Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)

1880-09-23 / 26. szám

Adakoztak: Vidliczkay József 5 ft. Bodnár Ist­ván 5 ft. Dr. Heuinan Ignácz 3 ft. Molnár Pál 2 ft. Takarékpénztár 5 ft. Kovács László 1 ft. Groák Zsigmond 5 ft. Baruch Mór 2 ft. Czincz Ignácz 2 ft, Szesztay Károly 5 ft. Stern Emanuel 2 ft. Stern Jenőné 2 ft. Kiár Gusztáv 3 ft. Haas Mór 2 ft. Kovács Gerő 3 ft. Gredik és társai 5 ft. Pavlovics Imre 1 ft. May Adolf 3 ft. Jármy Menyhértné 1 ft. Kornstein Ignáczné 1 ft. Szabolcsi Hitelbank 5 ft. Kovács Soma 1 ft. Dr Plegmann Miksa 2 ft. Nikelszky Mátyás 2 ft Farbaky József 2 ft. Bartbolomaeidesz János 2 ft. Lukács Ferencz B.-Sz.-Mihályról 2 ft. N. N. 1 ft. Verzár István r. kath. esp. pléb. 1 ft. Csapkay 1 ft. Szopkó 1 ft. Léderer 1 ft. Gyurcsány Ferencz 1 ft. Péter László 63 kr. Török Péter 1 ft. Akubin 50 kr. Özv. Draskóczy Sámuelné 1 ft. Jánószky András 1 ft. Hibjáu Sámuel 50 kr. Hoffman 50 kr. Tester Lajos 2 ft. P. S. 1 ft. Kerekrétky 1 ft. Özv. Mányik Jó- zsefné 1 ft. Korányi Imre 1 ft. Meskó László 2 ft. Nikelszky Lajos 1 ft. Rózsakerti József 1 ft. Klar Lajos 1 ft. Czincz Jenő 1 ft. Iparbank 2 ft. Ecker Mór 1 ft. Mandel Zsiga 1 ft. Székely Benedek 1 ft. Mandel Dávid 1 ft. Baruch Áron 50 kr. Blauer Sá­muel 1 ft. Flegmann Bertalan 1 ft. Eördögh Károly 1 ft. Meskó Pál 1 ft. Meskó Elek 1 ft. Glük Jenő 1 ft. Somogyi Gyula 2 ft. Somogyi Madeleine 1 ft. Zsiska Julia 2 ft. Trux Bertalan 50 kr. Ravasz Ist­ván 50 kr. Pataky Géza 1 ft. Jauthó Kálmáu 1 ft. Több emberbarát egy társas összejövetel alkalmából 7 ft. Összesen 124 ft. 63 kr. Ebből f. évi julius 17-én és aug. 17-én 30— 30 ftot küldött a bizottság a segélyzettnek, a fenmaradt 64 ft 63 kr. pedig, miután a nemsokára megnyíló országgyűlési időköz alatt, mint másolónak van annyi jövedelme, hogy a város és nevezett urak által kül­dendő összegekkel kiegészítve szerényen élhessen hiva­tásának, a bizottság a budapesti első hazai takarék­pénztárba tette le, mely reá nézve oly tőkét képezend, melyre mint támaszra számíthat s melyet a végszükségben elő is vehet. A szünidőket otthon élvező nyíregyházai ifjúság ál­tal rendezett színi előadásokról s eredményéről hivatalo­san nem értesült a bizottság, miért is ezt a száma­dásból kihagyni kellett. Szabadjon még mielőtt ezennel kimondaná a bi­zottság feloszlását, azon, azt hisszük az összes müveit közönséggel közös nézetünknek és óhajunknak adni ki­fejezést, hogy Csernák Sámuel ur e segélyt ne mint könyör- adományt, hanem mint szorgalmának megérdemlett gyü­mölcsét, mint ösztönt tekintse a jövőre nézve, — nem pi­rulhat, sőt legyen rá büszke, legyen az ő hasznára s idővel ö városunk díszére. Dr. Kralovánszky László s. k. Somogyi Dezső s. k. Meskó Károly s. k. Nyilvános köszönet. Alulírott hálatelt kebellel ragadja kezébe a tollat, hogy az érdekében létrejött mozgalom indítóinak, e moz­galomban részeseknek s mindazoknak legforróbb köszö­netét nyilvánítsa, kik szívesek voltak ama mozgalmat ado­mányaikkal támogatni. Mint az eltévedtnek és meg- töröttnek az utbaigazitás és uj erőre való segítés, ak­ként esett nekem is e mozgalom. Már-már félbe akar­tam hagyni megkezdett pályám, midőn felvillant a biz­tató sugár s megjött a segítség. Es én megmutatom, hogy mindez nem volt méltatlanra pazarolva. Megmuta­tom, hogy mindazok, kik mentő kezeiket felém nyujták, egykor örömmel fognak arra visszaemlékezni. Fogadják azért még egyszer forró köszönetemet mindazok, kik bármiképen elősegítették e mozgalmat, fogadja hálá­mat Nyíregyháza város müveit közönsége s fogad­ják baráti kézszoritásomat Dr. Kralovánszky László, Somogyi Dezső és Meskó Károly urak, mint e moz­galom indítói, kikkel szemben én alulírott egyszersmind a fentebbi czikkben említett összegeket ezennel nyug­tázom. Kelt Budapesten, 1880. szept. 12-én. Csernák Sámuel, III éves b. hallgató. HELYI és VEGYES HÍREK. * Múlt számunkban közölt katonai ellenőrzési Szemle kipótlására folytatólag tudatjuk olvasóinkkal, hogy az ellenőrzési szemle a nagy-kállói járásban október 27-én Uj-fehértón leend; a nyir-bátori járás­ban oct. 29, 30-án; működési hely Nyir-Bátor. Útó- ellenőrzési szemle november hó 13-án Debreczenben. * Elek Mihály huszár főhadnagyot, a czeglédi nagy lovassági hadgyakorlaton baleset érte, melynek hire széles körökben általános részvétet keltett; azon­ban már örömmel Írhatjuk, hogy nemcsak minden ve­szélyen túl van már, de már tökéletesen felépült sé­rüléséből ; u. i. egyik sebes roham alkalmával árok ugrásnál lova felbukott, mialatt lovasának orra és homloka erős sérülést szeuvedett, melynek folytán erős vérvesztés állott be. Eleket haza szállították s két napig orvosi kezelés alatt volt, mialatt Henneberg tábornok és dandárnok kétszer is, az összes huszár tiszti kar felváltva, mind a legnagyobb részvét tanúsí­tása mellett felkereste a beteget. Harmadnapra azon­ban teljesen felépülve, mindenki örömére, ismét meg­jelenhetett a gyakorlaton, melynek lefolyása, mint ér­tesülünk, a legkitűnőbb módon megy végbe, s a hon­véd hu6zárság kiválóan kitüntette magát, különösen tekintve a rövid idő alatt szerzett készültséget és pon tosságot, mellyel egyes rohamok, nagyobb fordulatok és kanyarulatok véghezvitetnek. Előre is hisszük, hogy Ő Felsége legmagassabb megelégedését fogja kinyilvá­nítani a czeglédi lovassági hadgyakorlatok felett. * Eljegyzés. Pazonyban az elmúlt vasárnapon Kállay Lipót napkori földbirtokos s megyénk egyik képzett s miveit tagja a jelenlegi ifjú nemze­déknek, eljegyezte Lónyay László kedves leányát Ilo­nát. A jelenlévő családok tagjai őszinte örömüket fe­jezték ki a régen fejlődött frigynek, mely megyei tár­sági életünkben, már aunélkül is mindenki előtt tudva volt, de mint rendesen, az első gyermekkori érzelmek hallgatagon fejlődnek ki, hogy annál inkább meglepje azokat, akik ezen családi boldogságban önzetlen jó ki- vánataikat óhajtják ez alkalommal kifejezni. * Színészet. Mint halljuk M i k 1 ó s s y színigaz­gató azon fáradozik, hogy nem sokára társulatával újra megkezdhesse előadásait városunkban. Mindenesetre méltó pártolásban fog részesülni, ha előbb újabb mü- sorozatát és tagjainak névsorát megismerteti közönsé­günkkel, s igy bizonyára remélhető, hogy tömegesebb bérletett fog szerezni mint a nyáron. Részünkről sem fogjuk elmulasztani, hogy közönségünket értesítsük annak idejében az előadások megkezdéséről. * Gyászhir. Hétfőn délután temették el városunk egyik legszebb leányát, Báthy Matildot, Élte legszebb virágában hunyt el, a mindnyájunk által ösmert és tisztelt ifjú hölgy, kinek jó kedélyes és kedves társaságára többen most már megszomorodva fognak visszaemlékezni. A múltak örömeire mindig legkínosabb visszaemlékezni, ha magunk előtt látjuk a szomorú jelent. Ezt a bánatos emléket hagyta maga után az elhunyt is családja és ismerőinek fáj­dalmára. A temetkezés nagy részvét mellett ment vég­be. A koszorúkkal borított koporsót a drága halottal egész a temetőig felváltva vitték ki Zoltán János, Péchy Gyula, Básthy Barna, Kunfalvy, Meskó Lász­ló, Kövér Miklós, és még többen. Az elszomorodott s fájdalomtól lesújtott tiszteletreméltó család bánatá­ban közösen osztozott az összes jelenvolt halotti gyü­lekezet. * Kis-várdáról írják nekünk, »hogy ott az izraeli­ta ünnepnapokon, de még szombaton is, valóságos szerencsés ember, aki házi szükséglétére húst kaphat, mivel a hus- vágással foglalkozó iparosok mindnyájan mózses vallá- suak, ezek pedig nem tartják köteleségüknek gondoskodni arról, hogy a fogyasztó-közönség ezen nélkülözhetetlen élelmi czikkben az ünnepek allatt se szenvedjen hiányt. Ha pedig egyiknek székében van hús, a vevő pedig más­kor nem'onnét hordatott, magtagadják a hús kisszol- gáltatását tőle, azt mondván: menjen oda, ahol más­kor vesz. A legkülönösebb ezen visszás állapotban az, hogy az illető hatóságok nem látszanak az ipartörvény megtartása fellett őrködni, pedig ha ezt tennék; elhá­rítható volna ezen, egy városi közönségre valóban ké­nyelmetlen helyzet, mennyiben az ipartörvény értelmé­ben a kenyérsütők, mészárosok stb, kötelesek nemcsak folyvást és kellő mennyiségben kiszolgálni a fogyasztó kö­zönséget, hanem még ha üzletükkel felhagyni akarná­nak sem tehetik azt, például a mészárosok - három hóig kiszabható határidő előtt. A tövényben tehát gon­doskodva van arról, hogy ezen czikkekben a fogyasztó­közönség hiányt ne szenvedjen, minél fogva a jelzett panaszra okot szolgáltató iparosok mindanyiszor kihá­gást követnek el, melynek megfenyitésére, illetve az é- rintett visszaélések megszüntetésére közrehatni az illeté­kes hatóság kötelmeihez tartozik. Ezen panaszra felhívjuk az illető szolgabiró figyelmét.« * Válalkozó kerestetik. Mint tudva van ugyanis Kis-Várda mváros főutczájának kikövezési munkálata a megyei hatóság által augusztus 11-én nyilvános árlej­tésen bizonyos miskolczi vállalkozónak kiadatott, aki kö­telezve volt a szükséges anyag szállítást 8 nap alatt megkezdeni. Bár azóta már háromszor 8 nap is elmúlt a válalkozónak és a szállításnak még sincs semmi hire s a vidékbeliek aggódva néznek a beállott őszi esőzés­sel növekedő sárnak eléje. Hol a vállalkozó. * Kis-Vál'dán már hozzá fogtak a dohány beváltás­hoz szükséges raktárak építéséhez, melyek a vasúti ál­lomás közelében lesznek. Ez őszön, két raktár fog fel- épittetni, úgy hogy a beváltás ott már az idén eszkö­zölhető legyen. * Rohodról értesülünk, hogy az ottani közbecsü- lésben részesült ref. lelkész Körtvélyfáy Péter f. hó 17-én meghalt 56 éves korában tüdő szélhüdés- ben. Temetése 19-én volt, s a koporsónál Vitéz János lorántházai ref. lelkész mondott az elhunyt fe­lett megható imát. A rohodi egyháznak 23 évig volt „N Y i R V X P É K.‘* __________________ lelkipásztora. Temetésén az egész falu népe és a kör­nyékbeli egyházi emberek megjelentek. * Vasúti menetrend. Többek óhajtása szerint újó­lag közöljük a m. észak-keleti vaspálya ez idei menet­rendjét: Nyíregyházáról indul reggel 5 óra 43 perez, délután 5 óra 51 perez: érkezik Nyíregyházára: reggel 9 órakor, délután 3 órakor. A délután induló vonat Nyíregyházáról este Várdában megállapodik és csak másnap reggel folytatja útját Csap felé. — Mint tud­juk, októberhóban a menetrend meg fog változni, s a teljes összeköttetés végkép létesülni fog a többi vo­natokra nézve is. — A tisza vidéki vaspálya eddigi szokott menetrendje is valószínűleg októberben fog vál­tozásnak alá esni. * Debreczen városának országgyűlési képviselői f. hó 26-án Debreczenbe érkeznek, s ugyan az nap délután a czegléd utcai Király vendéglőbe független­ségi pártértekezletet fognak tartani, melyre a függet­lenségi párt nevében Szabolcsmegye vidékéről minél számosabban felkéretnek a megjelenésre. (Beküldetett.) * Kézzel hajtható kocsit talált fel Sóváron Rátho- nyi Balázs sóhivatali mtiszt, melyet szabadalmazás elnye­rése végett a kér. minisztériumhoz már fel is terjesztett. * Istóczy által kiadandó zsidó ellenes röpiratokra újabban Istóczy ellenes »ellenröpiratokra« küldetett szét előfizetési fölhívást. Mindkét röpirat oly eszméket fog fejtegetni pro és contra, melyet bizonnyára komoly olvas­mány gyanánt senki sem fog megszerezni, — s általá­ban csak czélt tévesztenek a miveit közönség előtt. Jókai Mór megy jegyzéseit a »Hon»-ból érdekesnek találjuk a következőkben közölni. Mi a kérdés? Az, hogy a nem zsidó nép elsze­gényíti ; a zsidó pedig meggazdagszik. A bajnak az oka nem a vallás, nem a fajkülömbség; hanem az, hogy a zsidó tanul, az eszét kimiveli, előre lát, meghúzza ma­gát, összetart, takarékoskodik, mértékletes; az a népfaj pedig, mely mellette elromlik, mind ennek az ellenkezőjét teszi. Ne gyűlöletessé igyekezzünk tenni a nép előtt a zsidónak azokat a tulajdonságait, a mik által az vagyonosodik, hanem sajátítsuk el magunk. A legszegényebb zsidó is iskoláztatja fiát, az három­négy nyelvet beszél, ország-világot ismer, számolni tűd, gyenge gyermekkorában már maga szárnyán tanul meg­élni : kényelemre nem költ, nem dőzsöl, a ki hasonlóul tesz, ha soha zsidó betűket nem látott is, — épen úgy meg fog gazdagodni, mint ő. A népnevelésen kell kez­deni az antisemita mozgalmat, meg a mértékletességi egyleteken, nem az »alapszabályokon.« Utalhatok egy eklatáns példára. Van a Balaton mellett egy nagy helység: Siófok Ez a dunántúli gabonakereskedésnek egyik fő csomó­pontja a mióta a déli vaspálya létezik, a zsidóságnak igen erős telepe. Saját díszes nagy imaháza van itt. És mégis ebben a helységben s ennek környékén egyetlen egy pa­raszt földmives sincs uzsorás kézben, sem egyetlen tal­palatnyi külsőtelek kótyavetyére nem kerül! s ki eszkö­zölte ezt a nagy csodát? Egy józan felfogású, hazafias lelkű, praktikus eszü férfi: a plébános. — Mikor ide került, akkor ily ál­lapotokat talált itt: egy földész vett kölcsönt (zsidó­tól) úgy, hogy minden napra egy krajezár kamatot fizetett egy forint után: egy másik 5 forintot vett fel, hetenkint egy forint kamatra s azt mindig a tőkéhez számítva egyszer csak 1100 forinttal tartozott a zsi­dónak. Hát a plébános nem azt tette, hogy már most keresztes hadjáratot indítson a zsidók ellen; hanem legelőször is szerzett néptanítót, azt maga élelmezte éveken át, építtetett iskolákat, a néptanitás ügyét oly fokra emelte, hogy azért elismerő oklevelet érdemelt ki. Azután takarékpénztárt alapított, a honnan minden földész olcsó pénzhez jutott, azonkívül segélypénztárt, a mibe fillérenkinti berakás és visszafizetés előnye mel­lett véletlen balesetek ellen, a legszegényebb zsellér is biztosíthatta a sorsát ; — azután községi mázsáiét állított fel, hogy az adásvevésnél senki se károsíthassa meg egymást, s ennek a jövedelme fedezi a községi adót busásan; — s jelenleg nincs senki megcsalva nincs uzsorás kézben. Hát a zsidók mit szóltak erre ? Igenis kezdetben a sordidus fajta zsidók ellene röffen- tek a népjavitónak, fenyegették, hogy agyonütik; hanem a becsületes zsidók pártjára keltek; azt mondták az az igaz ember I Amazoknak pusztluni kellett onnan, meg­maradt a becsületes osztály s jelenleg Siófokon a ka­tolikus, protestáns és zsidó lakosság a legszebb egye­tértésben él egymással, földmives és kereskedő együtt tanácskozik s takarékpénztár ülésein, a parasztgyerek már tudja a mai forintnak és holnapi krajezárnak az értékét, ifja véne olvas és tanul odahahaza, dolgozik szőlőn, mezőn, országúton és nem ül a korcsmában és valamennyi mind áldja azt az embert, aki őket erre megtanította. A ki megakarja tanulni, hogy hogyan kell a zsidó és nemzsidó faj közötti veszedelmes kérdést meg­oldani? ne resteljen elfáradni Siófokra. Keresse fel Magyar János plébánost; az megfogja rá tanítani gya­korlati példával. Tessék ezt követni minden községben. De menydörgős frázisokkal ezt az ügyet elintézni nem lehet: — valamint más oldalról sima frázisokkal eltakarni sem lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents