Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1871-06-18 / 25. szám

lünk.) Értjük „germanizator“ kifejezés alatt mindazon társulatokat, kereskedelmi czégeket, vállalatokat, nyilvános helyiségeket, vendéglőket stb melyek körében német nyelv uralkodik a magyar nyelv rovására, mond az „Eli.“ továbbá: A főváros megma- gyarosodása érdekében fölkérjük a vidéki hazafias sajtót, hogy tegye magát solidaritásba a fővárosi sajtóval, azaz: tartsa honfiúi kötelességének átvenni a fővárosij germanizatorok neveit. (Szives készséggel magunkévá is tesszük ez eljárást.) A mozgalomnak ki kell terjeszkednie az egész országra. Egész Magyar- országnak ismernie kell azok neveit, kik lenézik és fitymálják azon ország nyelvét, melyben hasznukat keresik. S ez azáltal érhető el, ha a vidéki sajtó csatlakozik a fővárosi közlönyök eljárásához. — A magyar közönség hazafiasságától föltesszük, hogy egy krajczár árú portékát sem fog vásárolni azon kereskedésekben, hol német föliratok, német nyelv és német számlák uralkodnak. Czélunk főleg a Pestre rán- duló vidéki közönséget figyelmeztetni azon helyiségekre, hol fitymálják a magyar nyelvet, de zsebre dugják a magyar ember busás pénzét. — Ha a magyar közönség kerülni fogja e helyeket, akkor el lesz érve a siker. Tartsa mindenki becsületbeli hazafias kötelességének nem szállni oly fogadóba, hol német szóval fogadják a vendéget; nem étkezni oly vendéglőben, hol nincs magyar pinczér és magyar étlap; nem vásárolni oly boltban, hol csak német beszéd járja. A magyar sajtó megteszi föladatát, a magyar közönség meg fogja tenni a magáét a magyar elem és magyar nyelv érdekében. A germanizátorok Magyarország fővárosában. A „M. Ujs.“-ból vesszük át a következő sorokat: Egészen német szerkezetű és szervezetű az „Ungarische Glasfabriks Actien-Gesellschaft“, melynek főfő bizományosa az előtt a királyutczában lakozó „Carl Pfahn & Sohn“. Boltjai és raktárai két utczára szólnak, van kisebb és nagyobb firmája, minden ajtótáblán külön-külön tükörtáblával és feliratokkal, de ezek között hasztalanul keresnél magyart egyetlenegy betűt is. — Valamivel odább e törzsgyökeres német kereskedéstől van a lapok hirdetési rovatában igen nagy szerepet játszó dr. Leitnernek lakása. Az első emelet alatt óriási hetükkel e felirat: „Medicinische Anstalt mit separatem Zimmer für Herren und Damen“. Az ajtón egy külön német tábla: dr. Leitner ordinirt stb. Az ajtótól jobbra egy külön, feltűnő vörös mezőn ez útbaigazítás: Nachtglocke zum Doctor.“ És ennyi felirat és utasítás közül nincs egyetlen magyar sem! Ennek hát magyar pácziens nem kell.

Az első nevelés szüksége és értéke.

A múlt századot a nevetségesség és idealismus századának szokták nevezni, a mostani századot pedig a valóelviség századának. A múlt század humanitása túlozva érzelgéssé fajul, és a mostani kor való- elvisége anyagisággá. És ezen két századnak nevezett időszak mégis egymásból kifolyólag működött. Ne gondoljuk, hogy a mostani század valóelvisége az emberi gondolkozás hanyatlásának szüleménye. Ah ! nem ! mert a mit a múlt század véres háborúk által egyszerre akart kivívni, azt napjaink valóelvisége lassan, fokozatonkint, biztos működésben, sokszor erőszakosan gátolva, de mindannyiszor újra kezdve - kivívja. E szerint a mostani század a másiknak valódi fia, vállain áll s annak tulajdonai: az emberiesség és eszlom akadályai. Ezeknek legyőzésére két eszközt indítványoztak és alkalmaztak; az egyik, melynek hatását a gyakorlat bebizonyította, s ez a tengeri csatornázás, mely abban áll, hogy a folyót torkolata felett csatorna segítségével a tengerrel azon oldal egy pontjában kötik össze, mely a túlsó oldal omlásai ellen védül szolgál. — Ezen eszközt mára régiek is használták és ez emelte annyira Alexandriát.

A második, melynek lehetlenségét mind a gyakorlat, mind az elmélet bizonyítja, a gátrendszer, mely a folyók vizének a torkolatban két párhuzamos vonal közti elzárásában áll, hogy igy a folyónak több erő kölcsönöztessék és ennek segély ével a felhalmozott földtömeg a hajók előtt tovább hajtassék. De a folyó vize, melynek e tömeget hajtani kellene önmagában rejti azon akadályt, melyet le kellene győznie. — A Duna a legújabb számítások szerint évenkint, 60 millió köbméter földet visz magával, és azt torkolatában lerakja. Desjardins ur kiszámította, hogy Krisztus születése óta azon föld felülete, melyet a Duna torkolata mellett lerakott, 2000 négyszög kilometer, igy tehát e folyó torkolata 100 év múlva nem leszott, hol most van, mi azt bizonyítja, hogy a gátrendszer csak ideiglenes jelleggel bírhat, és hogy azokat szüntelenül megújítani és tovább a tengerbe helyezni kell amint a szárazföld nagyobbodik. És mégis ilynemű munkát létesítettek a Duna torkolatainál és a három torkolat közt azt választották, melyben legkevesebb viz vau, mely szélességére nézve a legcsekélyebb és mely a

ményiség reá nézve sem idegenek; csakhogy ő mindazon jogokban és előnyökben, melyekért harczol, nem egyeseket, de az egész emberiséget, rang-, születés-, vagyon és nemkülönbség nélkül akarja részesíteni, s ezen valódi humanitás az, mely társadalmi küzdelmeink alapját képezi.

Társadalmi harczaink egyike, még pedig olyan, melyet sokszor szenvedélyességgel s mindig előítélettel és felületesen vitatnak, a nők társadalmi állásának kérdése. Most nem akaránk ennek részletezésébe bocsátkozni, később és más helyen ismét előveszszük ezen, annyi igazságtalansággal, elmaradt fogalmakkal s előítélettel vitatott kérdést.

A társadalom minden rétegében találkozunk megszorításokkal és előítéletekkel, de annyival sehol sem, mint a nőkérdésben. A nő több szabadságot, munkajogosultságot követel és ehez joga is van — Azonban az emberiség nagyobb része ezt nem ismeri el és harczra kél ellene. Azt mondják általánosan, hogy a nő, „ha több szabadságban részesittetik, természetes rendeltetésétől, házi körétől, gyermekeitől el fog távolittatni.“ Ezen következtetés az ellennek igen kényelmes fegyvere, de azért az igazságos követelést el nem némithatja, mert az igazságnak előbb- utóbb győzni kell és győzni fog. A ki az emberi természetet ismeri, az nem fog attól félni, hogy a nő több szabadsággal, egyenlő joggal birva, gyermekeitől s a háziasságtól elfordul. Oh nem! Mindig fogja ő természetrendelte hivatását teljesíteni, mindig azt fogja első és legkedvesebb kötelességének tekinteni, de azáltal, ha munkajoga leend, meg lesz attól mentve, hogy a társadalomban nem áll támasz nélkül, — nem tarthatván magát fenn egy sokszor gyűlölt és megvetett házasság nélkül, melyet csupán azért kénytelen tűrni, mert az utak önfenntartásáért önállólag működhetni, előtte zárva vannak; mentve lesz azon gúnyos tekintetek és megjegyzésektől, melyek a vénülő leányt oly igazságtalanul sújtják, meg lesz mentve az egyedüllét örömtelen keserveitől, meg lesz mentve a kegyelemkenyér keserűségétől. Azért hát harczol- junkü A zószló, melyet lengetünk, a valódi humani tás lobogója, jelszavunk : javitottnev elés, műveltség, muukajogosuitság tündökölve ragyognak a napsugárban.

Eltértünk tulajdonképeni czélunktól, melyet most magunk elé tűztünk, s az az első nevelés szükségességének bebizonyítása.

Napjaink jelszava és törekvése: javított nevelés, alapos tudás. Ezért alakult annyi egylet, azért dolgozik annyi eszélyesfő ennek javításán működve. A felnőtt, érettebb ifjúság tanul és a korszellem ezen felhívásnak igyekszik eleget tenni.

De hogy haladjanak a tanitók, ha a föld, melybe ezen magot vetni és ültetni akarják, parlag és mive- letlen. Ah! ezen tárgyról sokat lehetne és kellene mondani, hogy mindazon téves és hibás eljárásokat kijelöljük, melyek ezen téren oly otthonosak, hogy azokat öntudatosan és jól cselekedni véljük. Ezért tehát folytassuk a nevelés javítása iránti felszólalásunkat, beszéljünk, működjünk, hassunk, hogy a ne-, velés az emberi lény születésénél kezdődjék, és következetesen folytatva az ifjú lelket a korszellem nagy és nehéz követelései teljesítésére képezze. Itt van aztán a nőnek valódi nagy hivatása, kezeiben egész nemzedékek sorsa fekszik, hivatásának felfogásától függ azoknak jövője.

legtöbb nehézséget nyújtja: a sulini ágat. Ez a középső és a tengerbe a folyó összes vizének körülbelül 15-öd részét viszi.

A dunai bizottság munkálkodásai sem felelhetnek meg még egy kis folyó kereskedelmi igényeinek sem, és ezen kereskedelem nagyon akadályozta- tik és sok költséget okoz, minthogy kocsin kell vagy a Czernavooda — Kostendjei vagy Rutschuk — Várnai vasúton.

Desjardins ur fejtegeti továbbá csatornázási tervét, melyet Károly romániai fejedelem 1867-ben elvben el is fogadott, mely terv a tudomány és a történet adalékaihoz van alkalmazva és melyet a józan ész és a tapasztalat is jónak bizonyít: ezen tengeri csatorna a kiliai ágból kiindulva, balra a Jibriani öbölbe szakadna, mi csak 12 vagy 13 kilométernyi ásatást igényelne.

Magyarország a vaskapuk megnyitását követeli. Desjardins ur ezen munka létesítését a dynamit segítségével igen könnyűnek és kevés költséggel járónak hiszi; de figyelmezteti a gyakorlati és értelmes embereket, kik Magyarországon oly nagy számmal vannak, hogy gondolják meg, miszerint a vaskapuk megnyitása mit sem ér, ha a Duna torkolatainál nem szabad, mert ma már hely i és szűkkeblű érdek nem létezik, valamennyi polgárisuk nemzet egyetemlegesen van érdekelve; a szabad verseny valamennyinek és mindegyiknek előnyére lesz, Desjardins ur, ha e két munka nemsokára végrebajtatik, igen közel jövő- |

Igen sok embert láttam, ki a gyermeknek a bölcsőben kezdett nevelése fölött mosolyog: általános régi megrögzött ítélet, hogy az, ki a gyermekkorból alig lépett ki, gyermeke születésével egyszersmind mindazon tapasztalatokat és életbölcseséget nyeri, mely gyermeke testi és lelki helyes fejlődésénél el- kerülhetlenül szükséges, és ezen előitélet az emberiség fejlődését igen nagyon gátolja.

A gyermek első éveiben gyakorolt eszélytelen eljárás igen sok rósz következést von maga után, leg- többnyire csak a test fejlődésére van figyelem fordítva, a lélek, mely csak szunnyad, még nem létezőnek állittatik és fejlesztésére mi sem történik.

„N.-L.“

Helyi újdonságok.

— Pulánszhyné Csapó'Ida növeldéjében az évi nyilvános vizsga julius hó 3-án a délelőtti órákban frg megtartatni a kisdedévé intézett nagytereméb melyre mindenki, kit a nevelésügye érdekel tiszteletteljesen meghivatnak.

—JVftgy-Kftllőhan a Szalhmári Károly színtársulata nem a legjobban érzi magát; a közönség igen gyér számmal jelentkezik a tagoknak egy része oda hagyta a társulatot, mivel a fizetés nem történt pontosan, másik rész hasonlóul menekülni akar, ha nyílna még szebb jövőhöz ut. Egyébbiránl Szalhmári Károlyi, az igazgatót sújthatja a vád, mivel a nagy-káliéi művészet pártoló közönség, lelkesen karolta fel a vidéki színészet ügyüt, de azt nem lehet kívánni, hogy épen a nyári szinidény alatt Kalló egy nagyobb színtársulatot kitartson. Elég szép példáját adta jelenleg és a színészet ügye körül való buzgalmának és ügyszeretetének, s nagyon rosszul tesznek az olyan színigazgatók a kik a közönség pártfogását a legvégsőig kiaknázzák, mert a látogatók ügyszeretete is kimerül, s igy jövedelem nem lévén a szegény színészekre utoljára szomorn sors vár.

— J nyivegyhaz-szutniári vasul érdekében Fehérgyarmaton e hó 4-én az általunk is előre jelzett gyűlés megtartatott. A gyűlés, melyben az érdekletlek mintegy százan leheltek, ad hoc elnökül Kende Kanutot, jegyzőül Kozma Zsigmondot választá. E vasút eszméje, mint tudjuk Szabolcsban született s az első tényleges lendületet is ott nyerte, hol az érdeklettek egyesülete Nyir- Bálorban az előmunkálatok s a további szükséges intézkedések eszközlését egy választmányra bízta, — E választmányban 7 tag választása Szatmármegyének hagyatott fenn s ez volt e gyűlés fő teendője. Megválasztanak Jék< y Móricz, Jeney Dániel, Jármy Ödön, Kende Elemér, Szc- gedy Antal, Szilágyi Lajos, és Yályi János. — Ezután az előmunkálati kéltségek fedezésére gyűjtő-ivek bocsáttattak ki, s már a gyűlésben tekintélyes összeg lett aláírva, a további gyűjtések községenkint fognak eszközöltetni.

— A dehreczení jogászegylet f. hó 17-án rnükedvellöi előadást tart, a jogász-segélyegylet javára. Valóban csak dicsérettel szólunk e szép reményű egyletről, a mely rövid idő alatt oly nagy mértekben jelét adta ügyszeretetének és buzgalmának. — megérdemli az egylet által kitűzött szent czél hogy mi is a legmelegebben ajánljuk és felhívjuk a t. olvasóink figyelmét a jogász-segély egyletet pártfogolni, mint a mely szegény joghallgatók segélyezése által áldásossá teszi működését.

— A mtigyetv tavivduiigy a lefolyt négy év alatt általában kielégítő lendületet nyert, s megnyugtatóbb képet nyújt, mint fejlődési mozgalmaink a gazdasági élet más terein, A múlt 1870. évben Erdélyben is szerveztelelt egy igazgatóság s igy összesen létezik 5 lávirda-igazgatóság, melyek alatt összesen 237 állomás működik; ezek névsorából mint megyénk s vidékünket inkább érdeklőt közöljük: a debreczeni igazgatósághoz tartozik jelenleg 41 állomás és pedig: Bárlfa, Beregszász. Bustyaháza, Debreczen, Eger, Eperjes, Gálszées, Gyöngyös, Halmi, Hajdú-Böszörmény, ÍJuszt, Kassa, Marm.ben lehetségesnek tartja, hogy a tengeri hajók Pestig feljöjjenek, és teherrel rakodjanak, hogy azt egyenesen, átrakodás nélkül kelet és nyugat kikötőibe vigyék, és emellett felhoz minden érvet, mondhatjuk minden bizonyítékot.

Magyarországot földrajzi helyzete, terményeinek gazdagsága és azok különfélesége Közép-Európa termelőjévé kell hogy tegyék. Politikája békét tanácsol neki, mely a szabadsággal és jólléttel egyedül egyeztethető össze. Ez neki a legszorosabb kereskedelmi szövetséget javasolja Romániával, mert a Duna főleg e két államé és azt főképen csak e két hatalom hozzájárulásával és közös egyetértésével lehet megnyitni, mert Kília Románia partjait mossa és a tengeri csatorna egyedül Moldva-Oláhország bcssarábiai területein át lehetséges.

Desjardins ur előadását egy felhívással végzi, , egyetértésre és békére, mint franczia, mijébe kerül J egy nagy nemzetnek, ha tehetetlen kormánya által 1 egy felkészült, féltékeny és sóvár ellenségnek kezére í játszatik és szolgálatik ki. Hiszi és reményű, hogy ^ azon hódítások, melyek tartományok sorsa felett i azok akarata ellen rendelkeznek, és melyek bennün- - két a középkorba vezetnek vissza, nem lesznek mara- - dandók, mert ellentétben vannak a század szellemé- - vei, a nemzetek szükségeivel és a polgárosodás hala- - dásával. Az egész felolvasás nagy tetszéssel fogadtatott J és nem kételkedünk benne, miszerint, a jövő telolva- - sásokat is számosán sietendnek meghallgatni.