Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-06-04 / 23. szám
mindinkább kimentek használatból, söl használatuk a papság által nem csak hegy inegszorillatott, de egészen el is tillalolt. Midőn a nyolczadik század elején a tudományok, s névszerint az orvosi tudomány az »rbboknál újra felvirulni kezdett, a fürdők használata is jobban elterjedt; emelésökre Nagy Károly császárnak Németország sokat köszönhet; még kiterjedtebb lett a fürdők használata a keresztes háborúk után, a keleti szokások közelebbi megismerése által. E két időszakban látjuk, miként hajlottak az emberek egyik tulságból a másikba, rnig a hanyatlás korában Szt.-Ágoston havonként csak egyszer, Szí.-Jeromos pedig a kisded koron épen nem engedte meg kivált a meleg viz- beni fürdése, Nagy Károly idején túl ellenben senki nem ütetett lovaggá, sem valamely rendbe föl nem vétetett, mielőtt az ara s minden népvendég meg nem fürdőitek. A keresztes háborúk után bekövetkezett erkölcsi romlottság befolyása által a fürdők ismét aiásülyedni kezdtek. A tizenhatodik században tapaszlaltatván, bogy a ragályos kórok a meleg fürdők által terjednének, Német- és Olaszországban azok használata igen megszoriltatott. Az ásványos fürdők Német- és Francziaországban a 15-ik és 16-dik században lellek nevezetesebbekké. A hideg fürdők a mull század elejétől jöttek az angoloktól mindenfelé elterjedve divatba, a langyos fürdőket pedig csak a múlt század közepe táján kezdték használni, Mind e fürdönemiiek helyes használata, valamint czél- szerii fürdöintézelek felállítása és általán a fürdők étrendi használatának oly virágzó elterjedése körül, minővel a jelen korunkban bir, a német orvosok fáradalmainak sokat köszönhet az emberiség. Megemlitendök még a keleti népek, a törökök fürdői; azok a legfinomabb s legdrágább illatszerekkel vegyített gőzfürdőikkel a testnek sajátszerü dögönyöztelését kötik össze, mit ők „Schampoon“ néven neveznek, s mely fürdésmód számos kórbajban hatalmas gyógyszernek találtatott. Sz. ÍS. Az 1871-ik évi debreczeni lóversenyek sorozata. Első nap vasárnap október 8-kán. 1) Három évesek versenye 100 arany államdij és 900 frt aláírási dij, minden belföldi 3 éves ló számára. 2) Két évesek versenye 100 arany államdij minden belföldi 2 éves ló számára. 3) Földészek versenye futhatnak mezei gazdák saját lovai, nyereg nélkül; az 1-ső 70 frt, a 2-dik 20 frt, a 3-dik 10 frtot nyer. 4) Nagy Handicap 800 frt egyleti dij minden ló számára 2l/4 mfd, tét 150 frt bánat 100 frt, szept. 15-ig bejelentve 30 frt, a második ló a tét és bánatpénzek y3-át nyeri. 5) Államdij 200 arany, minden belföldi mén és kan- cza számára. Második nap kedden október 10-én. 1) Sz. kir. Debreczen város dija 100 arany minden magyarországi ló számára. 2) Kis Handicap 400 frt egyleti díj, futhat mtnden ló. 3) Ostordij és 200 frt egyleti dij, futhat minden Bihar-, Szabolcs-, Szalhmár-, Hajdúkerület és Debreczen városbeli lakos agarász paripája, mely nem telivér és a mely nyilvános idomító intézetben idomitást nem nyert, 4) Államdij 300 arany. Minden mén és kancza számára, mely magyar-osztrák birodalmi, vagy Németország állami lakos jóhiszemű tulajdona. 5) Vigaszverseny Handicap. Kötelező minden lóra, mely a debreczeni versenyekre nevezve van, 6) Gátverseny 100 arany és egy tisztelet-díj a nyertes lovas számára, adja gróf Festetics Pál, futhat minden ló. — Lovat bona üde csak egyleti tag nevezhet. Nevezési zárnap aug 10-ke. Felhívás Magyarország mindenrendü polgárai, egyleti, és mtíkedvellő társulataihoz. Ha van a világon pálya, mely czéljában szükséges és nemes, úgy az a magyar színészeté; s ha van pálya, mely tövises, mely hálátlan, mely elaggott munkásainak kezébe jutalom gyanánt koldusbotot ad, ez is a magyar színészet. Czéljában magasztos, mert megtanít ismerni, becsülni a jót, bámulni s követni a nemest s utálni a bűnt. Megtanít elébb embernek lenni, s azután megtanít arra, hogy magyarok legyünk, hogy szeressük e hazát, melyen kívül e nagy világon „nincsen számunkra hely.“ Czéljában szükséges; mert annyi felöl fenyegetett nemzetiségünknek s szép magyar nyelvünknek legfőbb oltalmazója. Hogy e czélnak megfelel, megmutatta azon közelmúlt szomorú időkben, mikor a germánizáló törekvés még édes anyai nyelvünket is leakarta törülni ajkunkról, s ezért szám űzte azt iskoláinkból, száműzte köz- és nyilvános intézeteinkből. Nem maradt meg másutt csak a templomban. Az isten házában e nyelven könyörögtünk az elnyomott hazáért, — a művészet házában pedig hallottuk harsogni a férfi szól, mely biztatott bátorított, mely nem engedte elzsibbadni bilincsbe vert lelkeinket, mondván: „Élni fog in é g’j M a g y a r o r s z á g !“ S az a színészet, mely ily magasztos czélnak ily nemesen szolgált, s szolgál most is; az a színészet nem biztosíthat munkásainak mást mint nyomort, s kétségbeesést. De ez nem maradhat igy ! Egy nemzet szolgái iránt hálátlan nem lehet. ! Egy nemzetnek szolgáit megjutalmazni kötelessége! Mi a nemzet nagy kötelessége ........nagy tartozásából kihasítottuk a magunkét, midőn a debreczeni színház színészeinek nyugdíjazására az alapot letettük. De hogy a kihasított tartozásnak elég legyen téve, ez alap s a színészek fillére még nem elég; szükséges hogy Magyarország minden rendű polgára, egylete s mü- kedvellö társulata e czélra áldozatot hozzon. Jól tudjuk mi, hogy úgy egyesek, mint testületek nagylelkűségére most ezerféle szentnél szenlebb ügyekben hivatkoznak. De mert az általunk képviselt ezek között első sorban áll: nem félünk az elulasitlatástól. Felhívjuk tehát a magyar haza mindenrendü pol- j gárát,egyletét s mükedvellő társulatát, minket hogy e j nagy s magasztos czél elérésében adakozás s gyűjtés által gyámolilani méltóztassanak. A kért gyámolilás következőleg történhetik: 1- ször. Alapítással, melynek dija 100 frtnál kevesebb nem lehet. a) Ez alapitó dij — ép úgy, mint bár mely más adomány — más czélra, mint a debreczeni színház tagjainak nyugdíjazására nem fordítható. b) Az illető nevén lett alapítvány, czimén kezeltetik s az alapitó neve ezek sorába örök emlékül beiratik. 2- szor. Egyszerűen, egyszer s mindenkorra lett adományozással. 3- szor. A mükedvellői előadásokból befolyó jövedelmekkel. E jövedelmek szintén az illető társulat nevén tett alapítvány czimén fognak kezeltetni Minden adomány, alapítói dij, s mükedvellői elöadá- sokbólbefolyt jövedelem pedig Varga Lajoshoz mint a debreczeni állandó,színház nyug dij intézeti választmányának elnökéhez Debreczenbe intézendő íme ezek azon módok , melyek szerint a szent czéllal szemben, Magyarország polgárai, egyletei s mü- kedveliö társulatai jótékonyságukat gyakorolhatják. Megvagyunk győződve, hogy szavunk nem lesz kiáltó szó a pusztában, s a debreczeni színház nyugdíjintézete nem sokára oly helyzetben lesz, hogy a nemzet elaggott napszámossainak végső napjaikra nyugalmat s enyhet biztosiihat. Kell a debreczeni állandó színház nyugdíj intézeti választmányának 1871. évi april 28. tartott üléséből. Varga Lajos, Bercsényi Béla, választmányi elnök. választmányi jegyző. Helyi újdonságok. — Mulatságos tájékozatlanság az : némely fővárosi hírlapok Balkány, Hugyajt, Szakolyt, S zabol c s m e g y e helyiségét — Somogy megyében lévőnek írják, valami rabló hirt közölvén egy lap a másik után. — ibaczára a lapunkban már többször közzé lett azon óhajnak, hogy vajha városi képviselő testületünk méltányos pártfogás alá venné a hozzánk légrómaiaknál annyira használt izzasztó-fürdő „Laconiun“ nevét némelyek tőlük vélik eredetinek, a macedónok még gyermekágyasnak sem engedtek meg a meleg fürdőt, mindamellett a meleg fürdők is elég korán jöttek a görögöknél szokásba s ^Heracleia“ névvel neveztettek; később pedig, miután a görögök tudományos s ieslgyakorló intézeteik mellé közönséges fürdö-intézelckel állítottak, gyakoribb s közönségesebb használatunk lettek. A pelepone- susi háború előtt kevéssel élt Herodicos volt az első, ki az egészség helyreállítására és nevelésére a fürdőket mesterségei dörzsölésekkel párosítva rendelé használtatni; Herodicos tanítványa: Hypocrates kezdte tudományos szempontból kezdte felfogni a fürdők hasznát s ártalmait, s az ö tana szolgált első alapul a későid) miudinkább lü- kéletesülö furdötannak. Az ásványvizek ismerete s használata a görögöknél szintén a mesés régiségben enyészik el, szent és csodaforrásoknak tartották ők, kivált a meleg ásványos vizeket templomokat építettek melléjük és szentség gyanánt tisztelték. A rómaiak régibb fürdői folyófürdök voltak, úszással s más testgyakorlatlal párosítva; saját fürdő intézeteiket a görögöktől vették, alkalmasint L. Tarquinius Pris- cus uralkodása alatt, kiCorinthban született, Etruriában neveltetett, s a testgyakorlatokra sokat adott. Még inkább megismerkedtek a rómaiak a görög fürdöintézetekkel a Pyrhussali s a déli Italia görög telepitvényeivel háborúk alatt. A harmadik paeunusi táborozás alatt görög szokások által finomulván a rómaiak, mindinkább elterjedtek Rómában a görög fürdő-intézetek, melyre az ide rabszolgákként hozott, de a Krisztus születése elölt 200 évvel polgárságot nyert görög orvosok is nagy befolyással voltak Prussai Asklepides idejére esik az első pompás magán és közönséges fürdők fölállítása, melyek dörzsölésekkel párosított használata Constantin császár idejében mint népszokás fönnálott. A közönséges fürdőket, melyek a görög fürdők után zásai s teslgyakorla intézetekkel egybekötve voltak, gym- nasiumoknak nevezték, hol egyszersmind a tudósok tartották könyvtáraikat és gyűléseiket; fürdöedényeik bazaltból, egyiptomi porfir- s más ritka kövekből voltak készítve. Az izzasztó fürdők közt leghasználhatóbbak voltak a gőzfürdők, melyek olaj kenésekkel és más test dörzsölésekkel voltak egybekapcsolva A fürdő-szobák legnagyobb csínnal építtetőnek, s a fürdőt készítőknek legkisebb hanyagsága keményen volt büntetlve. Comodus császár egy filrdöst, azért, a miért a fürdőt igen melegen készítette, izzó kemencz^be dobatott; a fürdőbe mindenki egésznap, sőt a császárok éjjel is szabadon mehettek ; későbbi időben, midőn a puhullság és erkölcsi romlás lábra kaptak, az ily fürdő intézetek a gyönyörök s éldeletek központjai voltak. Mily pompásak s nagyszerűek voltak a fürdők arról némi fogalmat nyújthat Caracalla fürdője, melyet 200 márványoszlop s a fárnesi Hercules szobra ékesített, s melyben egyszerre több ezer ember fürödhe- tett. Diocletian fürdője építésére, melynek rommaradványaira újabb időkben egy karlhausi kolostor épitletett, több ezer keresztényt használtak, Titus fürdőjét (Laocoon) ináig is bámult csoport ékesítő. A fürdővíz drága szerekkel volt vegyítve, némelyekbe tengervizet vezettek. Nero neje szamártejben fürdőit, s midőn útra ment, 500 ily állatnak kelle öt kisérni. A római fürdők történetének egy fontos időszaka Antonius Musával kezdődik, ö és testvére Euphorbeus, hozták elsőbb használatba a hideg fürdőket; Augusztus császárt hosszas betegségéből házi orvosa Antonius Musa hideg fürdőkkel gyógyította ki, később elterjedtebb lett a hidegfürdök használata kivált Aschlepiades, Avaeteus, Sorinus, Charmis, Agolhinus Caclius, Aureliánus, Aétius által, ugyannyira, hogy még a gyenge gyermekeket is hideg vízben és folyókban fürösztötték, sőt visszaéléseket is követtek el annyira, hogy Galénus kénytelen volt azok ellen nyíltan kikelni. Olaszország számos meleg ásványvizei használtattak fürdő gyanánt. Az akkor ismert s használt ásványos fürdők készítési módjának ismeretét Pli- niusnak köszönhetjük. (Hist, natúr libr. XXXI. Cap. 2.) A régi németek is nagy barátai voltak a fürdőnek, de Julius Caesar, Tacitus s Herodianus szerint, csak hideg folyó-, patak és tenger fürdőket ismertek s csak azokban fürödtek. A harmadik és negyedik században, a meleg fürdők Lenn a porból zokogás hallik, Busan zendül a világon át, Örök szerelem ! híveid közt Sokan hoTdnak mártyr koronát. A. A csillagok színváltozásáról. Levél Kossuth JLajostol. (Vége.) S biz ők hoztak is. Igaz, hogy a Jupiter speclroscopieus vizsgálata nem könnyű dolog. S tudja ön miért? hát biz azért, mert ö Ju- pitersége nagyon halványan világit. — Kár a fejét csóválni ezen állítás felett, mert biz ez úgy van. — Csak tetteti magái fényesnek de nem az. — Halványabb színképet ád, mint akárinely másod rendű csillag. Látszólagos fénypompája csak onnan ered, hogy nagyon közel van hozzánk, csak mintegy 950 millióm kilométernyire, mikor legtávolabb; 650 milliómra, mikor legközelebb van, s mi ez pl. a polaris csillag távolságához képest? egy bakugrás! Tehát e közelségnél fogva gömbalakban mutatja magát még pedig jókora gömb alakjában, mint olyan „bil- buquet“ golyóhoz illik, mely 1414-szer olyan nagy, mint a mi földünk. S mert gömb, terjedt felületről világit, mig a csillagok csak egy pönttól (a távolság miatt), de mert fénye terjedt (Dilfusus) nem is fogható fel egészen a Spectroscope nyilasában (.nem úgy mint a csillagoké) s az a kevés is, a mi felfogható, kölcsönzött fény lévén, három légkörön megyen keresztül, mielőtt hozzánk érkeznék. Kétszer a Jupiterén s egyszer a földén. S igy nagyon sokat vészit intonsivitásából a színtelen gázközegek említett törvénye folytán. Spectroscopice nagyon gyönge. Hanem hiáhan szemérmeskedik. A Tde-Speclroscope kifogott rajta; s már most tudva van: 1) hogy a Jupiter színképében a Nap Franenhoffer-féle vonatai mind megvannak Cegy a C. (hydrogen) és D. (nátrium) közt sokkal erősebb, mint a Napban); 2) hogy vannak oly absorbtio vonalai, mint a melyeket a föld légkörében úszó gőzök, nevezetesen a vízgőzök idéznek elő; 3) vannak oly absorbtio vonalai is, tehát oly gőzök, melyek a mi légkörünkben elő nem fordulnak. — Jelemzü az is, hogy az éleny és légeny vonalak a Jupiter légkörében nagyobb arányokra mutatnak, mint a minőben e két gáz együtt itt minálunk a levegőt képezik. Ha tehát a Jupiter színváltozása csakugyan való, azt vagy az okozta, hogy valamely uj gáz elegyedett légkörébe, mely eddig nem volt benne, vagy pedig az, hogy valamely már eddig észlelt gáz szaporodott (sürüdött,) vagy kevesedett (ritkult) mert a gázok hömérséke densitása igen nagy befolyással van az absorbtio vonalak terjedelmére s alakjára; következőleg a szín absorbtio íntnnsitására is. Az uj gázfejlödés nem igen valószínű, miután a Jupiter már szilárd testé tömörült. Ellenben az, hogy valamely absortió vonalaiban már észleli gáz sürüdött (szaporodott) vagy ritkult (fogyott) nagyon hihető, miután a Jupiter még nem jutott a condensatié azon fokára, melyre a föld már eljutott (a föld súlya 5 48 olyan mint a delejes vaséleg, a Jaditéré csak 1.31 mint némely tölgyfa ? Arról pedig geológiai ismereteink nem hagynak kételkedni, hogy ha levegőnk mint „ly“ levegő mindig a mostani alkatrészekkel bírt is (miként az őskori eső csep nyomok nagysága mutatja,) de a légben úszó gázok egészen más arányban voltak mint most, meg az aránylag uj geológiai korszakokban is mint például a kréta-fonnatiok korszaka. A tömérdek oxyde mind az éleny, a tömérdek hydrate, mind a köneny gáz rovására képződött; -— a kőszén rétegek pedig bizonyosan nem volnának oly hatalmasak mint a minők, ha a lég úgy, mint most, soha sem tartalmazott volna többet hat—tized rész szénsavnál. — «The work of creation is still going on“ nem következeit még be. Mózes teremtésének hetedik napja, mikor az Isten pihen (az Isten pihen ! ! minő szentségtörő jármos ökör eszme.) Ily gáz condendatiók nagyon valószínű, hogy nagy mértékben történnek a ritkás Jupiteren. — S ez bizony színváltozást idéz elő. Én azt tanácsion) annak a magyarlermészettudósnak, a kire hivatkozik ön, tegyen spectroscopus észleleleket a Jupiteren. Összehasonlítására van adatja, olt vannak Huggins és Miller észleletéi. Ha csakugyan van színváltozás, biztosítani merem, hogy veend észre kitlömbséget az ab- sortionalis vonalakban s a kérdés meg lesz oldva, s még többre is mehet vele, ha például az sülne ki, hogy valamely ismeretes gáz ritkult, mely a földformátióben nagy szerepel játszott, például az oxygéne, hydrogen, azote, szénsav, calcium stb., mind meg van a Jupiterben s némelyik nagyon vastagon. Sajnálom hogy én tudós nem vagyok, bizony megtennem. Szép dolog az a csillagászati optika. Vegytanéi' az, és mineralog és geolog — még pedig minő ! Ecce 1 azon veszem észre, nem annyira önnek irtain én, mint írva gondolkoztam magamnak. — Ha a Tabánnak szabad fenszoval gondolkozni s maga magával hangosan discurálni; — miért ne lenéin én Írva?------Hosszú dísc ursus volt biz ez, amúgy két szem közt. De hát addig legalább nem gondoltam magamra s a Hazára — mind kettő fájdalmas tárgy — nagyon. Még felelnem kellene levele többi részeire; de úgy segéljen belefáradtam. Majd máskor. — Szives üdvözlettel barátja. ______ Kossuth.
