen megegyeznek valami névben vagy tárgyban, melyet aztán a kívülről behívott köteles ki­találni, joga lévén azonban mindenkitől választ követelui e három kérdésre, hogy az a bizonyos feladott valaki vagy valami: 1. hogy tetszik; 2. hogy néz ki és 3. mire lehet használni? valamint — kegyelem utján — ar­ra a kérdésre is: van-e olyan a szobában. Egy ilyen társasjáték alkalmával történt valahol, hogy megfejtés végett e szó tűzetett ki: szamárfej. Azonban Bikficz barátunk szórakozottságból-e, vagy mert a suttogva történt megállapodásból csak annyit értett hogy fej, midőn tehát kérdezte tőle a találgató delnő, ki vélet­lenül épen imádottja volt, ha van-e olyan a szobá­ban? azt felelte egész naivsággal »oh igen, akárhány — nagysáduak is van 1« miért aztán rettenetesen le- hurrogatták urtíak és kisasszonyok, menyecskék és vénecs- kék, mamák és nagymamák, aminthogy meg is érde­melte, — miért nem mondta: igenis van egy «jelesül az enyim 1» Sőt azt is beszélik (én nem tudom, de madame Hirkelep erősen állítja,) hogy Daluska nagysám, is ezért szakított vele végképen s hamarosan férjhez ment egy vasasnémet hadnagyhoz, pedig hát milyen jól voltak azelőtt egymással, sokat beszélhetne érről a holdvilág meg az esthaj nalcsillag . . . s nevezett ba­rátunk úgy vette el aztán a gazdasszonyát, követvén nagy bölcsen a mai fiatal és nem fiatal embereket, kik szobaleáuyt, szakácsnőt és e fajta fehéruépet vezet­nek mostanában az oltárhoz, mondanunk sem szükség, hogy pusztán demokrata szempontból, és csak utóbb — De van vezér, s ez a leány enyim lesz. — - Úgy hát fejemért jöttél mégis? — Nem én, hanem kezedből jöttem azt kérni. — Fiam neked adom. — Nem úgy vezér. Te is ki fogod még ma hir- dettetui a táborban, hogy a ki Grogoriust megöli, le­ányát nyeri vitézsége dijjául és kétszázezer arauyat. — Fiam, téged Álluk küldött hozzám. Meg­teszem. — De ez még nem elég. — Mi kell még. Szólj, megadom azt is. — Győzelem vezér 1 — Az Allah kezében vau Kérd tőle fiam. — Tőled kérem. Te is megadhatod. Láttam, hogy vitézeid öt napig csak délig harczolnak. — Igazad van. Se ember, se ló nem bírja to­vább a harcz és a nap tüzét. — Úgy hát fele harczoljon holnap, a pihenő fél pedig akkor lépjen a harezsikra, mikor az ellen­ség már szokás szerint visszavonulót fuvat. Ezen seregnek majd leszek éu vezére. — Úgy lesz fiam holnap, s kinevezlek ama se­reg vezérének. Most pedig feküdj fiam ama tigris bőrre, és aludj. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents