Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-05-21 / 21. szám
Kiháiasitási egyletek. Korunk a haladás kora. Haladást látunk mindenütt, minden téren. A teremtő képzelet, a nyers erő, a gyakorlati ügyesség minden lépten-nyomon újabb és újabb produetnmokat hoznak napfényre, melyeknek úgy erkölcsi, mint anyagi hasznát a társadalomra és emberiségre csak elfogult ítélet vonhatná kétségbe. A tényezők között azonban, melyek a haladás jelen korában a szép, jó és hasznos eszméket leghatályosabban képesek megtestesíteni — tagadhatatlanul legfontosabb és czélszeriib: a társulás, az igyesü- Jés, mely köztapasztalat szerint úgy hazánkban, mint az ezt óriási mérvben túlszárnyaló külföldön a társadalom és emberiség javára, a jelen és utónemzedék számára leginkább megvalósítja az első tekintetre ki- vihetlennek látszó üdvös czélokat. Elismeréssel ke l tehát lenni népünk iránt, midőn látjuk, hogy a kor szellemtől áthatva buzgón karol fel minden eszközöket, tényezőket, melyek által saját szellemi és anyagi javának előmozdítására legalkamasabban működhetik. Ki sem tagadhatja, hogy közönségünk minden jó, nemes és hasznos iránt kellő fogékonysággal bir, s hogy a társadalom üdvös czéljaira mindig áldozatkészen vállalkozik társulás utján. E nemes törekvését eléggé igazolják a városunkban fennálló s nagyrészt már vi rágzásnak indult pénzintézetek s a különféle ágakban közhasznot hajtő számos egyletek és társulatok. És ugyanazért, mert ismerjük közönségünknek a társulás iránti nemes ügybuzgóságát s áldozatkészségét, — csak jó szolgálatot vélünk tenni, ha ernyedetlen tevékenységét oly térre irányozzuk, melynek betöltése a közóhajnak felel meg, és a mely úgy a jelen, mint az utókorra nézve csak áldásos lehet Világosabban szólva, rég érezzük egy „kiháza- sitási egylet“ hiányát. Ha, midőn az anyagi érdekek igen hatalmas szerepet játszanak társadalmi és közéletünkben: a higgadt gondolkozásu egyénnek minden alkalmat meg kell ragadnia, hogy életmódját könnyebbé tehesse, hogy hivatásához képest a kellő segédeszközöket megszerezvén, pályája folyamában leküzdhesse a minden lépten-nyomon felmerülő anyagi szükségeket; szóval hogy aránylagos anyagi segédeszközökkel rendelkezhessék társadalmi hivatásának könnyebb megközelit- hetése végett. Ki nem tudja, mily sajnos azok állapota, kiket a sors nem részesített azon szerencsében, hogy kedvező anyagi erő — vagyon segélyével képezzék ki magukat óhajtott pályájukon? Mily sokan leroskadnak az anyagi szükségek terhe alatt, mielőtt a czélt megközelíthették volna! És ha mégis sikerül az ily mostoha i auyagi állású egyéneknek sok viszontagság és küzdés ! után pályájukat meghaladni: az önálló élet kezdeményezésénél ismét oly nehézségekkel találkoznak, me- j lyek lesujtólag fenyegetik őket A társadalmi életet a családi viszonyok tartják összekötve. A családi örömek tehát első sorban kivá- j natosak az ifjú nemzedékre; hogy a társadalomban az őket megillető állást elfoglalhassák. Ámde mennyi ne- : hézség, mennyi akadály forog fenn, mig napjainkban egy-ögy házasság létesül a vagyontalanabb osztályból. Köztudomású, hogy népességünkhöz arányitva mily j gyéren történnek a házassági esetek. E baj oka pe- ; dig nem rejlhetik másban, mint hogy az egyik vagy | A csillagok színváltozásáról. Levél Kossuth Lajostól. (E levél egy czikkuek köszöni létrejöttét, mely „Vál- I tozások Jupiter felületén“ czim alatt jelent meg Bereez ; tanár „Természet“ czimíi lapjában. Mednyánszky Sándor országgyűlési képviselőt érdekelvén e kérdés, fölkérte i Kossuth Lajost , ki kiválólag .csillagászattal foglalkozik, j közölné vele nézetét ezen érdekes tünemény fölött. Kossuth a kérésnek eleget tett, és Mednyánszkyhoz levélben meg- j adta a kért fölvilágositást, melyet érdekességénél fogva a „Természetiből átvéve, megismertetünk olvasóinkkal.) Turin, február 21. 1871. Kedves barátom! Bocsánatot kérek, hogy későn válaszolok. Rémülete- sen erőt vett rajtam az idegesség. A gondolkozás akkint hatott reám, mintha kalapácscsal vernék agyamat. Aludni nem tudtam. Veszteg maradnom nem lehetett. Mindig futnom kellett, mint Ahasverusnak. Pedig én nem Űztem el a kereszt terhe alatt roskadozó Krisztust. Inkább én vagyok az elűzött, nehéz kereszttel öreg vállamon. Életnek hívják. Nagyon nehéz kereszt. Ily lelki állapotban nem szeret az ember Írni. Ugrál az irótoll az ujjak között. — No de már kissé nyugodtabb vagyok. A kimerülés nyugalma. Tehát megpróbálom az írást. Talán rajtam is megtörténik, a mi sz. Dánosén, midőn fejével hóna alatt útnak indult. Csak az első lépés volt nehéz. Kezdem oly tárgygyal, a minővel ha foglalkozom, akként szokott reám hatni, mint a „brandyand water“ az angolra „Rather refreshing“. Azt kérdi ön, hallottam-e, hogy a Jupiteren színváltozások észlelteitek s minek tulajdonítható e tünemény ? | másik házasulandót legtöbbnyire a vagyon-hiány tartóztatja vissza a családi viszonytól. Szükséges tehát e baj orvoslását részint társadalmi utón, részint egyéb módozatok által orvosolni. Erre nézve pedig legalkalmasabbnak véljük szintén a társulást venni igénybe, melynek segélyével egyesület alakulván, akiházasitás czélját lüzze ki feladatául. Honunk nagyobb városaiban mindenütt érdeklődéssel karolták fel az eszme kivitelét; ajánlatos tehát, hogy mi se maradjunk e tekintetben bátra. Álljanak ez ügy élére lelkes polgártársaink s létesítsenek egy „kiházasitási egyletft-et. A társadalom és az utónemzedék számára ez által egy régi gyökeres bajt fog- i nak kiirtani. Némi tájékozásul felemüljük, hogy az ilynemű j egyletek között ezidőszerint. leginkább kitűnik helyes tapintatos kezelése által a miskolezi első kiházasitó egylet, mely 1860-ban alakult, s a mely mint jótékony egylet befelé a tagokat kisebb befizetések mellett nagyobb összegre biztosítani, kifelé pedig az er- ' kölcsi — különösen az ifjúság neveltetését előmozdító I — intézmények felkarolására vállalkozott.JÍZ'egylet örvendetes működésére vonatkozólag közöljük múlt évi üzleteredményét, mely is következő: 53 férjhez ment tagnak 7875 irtot, most már 976 beirt tag után pedig egynek-egynek 225 frtot fizetett házassági dijakban, és folyó pénztári tiszta jövedelméből 928 írt 1 95 krt osztott ki jótékony czálokra. Számadásait más : nagy pénzintézetek módjára rendes könyveléssel vezeti. Egyetemes jótékonyságra alapítván működését, I semminemű vallásbeli, állási és térbeli korlátot nem ismer: a haza bármely vidékéről jelentkező tagokat felveszi részvényeseinek nagy sorába. Az 1870-iki, illetőleg 1869 és 70-iki évek eredménye: Bevétel | volt: áthozva 1869-ről 7086 ft. 13 kr, beiratási dijakból 408 frt, évi illetékből 438 frt, utánfizetésből 10,901 frt 60 kr, házassági dijakban összes követe- | lés 9535 frt 50 kr, tőkékből 1835 frt 33 kr, kamatokból 614 frt 81 kr, könyvecskék árából 49 frt 80 kr, különös 4 frt 30 kr, összesen 27,963 frt 47 kr, kiadása volt: a szegényebb részvényeseknél kötvényekben hagyva 6280 frt 50 kr, pénzintézetekbe téve 13,406 frt 83 kr, 39 férjhez ment tagnak dija 5075 frt, visszafizettetett 17 tagnak 448 frt 38 kr, kezelési költség 208 frt 73 kr, tiszti fizetések 440 frt 2 kr, vegyes 66 frt 32 kr, hátralék (házassági dijakban 5635 frt 50 krt tevő összes követelésre) 1197 frt 30 kr, pénztári maradvány 1871-re 831 frt 39 kr, összesen 27,963 frt 47 kr, vagyona: kötvényekben a részvényeseknél 4861 frt, pénzintézetekben 13,000 frt, hátralék 1167 frt 30 kr, pénztári készlet 831 frt 39 kr, 19,889 frt 69 kr. Ebből alaptőke 17,614 frt 51 kr. tartalék tőke 882 frt 23 kr, folyó pénztári tiszta jövedelem 1870 ről 1392 frt 95 kr. Beíratott 1869-ben 486. 1870-ben 498, összesen 884 tag. — Ezekből kilépett: önkényt 5, halálozás által 3, kizá- ratás következtében 1, házasság utján 50, összesen 59 tag. Maradt 1871 -ik évre 825 tag. 825 tag közt van 76 fi és 749 nő; 513 helybeli és 312 tag vidéki lakos még pedig Gallicziából 1, Ungmegyéből 1, Szabolcsból 147, Zemplénből 25, Abaujból 34, Tornából 3, Borsodból 69, Gömörből 13, Szepesből 4, Sárosból 2, Nógrádból 7, Pestmegyéből 4, Hevesmegyéből 2. Ezek után pedig a megpendített eszmét ismételten ajánljuk polgártársaink figyelmébe. K. Biz én nem hallottam felőle. Igaz, a „Bureau des Longitudes annuaire“je, s az „Année Scieritifique“, miket meg szoktam venni — miszerint a tudományos haladásokkal „au courant“ legyek, ez idén meg sem jelentek. Szegény párisiaknak más dolguk volt. Hanem Secchi Bulletinje sem teszen említést a dologról. — Tehát gyanús ahir. Nem tudom, ki volt az észlelő? vagy inkább kik? — mert ily tények constatirozására több ember, több hely és sok idő kell. Egyes ember észlelete meglehet mindössze oda megyen ki, hogy üvege nem volt eléggé acromaticus s nem vette számba a diffractiókat. Vagy meg lehet bolhát látott s elelántnak nézte. Megtörténik ez okos emberen is. Hiszen Herschel (kérem Herschel!) egyszer raennyre-földre esküdött, hogy a hold nem világított részében vulkánkitörést lát. Hármat. Egyre sürgönyözött Sloughból a Royal Societynak, hogy tűz van a holdban, ég! ég! Pedig- mit látott? a föld viszfényét a hold egyes pontjairól fényesebben reílectálva, mint a többiről. Biz az elefántbolha volt. Egyébiránt a színváltozások nem ritkaságok oda fent, ép úgy mint a politikusoknál ide lent. A variábilis csillagok száma légió. A „Mira Ceti“-től kezdve, a mi napunkig. Ez is variábilis fényű csillag. Okát is tudjuk tökéletesen. Aztán alig száz éve, hogy a kettős és multiplex csillagnapok színezete észlelve van, s már is több színváltozás lett rajtuk kitapasztalva. — A mi Herschel idejében sárga volt, Struve meg Piazzi Smith idejében előbb na- raucsszinüvé, majd vörössé lett. A Perseusban egy csillagnap (a syama) veresből a rózsa, narancs és sárga árnyalataidon keresztül fehérbe ment ót. Ezen szóváltozatok oka a csillagot körülfolyó gáz-közegekben van. Tehát meglehet Planétánál is. S ha csakugyan megtörtént, ennek okát is azon gáz vagy gőznemek sugár- absorbtiójában kell keresni, melyek Jupiter légkörében úszkálnak, mint úszkálnak a mieinkben. — There can be ne doubt about that, A köznevelés, mint politikai hatalom. A kik az országgyűlés tárgyalásait figyelemmel szokták kísérni, bizonynyal emlékezni fognak még egy pár képviselőnek azon indítványára, hogy ebben vagy amabban a tárgyban meg kell kérdezni „az országul,“ vagy a mint ök magokat kifejezték, rendeltessék el egy „általa n o s népszavává su s az döntse el, kivid az országgyűlésen, hogy akarja-e ezt vagy ama Törvényt, vagy állapotot tovább is fentartani? Mi elhatározott hívei vagyunk a democratiáuak : de kijelentjük, hogy azon túlzott eszméket, a melyeket sokan e-szóhoz kapcsolnak, egyátalában nem fogadjuk el. S e szempontból, ha érijük s érdeme szerint méltányoljuk is „országra hivatkozás“ nagy eszméjét; de megtekintvén másfelől azon veszélyeket, a melyekkel az bizonyos előfeltételek hiányában jár: azt azon módokhoz vagyunk kénytelenek sorozni, a melyekről azt mondják, hogy medicina peior male. S ez előfeltételek elsői közé sorozzuk mindjárt a Mnépmü vellség* hiányát, a mely nélkül képtelennek kell tartanunk bárkit is arra, hogy országos ügyekben kellő belátással bírjon, a mikor, ha a tömegnek alkalom nyujtatik ily messzeható jogot gyakorlani, több kárt tesz, mint hasznot. S hogy állunk mi, söl hogy a külföld legtöbb államai is, e műveltség dolgában? Fájdalom, hogy astatistikai számok felelte szomorú adatokkal felelnek a kérdésre, még ott is, annál a népnél is, a melyet megszoktunk nem csupán Európa, hanem a világ egyik legelsőjének tartani. I. a b o u l a y igy ir e tekintetben Francziaországról: „Az 1789. év óta m i is d e ni o c r a t a vagyunk. De minő democratia? Elannyira zaklatott, elannyira zavaros, mint a mily mértékben békés és rendezett Uj-Anglia. Az általános szavazat jog az, a mely létrehozta, a mely másodszor is decretálta a császárságot; s aminek kellett volna megteremteni 1848-ban és után »szabad Francziaországot, ugyan az a fegyver vetette alá a császárság jármának.“ „Azt mondják, hogy az általános szavazat-jog nem egyéb, mint a közvélemény uralma. Legyen, de oly uralom másfelől, a melyei a hatalom mindenkor képes, s ebben biztos is, mert vannak rá eszközei, saját tetszése szerint irányozni. Am lenne, ha a kormány egyszersmind okos és szabadelvű; de hát mikor az ellenkező az eset ?“ „Aztán, hogyan lehet a közvéleménynek irányt adni, ha a n é p buta, t a n u 1 a 11 a n s erkölcstelen? Jöjön egy háború, Ínség, valamely anyagi válság : a nyomor, * hamis oktatások, a vak lárma magokkal fogjak ragadni az elméket. Mindez meglepi a népet, föllazítja azt; s hogyan fogjuk akkor vezetni?“ „Az olyan emberekkel, a kik gondolkozna k, mindent el lehet fogadtatni, bele lehel nyugtatni még a nyomorúságba is: de van-e megátalkodottahb, süketebb, erőszakosabb, mint a tudatlanság?“ „Valóban az általános szavazatjog tudatlanok k e z é b e n époly hatalmas erő a roszra, mint a jóra. Viharos körülmények közt egy rettenetes kitörés mindent elpusztíthat“ Hol van Franczíaország nép műveltség tekintetében még ma is, majdnem 35 év uiulva a népnevelési törvény meghozatala után ? A számok, « melyeket a hivatalos stat^tika nyújt, felelte elszemoritók. Az 1857. évben a hadseregnél több mint e g y- harmad nem tudott sem olvasni, sem írni a üatal katonák közül. Egy ötödé a lakosságnak nem járt iskolába; fele az iskolába járni köteles gyermekeknek csaka papiroson volt iskolába járó. A gyermekek tudatlanságához adjuk hozzá az apákét és anyákét: s azon eredményhez kell jutnunk, hogy Francziaországban azon férfiak, nők és gyermekek száma, a kik olvasni és írni tanultak, nem sokkal haladja meg felét a lakosságnak. És ha most még azt kérdjük, hogy ezen fe 1 e r é s z b e n is hány van olyan, a ki olvasni és Írni tudását értékesíti is : okvetlen azt kell mondanunk, hogy alig 7io~rósz; a uniböl bz jő ki, hogy a 40 millió franczia népből alig van 2 millió, a kit csak némileg is az értelmesebbek közé lehetne számitanunk. Hogy ezen vizsgálatok mily szomorúan igazak : nagy például említi fel hahóul a y, hogy (857 ben a b ü n üTudja ön (s csakis a logikai rend miatt említem), hogy a tárgyakat azért látjuk különböző színben, mert vegytani alkatrészeik s alakjuk különbsége szerint, csak egynémelyikét reflectálják vagy eresztik át azon színes sugaraknak, melyek együtt a napból reájok sütő fehér fény csomót képezik. A többit absorbeálják, kitörlik, nem kell nekik. Nemcsak a szilárd vagy folyadék testek birnak ily 1 szinkitorló (absorbeáló) tulajdonnal, bírnak azzal a gáz ; vagy gőzalkatu testek is. A színtelen diophan gázok hasonlóan a színtelen át- - látszó szilárd vagy folyadék testhez (destillált viz, szinte- - len üveg stb.) nem törölnek ki a fehér fénycsomó színes 4 elemsugaraiból egyet sem különöseu; mind áteresztik > (épen mint némely nem átlátszó test, mind visszaveti, . ezért látszik fehér színben), hanem áteresztés közben 1 mindegyikből ellopnak egy kicsit, meggyöngitik. Ezekuek ä absorbtionális hatása, a rajtuk keresztülmenő fény iuten- - sivitásának meggyöngitésében áll. Nem úgy a színes gázok és gőzök. Ezek (kevés ki- - vétellel, minők a kén és szeleuium) színeket absorbeálnak a| a következő törvény szerint: Minden gáz és gőz épen s csakis épen azon szinsu- - garakat absorbeálja (kitörli) a rajta keresztülmenő féuy- - - bői, a melyeket magából kibocsát, midőn maga képezi a a fényforrást (izzó állapotban van). (Folyt, köv.)
