Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-12-17 / 51. szám
I ! VII. évfolyam Kiadó hivatal ifj.CSÁTHY KÁROLY gazd. akad. könyvkereskedése debreczenben, hová az előfizetési pénzeket és hirdetéseket kérjük küldeni. 51. szám. Vasárnap, decz. 17. 1871. Miirdetétek előre fizetendők: minden 5 hasábos petit sor egyszeri igtatásnál b, többszörinél 4 kr. — Bélyeg- díj 30 kr. TISZAVDEK. Debreczen, Szabolcsmegye és Hajdúkerület vegyes tartalmú heti közlönye. Szerkesztői iroda: Debreczenben , Főtér 7-ik sz- Hová minden a lap szellemi részét illető közleményt kérünk küldeni. Nyilttér alatt minden három hasábos garmondsor 10 kr. és 30 kr. bélyegdij. Nagyobb terjedelmű, mint szintén több Ízben megjelenő hirdetések, alku szerint a legjutányosabban közöltéinek. Előfizetési dij: Postán küldve .... 4.— Félévre .............................2.— É vnegyedre........................t.20 Előfizethetni Debreczenben ifj. Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvkereskedésében. HL-Döszörményben Lányi Márton kereskedésében. Pesten Neumann B. első magyar hirdetési irodájában, (Kigyó-utcza 6. sz.) hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Mjiregyházátt és Magy-Kállóban a postahivatalnál. Egyébiránt a postahivatalok utján, legczélszerübb ötkrajczáros utalvány által. Előfizetési felhívás TISZAVUER VIII-dik évfolyamára. A„Tiszavidék“ már 7 év olta küzdelmesen bár, de buzgó kitartással futja pályáját. Azon bizalom, melylyél a t. olvasó közönség ezen hosszú idő alatt bizalmával és támogatásával megajándékozott : legszebb és legfényesebb bizonyság arra nézve, hogy lapunk iránya a közönség várakozásának teljesen megfelelt; s hogy e vállalat szebb jövőre érdemes. Mivel nemcsak több uj előfizetőt számlálunk, hanem lapunk szellemi részének gazdagítására több jeles szakképzett egyén felajánlotta működését; van szerencsénk jelenteni a t. közönségnek, hogy a „Ti- szavidék“ a jövő 1872-ik évben is meg fog jelenni. Fő feladata leend lapunknak, eddigi irányához hiven, visszatükrözni és jelezni mindazon eseményeket és társadalmi mozzanatokat, melyek Debreczent, Szabolcsmegyét és a Hajdúkerületet közelebbről érdeklik. Tárczánkban érdekes és mulattató czikke- ket közlünk; összes törekvésünk oda leend irányozva hogy valamint hét év lefolyta alatt, úgy ezutén is lapunk a t. olvasó közönség megelégedését kinyerje. Felkérjük tehát a t. olvasó közönséget, hogy lapunk jövőjét becses pártfogásával tömegesen elősegíteni méltóztassék. Előfizethetni Debreczenben ifj. Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvárusnál; vidéken legczélszerübb 5 kros posta-utalványnyal. Előfizetési feltételek : Egész évre .....................4 forint. F élévre.............................2 „ N egyedévre.......................1 „ 20 kr. „ Viszavfdék“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Tudomány és munka. H. A harczi zaj és politikai küzdelmekben csak egy-egy olyan horderejű szellemi forradalom tudott köztünk is erősebb hullámokat verni, mint a reformats. S hogy a franczia forradalom eszméi nálunk annyira népszerűtlenek voltak, igen természetes, miután nem voltunk azokra előkészítve a fejlődés által, nem értettük azokat. S igy egy ponton vétetvén igénybe csaknem minden erőnk, a minden ponton egyaránt haladó nyugottól épen a legfontosabb dolgokban messze elmaradtunk. Mentségünkül szolgálhat számunk csekély volta; azután szegénységünk, mely egyfelől a hosszas harczok eredménye, másfelől idegen erő és tényező által végzetesen eszközölve volt. S a midőn egy kissé magunkhoz tértünk, erőt nyertünk, 8 lelkesedést az erő mellé, csak alig volt időnk azon nagy távolság megmérésére, mely bennünket nyugattól, a miveltség és előhaladottság tekintetében elválaszt. Mindez sokat kiment; mcgérthetővé leszi a jelien állapotokat, s ezáltal részben azoknak mentségéül is szolgál; de ugyanakkor a legerősebben prok- lamálja a jelen viszonyok tarthatatlanságát. A múlt fejlődésének gyümölcséül elfogadja a jelent, de követeli, hogy azt megváltoztassuk. Megérteti velünk, hogy miért nincs tudományosságunk, de arra nem ád szabadalmat, hogy jövendőben se legyen. S nem is az a fő bajunk, hogy magyar tudományosság nincs, hanem az, hogy nem is törekszünk utanna, hogy még csak szükségét sem érezzük. A vágy, a törekvés, az igyekezet hiányzik bennünk a komoty, önfentartó, íelvirágoztató tudománzosság után; nem ismerjük becsét, áldásait, s igy nem is becsüljük azt; egészen az ignoti nulla Cupido állapotában vagyunk. Vannak-e vizsgálódó vagy tudományt terjesztő társulataink, magán egyénekből alakulva, szanaszét a vidékeken ? Tartanak-e fölolvasásokat a nagy közönség számára az ország nagyobb városaiban, állandóan és folytonosan, hogy a tudományt népszerű alakban terjeszszék és megkedveltessék? s a közönségben megvan-e a vágy és ösztön, mely e felolvasásoknak életet adjon? Ismerünk-e nagy számmal független állású vagyonos egyéneket szerte a hazában, kik törekvéseikért áldozni is képesek, kik a tudományok egyes ágainak művelését ambitiojukká tették volna? Megy e e részben vagyonos aristokratiánk jó példával elöl, mint tesz a miveit angolé? Nem rettenetes könnyen meg lehet-e olvasni még azoknak is számát, kik tudományos könyveket vesznek és olvasnak folytonosan? Valóban úgy látszik, hogy a tudományok egy ága a legújabb időben mintha felszabadittatott volna az apathia átka alól. A természettudományok kezdenek népszerűkké lenui Magyarországon, legalább annyiban, hogy beszélünk rólok, s elismerjük, hogy azok bizony hasznosak. S ugyanakkor a nemzet egész erejével rohamosan egy irányra veté rá magát, melynek egyetlen czélja az anyagi meggazdagodás, még pedig a lehető legrövidebb idő alatt. S e törekvés mellé igen jól illik eszközül a természettudományok divatba hozatala. Azonban a legnagyobb rész itt is csak kipkedés-kapkodás mindenfelé, mint a ki nem tudja, hogy a sok dolog közül melyikhez nyúljon. Komoly törekvés látszik egyes pontokon, de a nagy rész csak zaj es mutogatás, a melynek semmi maradandó gyümölcse nincs. S még ha e zűrzavarból valódi élet fejlik is ki azon az egy oldalon, az a tudomány egyéb ágainak, az élet többi oldalainak elhanyagolásával fog történni : s meghozza magával az egyoldalúság minden átkát és szerencsétlenségét. Ez fog történni a legjobb esetben, de lehel hogy ez sem történik. Mindezen sürgés, mozgolódás, törekvés bizonyos tudományosság után, leginkább csak a főváros körére szorítkozik; a vidék, a nemzet nagy zöme most sem igen kívánja, most sem igen becsüli I jobban a tudományokat, mint ez előtt 20 esztendővel. S a mi a munkát, az állandó, folytonos, kitartó j munkát illeti : nevezhet-e bennünket valaki ilyen ! értelemben jóravaló munkás népnek? Dolgozik-e i akár népünk, akár a miveit osztály, — egészben, minden egyénét oda értve — annyit, a mennyit aránylag a miveit nemzetek dolgoznak, a mennyit dolgozhatna? Becsüljük-e a munkás embert úgy, mint a hogy megérdemli; a mennyi becsültetésre csupán munkásságáért joga van? Ád-e a munka magában elég anyagi jutalmat és társadalmi becsül- ! tetést? Vallja-e valaki nálunk, — igen keveseket kivéve, hogy a munka erény és kötelesség, első erénye és kötelessége minden embernek, s hogy a ! heverés szégyen és' bűn, legnagyobb szégyene és j legnagyobb bűne minden dolgozni képes embernek? 1 Hirdeti-e valaki nálunk, benne van-e öntudatunkban hogy a társadalomra nézve minden ember annyit ér, a mennyit dolgozni tud, s hogy a munka nagysága és súlya, mértéke az ember értékének ? Tárgya-e a mi viszonyaink közt a munka, a tett, a folytonos törekvés az ambitiónak, a büszkeségnek, a becsültetésnek ? Talán nagyon keveseknél igen. De a nemzet nagy tömegénél a mentői kevesebbet dolgozás, a tétlenség, a könnyen élés ép oly keresett, mint becsült dolgok. Az egyetlen indító eszköz a munkára nálunk talán a meggazdagodás, elég hasznos czél, ha más is járul hozzá, de erről is a nagy rész inkább lemond, semhogy kényelme árán vásárolja meg azt. Hogy a munkát magáért keressük, hogy abban ambi- tiot, boldogságot és büszkeséget találjunk : ez valami szokatlanul csodálatos eszme a magyar ember előtt. S ez öl meg bennünket, nem a német. Nem becsüljük sem a tudományt, sem a munkát : ez nagyobb csapás rajtunk még szegénységünknél is. Óh ha valaki ez irányban tudná felrázni erőnket, vágyainkat, törekvéseinket; ha csak dolgozni tanítaná meg e nemzetet! A p u 1 e i u s. Debreczenl hírek. — Harcsai Amália urhölgy néhai Beke Antal árvái javára — mint halljuk, — majd 200 frtot gyűjtött. Mint biztos kutforrásból értesülünk, egyedül Barcsai Amália urhölgy volt a kezdeményező, ki az anyátlan és apátián árvák sorsán enyhíteni igyekezett. — A nemes szívnek legszebb hivatása az, midőn az árvák arczárói letörli a könnyeket, s a szelíd részvét melegével megeny- hiti a nyomort. — A nóegyleti jelmez-bálra nagyban folynak az előkészületek. Gróf Bethlen Mikó Róza ismeretes ügy- buzgósága előre biztosítja a sikert. — A tisztelt grófnő Debreczenben egy pár szép eszmét pendített meg, a nŐ- egyletet és árvabázat, s mindkettő teljesedést nyert. — A ki annyit áldozott és fáradozott a czélért, az önmaga állított magának emléket, a mit sem idő, sem előítélet harcza ledönteoi képes nem leend. Az elismerés és a hála pedig egyedül őt illeti, a ki nemes eszméit keresztül vitte, s nem hagyta azokat haldoklani, vagy elveszni, a szokásos közönyösség jégvirágai közt. — Legközelebb sajtó alá kerül S z á n t a y Aladár „Magyar gazdasági jog“ czimü terjedelmes jogi műve. — Ezen irodalmunkban hézag pótló művet ajánljuk a közönség figyelmébe. — Beküldetett hozzánk; „Előfizetési fölhívás Zsutai János költeményeire.“ A szerencsétlenül kimúlt fiatal emberben egy valódi költői tehetség veszett el, s hátrahagyott műveit annál melegebben ajánljuk a szépirodalom barátainak pártolásába, mert a tiszta jövedelem, „Zsutay- alapitvány“ czimen, a debreczeni tanulóifjúság önképző-körének javára marad. A válogatott költeményekből állandó füzetet a most nevezett önképző- társulat adja ki s az előfizetési pénzek (fűzött példány 1 frt, díszpéldány 2 írt) 1872. évi január hó végéig Beczner Frigyes önképző-társulati elnökhöz küldendők Debreczenbe. — Az első folyamodása kir. bíróságokhoz szervezett bírói és albirói állomások betöltésére vonatkozó javaslattal, az igazságügyminiszter ur f. hó 11-kére csakugyan elkészült annyira, hogy azt a legközelebb e czélra tartandó minisztertanácsban előadhatja. Maga az előadás több órát fog igénybevenni, mert mintegy 2500 egyén neve s röviden a képesítettsége is lesz legalább egypár szóval megemlítendő. Hasonlóképen elkészülve várnak a kiadványozásra az átmeneti intézkedések, az átadási s egyéb utasítások, stb. — Folyó hó 10-kéu küldetett meg a törvényhatóságokhoz a magyarországi helységeknek törvényszékek- és járásbíróságonként való beosztása tudomás és használat végett.
