Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1871-04-30 / 18. szám

feladott pénzküldemények kézbesítésekor, ezek felnyitásánál és tartalmuk megszámlálásánál nem tartoznak jelen lenni, kivéve, ha a kézbesítéskor a borítékon vagy a pecséteknél sértések vétetnek észre, — mivel a postaimé- zet az olyan pénzkiildeményeknét csak is a sértetlen pecsétek és teljes suiylyali ép külső állapotban történt való- ] di kézbesítésért kezeskedik, a nélkül, hogy állítólagos tar- j taloin valóságáért jót állana;

Ha a kézbesítésnél a pecsét, vagy a borilék megsértve találtatnék, — akkor a czimzett fél a leadó posta- hivatalnál követelheti a küldemény után mérését, valamint felnyitását és a tartalom előolvasását.

Ily küldemények a czimzett fél által, szónélküli elfogadása felmenti a postaintézetet megtérítési kötelezettségéből.

Kelt Nyíregyházán, 1871. April hó 26-kán.

Magyar királyi postahivatal IKayer.

_ Hodó féyula helybeli tevékeny köz- és váltó

ü

gyvédünk május 7-kén tartamija esküvőjét IJjfehértón a szellemdus Für Róza urhölgyel; mely frigyre, miután tiszta önzéstelen szerelemből történt, őszinte kívánalmunkat fejezzük ki.

__J?ejér Imre helyben működő köz- és váltó

ü

gyvéd s honvéd altiszt május elején kelend egybe városi árvagyám leányával Kralovánszky Etelka közszeretetben álló urhölgvgyel, mi csak is örvendünk e szerencsés frigynek, mert mindketten állandó lakosai maradnak városunknak.

— A helybeli „dalár-egylet“ által folyó hó 22-kén adott „dalestély“ meglehetős eredménynyel s köztetszés-nyilvánitások közt. folyt le. A nagy vendéglő táneztermének közepén foglaltak helyet a működő tagok, két oldalt a termen végig terített asztalok mellett meglehetős számú pártoló közönség ült. folytonos érdekkel hallgatva a rövid szüneteket tartó dalárda működését, mely esti 8 órától majd 11-ig, tizenkét négyes haDgu darabot adott elő. Kiváló tetszésben részesült e három dal, u m. : „Búza közé száll a dalos pacsirta“, „Elnyomott hon“, és az uj „Bordal“. És habár az előadott darabokból egyes iskolázatlan hangok hiányai felmerültek ; mindamellett re- ménylhető, hogy a kezdet nehézségeit legyőzve, folytonos gyakorlat, szorgalmas tanórai látogatás és a karvezető erélyessége idővel segít e bajom A dalestély haladtával nehány sikerült hörpige (toaszt) is mondatott a dalárdára s a karvezetőre; s különösen B. F. pártoló tag hörpigéje ébresztett figyelmet. Ő ugyanis összehasonlitá a dalárdát a szántóvetővel, mondván: valamint a szántóvető műveli a földet, hogy munkája után bő aratást reményivé, anyagi igényei kielégittessenek, azonképen a dalárda nemesíti a szivét s a kedélyeket fölviditva, az emberi lelket minden szép és nemes iránt buzdítja. Dtfcvalammt a termő földre szükséges az Isten áldása, a harmat és eső; úgy a dalárda számára is elkerülhetlen szükséges az anyagi segély: a pénz, mely nélkül fenállása s jövője biztosítva nincs. Adjon tehát az Isten a szivet és lelket mivelő dalárda számára mennél több pártoló tagot és bő termékenyítő pénzesőt !!!

— April 23-kén a kaszinó egylet termében a franczia Languedoc tartományi „népdaltársulat“ adott egy nagy nemzeti hangversenyt, melyet sokan dicsérettel említenek, melyet esti 9 óra után megzavart a rózsa-ut- ! czábanT tötí tűz, hol is, daczára a nagy szélnek, csupán egy ház lett a dühÖDgő elem martaléka.

— Hogy „közös lónak túrós a háta“, e példabeszéd a dalárdái közvacsorára is ráillik, a nagyvendéglö cziméhez nem illő kisszerű vacsora általában senkitsem elégített ki, lévén a csupa csontból álló pörkölt élvezhetőn s a barna kenyér és méreg drágán fizetett bor — elég rósz.

— Rózsa utczán egy ház f. hó 25-kén este 9 és 10 óra közt a tűznek áldozata lett, Szerencsére sikerűit elnyomni a veszélyt, úgy hogy nagyobb kár nem következett be.

— Ugyancsak f. hó 25-én éjszaka egy másik szerencsétlenség is történt Nyíregyházán, egy hetven éves öreg csizmadia mester felakasztotta magát/ mire levágták a hulla már hideg volt.Hogy ily késő vénségben mi ok indította a szerencsétlen öregei az öngyilkosságra ? nem tudatik.

— A mai időben sok minden megtörténik, igy az is megtörtént, hogy két testvér közül az egyik szerelte a másik feleségét, egy darabig a dolog titokban maradt; azonban nem sok ideig tartott. Az öregebb testvér komolyan inté fivérét, hogy mondjon le az efféle szerelmi viszonyokról. — Az ifjabb nem akart engedni, igy a dolognak szomorú vége lett, mert a két testvér egymást elkezdte ütlegelni, s az öregebbik oly veszélyes ütéseket kapott, hogy életéhez kevés a remény.

— A múlt héten a löki határból három lovat hajtottak el a szántás mellől valami jó madarak, a rendőrség erélyesen nyomozza őket, jó lenne ha az ilyen csavargók lépvesszőre kerülnének, hogy a hűvösön elmélkedve, megtanulnák mi külömbség van az „enyim és tied“ között.

— Miét falusi atyafi beköszöntött Nyíregyházára bizonyos ügyes bajos dologban, hogy a fiscalustól majd tanácsot kérnek, s az útbaigazításért egy bárány kával kedveskednek ügyvédi honorárium képen. — Az egyik atyafi a bárányt le is tette az ügyvéd szobája elé, az ügyvéd a szolgáját épen a piaczra akarta küldeni; de meg látván a jó kövér báránykát, megörült mily kellemes zsíros falatokat fog délben enni, s a szolgálót nem küldte el bevásárlani. Az atyafiak hosszas himezés után előadták panaszukat, de a jó lelkű ügyvéd azt felelte, hogy akár mit csinálnak a perrel utoljára is elvesztik. Az atyafiak szomorún eltávozlak. Nemsokára dél lett, az ügyvéd semmiből sem evett, a mit az asztalra feltettek, várta a jó bárány pecsenyét — Az ügyvédet neje figyelmeztette hogy egyék, mert majd éhen marad. Az ügyvéd az intő szóra rá sem hallgatott, egyszer az ebédnek vége lett, de a várva várt pecsenye nem érkezett. Hát a bárány pecsenye hol

maradi? — kérdi az ügyvéd a szolgálót. A bárányt a falusi atyafiak még akkor elvitték, felelt a szolgalény, — mivel azt mondták az ügyvéd ur nem jót jósolt a perről, már pedig ők a bárányt csak olyan fiscalisnak adják a ki jól biztatja őket.

— A helybeli kapitányi hivatal egy B. Julis nevű csavargó leányt tartóztatott le, a ki is vizsgálat ala vétettvén, már eddig elé 15 különféle lopást és tolvajlást vallott be, a melyeket legközelebb követett el. Az ilyen szép mákvirágok csakugyan megérdemlik, hogy a törvény súlyát érezzék.

— A Szabolcs és biharmegyei levéltárak felkutatására a nyáron lépéseket tesznek, hogy a történelmi társulat e vidéken levő tagjai sorakozzanak, s jelentsék be az illető társulatnál hogy vidéki kirándulási fognak tenni; több oly levéltárak felnézésére a hol éidekcs történeti adatokat remélnek feltalálhatni.

— A nyíregyházi s általában a vidéki tanítókat ; figyelmeztetljük a Bánhegyi A R C-re, mint a melynek

második kiadása 8000 példányban most nyomalik, az első kiadásból egy példány 25 kr. volt, a második kiadásból egy példány ára csak 16 kr. lesz. Felesleges e könyvet dicsérni, mivel ezt a hazai sajtó oly melegen ajánlotta a tanítók figyelmébe. A nevezett könyvecskét Csáthy Károly gazdasági academiai könyvárus adta ki, s az nála Debre- czenben megrendelhető. — E könyv tanítási modor köny- nyebbségét illetőleg, felelte áll, minden e nemben megjelent munkáknak, mint ezt a szakértők magok elismerik.

— JVyiregyhíizán nagyban folynak a katonai gyakorlatok, különösen a honvédek egész napou át gyakorolják magokat, s az illető tisztek a legelismeröbben nyilatkoznak honvédéink tanulási képességéről és ügyességéről.

— A szabolcsmegye történetét anyira érdeklő Vajai Ilírányi család levéltárának beterjesztett jegyzékét 1276—1599-ig a történelmi társulat legújabb ülésén Pesty Frigyes vette át jelentéstétel végett. Óhajtva várjuk hogy e sok történeti adatott tartalmazó levéltár nevezetesebb darabjai mielőbb napfényre kerüljenek.

Hírek.

— A londoni kiállításra a debreczeni nyomdának fáradhatlan tevékenységű művezetője Fries József felküIdvén az illető tárgyakat, azok már rendeltetésük helyére jutottak. — A már több mint háromszáz év óllá fen- álló nyomdát, nevezett művezető oly színvonalra emelte hogy az a hazai nyomdák közt az elsők sorában áll, a mull 1868. évi pesti nyomdászat! kiállításon is e nyomda kapta a legelső kitüntetést.

— A „D e b r e c z e n“ cziinü politikai napilap fü- munkatársa Szabó Antal ellen, ki lapunkat a múlt évben mint felelős szerkesztő vezette; a debreczeni sajtóbirósági közvádló Kuthy István, a Debreczenben állomásozó 8-dik dzsidás ezred nevében sajtó keresetet indított. — A sajtóper tárgyalására, f. é. május hó 25-dike d. e. 8 órája tűzetett ki. — A védelmet Oláh Károly a „Debreczen“ szerkesztője, köz- és váltó ügyvéd, s Deb- reczen város főjegyzője fogja teljesíteni, s igy e tárgyalás érdekéi nagyban emelni.

— Szántay Adolf köz- és váltójogi ügyvéd ki Pesten mint önálló ügyvéd két évig működött, irodáját Debreczenben Csapó utcza 362 számú házban nyitotta meg, mit is azok kedvéért, kik nevezett ügyvédet mint jogvédőt igénybe akarják venni, ezennel közlünk.

— Magyarnyelv afrancziákközt. F a r v i Leo abbé magyar nyelvtanából, melyet a francziák számára irt, a mull év májusban 1050 példányban nyomatott, eddig már 800 példány kelt el s rövid időn második kiadásra lesz szükség. Az abbé, ki mint Pálííy-Károlyi Gerardine grófnő gyermekének nevelője, több éven át időzött Magyarországon, nyelvünket tökéletesen megtanulta.

— Egy soknevü ember. 1869. év junius havában Debreczen egyik korcsmájában egy egyén fogatott el Papp György név alatt, mivel költekezéseit fizetni s kilétét igazolni nem tudta. A vizsgálat alkalmával azonban Kovács Andrásnak, majd Kovács Mihálynak s mint kincstári pénzzel Olaszországba szökött főhadnagynak adta ki magát. Atkisértetvén a katonai hatósághoz, az itt megejtett vizsgálatból kitűnt, hogy az említett nevek közül egynek sem gazdája; ezután azt jelentette, hogy ö biharmegyei Bagamér községében született Egri Arinos Lajos, e szerint ügye áttétetett a megyei bünfenyitö t.-székhez, — itt már állhatatos maradt ezen utóbbi névhez, de mivel illetősége nem tűnt ki s egyéb terhelő körülmény sem merült fel ellene, mint ilyen szabadon bocsáttatott. Szabadságának első hetében M.-Keresztesen mint Papp Gergely fogatott el azért, mert a házaknál a megszökött Bállá Gergely, később Vesciényi László, végre Balsághy személyében szerepelt; minthogy M.-Keresztes városházánál magát az ajtó sarkára felakasztotta 8 szerencséje vagy szerencsétlenségére az őr által levétetett, feltehető volt, hogy megsokalván annyi hurczoltatását, felfedendi valahára valódi nevét, — ö azonban fogja magát s az újabb kihallgatásnál kiadja magát zenlai születésű nemes lovag Papp Gergely, iráshamisitás és csalás miatt megszökött honvédörines- ternek. Miután e bűntény a vallott névre bebizonyodott, átkisértetett a honvédekhez. Itt azonban ismét lemondott Papp Gergely névről s Egri Armos Lajossal helyettesítette azt s miután ily nevű honvéd nem létezett, visszakisértetett a bünfenyitö törvényszékhez. Feltehető, hogy ezen sajátságos egyén csak azért választá magának Biliarmegye börtönét belebbezésül, hogy czimborája Bállá Gergelynek használjon, vagy mivel másutt elkövetett bűntényeinek felfedezésétől tart. Vallomásai oly zavartak, hogy abból nem lehet kiigazodni; elmondja magát válló- hamisitó, csaló, sikkasztdnak s több oly bűntény végrehajtójának, melyek rá nem bizonyíthatók, — igazi bűntetteit azonban elhallgatja. Kedélye \ig és élénk, mindazáltal izgékony és heves természetű. Kíváncsian várjuk ügyének vég kimenetelét.

— Az európai hajóhadak ereje a következő: Angliában 620 hajó 7982 ágyúval s 105,898 lőcsövei; Francztaországban 362 gőz és 100 vitorlás hajó 4834 ágyúval s 91.338 lőcsével; Nemetalföldön 67 göz- és 64 vitorlás hajó 1303 ágyúval ; Portugalliában 5 gőzéi 25 vitorlás hajó 356 ágyúval; Spanyolországban 74 gőz- és 48 vitorláshajó 1000 ágyúval; Olaszországban 88 gőz- és 8 vitorláshajó 948 ágyúval s 26,716 löcsövel; Ausztriában 53 gőz- s 164 vitorláshajó; Törökországban 91 gőz- s 90 vitorláshajó 2370 ágyúval; Svédország és Norvégiában 53 gőz-s vitorlás hajó 1323 ágyúval; s végre Dániában 31 gőz- s 58 vitorláshajó 455 ágyúval s 3890 lőcsével.

— Nevezetes k e t t ö s - s z ü 1 é S. Mint a „Vasmegyei Lapok“-ban olvassuk, egy beilenyi pórleány kénytelen volt ama nő segélyéhez folyamodni, kinek segélyét különben csak férjes nők szokták igénybe venni. Egész rendes szülés után a szülésznő egész nyugodtan eltávozik, de másnap ismét fájdalmak állanak be a gyermek ágyasnál, s kevés idő múlva még egy gyermeket szült. Az iker-szülés ily hosszú időközben a ritkaságok közé tartozik.

— H i r szerint Bismarck herczeg leányát Napoleon excsászár fia, Lulu eljegyezte magának s hogy eljegyzési szertartás után Elsasst és Lotliaringiát a fran- czíáknak visszaszolgáltatja.

Magyar-Államvasntak menetrendé.

Pest—Salgó-Tarján.

Pestről ind. 7 óra 50 pr 10 óra 55 p. é, 9 ó. 56 p. d. e Kőbánya 7 ,, 56 ,, 10 ,.41 p. é. 10 ó. 7 p. d. e Gödöllő ., 8 ,, 30 „ 12 ,, 26 p é. 11 ó. 42 p. d. e

Hatvan ,, 9 „ 50 ,, 2 ,, 43 p. é. 1 ó. 10 p. d u

Pászthó ,, 10 ,, 59 ,, 4 ,, 15 p. é. 2 ó. — p. d, e

S.-Tarján érk. 11 óra 20 p. r. 5 óra 32 p r. 3 óra 24 p r

S.-Tarján - Pest.

S-Tarján ind. 10 ó. 47 p. d. e. 10 ó. 20 p. éj. 1 ó. 12 p. d. u

Pászlhó ind. 11 ó. 33 p. d. e 11 ó. 37 p. éj. 2 ó. 20 p. d u

Hatvan ind. 1 ó. 10 p. d u. 1 ó. 28 p. éj. 3 ó. 48 p. d. u

Gödöllő ind. 2 ó. 6 p. d. u. 3 ó. 6 p. éj. 5 ó. 16 p. d. u

Kőbánya ind. 2 ó. 39 p. d. u. 4 ó. 52 p. r. 6 ó. 40 p. d. u

Pestre érk. 3 ó 4 p. d. u. 5 p. r. 6 ó. 48 p. d. d. u.

Hatvan — Miskolcz.

Hatvanból indul 9 óra 40 p. r. d. e. 2 óra 23 p. r. éjjel Fiizes-Abonv indul 12 óra — p. r. d. u. 4 óra 39 p. r. éjjel Miskolcz érkezik 2. óra — p. d. u. 7 óra 20 p. r éjjel

Miskolcz - Hatvan.

Miskolczról indul 8 óra 15 p, r. 8 óra — este.

Füzes-Abony indul 10 óra 10 p, r. d. e. 10 óra 40 p. r. este. Hatvan érk. 12 óra 25 p. r. d. u. 1 óra 8 p. r. éjjel.

Zákány — Zágráb.

Zákány indul 3 óra 55 p. d. u. 7 óra 22 p. r.

Körös indul 5 óra 27 p. d. u. 9 óra 44 p. r d. e.

Zágráb érkezik 7 óra 52 p. este 12 óra 39 p. d. u.

Zágráb - Zákány.

Zágráb indul 7 óra 25 p. r. 9 óra 2 p. r. este.

Körös indul 9 óra 35 p. r. 12 óra 7 p. éjjel.

Zákány érk. 11 óra 22 p. r. d. e. 2 óra 25 p. r. éjjel.

Vámos — Györk — Gyöngyös.

Vámos Györk indul 11 óra 44 p. r. d. e. 3 óra 29 p. r. Gyöngyös érk. 12 óra 19 p. u. 4 óra 4 p i.

Gyöngyös - Vámos — Györk.

Gyöngyös indul 9 óra 47 p. d. e. 11 óra 33 p. éjjel.

Vámos Györk érk. 10 óra 16 p. d. e. 1 óra 2 p. éjjel.

Nyíregyházi terménycsarnokban bejegyzett

termények árjegyzéke.

Év. 1871. Április hó 29

Alsó-ausztriai mérő szerint

Piaczi ár

■ 'S S N

vnj ^

> s

Legalant

Legfent

frt.

kr.

frt.

kr.

Búza

4

—

V. 111.

4

—

5

o»

o'

K

étszeres

—

—

—

—

—

—

—

Rozs

5

—

80/

/ 82

3

5

5

10

Árpa, serfőzésre

—

—

—

—

.—

—

,, táplálékra

1

90

70#

2

—

2

5

Zab

1

80

40/

/ 42

1

80

90

Kukoricza

2

40

2

—

3

50

Bab

2

75

v. m.

3

45

4

20

Köles

2

2

—

2

10

Bükköny

—

75

—

—

Mák

—

—

—

—

Repcze

—

—

—

—

Lenmag

—

25

75

Vörös lóhere

—

—

—

Luczerna

—

—

—

—

Olaj

25

—

26

—

Szesz, magyar iteze j

—

217a

—

217«

Bécsi távirati börze-tudésitás. ápril. 29.

Cs. kir. arany 5—86. — Ezüst 122.—50.

Ideiglenes felelős szerkesztő: ifj.Csáthy Károly.

«