Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-04-23 / 17. szám
kútfőből tudjuk, folyamodtak a minisztériumhoz s pénteken volt e felett a tárgyalás. Mi biztosan hiszszük, drágán fogják ezen összeget visszafizetni. _Nagy-Kallóban f. hó 19-én, azaz szerdán n agy tűz volt. Ugyanis egy bolt kigyuladván Kállay Ákosné nagysága egyik házában, az egész ház menthetlc- iiül leégett. A kár igen nagy, szerencse, hogy a ház biz- | tositva volt.- Nyíregyháza környékét 8 fegyveres rabló, igazi szegény legények fenyegetik. Biztosan tudjuk, hogy tegnap, azaz csütörtökön estve Elek Ferencz urat is meglátogatták a Simán, ki őket amúgy magyarosan megvendégelvén, „Isten áldja meg az urat“ köszöntéssel jóéjt kívántak. — Ilivel a rablások jelenleg Nyíregyháza környékén nagyon gyakoriak, tevékeny főkapitányunk Kralovánszky Gyula ur, a í. év február havában megyei gyűlésen hozott határozat folytán, erélyesen őrködik, hogy kiknek van engedélyük fegyvertartásra, s szigorúan bünteti, kik e(en engedélyt megszegik. Igen helyes intézkedés, bár más városokban is igy történnék Nyíregyházit környékén de különösen Tisza mentén ez idei esőzések miatt a repczetermés között, egy uj bogárfaj iszonyú pusztítást visz végbe, úgy annyira hogy repczetennellöink a legcsekélyebb termést is alig várják. Legtevékenyebb gazdáink ilyen csapás miatt egészen felakarnak hagyni a repczelermellésel mely miatt az olaj czikkek árai nagyon felrúgnak mint most is láthatjuk. Rirek. — P ü s p ö k-v álasztás. A tiszántúli rcf. egyházkerület april 20-diki közgyűlésében bontsttak fel a superinlendensi állomásra nz egyházaktól beérkezett szavazatok. Hajnal Ábel békési esperest a szavazatok összeszámítására kinevezett küldöttség részéröl következőkben jelenté ki az eredményt: Hévész Bálint urra az ö7S szavazatból esett 4:72 ; és igy superintendent sül elválasztatott. Azonkívül szavazatokat kaptak : K. T ó t h Mihály 57., Róvészlmre41., Kiss Áron 4., Hajnal Ábel 1., Nagy István 1., Kozma József 1. Az eredmény nem volt váratlan. Mégis rendkívüli lelkesedést keltett az eredmény kihirdetése. Dégenfeld Imre gróf fögondnok, Hajnal Ábel esperest és Csanády Sándor segédgondnokot kinevezte, megvinni az ünnepelt férfinak az örömhírt s felhívni öt a megjelenésre. Ki is roppant éljenzések közben megjelenvén, rövid férfias beszédében fejezte ki köszönetét, s ígéretét, hogy szilárdul igyekszik megállani a téren, mire a közbizalom szólitá. Hangsúlyozta beszédébén a szabadelvüséget igazságos eljárást sa ref. vallási önkormányzatot; — mire lelkes éljenzések következtek. Felesketése ma fog megtörténni. — B i r ó y Béla soroksári honpolgár 300 házhelyre osztván fel birtokát, ezeket eladta s,K o s s u Hitele p n e k‘ nevezé el, egy telket Kossuth Lajosnak tartván és ajánlván fel. Kossuth az elnevezésbe beleegyezett, de a telket nem fogadta el. „Én nem szoktam — úgymond — ajándékot elfogadni. Nem vagyok eléggé gazdag hogy lehessem, mert nem viszonozhatnám“, — és ajánlja, hogy ezt egy csonka honvédnek ajándékozza. — N Szerencse a szerencsétlenségben. Mily nagy vigyázattal kell a fegyverrel bánni, egy újabb tény bizonyítja. Kábán egy ottani földbirtokos nagy fia egy fegyvernek kissé meglazult csövét meg akarván erősíteni, alkalmasint nem nézte meg, váljon a fegyver meg van-e töltve, a tusával földhez ütött és a fegyver elsült kezében úgy, hogy a golyó éppen arcza mellett egyenesen homloka felelt kalapját átlyukasztotta; csak egy hajszállal tovább és a golyó fejébe fúródik, elképzel— Nincs veszteni való időnk — szólt egyik — a Rákóczy uram jóféle tokaji bora megtette a hatást; nem- zete8 bíró uram pinezéjéböl mind kígorgették a hordókat a német katonák, s a várpiaczon ott idogálnak. — Előre tehát, mire megvirad Kalló már hatalmunkban lesz. Zrínyi Péter uram kigyöngyöltette azt a régi zászlót, mely alatt ősei is harczoltak, kezét ég felé emelte, s felhívta a jelenlevökethogy esküdjenek. Ünnepi csend következett, mindenki lelkesülve várta, mi fog következni ? Zrínyi Péter mondta az eskü szavait, utána több százan, a kik a hazáért sikra szállottak. Az esküben az foglaltatott: hogy Magyarországot felszabadítják az idegen uralom alól, s Magyarország akként fogja magához ölelni Erdélyt, mint az édes anya gyermekét. Előre? — szólal meg több hang. Alig egy pár perez alatt kiugrottak a kardok hüvelyeikből, s a lobogó fáklyák halovány világában a hős csapat útnak indult, azon czél- lal hogy Kallót beveszi. A csapat élén ott láttuk Szabolcsmegye előkelő fő- urait, egyik ősz mint a galamb, a másik ifjú, de mindenik- nek lelke a haza szent szerelmével van tele, s mindeniknek arczán a lelkesedés és a harezvágy van írva. Kalló ez időben felelte nagy szerepet játszott, ezen vidéknek úgyszólván kulcsa volt. — Ügyeltek is rá nagyon, sohasem fogyott ki belölle a várörség, védmüvein jókora ágyuk nyújtózkodtak, hogy a ki a vár közelébe találna jönni, érzékeny leczkét kapjon. — Megjárta már egyszer maga Zrínyi uram is, a ki e helyet valami hója fészeknek gondolta, azonban a tapasztalás megtanította rá, hogy csakugyan csalódott. Kalló a történetben úgy emlittelik, mint a magyar királyság végvára, 1644. ide érkezett Rákóczy György fejedelem vállalatának indokait tudató körlevélben a felső magyarországi megyéket felkelésre, a kapitányokat pedig a várak feladására unszolta, sa vallási és politikai szabadságnak sokszoros bántódósát, s több mint 200 protestáns templomnak erőszakos elfoglalását elszámlálva, felhívja a megyekőt és városokat, miszerint azok tőle vennének példát, ki a hadjáratra elszánt jó indulatból, s lárházánuk hihetni aztán a megrémült szülék örömét a különben derék fiúnak ilyetén megmenekülésén. Irodalom. — „Magyar Család“ czitn alatt Pesten f. évi május hó 1-ső vasárnapján egy uj szépirodalmi és mező- gazdasági hetilap fog megindulni. Felelős szerkesztő Vuchetich Endre, társszerkesztő Borostyáin Nándor. E vállalat figyelemreméltó feladatot tűzött maga elé, ameuy- nyiben czélja a gazdászati érdekeket híven és kimeritőleg képviselni; e mellett szépirodalmi részében mulattató olvasmányokat hozni. így ha helyét betölti, a „Magyar Család“ nélkülözhetővé teszi azt, hogy a magyar gazdaközönség két lapot kénytelenittessék járatni, egy szép irodalmi és egy gazdászati lapot; a „M. Család“ mindkettőt egyesíti magában. Az uj vállalat vasárnaponként fog megjelenni 12 oldalon, olykor rajzokkal díszítve. Előfizetési ára negyedévre 2 frt 50 kr.; félévre 5 frt; egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek a ,.M. Család“ kiadó hivatalába, váczi-utcza 12. sz., küldendők. — Megjelent s szeikesztőségünkhöz beküldetett: az „Omnibus“ czimü politikai és társadalmi napilap mutatványszáma, szerkeszti Balázs Sándor; előfizetési ára félévre 5 frt, mely összeg a kiadó-hivatalhoz (Pest, barátok tere 8. sz. a Noseda Gyula könyvnyomdájába) küldendő. Kisebb alakja daczára igen élénk és változatos tartalommal bir, s igy méltán ajánlhatjuk az olvasó közönség figyelmébe. — „A k a t h o 1 i k u s önkormányzatot szervező gyűlés két pártja, főbb eltéréseikben összehasonlítva.“ Egy congressusi képviselő által. Pest, 1871. Aigner Lajos bizománya. 8 r. 13 lap. Ára 10 krajezár. Ä röpirat német és tót nyelven is megjelent. — A következő zenemüvek jelentek meg: „Jachson Haines“ korcsolya polka mazurka. Ára 55 kr. — „Bombardirt polka“, zongorára Schindler Józseftől. Ára 50 kr. Hyilt-tér.*) „Nagy fájdalommal vettem annak hírét, hogy ügyeim a tisztelt közönség előtt tudva vannak, s rólam külöuféle kósza-hirek kerengenék. Érezve azt, hogy az ellenem emelt vádakban bűnös nem vagyok, kötelességemnek tartom a tiszt, közönséggel tudatni, hogy a törvényes eljárás eredményét, mely ügyeimben hozatni fog, s reám nézve csak kedvező leend, annak idejében közzéteszem. Nyíregyháza, április 17-én 1871. Kahanowicz Turzei lovag Turzánski Antal Viktor, cs kir. hadnagy a 79-dik számú gyalog sorezredben.“ Magyar-Államvasntak menetrendé. Pest—Salgó-Tarján. Pestről ind. 7 óra 30 pr 10 óra 55 p. é, 9 ó. 56 p. d. Kőbánya ,, 7 „ -36 „ 10 ,. 41 p. é. 10 ó. 7 p. d. Gödöllő 8 „ 30 „ 12 „ 26 p. é. 11 ó. 42 p. d. Hatvan „ 9 „ 50 „ 2 „ 45 p. é. 1 ó. 10 p. d Pászthó „ 10 „ 39 „ 4 „ 15 p. é. 2 ó. — p. d, S.-Tarján érk. : 11 óra 20 p, , r. 5 óra 32 p. r. 5 óra 24 P ft) Ezen rovatban közlőit czikkekérl nem vállal felelősséget a Szerkesztőség. Szerk. S.-Tarján - Pest. S.—Tarjón ind. 10 ó. 47 p. d. e. 10 ó. 20 p. éj. 1 ó. 12 p. d. u Pászlhő ind. 11 ó. 53 p. d. e 1 I ó 37 p. éj. 2 ó. 20 p. d u Hatvan ind. 1 ó. 10 p. d u. oo p . éj. 5 ó. 48 p. d. u Gödöllő ind. 2 ó. 6 p. d. u. 3 ő. 6 p. éj. 5 ó. i 6 p. d. u Kőbánya ind. 2 ó. 39 p. d. u. 4 ó. 52 p. r. 6 ó. 40 p. d. u Pestre érk. 5 ó 4 p. d. u. 5 p. r. 6 ó. 48 p. d. d. u. Hatvan — Miskolez. Hatvanból indul 9 óra 40 p, r. d. e. 2 óra 23 p. r. éjjel Fiizes-Abony indul 12 óra — p. r. d. u. 4 óra 39 p. r. éjjel : Miskolez éikezik 2. óra — p. d. u. 7 óra 20 p. r éjjel Miskolez Hatvan. Miskolczról indul 8 óra 13 p, r. 8 óra — este. Fiizes-Abony indul 10 óra 10 p, r. d. e. 10 óra 40 p. r este. Hatvan érk. 12 óra 23 p. r. d. u. 1 óra 8 p. r. éjjel. Zákány — Zágráb. Zákány indul 5 óra 33 p. d. u. 7 óra 22 p. r. Körös indul 3 óra 27 p. d. u. 9 óra 44 p. r d. p. Zágráb érkezik 7 óra 32 p. este 12 óra 59 p. d u. Zágráb — Zákány. Zágráb indul 7 óra 23 p. r. 9 óra 2 p. r. este. Körös indul 9 óra 33 p. r. 12 óra 7 p. éjjel. Zákány érk. 11 óra 22 p. r. d. e. 2 óra 25 p. r. éjjel. Vámos — Györk — Gyöngyös. Vámos Györk indul 11 óra 44 p. r. d. e. 3 óra 29 p. r. Gyöngyös érk. 12 óra 19 p. u. 4 óra 4 p, i. Gyöngyös - Vámos—Györk. Gyöngyös indul 9 óra 47 p. d. e. 11 óra 33 p. éjjel. Vámos Györk érk. 10 óra 16 p. d. e. 1 óra 2 p. éjjel. Nyíregyházi terménycsarnokban bejegyzett termények árjegyzéke. Április hó 19 Ev. 1871. Alsó-ausztriai é 5 Leg alant Legfent mérő szerint Fiaczi ár >C! •« > s frt. kr. frt. kr. Búza 4 — v. m. 4 — 5 50 Kétszeres — — — — — — Rozs 3 — 80/ / 82 3 5 5 10 Árpa, serfőzésre — — — — — — „ táplálékra 1 90 70«f 2 — 2 5 Zab 1 80 40/ /4 a 1 80 1 90 Kukoricza 2 40 2 3 50 Bab 2 75 v. m. 3 45 4 20 Köles 2 2 — 2 10 Bükköny — 75 — — Mák — — — Repcze —— — Lenmag — 25 5 75 Vörös lóhere — — Luczerna — — Olaj 25 26 — Szesz, magyar iteze ' 217» 21 */« Bécsi távirati börze-tudósitás. ápril. 15. Cs. kir. arany 5—86. — Ezüst 122.—50. Ideiglenes felelős szerkesztő: ifj.Gsáthy Károly. ürítésével nem gondolna, országbeli házából és csendes nyugalmából kimozdult. Ezek a krónika szavai. — Látható tehát, hogy Kálló Rákóczy György fejedelem alatt is mily jelentékeny szerepet játszott. 1660-ban azonban második Rákóczy György özvegye Báthori Zsófia I. Leopold hatalma alá adta a békesség okáért. Ezen idő óta Kálióban német helyőrség tanyázott, és pedig a vidéken temérdek kárt is okozlak a csapatok a szegény népnek, kiki menve egyik vagy másik helység határába, s természetesen üres kézzel nem tértek vissza. A föld népe mit lehetett ezen erőszakosságok ellen? Tűrte a mig tűrhette, s gyakran megesett, hogy a vitéz urak közül, a kik a nép vagyonát elsajátítani annyira jól tudták, nem egy kettő maradt ott zálogban, — örökre. Felvéve történeti rajzunk fonalát, most is épen úgy történt, r káliói őrség a Rákóczy uram jóféle borait meg- izlelvén, virágos kedvében volt. — A téren össze ölelkőz- tok, s járták a tánezot. Egy csapatnak az a kedvencz gondolata jött: jó volna a szomszéd helyiségbe is átnézni háztüz látni; ott úgy is szép fekete szemű menyecskék vannak s a gyikle- söt hordozó urak nagyon szeretetre méltók, — az egész kis kaland igen mulatságosnak tetszett. ügy is lelt, egyik része az őrségnek a szomszéd helységekbe széledt, a másik rész mámorba temette magát. így történt meg azon nem várt eset, hogy midőn Zrínyi Péter az összeesküdtekkel Kálló alá érkezett, Kallót úgyszólván védtelenül találta. Nem is késett, rohamot fuvatott, s a megrémült várörség akkor vette magát észre, mikor az ellenség befészkelte magát. Csak később tértek vissza a szomszéd helységekből az elszéledl porlyázók, a kiket Zrínyi uram jobbára foglyul ejtett. Zrínyi katonái közül alig egy pár esett el a harcz- téren, mig a várörség jórésze halva maradt. A kállóiak nagy örömmel siettek Zrínyi üdvözlésére, s mire a nap megviradt, mar ott lengette a hajnali szellő azon zászlót, a mely Kálló bevételéről, Zrínyi Péter diadaláról beszélt. KA Hóban csaknem minden háznál öröm ünnepet ültek, s Szabolcsmegyében midőn hire futott Kálid bevételének, tömegesen hagyták el tűzhelyeiket és családaikat, hogy csatlakozzanak Zrinyi Péter seregéhez. Zrínyi és Rákóczy közel látták már czéljukat, Magyarország felszabadítását már ténynek hitték. — Az ónodi és szendröi várakból már ekkor a német őrizeteket kiverték. Zrinyi tehát arra gondolt hogy Szathmárt veszi be, mint a mely hely czélja kivitelében felette fontos szerepet játszik. Szathmárt csakugyan be is vette, annak commen- dánsát Aranyos Medgyesnél találván, lovasságától megfosztotta Zrinyi ezután parancsot kapott a tokaji vár lövöldözésére. E közben roszra fordult a koczka, Kaszoni Márton Becsbe ment, s feljelentette az összeesküdteket. — Ezután szomorú dolgok következtek. — A felkelőknek szerencse csillaga lehanyatlott. Az összeesküvés felderítésére vértorvényszékek alkottattak. Az összeesküdtek hosszú viszontagságok után menekülni voltak kénytelenek, Zrinyi, Nádasdy és Frange- pán elfogatlak, s 1671-ben ápril 9-kén Bécsben Nádasdi, Bécsújhelyben pedig Zrinyi és Frangepan lefejelteitek. Ily szomorú véget ért Zrinyi Péter s igy törtek szét az ö álmai, melyeket honszeretet és hazafiság lengettek át, de a melyek a viszonyok mostohasága miatt porba hullottak. A magyarországi nemes urak közül számszerint háromszázan fogattak el, kiknek jó része szabolcsmegyei volt. Vértanú halált halt Fűgedi Nagy András, hóhér pallos alatt mull ki, Bonizs Ferencz is a mondott év april 30- kán. — A többiek számki vetésre és fogságra ítéltettek. Ez lön az összeesküdtek gyászos vége. — Az eszmét azonban nem ölhették meg, mint a testet, mert nem sokára újra megdördültek az ágyuk és lengtek a zászlók ! azon elvekért, u melyek mindörökké halhatatlanok.
