Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1871-02-12 / 7. szám

kötelezi magát, hogy ekészleteket a némpt demarkationa- lis vonalon kívül szerzi be, hacsak ezen utóbbi területek parancsnokai nem adnak erre különös engedélyt.

10. cziklc. Parisból kimenő minden egyes egyénnek szabályszerű útlevéllel kell elátva lennie, s ezen útlevélnek a német előőrsöknél lálamoztatnia kell. A képviselőjelöltektől ezen útlevelet megtagadni nem lehet. A közlekedés még menlevéllel is csak reggeli 9 órától este 6 óráig szabad.

11. czikk. Páris városa községi hadisarcz fejében 200 millió frankot fizet sezen fizetést a fegyverszünet 15. napjáig köteles teljesíteni. A fizetés módját vegyes franczia és német bizottság állapítja meg.

12. czikk. A fegyverszünet tartama alatt semmi oly értéktárgy nem távolítható el a városból, — a mi a hadiadó fedezetéül szolgálhat.

13. czikk. Fegyver és lőszer be szállítása, valamint minden oly tárgy beszállítása, mely fegyver és lőszerké- szitésére anyagul szolgálhatna, a fegyverszünet tartama alatt tilos.

14. czikk. A hadi foglyok kicserélése azonnal kezdetét veszi. E czélból a franczia hatóságok rövid idő alatt a német hadifoglyok névjegyzékét Amiens-Mans, Orleans és Yesoulban a német katonai hatóságok számára át fogják nyújtani. A német hadifoglyok szabadon bocsátása a legközelebbi határnapokon fog történni. A német hatóságok egyenértékű mennyiség fejében hasonszámu és rangú franczia foglyokat fognak kiadni. A kicserélés még a polgári foglyokra is ki fog terjedni, névszerint a német kereskedelmi marine kapitányaira és a Németországba internált franczia civilistákra.

15. czikk. Páris és a departementek közt postaszolgálat fog berendeztetni nem pecsételt levelek számára a versaillesi főhadiszállás közvetítésével.

Ennek hitelesítésére alulírottak a jelen egyezményt sajátkezű aláírásaikkal és pecsétükkel látták el.

Kelt Versailles, 1871. jan 28.

Bismarck. Favre

Helyi njdonságok.

— (Beliiildetett.) Balázs Kálmán legújabb zenemüve „Újvárosi nóta“ énekre és zongorára épen most jelent meg ifj. Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvárusnál Debreczenben, ára helyben vagy vidékre küldve 40 kr.— A mü Pusztai Róza urhölgynek van ajánlva, a szerzemény igen sikerült, kár, hogy a kiállítás oly silány, mely Kutasi Imre debreczeni kártyagyárlónál készült.

— Egy beküldött eredeti botrány,

melyben B. I. ur előadja, hogyan járt el Szabolcsmegyé- ben egy községi biró. A levél következőképen hangzik :

Tekintetes Szerkesztő ur!

Az emberiség, jog és méltányosság érdekében nem mulaszthatom el a t. szerkesztőséggel ama botrányos eljárást közölni, melyet e hó 3-kán Szabolcsmegye Márton- falva községének bírája, névszerint Gólya János, K. Gyula vasúti osztálymérnök ur Fehér Sámuel nevű szolgájával elkövetett; a tényállás e következő :

Fehér Sámuel máramarosi születésű fiú, ki K. mérnök urnái huzamosb ideig lakott, e hó elején szolgálatát felmondva, szülőföldjére indult; a mérnök ur, ki szolgájával meg volt elégedve, fizetése dijául 280 írt 30 kr o. é. pénzösszeggel elégítő ki. — A szolga-legény egy zsákba helyezve el ruháját, elbúcsúzott volt urától s útnak indult, menet közben balsorsa Mártoníalva felé vetette, hol a községtől nem messze az országúton, Gólya János községi bíróval találkozott. Biró uram, tán potya dohányra hitt csak úgy rövid utón szert tenni, mert az utast minden igaz ok nélkül feltartóztatta s hozzá e szavakat intézte : dohányt viszesz nemde abba a zsákba? rivalg rá az utazóra a községi basa.

— Nem vagyok én dohány-csempész, válaszol nagy alázatosan a kérdezett, e válasz azonban biró uramat nem látszott kielégíteni, mert nagy hatalmának érzetében neki ment a gyámoltalan utasnak s miután annak haját jól ösz- sze markolászta s jól arczul verte volna, lerántá a ruhával lelt zsákot annak hátáról; — az ütés és rázás következtében az utas mellénye megöl a nyakában függő pénzes zacskó is kiránlódott, melyet a biró ur észrevevén, a málhával együtt azonnal lefoglalt; s igy az elfoglalt tárgyakkal együtt az úthoz közel fekvő csárdába vezette; hol miután Gottesman csapiár és neje jelenlétében a zsákot keresztül vizsgálta , s benne a legcsekélyebb gyanús tárgyra se akadt, e szavakkal fordult az utashoz : én tégedet ösmerlek, tavaly itt Mártonfalván lopást követtél el; „pedig a szegény fiú az időben K. Gyula urnái szolgált, Mártonfalván pedig soha se volt;*

A biró ur ezen hivatalos eljárása után, a pénzt és a zsákot letartóztatván, a kifosztott utazót minden nélkül útnak akarta volna bocsájtani; de ez nein tágilott s követelte, hogy a biró ur pénzéről elösmervényt állítson ki; miután a biró látta volna, hogy a dolog bonyolódni kezd, a pénzt Gottesman csapiár és neje előtt több Ízben megolvasta, de mindannyiszor kevesebbnek állitá, mint azt az utas mondotta, ki mindaddig nem elégedett meg az olvasással, a míg azt a bölcs és lelkiismeretes biró végtére is 279 írtnak nem találta, a mikor is az írástudatlan szolgának a 279 frt helyeit egy 209 frlról szóló utalványt adott át; mielőtt azonban ezt átadta volna, felszólitá a szolgát, hogy ha neki pénzéből 1U0 irtot ád, ö a többi pénzével s ruhájával együtt szabadon futni engedi, ámde a szegény szolgának több esze volt, mintsem biró uramnak e humánus ajánlatát elfogadta volna; ö a helyett átvette a hamis iratot s azonnal visszatért Debreczenbe volt gazdájához K. Gyula mérnök úrhoz, kinek fentebbi panaszát előadta.

A derék mérnök az ügyet erélyesen karolta fel s kifosztott szolgáját segédje kíséretében az illető járásbírósághoz küldötte el, hol a járásbiró úrtól azon utasítást vették, hogy addig is. a mig ö e tárgyban hivatalosan fog eljárni, menjenek ki Mártonfalvára, kérdezzék a dolog állásáról Gottesmant és nejét, nehogy Gólya János uram állal az illetők jó előre tévútra vezettessenek, a jószivii mérnökségéé még egy tanúval csakugyan kiment a hely színére, hol Gottesman csapiártól és nejétől szóról szóra

' ugyancsak azt hallották, mit a szegény Fehér Sámuel nekik otthon elpanaszolt s melyet mi most mar a mérnök i urnák felkérése folytán imé szóról szóra közlünk a tekintetes Szerkesztőséggel.

Most először is azt kérdjük, melyik országgyűlési lörvényczikk ad jogot községi bíró uraiméknak arra, hogy a pénzügyi szolgák tisztébe kanalazzanak, továbbá arra : hogy egy szegény utast, kit minden igaz ok nélkül feltartóztatnak, kimotóznak s náíla semmit sem találnak pofo- í nokkal s hajlépésekkel illessék azért, hogy azt véres ve- réjtékes igazságos keresetétől elriaszszák, mert itt más I czél nem is lehetett; mert ha a fin csakugyan gyanús, : nem volt hamisított okmányra szükség, át kellett volna öl ! pénzével és jószágával együtt az illető bíróságnak szol- | gáltatni, nem pedig eleröszakolt pénzéről hamis nyugtát i adva elbocsájtani, vagy a mi még söiétebb árnyat vet biró 1 uramra, a lopottnak hilt pénzösszegből 100 frtot kérni j oly módon, hogy ha az illető tolvaj neki ezt kifizeti, úgy I a többi lopott pénzzel és jószággal szabadon engedi futni;

hát nem valóságos orgazdaság-e ez ? s nem méltó-e a I példás megfenyitésre ?

El is várjuk a tekintetes szolgabiró urnák e tárgy—

! báni erélyes eljárását, melynek eredményét annak idején nem fogjuk elmulasztani a tekintetes Szerkesztő úrral egész részletesen közölni. Addig is Isten velünk.

Kelt Debreezen felír. 9. 1871. B. I. földbirtokos.

— lyiregyháza városa folyó hó 5-én Samu éli Baruc h-ban egyik nevezetes polgárát veszté el, kit nemcsak hitsorsosainak mély tisztelete, de az összes közönség részvétteljes sajnálata kisért at e hó 7- kén az élő városból, holtvárosi örök lakába; boldog, kinek szép cselekedetei a síron túl is biztosítják számára a köztisztelet, a szeretet és jó emlékezet kegyeletes babérkoszorúját, mely nem ösmer sem rangot, sem valláskülönbségei, hanem e földiségek helyett, mindenkitől egyaránt csak szép tetteket vár, mindenkihez egyaránt e biztató szavakat súgja : „cselekedjetek hasonlóan, hogy embertársaitok vélem igy jutalmazzanak.“

A tisztes férfiú, kinek lapunkban e nehány sort szenteljük, városunk magyar izraelita hitközségéin k elöli arezoso, — gabonacsarnokunk kezdeményezője s később elnöke volt. — 0 volt az, ki Nyíregyháza városának kereskedését, annak viszonyait, életrevalóságát, iparát, terményeit más nagyobb városokkal megösmerletve, kereskedésünknek virágzó lendületet adott. — E derék férfiú földi maradványait mint fennebb említőnk, folyó hó 7-kén az uj, felvilágosodott izraeliták szertartása szerint, számos vegyes müveit közönség fájó részvéte kíséretében adák át az anya földnek — s mig a boldogult lakházánál német nyelven tartatott a gyászbeszéd, — addig H. ur a gabnacsarnok előtt, hol a koporsóval megállották, szinte igen lelkes és velős magyar beszédet tartott a ravatal felett. Rajta hát polgártársak, iparkodjunk hasonló szép és hasznos tetteink által emlékeinket megörökíteni, hogy egykor, miként e fáradt vándoa ravatala felett, feleltünk is lélekböl kívánják utódaink, az áldást s békét porainkra.

— A napokban városunkban igen hideg idők jártak a nagy szél és hó fuvások miatt, az utczán is alig lehet megjelenni, — per amorem dei, még egyszer megérjük, hogy újra megfagy a petróleum.

— Egy kis helyre igazítás múlt heti számunkban a polgári olvasó egylet bálját folyó hó 18-dika helyett hibásan 4-dikére tettük bocsánat a tévedésért. Az érintett bál a dalárda közreműködésével fog megtartani

Hir szekrény.

— Dumas m i n t j ó s. A hires remény iró „Ezer- egy rém“ czimii regényében, mely 1850-ben jelent meg, a következő hely fordul elő: „Hoffman (az elbeszélés egyik személye) a Louvre-ba ment, de nagy csodálkozására látnia kellett, hogy a szabaddá lett francziáit a rabszolgaképek látványa által többé nem engedik magukat elpuhitani, s hogy Páris közönsége a patkányokat a képek olajával táplálja, tekintettel arra, hogy a patkányok egy napon midőn a poroszok eljönnek és Parist ostromolják, a hazafiaknak táplálására szolgálhatnak-“

— A cselédjavitó egylet, melyről volt már szó a lapokban, mint hiteles forrásból értesülünk, fővárosunkban örvendetes haladásnak indult, a mennyiben ez ügyel Glatz Antal országos képviselő neje szül. Ebeczky Maliid úrnő karolta fel. ki ez ügyben oly rendkívüli bűz - góságot fejtett ki, hogy üdvös müködösének legközelebb gyakorlati eredményét tapasztalhatjuk. —Óhajtandó, hogy a kezdeményező eszméjét minél többen felkarolnák, mert cseléd viszonyaink rendezése valóban a legégetőbb szükségek közzé tartozik.

— A bihar megyei csend biztos, Írja a 1). követezendö esetet tudatott Debreezen város csendbizto- sával: Bihar alatt egy üresen Székelyhid felé menő szekérre felkéredzik egy jól öltözött ember, a szekeres fel is vette csupán barátságból az utast, ez a félegyházi korcsmánál pár iteze borért be akarja küldeni jóllevöjét, azonban a szekeres hívására mindketten bemennek; de a gyalog utazó egyszerre csak kiosan a szobából, a szekeres pedig nem gyanítva semmit, nyugton bentmaradt; azonban már nem győzte várni emberéi s kinéz, akkor veszi észre aztán bogy a pajtás megszökött, — magával vitte a lovakat és szekeret is. A tettes hü leírása is meg- küldetvén a csendbiztosnak,ki is elfogatására, ha ugyan arra kerülne, megtevő a kellő intézkedéseket.

— A mi sok mégis csak sok, múlt hó 22- kén az endrődi catholikus káplán gyóntatás közben egy egyszerű, de idős httbuzgó embert, kinek hangos éneke öt zavarni látszott öklével arczul verte, ez még nem volt elég hanem a dühös pap kirántó kezéből az imakönyvet, s oly istenes beszédet tartott rögtönözve a templomban, milyet sem müveit embertől sem paptól nem várunk.

Gazdászati rovat.

Schlipf után Mannó Alajos.

B. Amag csirázótehetsége.

Ez, a mag természete és minőség, úgy szinte tartásmódja szerint különböző. Némi olajtartalmú magok 2—3

esztendeig, mások pedig 5—ü-ig megtartják csírázó te- hetségökei. A liszítartalmu magok ritkán tartják ?—3

esztendőnél tovább. Csirazó tehetséggel bírnak: a

Mezei bab 5 esztendőig Hajdina 2—3 eszi.

Borsó 5 eszi.

Spanyol-lóhere 4—5 esit. Kender 3 észt.

Len 5—6 észt.

Luczerna 4 észt

Köles 2 észt.

Veres lóhere 2 — 3 észt. Kalaráb 5—6 észt.

Fejér káposzta 5—6 észt. Lencse 2 eszi.

Sárga répa 4 észt.

Rozs 4 észt.

Repcze 3 észt.

Nyári búza 2—3 észt.

Téli búza 3-4 észt. Burgondi répa 6—7 észt. Dohánymag 9 észt.

Árpa:

Téli árpa 3—4 észt.

Nyári árpa 2—3 észt.

Zab 2 észt.

Mák 2 észt.

Ha a pénzen vett mag csírázó tehetségéről akarja magát az ember meggyőzni, akkor a csirakémlóst kell elővenni, mi következőkép történik: bizonyos számú magok megnedvesittetnek egy pamut rongyba, melyben később megláthatni hány csírázott ki benne, avvagy egy sem.

A magok elvesztik csirázhalóságukat:

1) Ha a gabona nedves állapotban hordatik be, és nem száraz, avvagy dohos helyen lartaiik.

2) Forróság áltál; p. o. ha a magok kiszárítás véget forró kemencéébe rakatnak, mit nehány helyeken lennel szoktak tenni. c.'

3) Elvégre, csírázó tehetségeik a magoknak régiségük által is elvesz.

C. Vető magvak változtatása.

Tapasztalásból bizonyossá lön, hogy az éghajlat és a föld, egyik vagy másik növényt nagyobb tökéletességre hozza, mások ellenben némi földekben annyira megromla- nak, hogy kényszerítve érzi magát a mezei gazda a maggal változást lenni. Ennél következő szabályokra kell ügyelni:

1) Csak azon esetben változtasd vetőmagodat, ha az, több évek folytan silányabbá vált.

2) Változtasd magodat akkor, ha oly vidékről szerezheted meg magadnak, mely rá földfaja által különös kedvezéssel van. így például: örömestebb veszi az ember a vető-árpát, úgy szinte a burgonyát is oly helyeken, hol ások jól teremnek : ez értetik a kenderről s más vetőmagokról is.

3) Ha valamely tökéletes vetögabonát egyik száras földből más kövérbe véleményezhetsz át: az sokkal jobb leend, mint ellenkező esetben lenne.

4) A magváltoztatásnál igyekezni kell a magot csak oly helyekről megszerezni, melynek éghajlata a miénkkel legjobban megegyez. A kendermagot színesebben szerezd melegebb vidékről; ellenben a lent hidegebbről.

5) Ne vegyen a mezei gazda vetőmagot oly vidékről, melyben sok üszög és dudva jő elő.

6) Ha magváltoztatást akarsz végbevinni, akkor el ne mulaszd előre kikémlelni: hogy az uj mag elegendő csírázó tehetséggel bir-e?

Kaczagányok.

Csirke Feritől.

IV.

— Mit csinálsz te czigány? kérdi a tisztelendő ur a pitvar ajtóból a kerítést tördelő czigánytól.

— Egy kis tűzi fát készítek —válaszol naivuladade, mi alatt az összetört kerítés faját kötélbe kötözé.

— Ejnye te semmire való! hiszen nem te csináltad azt a kerítést*

— De sem a föliszlelendö ur!—válaszol a czigány, mialatt összekötött fáját hátára emelte, s elballagot véle.

V.

— Sajnáluk pajtás! a mint hallottuk, nem kaptad meg a lányt, — sajnálkoznak baráti egy jó szivü, de kissé együgyü fiatal emberfelelt, kit elöbröl egy kisasszony kikosarazott.

— Mindegy I — ö lássa ! — válaszol egykedvűen a fiatal ember, — ha nem jött hozzám, nem fog emeletes házban lakni.

Szegény fiú azt hitte, hogy csak emeletes házban lehet a boldogságot feltalálni.

VI.

— Ejnye to borhely! minek iszol annyit?

— Mert jól esik.

— Hát mikor nem fog már egyszer jól esni?

— Majd ha nem lesz mit inni,— válaszol a gomba- lyagba esett bor isza fiatal ember.

Szerkesztői mondanivalók.

G. L. urnák Nyíregyházán Sem Y,sem farsangi krónika vagy Nyíregyháza január 31-én czim alatti rövid jelentést nem vettünk, s igy azt nem is közölhettük, jövőre kérjük az ilyes közleményt nem Poncziustól Pilátushoz „értve a könyvkereskedő urakat,“ hanem egyenesen a szerkesztőséghez küldeni ott van annak a helye, s az esetre nem fogja elmulasztani a Szerkesztőség t. olvasó közönsége kívánalmainak eleget tenni, kivált ha a kézirat legfeljebb pénteken érkezik a Szerkesztőséghez, miután a „Tisza- vidék“ szombaton rendesen sajtó alatt van.

„Itt ülök melletted“ —„Kalapomnál*... vettük, alkalmilag felhasználjuk.

P. J. urnák Nyíregyházán. Öunek becses czikkét vettük, de a késedelem, s igy a hely szűke miatt, csak a jövő számban közölhetjük.

Felelős szerkesztő: Básthy Imre.