Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1871-11-12 / 46. szám

hogy a városbeliek mennyi s minernü anyagot adtak | be? felmuakáláa végett kinek s mennyi adatott ki ? mi és mennyi lett belőle? mikor adatott ki? mikor j adatott vissza a munkáltatónak? munkabérbe mennyi j fizettetett? Ugyanezen jegyzőkönyvbe jegyzenó fel, j hogy a városiak kérésére, melyik szegény, mikor ! hová s hány napra küldetett ki? s mennyi napibér í fizettetett az intézetnek? A gondviselő ezen jegyző- | könyvből havonkint kivonatot készítene, s azt az igazgatónak, a begyülendő pénzt pedig a pénztárnoknak beadná: felvigyázz arra, hogy a dolgozó szegények a kitűzött időben jelennek-e meg a munkaházban ? dolgoznak-e jól és szorgalommal ? a roszat, erkölcstelent s engedetlent az igazgatónak feljelentené. 4) A felügyelők az önkéntes ajánlatokat b e- szednék, s hetenkint a pénztárba beadnák, akkor midőn a szegények között a segélypénz kiosztatik, ellenőrködés tekintetéből egymást felváltva jelenlen- lennének, kiki a maga utczájában lakó szegényekre felügyel, hogy nem élnek-e vissza az intézet jótékonyságával ? nem járnak-e házankint koldulni? A városi poroszlók által fölvigyáztatnék arra, hogy a , vároában sem helybeli, sem vidéki koldusok meg ne jelenjenek.

Arra nézve, hogy az intézetnek mikénti állása» jótékony hatása s munkálkodása eredményei nyilvánosságra jussanak, az igazgató minden negyedév végével közgyűlést tartana, mely alkalommal az intézet naplói s számadásai vizsgálat alá vétetnék.

A tartási költségek fedeztetnének az intézet alaptőkéjének kamataiból, a lakosok által évenként önkéntesen aláírandó ajánlatokból, a munkákért begyülendő összegből; nemkülönben azon segédforrásokból is keletkezhetnének, melyeket ernberbaráti társulatok időnkint nemes buzgalmuk által ösztönöz- tetve félkeresnek. Mennyiben pedig e jövedelmi források a tartási költségek, főleg a segélyezés kezdetével, általában nem fedezhetnék, a hiány háziadózás utján szedetnék be.

Falukon s kevésbé népes mezővárosokban a szegény- és munkaházak elkerülhetők, mert az ilyen községek csekély számú nyomorék szegényei hason- lókép egy a község tagjaiból választott bizottság, vagy legalább egy szegények atyja nevével megtisztelt egyén igazgatása alatt, minden koldulás nélkül is könnyen eltarthatok: ha tudniillik bizonyos kerületekre felosztva, naponkint más háznál testvéri, vagy legalább vendégi szeretettel elfogadtatnának, mely szívességért azon háznál raggeltől estig fonni, tollat fosztani, vagy más tőlük kitelhető munkát végezni köteleztessenek.

A nép erkölesiségét előmozdítani az egyház hivatása, de az erkölcstelenség minden utait s forrásait elzárni, a világi hatalom legszebb kötelessége. Óhajtjuk tehát, hogy a nyilvános koldulás törvény aital egész hazánkban végkép szüutettessék meg! L. J.

A falusi gazda.

i.

A magyar társadalomnak egyik osztálya sem dicsekedhetik ugyan azzal, mintha érdekei a törvényhozó testületben a kormányban vagy a sajtóban méltán képviseltetnének ; de azt hiszem annyira elhagyatva a közélet terén még sincs senki, mint a magyar falusi gazda. Az iparos osztálynak van egy tevékeny országos egylete, ezen kívül az egész ország be vau hálózva az iparkamarai szervezettel, melynek kötelessége minden vidéknek iparos érdekeit fejleszteni is előmozdítani. A kereskedelmi osztálynak is része van a kamarai szrrvezétben is képviseletben 8 ezen felül ezen osztálynak a német napi sajtó valamint Bzakközlönyök kész szolgái, úgy hogy ha valamely intézkedés a kereskedelem érdekeit sérti vagy egy s más tekintetben nyomás érezhető: a hivatalos kamarai képviselők a a napi sajtó mindjárt oly hangos panaszt emelnek, hogy a kormány sietve igyekszik belátása és eszközeihez kévést a bajt orvosolni,(.hogy kereskedelmünk s iparunk mindenek daczára mégis tengödésre van kárhoztatva, ennek okait itt nem akarjuk most fürkészni). Csupán a falusi gazdák sajátlagos anyagi érdekeinek nincs ez idő szerint illetékes képviselője és szószólója.

Ott van ugyan az országos magy. gazdasági egyesület, de ez már babérjain nyugszik; a közönség az egylet iránt kegyeletes érzülettel viseltetik, azt senki nem is bántja s nem háborgatja és viszont a falusi gazda közönség sem igen teszi észre, hogy az ő érdekeik hivatott képviselője az országos gazdasági egylet s ennek szakközlönye. Ha ez egylet a minisztérium kezdeményezése folytán olykor-olykor egy-egy sajt va3.y kender kiállítást akar rendezni, azzal még csak annyi érdeklődést sem képes ébreszteni, hogy a kiállításra az ország minden vidékeiről termények érkezzenek s a kiállítás összes látogató közönségét mindössze néhány journalista s a minisztérium kiküldöttjei képezik. 8 ha a falusi gazdák közül valaki úgy véletlenül bevetődik a köztelekre abban mégkevésbbé érzi magát otthonosan, mint a Muzem cliinai vagy japáni gyüj- teménytárában.

A vidéki gazdasági egyletekről úgy hébe-korba hallhatni egy-egy dicsőid szózatot; ha azonban tényeket keresünk, mindössze egy-egy zajos banquette! illustralt ártatlan száutásverseny, gépkiállítás vagy cseléddij-osztás képezi az egyletek nagyszerű érdemeit. Valljuk be őszintén : a falusi gazda közönségben nem találjuk fel a gazdasági közérdekek iránti érdeklődést. Népünk még mindég a meddő politikai téren központosítja összes reform törekvéseit és itt a pártoskodás már oly végletekig ment, hogy egymás iránti elkeresedést vagy teljes közönyt szült.

Ez így nem maradhat! Azok, kik a nemzeti jóllét nagyobb mérvét óhajtják, kik karjaikban elég erőt, szivükben elég bátorságot éreznek a köz jó- és saját érdekűkért tettre kelni, kik nem vesztették el hitüket és reményüket a magyar nemzet jövője iránt; kell hogy be lássák, miszerint itt az ideje véget vetni a terjesztő kormány g y á- molitásnak s minden téreu a társulás utján és az ösz- szegek elvével gazdasági reformokat létesíteni.

A magyar nemzet körét a falusi gazda közönség képezi ; kezükben van a nemzet sorsa. A törvényhozó testület s a kormány az ő akaratuk kifolyása. A nemzeti vagyon főrésze az ő birtokukban van. Az uj állami és társadalmi intézmények létesítésére a az elavultak javítására szükséges eszközök is az ő kezükken vanuak. Még a nemzeti ipar és kereskedelem sorsa is nagy részben tőlük várja felvirágoztatását.

Lehetetlen itt előadni mindazon módokat és eszközöket, melyek szerint gazda közönségünk nagy társadalmi bajainkat gyorsan és következetesen orvosolhatja. De ha e bajok fő okaival megösmerkedünk nem leend nehéz fela- í dat az alkalmas módozatot és eszközöket eltalálnunk.

Eléggé bebizonyodott tény az, hogy összes gazda- I sági állapotunk részben a magyar kormány s részben Ausztria gyámsága alatt áll. Sokan e gyámságot kívánatosnak tartották és ezen eszmeáramlat annyira elhatalmasodott az országbau, hogy midőn hazánk önigazgatási szabadságát n gazdasági téren az absolutizmus kezeiből ; békés úton kicsikarta: a törvényhozó testölet többsége nem óhajtott e szabadság teljes élvezetébe jutni. Azok, kiket a gazda-közönség a törvényhozó testületbo küldött,

I mert magokat képteleneknek érezték, a független nemzet- gazdasági fejlődésnek elengedhetlen feltételeiről gondos- l kodni, jónak látták magát az eszmét a gazdasági önállósá- i got elejteni. így éppen a legfontosabb állainügyek : a va- j luta, vámügy, tengerészet nem lettek nemzett alapra fektetve. Ennek következtében összes pénz és hiteiügyünk, mely minden termelésben nagy tényező, tisztán osztrák, vagy osztrák gyámság alatt maradt; az ipar pedig, miután vámterületünk az osztrákkal egyesítve van, szintén nélkülözte és nélkülözi az önállóság elengedhetlen attributivu- mát, hogy a nemzetközi versenyben a vám által egyenlőséget létesíthessen, kiegyenlítvén a termelési különbségeket.

A gazdasági fejlődésre legnyomasztóbban hat a hitelügy gyarlósága. E miatt képtelen a magy. gazda olcsó pénzt szerezni minden oly javításokra, instruktióra, gépekre eszközökre és szerszámokra, miket csak úgy vehetne meg s miknek kivitelére csak akkor vállalkozhatnék, ha a pénzt, melyet e végből szükségei, olcsón megkapná.

Azonban ezen osztrák gyámságnak még más tekintetben is káros hatása van. Ez okozza azt, hogy a nemzet nem bírja a közgazdaság minden terén szükséges nagyobb intézményeket nemzeti erővel létre hozni. így például ösz- szes vasutaink, összes nagyobb hitelintézeteink idegen tőkepénzeseknek képezik tulajdonát s természetes ezután, hogy a nevezetesebb ipar vállalatokat is csak külföldiek hozhatják létre.

A magyar falusi gazda tehát el van szigetelve s az iparos tevékenységből mintegy ki van zárva. Szóval a gyámság gyámoltalanságot szül.

De méginkább tehetetlenségbe sülyeszti gazda közönségünket a kormányi gyámság. Az állami ügyok élén álló férfiak egyszer megszokták azt, hogy könnyebbnek találják a közigazdatást, ha működésűkbe, alólról senki bele nem szól, ha önkényüleg korlátlanul rendelkezhetnek és intézkedhetnek.

Aztán a törvény alkotásban is nagyon könnyű utat választottak; a helyett, hogy a törvényt a gyakorlati élet követelményeiből merítenék, minthogy ez alapos tanulmányozást és fárasztó munkát igédyel; egyszerűen idegen nemzetek törvényeit plagizálják.

Nem csoda tehát, ha az öntevékenység a gazda közönségben elzsibadt, ha a közérdekben többé senki sem akar fáradozni, hanem mindent a kormánytól vár, s ha igy az osztrák és kormány gyámság az országnak legnagyobb átkára vau.

Újdonságok.

i

— A debreczeni dal- és zeneegylet igazgató- ; sága, — mint tudomásunkra jutott, — elhatározta e hó 17-én azaz pénteken estve 7 órakor, a zenede helyiségé- j ben, az alapszabályok értelmében házihangvi rsenyt rendezni, miről a zenekedvelő közönséget előlegesen értesítjük. Belépti jegy nem egyleti tagok részére személyenként 50 kr; a müsorozat rövid időn ki fog nyomattatai, s szét küldetik.

Azon reményben vagyunk, hogy a nagyérdemű zene- kedveik) közönség, e hangversenyt, úgy jelenleg is, mint . más alkalommal, becses megjelenése által támogatni ; fogja.

— A debreczeni iparos ifjúság „Művelődési- \

egylete“ érdekében vasárnap nov. 12 én délután 3 órakor j alakuló közgyűlés tartatik a magyar-szabó ezéb áruló-helyiségében, melyre az érdekkel viseltek tisztelettel meghivatnak. Sz. E.

— Ismét a kofákról. Olvasóink közzül már talán sokan meg is unják, hogy lapunkban ezen kedves szó „kofa“ annyiszor megfordul? Ezt miDt előbb is irtuk, egyesek érdekében ép úgy, mint inkább a miveit közönség miatt tevénk, de ajánlatunk a helyt, hogy foganatosittat! oék, s a kofák létszáma kevesbitettnék; naponta szaporodik, természetes dolog — ha eddig megtudtunk lenni, jövőre is maradjunk a réginél —■ mert a múlt szombaton a nemes „kofa ezéh“ a vásárbiró bolt »-lőtt gyűlést tartott, mi oly hatalmas dikcziókkal ment végbe, hogy a ! ott “ont el; s e gyűlésben véletlen részt vett, nem jön kedve egyhamar a kofa ezéhgyülésbe menni, ugyanis áru- lási helyeiket tűzték ki tárgyul, mit ők bölcsen meg is határoztak; s két uj tagot e nemes egyletbe ünnepélyesen be is avattak. Csak előre igy aztán Debreczenben elérhetjük azt, hogy maholnap több kofa lesz a piaczon, mint vevő, s ha egy szőllővel nem biró egyén szép gyümölcsöt akar venni már hajnalban sétáljon egyik utcza szegletről, a másikra, mert a mire ráteszi a kofa a kezét, az mind az övé, ha kétszer annyi áron mondanák is.

^ — Nyit egyházáról és Szabolcsmegye több részéből kérdés intéztetett hozzánk: hogy a debreczeni terménycsarnok mikor fog már létesülni? Nem ártana, ha azon kezdeményezők, kik a kivitel élére állottak, felvilágosítanák a vidéki közönséget, akadályok állanak-e ellenébe a debreczeni terinénycsarnok minél előbbi létesü- lésének ?

— JPéntekeu a délutáai vasúti vonattal sem uj- : ságok, sem levelek nem érkeztek Debreczenbe. Mint hall! juk — e különös eset magyarázatát abbau leli, hogy a Debreczenbe czimzett levelek és újság lapok Püspök-La- j dányból tévedésből Nagyváradra vitettek, s csak a tegnap | reggeli vasúti vonattal szállitattak ismét vissza.

— Hügel Ottó nagyváradi könyvárus kiadásá- ; ban megjelent: „Mikor én drámai színész voltam“, Vizvári | Gyulától, a csinosan kiállított kis füzetke, kézirat gyanánt

tekintendő miért is aunak bővebb bírálatába nem bocsájt- kozunk. Egyébbiránt a kis füzetkét ajánljuk a könnyűd j olvasmányokat kedvellők figyelmébe, ára csak 30 kr. Kap.

! ható ifj Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvkeres- | kedésében.

—- Úgy vidéki ember tegnap egy lottos bolt előtt nagy örömmel kezdte beszélni, hogy bárom S2áma jött ki, s igy nagy összeg pénzt nyert — A vidéki embernek csakugyan igaza volt, mert a három szám ki jött, csak hogy uem azon a lotterián a melyre a számok téve voltak, így a kora örömnek a szomorú csalódás által, csak hamar vége lön.

— Magyar északkeleti pálya. Debre- cz.en-szathmári vonal (14 mrfd. kiépítési batáridő 1870. okt. 1), alépítmény 88, felépítmény 88.5, épületek 84.9. Szatbmár-Szigeth (15.11 mrfd, ugyanazon kiépítési határidő); alépítmény 70.8, felépítmény 76, épületek 69.9 százalék. Királyháza-czavi vonal (11 33 mrfd kiépítési határidó 1871 okt, 1) alépítmény 99.2, felépítmény 81 4, épületek 66.4, ujhely-szerencsi vond (64 mrfd,alépítmény 45.4. felépítmény 63.1, épületek 20.3, Batyu-Munkács (3.4 mrfd ugyanazon kiépítési határidő), alépítmény 77 felépítmény 74.1, Épületek 51.2.

—■ //. Sízoboszlón Beszédes János köztiszteletben álló gyógyszertárosunk az ősz folytán szerződött K. D. közbirtokossal egy uj gyógyszertár építésére, a mely már az eddigi építéssel is díszére válik Szoboszló főterének.

A h szoboszlói gőzmalmi részvények aláírása is nagyban halad, ma holnap kész lesz az alap, élén ezen ügyes ujjitásnak, a kivitel egyik erélyes embere áll. Adja az ég, hogy mielőbb létrejöjjön, e korszerű vállalat.

— Ah. szoboszlói olvasda — mint halljuk, —

kénytelen uj évtől kezdve, ott hagyni a vendéglőt, vagy pedig nagy árt fizetni két szobáért. Nem jó vólna-e igénybe venni most már némelyek ajánlatát, követünk s mások által felajánlott összeget kipótolni, adakozás s jótékony czélu tánczestély rendezése által, összegyűlt mennyiségen, egy szép kis helyiséget épitetni. — Igen czélszerü volna, ha a vendéglő mellett lerombolt házhelyet s udvarát a várostól mérsékelt árért átvennők, s még jövő tavaszszal építtetnénk rá egy kis alkalmas épületet. —* Ajánljuk a casino figyelmébe.

— A /*. szoboszlói vásárnak újra egy vívmánya van. — Horogh uram bolondságai mellett még jól is étkezhetik, a iszogathatik a vásárló, s ez a vívmánya pedig, a „Laczi-konyha,“ mely most ütötte fel először nagy vásárunk alkalmával a nagypiaczon sátorát. — De már látom haladunk.

— Veszedelmes állapot Szoboszlón, valamely

ember lakását megtalálni. Hol lakik? Arra ni, —> van rá a felelet. _ Nincs utcza név, nincs minden házon házszám. Nem ártana erről is intézkedni — Hadnagy uram, hadnagy uram 1 „„

— A h. hadházi reí. templom már fedél alatt van, ezen évben azonban nem fog teljesen készen lenni. A templom építési rendszere igen nagy szakayatottsággal vau keresztül vive, a mi egy debreczeni építőmester érdeme. A h. hadházi ref. templom egyike legszebb lesz az alföldi ref. templomok közt.

_ A h. hadházi és fehértói állomásoknál, sok

ez

er zsák gabona nemű van összehalmozva. Ki kell emelnünk az állomás főnökök gondosságát, mivel a zsákok részint fedél alá rakattak, részint vízmentes ponyvákkal be- terittettek, s igy minden időjárás veszélyétől kellőleg megvannak óvva.

— A nyíregyházi vasúti indóháznál a vártermek, igen csinosan tartatnak, jól világítva és fűtve vannak. Általában az egész indóháznál nagy rend van.

— A nyíregyházi királyi törvényszék helyiségei felépítésén erősen dolgoznak; a vállalkozó mindent elkövet, hogy az épület a szerződésben kikötött napon teljesen elkészüljön, a vállalkozónak van is oka miért igyekezni, mivel mint halljuk azon esetben, ha a törvényszéki helyiségek a kitett napra kellően felszerelve át nem adatnának, igen magas kötbért, kellene- a késedelmezéséit fizetni.

.— Nyíregyháza újra a haladás sorompójába