Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-01-08 / 2. szám
gazdasági világ elibe a futóhomok lekötéséről, azoknak előadásába nein terjeszkedhetik itt a fordító, hanem csak azokat tüze ki megemlíteni, melyek többektől helyesel- tetnek. Hogy minő károkat okoz a fulóhomok temérdek területű földeken: azt minden tulajdonosa ily földnek sajnosán érzi; szükségtelen lenne tehát azokat eíömondani, helyette egyenesen a megkötés módjára térek át. — Mindenekelőtt megkivántatik, hogy a hasznosítandó telek szélfogó palánkkal vagy sövénynyel vétessék körül, mely rézsutosan az uralkodó szél ellenében legyen dűlve. Ezután Fa,tenyésztés kezdetik meg a korlátolt téren, mely czélra (mint Ploetz ur ajánlja a Magy. Gazda 1842-diki 22-dik számában) nyár-, topolya és ákácz ültetvények használtassanak, mégpedig eke után ültetve. Sprengel a szurkos fenyőt, füzet és nyírfát is ajánlja. A felnöt fák oltalma alatt idővel a lehulló levelekből televény képelö- dik, minek elhordatása a sóvény által is gátoltatik E ké- pelődött televény nem csak a fák életére hatand üdvösen, de egyszersmind a földet később különféle gazdasági növények termesztésére is képessé teszi. Nehány év múlva a fák ritkítása mindenesetre kívánatos leend, különben igen sűrű állásnak lennének. Hol az ily homokföld mellett folyó vagy patak létezik, rendesen megöntözés által idővel jó legelővé és rétté alakulhat. Török ur „Okszerű kalau z„ ezimü becses munkájában több, mint homokban jól termő, növényeket emlit, igy péld. a sárga zabol (avena flavescenes), a júhesenkeszt (íesztuca ovina), a borsókás perjét (poa bulbosa), a puha ezirokot (holcus mollis), a fehér napi - ezot (aira canescens), a mubarfü-fajokal, a homokutifüt (plantago arenaria) stb Legbiztosabb ezeket, Török ur szerint, a homokos tereken nevelt erdőnek ótalma alatt elvetni, s megfogamzásukat és további tenyészelöket idön- kinti öntözések által előmozdítani. Ha a homok már valamenyire kötve van, czélirá- nyos bele csicsókát vetni, e növényt, mely nálunk annyira száműzve van, holott egy, a legérdekesebbek közül takaamányi szempontból véve. Alig van takarmánynövény, mely a homokbani termést úgy kiállaná, mint a csi- óka, Duslevelü szárai által a homokot azontúl az elfúlói is óvja, s hol egyszer megfészkel! magát, onnat t lehet kiirtani. Dicsérő szót emelt C s á n y i ur, líecske- t főbírája, a „Magyar Gazda“ 1842-dik 5-ik szánban mellette, s a gazda-közönséget figyelmeztette, nnyire sikerszerü homokkötő, azontúl mily czélirányos jdelü! szolgáló növény lenne a csicsóka a sertéseknek, •nnál inkább is, mert egyszeri ültetése kevés trágyával erve, 15—20 évig is elegendő, hogy évenkint bő ter- t adjon. É1Ö például szolgál végre Kecskemét városá- abbeli szorgalma, miszerint most már számos ezerre ,ő négyszegű hold földekből húz kívánt hasznot, melyek lőtt homoktengert képeztek, hogy a fulóhomok korlá- ható; csakhogy azonnali nyereség-kivánás belőle és °llöli elrezzenés ne erötlenitse el a tulajdonost. (Folyt, köv.) Mi hir a Nyírben. Tisztelettel kérjük Nyiregy- áza s általában Szabolcs megye közönégét, hogy lapunkat ösmert pártfogásába részesíteni szíveskedjék. — Mi részünkről mindent el fogunk követni arra nézve, hogy lapunk minden polémia és párt színezet nélkül csupán Nyíregyháza és Szabolcs- megye érdekeit képviselhesse, s úgy intézkedtünk, hogy lapunk mindenkor pontosan megjelenhessék. Egyszersmind kérjük mind azokat, kik lapunkat a közügy érdekében dolgozataikkal olykor-olykor gyámolították, becses pártfogá— Hja mert rósz a világ szája, — teszi utána kedvetlenül Endre; mindig szeret a más jó hírnevén rágódni, j — Ördög vigye a világ száját! pattan ki Anicza, hisz a világ kedvéért csak nem hagyod egykor családi czimeredet fél lábbal szögeltetni koporsódra, miként nem régiben az öreg Lencsédy, — hadd beszéljen a világ koptassa kiki száját, miután nincs annyi kenyered hogy mindenkiét betömhesd véle, tehát hagyd beszélni, mig bele fárad, — hiszen csak nem beszélnek talán róla olyat ------erre furcsán hunyorított szemeivel az öreg Anicza. — A patvarban is Anicza I pattant fel hevesen Endre rákpirossá vált arczczal, kit még ez elvetett gondolat is ki hozott lelki s testi alakjából, — hisz megölném, ki ilyes mit csak sejteni is merne. — Akkor hát se baj urfi! — és én kezdem be nem látni hogy miért ellenezné gyámatyád. — Azért mert tudom, hogy a leány irigyei telebeszélték fejét, s ö hihetőleg mindennek hitelt adott, azt pedig jól tudod, hogy a mit az öreg ur egyszer feltesz magában abból egy mákszeinnyit sem szokot engedni. — Ah 1 engedés ide engedés oda ! kezdi rosszalását kézzel lábbal kimutatni Anicza, — hisz végtére is nem házasodol te gyámatyádnak, mit hajtasz reá az ilyes- j mikben. — Ej Anicza! Anicza! hát nem emlékezel boldogult atyám végső szavaira, s elfeledted hogy gyámatyámon kívül nincs ki engemet jobban szeressen a világon, s igy nincs is ki jobban javamat óhajtja? — Hm szép biz az ! hát engem miért méltóztaltál ki hagyni a számadásból ? vagy én talán számításba sem jövök többé teszi utána szemre hányólag az öreg Anicza mialatt kék karton kötőjével kényekbe lábbadt szemeit kezdé törölgelni. Endre kinek fájt hogy Aniczának akaratlanul bár de még is fájdalmat okozott, oda lépett hozzá, átölelte s elkezdte gyengéden czirógatni, mi alatt folyvást biztositá öt további S?eretétéről. -------------- (Folyt, köv.) ! sukban ezután is részesítsenek bennünket, s | közlésre érdemes czikkeit hozzánk Debreczen \ •Czegléd utcza 47-dik szám beküldeni szives- ! kedjenek. Munkatársainknak tiszteletpéldány- j nyal kedveskedünk. — A lapunkban említett jótékony czélu mü- í kedvelői előadás f. hó 4-kén csakugyan megtartatott a nagy-vendéglő éttermében, mely alkalommal ,,Nöi harcz“ ezimü vígjáték adatott elő, mégpedig igen sikerültén. — A terem zsúfolásig megtelt. — A tiszta jövedelem az ár- vabáz alaptőkéjéhez fog csaloltatni. — Dicsérettel kell fölemlítenünk városunk néhány előkelő ág. evangélicus családjának azon nemes törekvését, mely szerint a debreczeni hitsorsosaik által építtetni szándékolt imaház költségeinek fedezésére, közelebb tartandó értekezlet után, gyűjtést óhajtanak rendezni. — Az eszme szép és nemes ; •— siker koronázza törekvésüket ! — A nag-y-kállói dalárda f. hó 7-én vasárnap lánczvigalmat fog rendezni, melybeni részvételre városunkból is igen sokan készülnek. Annyit elölegesen is Írhatunk, hogy ezen tánezvigaiom az eddig észlelt érj deklöilésböl ítélve, — igen fényes és népes leend. — Mint halljuk, ugyancsak a nagy-kállói dalárda e farsang ; folytán még egy másik bált is szándékozik rendezni. — Kitka testvéri szeretet. — Hárman utaztunk — azaz hogy voltunk mi bizony többen is, de mint mondom hárman voltunk — fehértói lakosok; bár én ösmereUeii valék a rég nein látott két „patri“ előtt. No de magyar ember hamar szokott egymással ösmerked- ni. Eleinte az utazás valóban kellemetes beszélgetések közt folyt, — nem hiányozván a Csokonai által megénekelt „Csikó bőrös kulacs“ sem, mely aljával gyakran a csillagos ég felt' fordittatott mind addig, mig az a szolgálatot tökéletesen meg nem tagadta. Majd csak hamar más fordulatot vett a társalgás. Embereink üzleti dolgokról kezdőnek beszélgetni — lévén azok sertés kupeczek — mely hamarosan becsületes veszekedéssé nöte ki magát. Darab ideig úgy tettem, mint napjainkban a semleges n a g y b a l a 1 m a k; néztem és hallgattam; majd látva, hogy a tűz még magasabbra csapkodó lánggal kezd égni, mint békítő fél próbáltam föllépni; mi sikerült is annyiban, hogy a dominók ez után lassabb hangon folytatták — perlekedéseiket. Eddig még csak megjárná a mi történt, — ha ugyan ezzel végződött volna be az utazás; hanem amint Nyíregyházára megérkezénk, s az indóházat nehány lépésnyire magunk után hagyánk, embereink újra tüzes vitába erednek, melyet csak hamar „erezd a hajam, ne bántsd az orrom“ követett, s a hó hátán ugyancsak forogtak hol egyik felül, hol másik alól, mig végre az egyik kupeeznek sikerült magát egy perezre győzelmes állásba helyezni, s a kiürült „csikó-bőröst“ oly erővel vágta ellene fejéhez, hogy az nehány lépést hátra tántorgott; majd észrevéve az arczán folyni kezdő vért, dühösen rohant barátjára, s azt hamarosan földre terítve, ököllel addig verte agyba-föbe, mig végre annak orrából is hatalmasan kezdett bugyogni a vér. Midőn ezek mind megtörténtek, egyik jobbra, másik pedig balra húzódva, folytonos fenyegetödzésekkel vettek búcsút agymástól. — Valóban szép testvéri egyetértés. R. Vidéki újdonságok. ** Az északkeleti vasúton Vámospércsen innen nagy kellemetlenség érte az utasokat, az ó év éjeién. Ugyanis a mozdony elakadt a hófuvatagok mialt, s az utasok legnagyobb része az éjt az ég alatt volt kénytelen eltölteni a fedetlen kocsikon, s csak uj év reggelén érkeztek be Debreczenbe. ** Nagyváradon árvíz fenyegeti a lakosokat: a Körözs szinte láthatólag növekszik, a Pecze vize már az utczákra tolult, sőt némely helyen az udvart is ellepte s inegakasztá a szabad közlekedést, a Paris patak szinte rakonczállankodik. — Békésről pedig azt a rémilö hirt veszszük, hogy az árviz már 20 ezer hold földet lepett el, s naponkint nagyobb rémület uralkodik a városban. ** Szatmármegyében — mint értesülünk, — az árviz nagy rombolásokat tesz, a töltések mindenütt meg vannak rongálva, a viz szabadon futhat szét a vidéken, a közlekedés a folyó partok közelében fennakadt. ** VizáradásSzathmárt. Decz. 30-ára való éjjel a Szamos a városi töltéseket szétszaggatván és rajtok áttörvén, a város keleti részét elárasztotta és roppant nagy pusztításokat vitt véghez. Számos ház, ezek között a katonai laktanya leroskadt, kilencz vizi malmot a Szamos elsodorván, azokat összezúzta, és számos családot hajléktalanná tett. A vizár nemhogy tetőpontját crte volna, de óránkint nagyobb veszélylyel fenyeget. Több szomszédos falu viz alatt áll és a nagy szerencsétlenség közepett csak az egy a szerencse, hogy emberélet eddig nem esett áldozatul. *if Napirend: sikkasztás. Váczon a postamester a keresk. ügyérség egyik hivatalnokával s egy postatiszttel egyetértve 500 frtnyi összeget sikkasztott el. A tettesek elfogatlak s a vizsgálat megindiltatolt ellenök. ** B o r z i k községben — Írja egy keresztülutazó a Biharnak — decz. hó 15-én esti 7 órakor a vészharang zúgása tűzveszélyt jelzett. A borzasztó elem egy izraelita lakos házát dulá ; a lakosság nagy mennyiségben össze- sercglett ugyan, de sajnálatramélfó (vétkes biz a) közönyösséggel s összedugott kezekkel bámulta a szerencsétlenséget a nélkül, hogy valaki az oltásra vagy a szerencsétlen lakos benszorult családjának mentésére sietett volna, jóllehet a tűz tovább barapódzása esetére az egész községet fenyegelé. Végre is azonban akadt egy buzgó felebarát, ki ezen részvéllenségen megütközve, idegen létére, saját élte koczkáztatásával rohant az égő épületbe s az összeégéssel fenyegetett családatyát kiszabadná, s azon j felül a tűz oltásához fogott több Ízben s az ő buzdítása folytán többen fogván az oltáshoz, a vész tovább terjedése meggátoltatott. A lelkes emberbarát egy a margittai pénzügyőrségnél alkalmazásba levő hivatalnok, névsze- j rint Venter Demeter. ** Arádon a francziák javára jan. 7-én álarczos bált rendeznek, íttdyre a rendezőség mindent elkövet, hogy fényesen Sikerükön, Nagyszámú közönséget és szép tiszta jövedelmet kívánunk neki. * Múlt számunkbau a »Ü « után »egy ellopott menyasszony« ezimü igen érdekes újdonságot közöltünk, melynek részletesebb leírását ugyancsak a »D « ekként adja elő: S. . . . y lovag, lengyel menekült, csinos, érdekes arczu egyéniség 30— 32 éves, ezelőtt mintegy két évvel az észak-keleti vasút vállalkozója által Mihályfalvára, mint a vállalat egyik levelező titkára kineveztetett, s ott F ... gazdag izraelita családjával megismerkedett. F.-nak két bájos unokája van , ikertestvérek, s ezek egyike iránt S. lángoló szerelemre gyuladt, s a leányka nem maradt érzéketlen a szerelmes lovag epedö pillantásai ellenében. Ők szerették s gyakran látták egymást, s azon boldogságukat, melyet mindkét részről viszonozott szerelmük nyújtott, csupán az egyesülhetés iránt táplált aggodalmak zavarták meg — És sejtelmük valósult, mert a hitéhez szigorúan ragaszkodó orthodox nagyatya, a lehető legnagyobb megbotránkozással vette tudomásul az unokája és egy keresztény közt kötött ismeretséget. A leánykát az aggódó nagyatya, nem látva más módot a viszony megszüntetésére, eltávolította a szülei háztól, de a távoliét nem hogy csökkentette, sőt inkább növelte az egymástól elszakítottak érzelmeit.— Azon gondolatban, hogy a hosszasbb időn át nem érintkezés talán már ! feledtető unokájával az áitala soha nem helyeselhető szerelmet, nem régiben haza vitte az Öreg családfő azt, de kiirja le meglepetését, midőn S. egész ünnepélyességgel megkéri leánya kezét. Hogy az öreg F. ezen feltevést kereken visszautasította, azt lehet gondolni, sőt arról akart minden áron a leggyorsabban gondoskodni, hogy unokájára nézve minél előbb ártalmatlanná legyen téve az S. iránti szerelem. «Férjhez adom* mondá az öreg, — s úgy tőn, vagy is akart tenni, miként beszélő. A szülők terveznek, a szerelmesek — végeznek, s itt újra bebizonyult az, hogy két egymást hiven, igazán szerető lényt a szülei kény minden hatalma nem képes egymástól elválasztani. Vőlegény csak hamar került, s a kézfogó decz. 21- kén meg is tartatott. Vígan volt a társaság, csupán a menyasr- szony ült lecsüggesztett fővel, s arczán a néma bánat kifejezése honolt. Este 11 óra tájt, miután már a jegyváitás megtörtént s a szerződés, melyben jelentékeny összeg női hozomány volt kikötve, aláíratott — a menyasszony kiment a szobából s nem is tért oda vissza többé. Lett lótás futás, a mint az eltűnés észrevételen, de eredmény semmi, mert a lányka szerelmese lakására sietve, azt térdein kérte, hogy ne engedje boldogtalanná tenni, s ez tüstént, daczára a roppant hidegnek egy vasúti kézi kocsin röpité szerelme tárgyát Debreczen félé, s innen másnap Szabolcsba egy tisztességes családhoz küldte addig, mig az ügy elintéztetik. — A család most kettős bajba j esett, mert nem csak hogy kénytelen lesz beleegyezni a szerelmesek egybekelésébe, hanem a felsült vőlegény a ki a szerződés alapján menyasszonyát és a hozományt követeié, kárpótolni kellett. Mit volt mit tenni, megkínálták a másik ikertestvérrel, s az ipse — rövid gondolkodás után rá lett, s már meg is tartották a kézfogót. Ez aztán igazán reális gondolkodás mód. S .........pedig legközelebb Récsbe menend m enyasszonyával, s ott polgári házasságra lépve, reméli,! — hogy a család előbb utóbb bele fog nyugodni a megtörtént ténybe. Bizony alig cselekedhetik valami okosabbat. ** Egy magyar hölgy Párist léghajón elhagyta. Dél-Francziaországba száll; s talán azóta már meg is tért Pestre. — E hölgy, mint az »E—r« irja, Pongrácz honvéd ezredes testvére. Szerkesztői mondanivalók. Azon t. pesti és vidéki lapok szerkesztőségei, melyek „Tiszavidék“-finket becses lapjaikkal kicserélni óhajtják, ezennel tisztelettel felkéretnek, miszerint annak idején lapjaikat a „Tiszavidék“ szerkesztőségéhez Debreczen czegléd-ntsza 47-dik szám alá megküldeni szíveskedjenek. Minden a szerkesztőséget érdeklő magánlevelek, értesítő vagy tudakozódó s egyéb kéziratok a „Tiszavidék“ szerkesztőségi irodájába, Debreczen, czegléd- utsza 47. szám alá kéretnek beküldetniÉv. 1871. Január hó 4. Nyíregyházi terménycsarnokban bejegyzett termények árjegyzéke. Alsó-ausztriai mérő szerint Piaczi ár Vámmázsa 1 L egalant Legfent frt. kr. frt. kr. Búza 4 25 1 4 _ _ 2 5 Kétszeres — — v. m. — — _ Rozs 3 10 — 5 7% v U 227. Árpa, serfőzésre — — 80/ /S2 — „ táplálékra 1 90 2 10 10 15 Zab 1 80 7 Off 1 80 80 90 Kukoricza 2 — 2 — — 10 Bab 3 50 3 — — 10 Köles 2 — — 10 Bükköny — — — — Mák — — — — Reprze 7 50 8 25 Lenmag 5 25 5 50 Vörös lóhere — — — — Luczerna — — — — Olaj 26 — 27 — Szesz, magyar iteze — 183/* — 19 Bécsi távirati börze-tudósítás, jan. 7. Cs. kir. arany 5—84. — Ezüst 121 — 50. Felelős szerkesztő: Bástby Imre.
