Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)

1880-09-30 / 27. szám

ként segítsen magán a szegény adós? Ismét többet ígér. Bekövetkeznek a kamat- fizetések. A hitelező nem akar várni; tőkét nem kér, de a kamatot követeli. Kamat fejében kivonják az ökröket, a tehe net az ólból, a kamarából a terményt: csak hogy meneküljön egy időre a zaklatástól, így azután lassankint szolgájává, cselédjévé lesz a szerencsétlen gazda, hitelezőjének. Többé nem magának, hanem hitezőjónek szánt-vet és gazdálkodik. A nyomor kész. Az előtt a földes ur jobbágya volt; most a tőke rabszolgájává lett.“

Talán színezve van ez előadás ? Talán nem igy van? — Kérdi Stein.

Mi az oka a nagymérvű kivándorlásoknak? Bizonynyal nem a nyomott politikai viszonyok, nem a vallás gyűlölsóg, nem a rósz közigazgatás; hanem az uzsora!

Miért ?

Mert az Európai földmives, jelzálog-köl- csöneinek kamatait vagy nem bírja fizetni, vagy ha igen, minden keresménye arra megy.

Lehetne-e ezen és miként segíteni?!

A jelzálog-hitel rendezésén kívül, azt ajánlja Stein, hogy érvénytelennek kell tulajdonítani, mindennemű terményre vonatkozó adásvevést, ami az aratás előtt történik. Meg kell továbbá vizsgálni minden terhes adósság keletkezését; és mind a rendes polgári, mind a váltói végrehajtásoknál azon elvet kell érvényrejuttatni, hogy az adós csak a készpénzben kapott kölcsönt tartozik viszszafizetni, és hogy kamatot is csak anynyit köteles adni, menynyit a kölcsöntőke veszélye igazol. A vizsgálatnak lesz azután feladata földeríteni: terheli-e és mily bűn a hitelezőt? szándékkal készitette-e elő az adós szorultsági helyzetét? s igértetett-e magának kölcsön nélküli adósság-kötelezettségeket? Ha azután uzsora-bűntett forog fenn: a büntető eljárás azonnal folyamatba teendő !!

Az uzsora-rabszolgaság ellen még egy más gyógyszert is ajánl Stein. Azt mondja ugyanis, hogy a földmives ember az ügyvédtől irtózván, a gazdasági egyleteket tartja legalkalmasabbaknak arra nézve, hogy e téren is üdvös tevékenységet fejtsenek ki.

Czélszerű volna, — úgymond Stein, — ha minden parasztbirtok árverésekor, az ügy a gazdasági egylet elé terjesztetnék, a reális adós jogainak az uzsora-adósságok elleni megvédése czéljából. A gazdasági egyletek leginkább ismerik az ily bajok okforrását. Kétségtelen, hogy e tekintetben igen sokat tehetnének.

(U-i. H.)

vőnzódtak kínzójukhoz. Szentül hittek a hűtlen, szeszélyes igézőnek szavában, esküjében s édelgéseit mindig készpénz gyanánt fogadták.

De mindezzel még nem elégedett meg a dévaj varázsló. S valóban buszúja nem volt volna teljes, ha maga Zelindaja is hálójába nem kerül. Azonban ez a legjobban ütött ki neki. Egy szolganő segélyével köny- nyen kivitte, hogy Zelindaja az általa készített szerelemitalból jó adagot vett be. Alig hogy ez megtörtént. Zelindaja szerelme is feltámadt a mór iránt, s ez a legerősebb tűzzel hevitette s járta be minden erét. Most ő maga volt rajta egész odáadással, hogy az egykor könynyelmüen megszakított öszszeköttetést ismét helyreállítsa vele. Azonban a csak boszszúra szomjazó mór most is feltalálta magát, hogy Zelindaját szép szerével rá bírja, hogy őt a maga jószántából saját várába kövesse, hol, — mint már előre kecsegtető, — végnélküli örömben, soha senki, semmi által meg nem szomoritott napokban, egymás karjai között, kölcsönös hü szerelem által boldogítva, éldelik át életüket.

Az épen oly meggondolatlan, mint kedves Zelindaja tőrbe esett ; de alig lépte át a bűvész várának végzetteljes küszöbét, midőn a ravasz mór, — ki sikerült csele feletti örömében szinte eszét veszté, — előbbi Ígéreteire nem is hederitve, szerelemről mitsem akart többé még hallaui sem ; annál kevésbbé tudni. Ez végre eszére térítette a büszke szépséget, s az imádottja által okozott gyötrelmek súlya alatt sírt, sóhajtozott, s

„N Y í R V I D É It“

Szabolcsmegye közgyűléséből.

Szeptember 22-én 1880.

A szeptemberhó 22-én folytatólagosan tartott megyei gyűlésen a megyei bizottsági tagoknak kisorsolása után, az újabb választási cselekményhez a következő kerületekbe következő elnökök és^helyettes elnökök választattak be :

1. A kis-várdai kerületbe-, elnökül Pilissy László, helyettes elnökül Harsányi Menyhért.

2. Az eszenyibe: elnökül Yidovich Antal, helyettes elnökül Szabó József.

3. A mándokiba: elnökül Pilissy Lajos, helyettes elnökül Szmrecsányi Elek.

4. A t.-pálczaila: elnökül Lipthay Károly, helyettes elnökül Erdőhegyi Lajos.

5. A f.-litkeibe: elnökül Szesztay Károly, helyettes elnökül Liszkay József.

6. A dombrádiba: elnökül Szalánczy András, helyettes elnökül Lövey Sándor.

7. A l.-petriibe: elnökül Lövey Antal, helyettes elnökül: Erdőhegyi Antal,

8. A gyüreibe: elnökül Ilosvay Kristóf, helyettes elnökül Sulyok Elek.

9. A gyulaháziba: elnökül Csajkos Miklós, helyettes elnökül Márky Elek.

10. A pátrohaiba : elnökül, Yidovich Ferencz helyettes elnökül Zsindely János.

11. A napkoriba ■ elnökül Kállay Jenő, helyettes elnökül Kállay Leopold.

12. A bogdányiba: elnökül Székely Benedek, helyettes elnökül Takáos János.

13. A kemecseibe: elnökül Kállay András, helyettes elnökül Szalánczy Ferencz.

14 A bajiba: elnökül Héczey László, helyettes elnökül Zsoldos Pál.

15. A szabolcsiba: elnökül Szentmariay Dienes, helyettes elnökül Virányi János.

10. A rakamaziba: elnökül Lipthay Eduárd, helyettes elnökül Kauzsay Dániel.

17. A szentmihályiba: elnökül gr. Dessewffy Aurél, helyettes elnökül Oláh József.

18. A t.-lökibe: elnökül Borús Lajos, helyettes elnökül Szomjas Sándor.

19. A t.-dobiba: elnökül Stefány János, helyettes elnökül Szomjas László.

20. A polgáriba: elnökül Szeremley József, helyettes elnökül Adriányi Géza.

21. A bajiba: elnökül Kohányi János, helyettes elnökül Weinberger Adolf.

22. A nyirbáthoriba : elnökül Szilcz Ferencz, helyettes elnökül Gencsy Sámuel.

23. A nyir-béltekibe : elnökül Erős Kálmán, helyettes elnökül Bory Béla.

23. A mária-p ácsiba-. elnökül Gencsy Bertalan, helyettes elnökül Stépán Elek.

25. A p.-petriibe: elnökül Kállay Ferencz, helyettes elnökül Berethői Mihály.

26. A madaiba: elnökül Szegedi István, helyettes elnökül Péchy Pál.

27. A baktaiba: elnökül Uray Miklós, helyettes elnökül Hunyady Ferencz.

28. A balkányiba -. elnökül Gaal Elek, helyettes elnökül Gencsy Béla.

29. A nyir-adonyiba: elnökül Szentmiklóssy László, helyettes elnökül Somossy Miklós.

30. A geszterédibe: elnökül Nyiri János, helyettes elnökül Katona András.

térdre borulva, könyörgött a mórnak viszon szerelméért, de ez mindvégig hajthatlan maradt s mindig csak azt válaszolta :

— Most már késő: oh, most már nagyon késő!

— se mellett a fájdalomtól és részvéttől megindult- nak mutatkozék.

A monda legalább igy magyarázza meg ama vészteljes hírben álló feliratot, mely a vár belső kapuja felett nagy arab betűkkel mór nyelven a kőbe volt bevésve

— Már késő !«

Azt azonban nem akarta a mór, hogy Zelindájá- nak is, mint a többi leányoknak, megvettetése feletti bánata által egyre siettesse halálát, a mindnyájuk szenvedéseinek nemsokára bekövetkező végét; sőt erősen bezárta várába, hogy a többieket túlélje, s hogy halála után, melyet megakadályozni nem állott hatalmában még, mint árnyékis ott bolyongjon öszsze-viszsza a vár folyosóin, és csarnokaiban, hogy a szikláktól az egykor oly nagy mértékben nélkülözött álhatatosságot, s az echótól férjét — mint a mórt őrültségében nevezte

— kiesdekelje.

Ezért lehet ama várban, különösen zordon téli éjszakákon, vagy viharos időben panaszos női hangot hallani, mely a fölgerjedt férjtől kegyelmet esd. Né melyek ilyenkor saját szemükkel egy fehér árnyat láttak a magas ivezetü erkélyen átsuhanni, mely hallott- halaváuyau, szét zilált hajjal fáklyát tartva kezében;

31. Az ujfehér tóiba: elnökül Szoboszlay József, helyettes elnökül Szunyoghy Imre.

32. A n.-kállóiba: elnökül Bleyer Miklós, helyettes elnökül Nagy János.

33. A nyíregyházai 1-sö kerületbe : elnökül Bodnár István, helyettes elnökül Bencs László.

34. A nyíregyházai 2-dik kér. elnökül Krasznay Gábor, helyettes elnökül Meskó László.

35. A nyíregyházai 3-dik kér. elnökül Miklós Ferencz, helyettes elnökül Sáry Pál.

36. A nyiregyházay 4-ik kér. elnökül Kerekréthy Miklós, helyettes elnökül Kornstein Ignácz.

Azon átirata Budapest város törvényhatóságának, melyben tudatja, mikép a képző-művészet előmozdítására 4000 frt fordittassék a város pénztárából évenként, előterjesztetett s amelyben egyszersmind Szabolcsmegye is felhivatik ezen művészet támogatására, határoztatott, hogy :

ezt a megye közönsége tudomásul veszi, a főváros eljárásának méltatása mellettde minthogy a megye oly pénzalappal jelenben nem rendelkezik, amelyet hasonló czélokra fordítani jogosítva lenne ; ezúttal nevezett czélhoz anyagi támogatással nem járulhat.

Fehérmegye közönsége gr. Zichy Jenőnek a népnevelési egyletek tervrajzáról szóló munkálatát teszi át, pártolás és foganatosítás végett,

A népnevelési bizottságnak adatik ki tanulmányozás és jelentéstétel végett az átirat a tervrajzzal együtt.

Az elhunyt Horváth Imre és lemondott Kállay András népnevelési bizottsági tagok helyett: Schurina István és Harsányi Menyhért választattak meg.

A közigazgatási hatóságok bíráskodási jogköre.

A magyar büntető törvények életbe léptetéséről szóló 1880. évi 37. t. ez. 41 §-a jelöli meg főképen azon eseteket, amiknek elbírálása a közigazgatási hatóságok illetősége alá tartozik. Nem lesz fölösleges, az 1879. évi 40. t. ez. §§-ból azon eseteket felsorolni, melyeket a közigazgatási hatóságoknak e czélra kijelölt személyei fognak ezután elbírálni.

Ilyenek lesznek: az állatkínzás, árjegyzék kifüg- gesztetésének elmulasztása a hús- és kenyér elárusitá- sánál, árszabály megszegése; beteg állatokról emberekre átháramolható veszélyek kikerülése végett kiadott miniszteri rendeletek megszegése ; bérkocsik fertőtlenítésének elmulasztása ragályos betegek szállítása után; bon- czolás, temetés, hulla-fölvétel és hulla-szállitásra vonatkozó szabályok megszegése; bujakoros nődajkának szegődése; czim- vagy rangbitorlás; rend- vagy disz- jelek jogtalan, avagy engedély nélküli viselése; csavargás ; elhullott állatok elásatására vonatkozó szabályok megszegése; emlékszobrok, síremlékek bemocskolása; köztemetők, sétányok, kertek, ültetvények és tartozékaik rongálása; útmutatók, község- és mérföld-jelzők, tilalomtáblák rongálása vagy bemocskolása; építkezésekre, ros- kadó épületekre vonatkozó elővigyázati intézkedések elmulasztása; érczedényekben való főzésre, élelmi áruezik- kek tartására szolgáló szabályok megszegése; fáklyás menet rendezése engedély nélkül, vagy tilalom ellenére; fegyvertartás tilalom éllenére ; fürdés mesztelenül, gyógyvagy szülész-intézetek s fürdésre nézve közszemérem szempótjábol kiadott szabályok megszegése; hatósági rendelet vagy hirdetmények rongálása, letépése; hidak kompok, átjárók veszélyes karban tarsása; hitelesítetlen mértékek használása és tartása; hús és kenyér árulása köide-oda járt, mint a ki serényen keres valamit, de azt nem leli a maga helyén.

A ki e várat csak egyszer is látta : végkép elment a kedve a benne lakástól; ezen fölül általános volt a hit, hogy azon szerelmes, a ki küszöbét átlépte örökre elvesztette szerencséjét a szerelemben, reménytelen szerelemre lett kárhoztatva s viszonzás és vigasz helyett mindenütt csak ama végzetszerü mondás hangzott füleibe : »Már késő !»

Az egész vidék megborzadt a szívtelen mórtól s még emlékét és nevét is megátkozták ; — mert találkozott egy megvetett szerelmes, igy maradt fönn a boszszuvágyó bűvész gonoszságának ezen balvégzete, a ki még halála után is a környéken fog mérföld- nyíre a legellenségesebb befolyást gyakorolta a szerelmesekre. — Nem volt apa, ki leánya halványsága- ért ne őt — a bűvészt — vádolta volna ; nem volt férj, ki felesége daczos magaviseletét ne az ő művének tartotta volna ; s nem volt egy szerelmes pásztor sem, ki legalább egyszer ne könyörgött volna ájtatos fohászkodásában amaz iszonyú átok teljesítéséért, melyet az egész vidék mintegy örökséget hagyott számára osztályrészül.

Közli: Berkeszi Tivadar.