Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1871-04-09 / 15. szám

VII. évfolyam 15. szám. Április 9. 1871. Kiadó hivatal ifj.CSÁTHY KÁROLY gazd. akad. könyvkereskedése debreczenben, hová az előfizetési pénzeket és hirdetéseket kérjük küldeni. Minden a „Tiszavi- dék“-et érdeklő kéziratokat, a szerkesztőségi irodába Debre- czen, Főtér 7-ik sz. alá kérünk beküldeni. / “\ m TISZA VIDÉK, Vegyes tartalmú hetilap. MegJ elen rendesen Vasárnap. I Nyilttér alatt minden három ha­sábos garmondsor 15 kr. és 30 kr bélyegdij. Klóli/etési iliji Postán küldve .... 6.— Félévre............................3.—> Évnegyedre ......................1.50 *' í ? | Hirdetési dijak előre tize- ; tendök: minden 5 hasábos í petit sor egyszeri igtatásnál 5,--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—-----------------Sí többszörinél 4 kr. — Bélyeg- I f l agyobb terjedelmű, mint szintén több Ízben megjelenő hirdetések, alkui díj 30 kr. szerint a legjutányosabban közöltéinek. N ■■ m ■■■I ■h^miibmiiimumhhbwm ^^m—mmm ................. Előfizethetni nyíregyházán a postahivatalnál. Debreczenhen ifj. Osáthy Károly gazdasági akadémiai könyvkereskedésében Pesten Grill Károly m.k. udvari könyvárusnál és Petrik Gézánál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Egyébiránt a postahivatalok utján, legczélszerübb öt krajczáros utalvány által. Előfizetési felhívás TISZAVIDÉK folyó évi második negyedére. Lapunk e folyó negyedévben is tova'bb folytatja pályáját; az erős akarat, a kitartás, azon eredményi idézle elő, hogy a lapunk iránti párt­fogás folyvást növekszik. Ezután sem téveszti el szem elöl ezen lap 1 azon czéil, melyet maga elé kitűzött. Híven és 1 pontosan akar megfelelni a vidéki közlönyök ne- { héz feladatának; esetről esetre figyelemmel fog j kisérni minden mozzanatot, minden nemes eszmét, j ezután is pontosan a kellő időben megjelenik, s a helyzet és időköz mért czikkei szabatosssága által igyekezik egy részt a tudományt népszerű­síteni, a nemes eszméknek barátokat szerezni; más részt mindent elfog követni, és semmi áldozatot nem kiméi, hogy a „Tiszavidék“ leghí­vebben képviselje a vidék érdekeit. Mert tulajdonképen egy vidéki közlönynek ez lehet a legfőbb kötelessége, hivatása. Jelen évnegyedben adni fogunk több, a vidék­érdekeit ezélzó közleményeket, adni fogunk minden héten egy vezérczikket, mely e mull hét esemé­nyeit rövid kivonatban elősorolja. Lesz ezenkívül ujdonsági rovatunk, mely a vidéken történt minden mozzanatot tudomásra juttat. Minden héten irodalmi rovat czim alatt adjuk j az újólag megjelent könyvek jegyzékét, s egy­szersmind a méltó munkákra fel hívjuk t. olvasó­ink figyelmét. Azonban jelen számunknak jut azon szomorú i feladat, miszerint a t. olvasókkal tudassuk, hogy lapunk eddigi szerkesztője betegsége miatt ezen feladatát nem teljesíthetvén, a lapszerkesztéséi ideiglenesen ifj. Csátby Károly debreczeni academiai könyvárus és kiadó vette ál, ez a lap eddigi állásán azonban semmit sem vál­toztat, mivel az uj szerkesztőnek több uj munka­társakat sikerült megnyerni, a kik teljes biztosíté­kot nyujtnak, a Tiszavidék larlalomdus kiállításá­ért, más részt teljes reményt fejezhetünk ki az iráni, hogy a „Tiszavidék“ szerkesztése rövid idő múlva egy Nyíregyházán lakó oly férfi keze­ire bízatik, ki a helyi viszonyok figyelembe vé­telével, szakképzettsége és avatoltsága állal, j már eddig is szép reményekre jogosító lapunkat a küzdelmes pályán még nagyobb eredmény- í nyel tovább vezeti — Egész tisztelettel kér­jük tehát mind azokat, kik lapunkra előfizetni akarnak, előfizetéseiket mentül előbb megtenni, a j feltételek lapunk homlokzatán elég világosan ál­lanak. Figyelmeztetjük egyúttal a t. előfizetőket, hogy a postai 5 krós utalványok utján az előfize­tés igen egyszerűen megy, ezen indokból uj elő­fizetési ivek szétküldését feleslegesnek találtuk. Előfizetési dij: Postán küldve ..................6 frt. — F élévre............................3 frt. — É vnegyedre.....................1 frt. 50 N yíregyháza jövője. i. Az alföldi városok közt tagidhatlanul igaz, hogy Nyíregyháza igen fontos szerepre van hivatva. Ha kissé vissza tekintünk a múltba, látni fog­juk, hogy nevezett város mily nagy lépésekkel ha­ladt azon czél felé, mely után minden nagyobb város­nak törekedni kell. Nyíregyháza kereskedelmi forgalma mily óriási lendületet nyert, azt számokban alig lehetne kimu­tatni. Ezen emelkedés indoka, ott létezik, hogy már a város fekvése alkalmas központot ád a kereskedés­re. Továbbá midőn a vasutak által óriási mérvben könyebbült a kereskedelmi összeköttetés; — Debre- czen város nem Ion egyedül az alföldi kereskedés megállapodási pontja, hanem a kereskedelmi viszony kit.erjeszkedett Nyíregyházáig, ide járult azon több­szörös gondoskodás, azon elő szeretet, melyet Nyír­egyháza város a kereskedelemnek szentelt, Rövid czikkünk alig képes csak vázlatát is nyúj­tani, azon viszonyok körrajzánsk, melyek biztosítják, és zálogai Nyíregyháza város emelkedéseinek és jö­vőjének. Nem is czélunk, jelenleg kifejteni azon okokat, melyek közremunkáltak Nyíregyháza város előre haladásának ; csupán jelezni és felhívni akartuk az illetők figyelmét, hogy a jövőbe semmit ne té­vesszenek. Különösen legelsőbben is ki kell emelnünk a társulási viszonyból eredhető óriás eredményeket. Ha nézzük a hazai intézeteket, látni fogjuk, hogy mig a régiebbek hatalmas arányban emelkedtek, az újabbak közül is nagyrésze a legnagyobb előmenetelnek ör­vend. Nyíregyháza város tehát oda irányozza törek­vését, hogy a társulási eszmék felkarolása által oly egyleteket hozzon létre, melyek az ipar-, kereskede­lem, mező gazdászat zászlóvivői legyenek. Továbbá a társadalmi téren is tegyen mindent, a mit a korszellem követel. Hazánkban alig nehány év, mily nagy változásokat idézett elő. Rövid czikkünk csak bevezetése akar lenni egy terjedelmesebb czikksorozatnak, melyben egyenkint ki fogjuk mutatni minő egyleteket és intézményeket szeretnénk Nyíregyházán előtérbe léptetni. Jól tudjuk mi azt, hogy általában hazánk s egyes városok oly nagy mérvben maradtak el a kor­szelleme intő szavától, és a mostani felvilágosult szá­zad színvonalától; nem vonjuk kétségbe, hogy ez el­maradásnak jogos indokai vannak, melyek a tétlen­ség és hátramaradás vádja alól nindnyájunkat felol­doznak: arra sincs megjegyzésünk, hogy nemzeti fej­lődésünk szomorú viszonya kétszeresen nyomasztóvá tévé helyzetünket: de mindezek daczára hivatkozunk az erős elhatározásra, a czél iránti ügyszeretetre, s a társulási eszmékben rejlő nagyszerű vívmányokra; akkor nincs semmi kétségünk hogy Nyíregyháza vá­ros lelkes polgárai mindent elkövetnek, hogy úttörők legyenek a jelen korszakban, oly életre való eszmék meghonosítása és keresztül vitele által, melyek mint a jó földbe vetett magvak, későbben hozzák meg ál­dás d u s gy ü m ö 1 es e i k e t, Nyíregyháza város történetét, ha röviden át te­kintjük; meggyőződhetünk, hogy e város a múltban mennyit szenvedett, türelme és kitartása mily sok­szor próbakőre volt téve! de {'elgondolva az idők és viszonyok kettős terhe alatt a nyomasztó helyzetet, azon eredményt is csodálnunk kell, melyet láthatunk. Nyíregyháza város már most több szép egyle­tekkel dicsekedhetik, melyeknek jövője a legszebb biztatásokra jogosít; nem mulaszthatjuk ezen egyle­tek ösmertetését észrevételünk kíséretével. Ily szempontból nézve a dolgot, ha jelen czik­künk nem foglalkozik is részletezéssekkel, figyelmünk nem fog elmaradni semmi már meglevő társadalmi mozzanatról, képviselni fogjuk, s szivünkön hordozzuk a Nyíregyháza város előre haladását jelző viszonyo­kat, annyival is inkább, mivel a bekövetkező törvény­kezési szervezés alkalmával Nyíregyházáinak igen fontos szerep jut. — Illő és köt lességszerü tehát hogy figyelmeztessük e várost, gondolja fel nemes fel­adatát, mely a hazai városuk közt reá várakozik, hogy legyen készen egyre munkáljon és törekedjék 5 az előre haladás és hazafiság zászlója alatt, s jeleljen j és küzdjön magának utat egy fényesebb jövőhöz. A szabolcsmegyei tankerület iskolatanácsához | elnöki évi jelentés 1871-ről a nevelési közokta­tás tanügyi viszonyairól. (Folytatás és vége.) VI. Községi felső népiskola, vagy mennyiben anyagi I erejük engedi polgári iskola felállítására törvény ál­tal kötelezett népesebb helyeink, az 1869/70 ki nép- j számlálás eredményhez képest: 1) a 7109 lélekszámú Ujfejértó, 2) az 5835 n N -Kalló, 3) a 7839 *) P.-Ladány, 4) az 5966 » Sz.-Mihály, 5) a 7879 n Nádudvar. 6) a 21,896 V Nyíregyháza 7) a 9481 n B.-Újváros, 8) a 6892 a Polgár, m. városok, melyekhez soroztam fekvésük, kultúrái a ipari fejletségük, s e tekintetben követelő igéuyeikre is figyelemmel 9) Ny.-Báthor, s 10) K.'Várda, m. városokat,ha bár nem tekin­tettem biztosnak, ha vajon e helyek lélekszáma, bír­ja-e? az e részben kötelezés alá eső 5000 létszámot, a minthogy csakugyan, a lakosság száma Ny.-Báthor- j ban 4723, K.-Várdában 4703 létszámúnak bizonyult. Mind e helyek, oly szerencsésen telepitvék a ! megye különböző vidékén, hogy a közel fekvő köze­geknek mind megannyi központjává válhatnának, s a nevelési közoktatás rendszerének, a megye területén i szabatos szervezetet idomítanának. — Mily hordere­jű s mily nyereség lenne ez nem csak, a tanügy or­szágos virágzása, hanem nemzetgazdászati tekintet­ben is, a helyi központok, s azok által a vidékek gaz- dászati ipari emelkedése létesítésére: mindenki be­látja, ki az ember társalmi viszonyainak törvényit, i — ha csak elemeiben is ismeri. Mindezen városok közönségét felhívtam saját erkölcsi kötelmük, s a törvény kötelezésének betöl­tésére ; nem mulasztottam el, hol kellett, a szorgozást sem, ngv közvetlenül, — mint a szolgabirói hivata- ■ lók közvetítésével. Nyíregyháza város közönsége s tanácsa az egyetlen, mely — ha magánlag jól vagyok értesülve, megfelelő határozatot hozott, de hivatalosan semmi nemű nyilatkozatot nem tett: s átalán (alig egy két kivétellel) minden tanügyi megkeresést, hallgatással mellőz, s rerdszerint a szolgabirói hivatal intézkedése folytán tesz azoknak eleget. Ujfejértó, P. Ladány, Sz.-Mihály, B.-Újváros, Polgár: elodázó nyilatkozatokat tettek. — K.-Várda, állitván, hogy népessége nem éri el az 5000-et: taga-

Next

/
Thumbnails
Contents