Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1871-03-12 / 11. szám

Magyorsz. Erdélyben Összesen szám szerint %. szám szerint %. szám szerint ipar és kézinünél (valamennyi ne­me a közvetlenül nem termelőket is ide értve) önálló vállalkozó munkás 238,577 295,956 2«. 2)S6 29,653, 34,083, G, ^62 268,230 330,029 Együtt 534,533 Gsi 63,736, 303 590,269 kereskedésnél (kereskedés,szál­lítás, pénz és hi­telintézetek) önálló vállalkozó 55,231 Oso 5,567, 0„ 60,798 munkás 57,563 4,277, o,7 61,840 Együtt 112,794 lói 9,844, 0„ 122,638 értelmiségi kere­setű pap hivatal­nok, tanár ügy­véd orvos mű­vész stb.) 137,944 1*4 24,907, 1,9 162,851 birtok után élő (ház és járadék- tulajdonos 69,178 0., 5,195, 74,373 személy szolgá­latot teljesítő (cseléd hivatal­nok stb.) 949,575 8.4 156,335 1,105,910 Bizonyos foglal­kozás nélküli 14 éven felül 1,983,330 17s. 372,025 17,0 2.355,355 14 éves korig 3,730,259 ő3S5 678,112 3226 6.763,726 Együtt 5.713,259 ót.19 1.050,137 49gfi 6.763,727 Ai összes népesség 11.117,624 100% 2.101,727 100% 13.219,350 Budán, 1871. január hó 18-kán. Keleti Karoly, a népszámlálás vezetésével megbízott statisztikai osztály főnöke. Évi kimutatása a miskolezi első kiházasitó egyletnek. A miskolezi első kiházasitó egylet, mely a nm m. kir. belügyminisztériumnak 1868. szept. 18-kán 4908 sz. a. kelt helybenhagyó tudomásával 1869. máj. 18-kán tar­tott első közgyűlésében megalakult; s mely mint jótékony ■egylet, befelé a tagokat kisebb befizetések mellett nagyobb összegre biztosítani, — kifelé pedig az erkölcsi — külö­nösen az ifjúság neveltetését előmozdító — intézménye- et pártfogolni Ígérte, s ezen Ígéretét most be is váltotta : 53 férjhez ment tagnak T875 flot, most már 076 be­irt tag után pedig egynek-egynek 9MÍ5 flot fizetvén há­zassági dijakban, és folyó pénztári tiszta jövedeleméből 928 frt 95 krt. osztván ki jótékony czélokra; — mely a a kezelő választmánynak, a részvényesek közgyűléséből kiküldött számvevőségnek és a felügyelő egyháznak szi­gorú ellenörködése mellett, számadásait más nagy pénz­intézetek módjára, rendes könyveléssel vezeti; — s mely az egyetemes jótékonyságra alapítván működését, semmi­nemű vallásbeli, állási és térbeli korlátot nem ismerve : a haza bármely vidékéről jelentkező tagokat felveszi rész­vényeseinek nagy sorába; —s mely ez alapszabályokban vállalt kettős kötelezettségnek híven és pontosan megfe­lelni, lelkiismeretes hivatása és szigorú kötelességének tartja: — 1871 február 2-kán tartott évi köz­gyűlésében az 1870-diki, illetőleg 1869 és 70-diki évek eredményével ezekben számolt be: 1. A számvevöszékileg megvizsgált és minden tété- j leiben helyesnek talált, 1870-dik évről szóló számadá- j sokból kitűnt, hogy az egyletnek ____________________ ! TÁ RCZA. (Eredeti beszély.) Irta: (Folytatás.) A commenliohoz még a szabad lopás is járult, Sá- ; muel urnák azon csekélységből, melyet rosszul kezelt gazdasága jövedelmezett volna, csak azt adták be cse­lédei a mit már, magok is szényenlettek ellopni. — Volt eset, hogy nagy ritkán, midőn a Tekintetes táblabiró ur a székvárosi utjából haza felé tartott, s olykor saját marhá­jával s béresével találkozott, nem ösmervén fel azokal, j tudakozódott kocsisától azok gazdája felöl: — Ugyan te Palkó, kié ez a rettenetes rósz marha? bizony úgy néz ki mint az egyiptomi hét sovány esztendő. A kocsis előbb sajnálkozva elmosolyodott, azután gúnyosan bajuszán egyet pödöritve azt válaszolta rá: hogy — Bizony Tekintetes uram a miénk az, és nem árta­na ha jobbacska volna. Erre azután nem válaszolt Sámuel ur semmit, de nem is tett ám semmit, hogy marhájai jobbak legyenek. Mindezekből következtethetjük hogy Sámuel ur gaz- j dálkodása példabeszéddé vált a megyében, a mi még nem lett volna olyan nagy baj, mint azon szomorú állapot be­következése, mely az ilyen gazdálkodásnál előbb utóbb keserű csümölcseit szokta megteremni. Némelyek azon sajátságos tulajdonságot állítják a házas életben, hogy a nő rendesen férjéhez lesz hasonló és viszont elsajátítván egymás jó és rósz tulajdonait; — hogy mennyiben igaz ez állítás az általánosságban, jelen­ben nem taglaljuk, egyszerűen csak azt jelezzük meg, hogy itt a tekintetes asszony tökéletes képmása volt ked­ves élete párjának, s hogy e házaspár azután, milyen ! bevétele volt: áthozva 1869-ről 7086 frt. 13 kr. beiratási dijakból 498 frt, évi illetékből 438 fit utántíze- tésböl 10901 frt, 60 kr, tőkékből 1835 frt. 33 kr, kama­tokból 614 frt, 81 kr. könyvecskék árából 49 frt. 80 kr, különös 4 frt. 30 kr, összesen 37003 f*t. 47 Kr. kiadás volt: a szegényebb részvényeseknél köt­vényben hagyva 6289 frt 50 kr, pénzintézetekbe téve 13406 frt, 83 kr, 39 férjhezment tagnak dija 5075 frt, viszszafizettetett 17 tagnak 448 frt. 38 kr, kezelési költ­ség 208 frt. 72 kr, tiszti fizetések 440 frt. 2 kr, vegyes 66 frt. 32 kr, hátralék (házassági dijakban 6535 frt. 50 krt tevő összes követelésre) 1197 frt. 30 kr. pénztári marad­vány 1871-re 831 frt. 39 kr, összesen 27,963 frt 47 kr. vagyona : kötvényeken a részvénye­seknél 4861 ft. pénzintézetekben 13000 „ hátralék 1167 „30 kr. pénztári készlet 831 „ 39 kr. összesen 19889 ft 69 kr. Ebből: alaptőke 17614 ft. 51 kr, tartalék töke 882 frt. 23 kr, folyó pénztári tiszta jövedelem 1870-ről 1392 frt 95 kr. 2. Az elnöki részletes jelentésnek főbb pontjai ezek: a) beíratott 1869-ben 386, 1870-ben 498. összesen 884 tag. Ezekből kilépett: önként 5, halálozás által 3, kizáratas következtében 1, házasság utján 50, összesen 59 tag. Maradt 1871-dik évre 825 tag. b) a férjhez mentés megnősült 50 tag közzül 11 tag (mert a kiszabott határidőt meg tartá ,) nem kapott dijat, csak is a befizetgetett pénze nem adatott neki vissza — 39 tag pedig (37 nő, 2 fi. 32 helybeli, 7 vidéki lakos) kapott 1569 frt, 10 krt tevő összes befizetésére 5075 irtot, tehát 3505 ft. 90 krnyi tiszta nyereséget, vagyis középszámitással: kapott egy tag 10 frt befizetésre 10*/2 hó után 90 frt tiszta hasznot, mi, ha egyszerre fizette be az illető, 253^-lóiit tenne. volna 10­11 éve közt 120 19­—20 éve közt 34 11—-12 n Ti 51 20 21 n 77 33 12­13 n T 61 21-22 Ti n 14 13­44 Ti T) 69 22­-23 » 7) 21 14­15 Ti n 71 23­-24 n n 14 15— 16 0 77 77 24-25 » » 5 16— 17 n 73 99 25­-26 n 0 6 17— •18 n n 65 26­-27 Ti Ti 3 18— 19 Ti Ti 77 27-27 n Ti 2 házasságra nem képes (kiskorú) 548, vagyi s 66/] házasságra képes (nagykorú) 277 vagyis 34/ioo_t* r(^sz> d) a benllevő 825 tag közt van 76 fi és 749 nő; 513 helybeli és 312 tag vidéki lakos, mégpedig Gallicziából 1, Ungmegyéböl 1, Sza­bolcsból 147, Zemplénből 25, Abaujból 34, Tornából 3, Borsodból 69, Gömörből 13,Szepesből 4, Sárosból 2, Nóg- rádból 7, Pestmegyéböl 4, Hevesmegyéböl 2. e) a folyó pénztári tiszta jövedelem 1392 frt. 95 kr felett ekként rendelkezett a választmány és a főfelügyelő az alapszabály 16. 17. §-ainak értelmében: a tartaléktökéhez csatolt a helybeli, felállítandó, reáltanodára alapitolt a helybeli, felállítandó, elemi közös iskolákra alapított a jótékony filléregyletnek adott a nyíregyházi egyház rendelkezésére bocsátott a borsod-miskolezi, a helyb. ref. ev. és izr. nöegyletek folyó költségeinek fedezésére adott 50—50 írtjával a helybeli ref. tanári nyugdíjintézet alapjához a helybeli ref. és evnng. tanodák tápintézetei­nek alapjához 30—30 írtjával 60 ftot a helybeli kisdedóvoda alapjához 28 ft 95 kr. A reáltanoda és elemi közös iskolákra alapított 464 100 100 300 100 200 40 ftot ftot ftot ftot ftot ftot ftot természetű s jellemű gyermeket nevelhetett, ezt csak az alkalammal fogjuk megtudni, midőn Hermin kisasszonynyal közelebbről lesz szerencsénk megösmerkedhetni, most azonban a dologra. Mint emliténk az udvar csendes, s minden nesznél­küli volt, bár az idő a reggeli nyolez órát is meghaladta az urilak ajtajai és ablakai szokás szerint be valónak húz­va a mi azonban nem azt jelzé, mintha e lakot senki sem lakná, vagy a kik lakják nem volnának otthon, hanem in­kább azt, hogy az uraság és a belső cselédek jobban sze­retik a hűvöst élvezni, mint magokat a kánikulla égető hevének kiteni mert meg kell jegyeznünk hogy kánikullá- ban vagyunk. A rozzant kaputól honnan egy nem nyírt de össze vissza roncsolt fasorral szegélyzett ut vezet az épülethez, egy körülbelől hatvan éves , sötétkék nyári kabátban szennyes vitorla vászon nadrágban és mellényben, viselt czipökben öltözött férfit, látunk a kastély felé tartani, ki a rekkenö hőség miatt a fasor alá érve, a legárnyékosabb fa alatt megállt pihenni, mialatt kalapját fejéről levette s iz­zadságtól lepett redős homlokát, s rövidre nyírt ősz haját és szakállát kék vászon zsebkendőjével gondosan meg- törülgetle. Ha az érkezőt legcsekélyebb figyelemre méltatjuk, az első pillanatra, felösmerjük benne, nemzetének sajátsá­gos mozdulata s arczkifejezéséröl a helybeli regale áren­dását, Lichtstern Áront, ki sem nem annyira szegény, de sem oly együgyű, mint a milyennek első pillanatra tarta­nánk miről következő magán beszédje s a következés eléggé meggyözend bennünket. A mint az árendás ur, letörölgette redős homlokáról a fáradság és a nap heve csalta izzadság gyöngyeit, s kis­sé elrendezte magán öltöny darabjait, megindult a ház felé menet közben ekként elmélkedve : — Három meg kettő, hat, — hat meg keltő tiz — a ki nekem ezen állításom igazságát megtagadja, az ne számítson arra, hogy akár most, akár jövőre pénzt kapjon tőlem költsön, azok a borzasztó tudós urak, folytatja rö­vid szünet után, a kik az arithmetica szabályaira hivatkoz­nak, bőséges tudományok mellett mind szegények mig én ki egy okosabb, s czélszerübb számítási módot találva fel melynek kulcsát zsebemben és ősz fejemben hordom, s minden lépten híven követem, ma holnap gazdag emberré 100—100 :frt külön-külön helyeztetett el a takptár köny­vecskére. Az időközi kamatok is a tökéhez fognak csatol- tatni. Ezen tőkéket az egyleti választmány fogja kezelni mindaddig mig azokat a felállítandó tanodák vezetőinek át nem adhatja, f) minden ezután belépő tag fizet a díszesen kiállí­tott részvénykönyvecskéért 30 krt, és a jótékony fillér- egyletre 20 kr, tehát 40 krral többet mint eddig. g) csak oly keresztlevelek, esketési és halotti bi­zonyítványok fogadtatnak el, melyek az illető lelkészek, rabbik által anyakönyvekből kivonalozva, 50 kros bélyeg­gel lesznek ellátva. h) ezen első kiházasitó egyletnek második osztálya, melybe ugyancsak olyan feltételek mellett, nyereményre egyelőre csak azok fognak felvétetni, kik mint az elsőnek tagjai ebben is, tehát kettős díjra (600 fit) akarják ma­gukat biztosítanif. é. május 1-sején kezdi meg működését. Alapsz. III. 9. „Minden részvényes ki 1871. évi máj. 1—aug. 31 -ike közt lép az egyletbe egy évig, 1871. szept. 1. decz. 31-ig lépvén az egyletbe, há­rom évig köteles az egyletnek tagja lenni. Ki ezen sza­bály ellenére a kitűzött és kötelezett időn elébb férjhez menne vagy megnősülne, a tagsági segélyben, az általa befizetett összegen felül, nem részesül.“ i) a második kiházasitó egylet, mely a kisdedeket veszi fel, f. é. január 1-sején megkezdte sikeres működé­sét. A szülék csakhamar belátták, hogy ez életre való in­tézet, melybe nyugodtan, mondhatnám örömmel íratják be minden — kisdedeiket.*) Miskolczon, 1871. febr. 15. Xelenka Pál, elnök. Helyi újdonságok. — Nyilvános számadás! A helybeli nöegy- let igazgató választmánya f. é. január hó 29-kén 4. szám alatt hozott határozatával, a helybeli mükedvellö társulat által rendezett színi előadások jövedelméből, az árvaház javára adományozott 150 írtból 50 frtot szavazott meg a franczia sebesültek és foglyok nyomorának enyhítésére. Alólirott — mint kire az adománynak illető helyre leendő juttatása bízatott, f. é. mártius 3-kán az adomány átvételét igazoló következő sorokat vette a pesti franczia fökonzultól: Uram ! Megkaptam az 50 frtot, a nyíregyházi jótékony nő- egylet adományát, kérem tudassa az illetőkkel hálámat azon rokonszenvért, melyet foglyaink iránt tanúsítottak, Franczia és Magyarország közli rokonszenv oly mérvben és annyira szivrehatólag nem nyilatkozott soha, mint őzen szomorú időben. Örökemlékü kebleinkben azon rokonszenv, melylyel önök irányunkban viseltetnek. Mély és megkülönböztetett tisztelettel a fökonzul gr. Castellane Alólirott kedves kötelességének ismerte a fennebbi sorokai az egylet t. tagjainak becses tudomására juttatni. A közlött sorok eredetiben az egylet irományaihoz csatoltattak. Nyíregyházán, 1871. Mártius hó 7-én. Qalánfi Lajos, —----------- egyleti titkár. * ) Tisztelettel kérjük a társulat elnökségét, miszerint ezen utolsó pontban említett „második kiházasitó egylet“ alapsza­bályait ösmertetés végett hozzánk beküldeni, -— úgyszintén minden a társulat körében bármikor fölmerülendő nevezetesebb eseményekről bennünket továbbra is kimeritöleg értesíteni szí­veskedjék. Ily közérdekű közleményeknek lapunk hasábjai foly­vást nyitva állanak. Szerk. leszek. — És azután ki is veheti azt nékem rósz néven, ha én gazdag ember akarok lenni, s ön alkotmányom fo­ganatosítom? valóban senki, — legfeljebb az: kinek egy­kor pénzt adtam kölcsön, s most azt kamatjaival együtt visszakövetelem, ez természetesen elnevez világ csaló­nak, uzsorásnak, rósz embernek, s mit én tudom még mi­nek, a mivel én természetesen éppen semmit sein gondo- dolok, ha pénzemet megkaphatom; —- de az olyan ember, ki megvan szorulva, s hozzám jön pénzt kölcsönözni, oh! ezelőtt én vagyok a legbecsületesebb ember, most mór azután tessék kiokosodni, a világ gyarlóságából. Az öreg lépéseit folytatva a házelé érkezik s midőn annak lépcsözete előtt megállt,ekként folytatta magán be­szédét, ez a ház is sok háborút élt már meg, — jegyzi meg gúnyosan Áron, egyébbiránt nem hiszem, hogy a roszból annyi volna még számára hátra, mint a mennyi már ekkoráig elmúlt nein adok neki sok időt, hogy e laknak is is uj gazdája lesz, erre a megjegyzésre azután gúnyosan mosolygot magában, mielőtt azt tenné hozzá hogy: — Uj gazdája? — bizonyosan hogy uj gazdája — és ez az uj gazda én leszek, ma már nyolezezer forintom­mal tartozik a nagyságos ur, háza és birtoka nein értőbbet tíznél de tegyük fel megér tizenkét ezer pengőt, nem ad­hatom é én hozzá még a hiányzó csekély összeget? kivált ha pénzem még sok ideig prolungáltatik a henye tehetet­len nagyságos ur állal, — igaz hogy még mai napság nem szabad a zsidóknak birtokot venni, de hát nem azért adott e Isten az embernek észt, hogy e csekély emberi gyarló­ságon tultegye magát? igen bizon! ennél nagyobb dolgo­kat is kivittek már az emberek, ha azok kiviteléhez eszek és kitartások volt; — hál nem tehetek e én is úgy mint számtalanan? kik pár nyomorult forinttal megvesztegetnek valamelyik szegény emberi, hogy bizonyos vásárlásoknál adják haszonbérbe neveiket, ezekbe azután senki sem aka- dályoskodik s az uj tulajdonos azt teheti szerzeményével a mit jónak lát. Ilyen s hasonló elmélkedések között lépdelt az öreg árendás felfelé a körülbelől tizenkettőig számítható rozzant kő grádicsokon, midőn a ház egyik mellék ajtaja kinyílva, azon egy unalmában ásitozó rendetlen öltözetű piszkos inas forma egyéniség lön látható. (Folyt köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents