Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-10-29 / 44. szám
k VII. évfolyam Kiadó hivatal f ifj. GSÁTHY KÁROLY * gazd. akad. könyvkereskedése DEBRECZENBEN, hová az előfizetési pénzeket és hirdetéseket kérjük küldeni. Hirdetések előre fizetendők: minden 5 hasábos petit sor egyszeri iktatásnál ü, többszörinél 4 kr. — Bélycg- dij 30 kr. 44. szám. Vasárnap, okt. 29. 1871. r Debreczen, Szabolcsinegyc és Hajdúkerület vegyes tartalmú SIETI KOZI.ÖKFYE. Szerkesztői iroda: Debreczenben, Főtér 7-ik sz. Hová minden a lap szellemi részét illető közleményt kérünk küldeni. Jj Nyilttér alatt minden három hasábos garmondsor 10 kr. és & 30 kr. bélyegdij. £* Klöíizetésl dij: jj Postán küldve .... 4.—- ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ö Félévre.............................2.— l agyobh (erjcdelntú, mint színién több izbon megjelenő hirdetéscki alku ig Évnegyedre....................1.20 s zerint a fle^Jutányosabban közöltetneK. Előfizethetni öebrec*enlieil ifj. Csáthy Károly gazdascági akadémiai könyvkereskedésében. H.-üö§^Örményben Lányi Márton kereskedésében. Pesten Neumann B. első magyar hirdetési irodájában, (Kigyó-utcza 6. sz.) hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Nyíregyházán és Nagy-Mállóban a postahivatalnál. Egyébiránt a postahivatalok utján, legczélszeriibb ötkrajczáros utalvány által. Nehány szó a „Tisza“ biztositó intézet tervezetéről. Beküldetett hozzánk azon biztosi tó intézet tervezete, melyről lapunk újdonság] rovatában már említést tettünk. Ez „Emlékirat“ igen alaposan fejtegeti egy biztositó intézetnek Debreczenben, mint az alföld egyik leggazdagabb városában felállításának nemcsak jogosultságát, hanem egyszersmind szükségességét. Ez intézet létesülése városunkat s vidékünket közelebbről érdekelvén, rövid kivonatban ismertetni fogjuk azon elveket, melyek szerint az, a most már megindult aláírások után ítélve, igen valószínű, hogy létesülni fog. Az intézet „TISZA* nevet viselend, s eszközölni fog tűz, jég, élet és szállitmány-biztositásokat, s közvetit ingatlanokra jelzálogkölcsönöket is. Hazánkban a biztosítás tárgyát képező értékeknek, a már meglehetős számban fennálló intézetek daczára, alig van eddig nehány százaléka biztosítva, s igy van még tér, mely elfoglalásra vár, s okszerű szervezkedés, a kor igényeihez, s a váltott viszonyokhoz! alkalmazkodás mellett, a sikerre való kilátás biztos. A meglevő tér elfoglalását, teljes mérvben fejlődését a „Tisza“ a nemzetgazdászat-tan által oly sürgetően ajánlott helyi központok felállítása által akarja elérni. A helyi központok, úgy társadalmi, mivelődési, mint üzletforgalmi tekintetben szétosztják, egyensúlyozzák a tömegeket, azokat rendbeD, összhangban tartják. A decentralizáczió az önállóság fokozása mellett szabadabb mozogliatást, az erők nagyobb- mérvü kifejthetését eredményezi, mig ellenben a czentralizáczió csökkenti az egyesek működési erejét s miután a biztositó intézeteknél, az összes intézet gyarapodása az egyes ügynökségek által elért siker nagyságától függ, bénítólag hat magára a* összes intézetre is. Ez elvet a szervezésben igen helyes alkalmazásban akarja a „Tisza“ az ügynökségek egy részének oly mérvű önállósággal felruházásával keresztülvinni, mely a kérdéses ügynökségeket mindmegannyi helyi központtá leendi, s a mellett az intézet kellő biztonságáról is gondoskodva lesz. Az intézet a biztosítási ügyben a reform tetejére lép, úgy a tűz- és a jég, mint az életbiztosításnál oly újításokat fog behozni, melyek a biztosítottak érdekeit a legnagyobb méltánylatban részesítik. — Kiemeljük itt, hogy az életbiztosításnál az öngyilkos- sági és háborúban történő elhalási esetek is bevonatnak a számításba, mely utóbbi kedvező alkalmazkodás leend az általános védkötelezettségi törvényhez. Az intézetnek nem a központon, hanem Debreczenben felállítását az Emlékirat a 11. lapon a következőkben indokolja : „Szükségesnek láttuk rövideden érinteni azon indokokat, melyek a társulatnak nem a központon, hanem az alföld egyik vidéki városában való felálli I tására vezettek. A deczentralizáczió elvét akarjuk ezáltal érvényre emelni, s helyi központok felállítása által mintegy emanczipálni társulatunkat, hogy a lenyűgöző befolyás alól, melyet a pesti hitelintézetekre s főleg ezeknek tőke-elhelyezésére a fővárosi pénz- piacz s a mondhatni Becstől függő börze gyakorol. „Biztosítási dijakból hány meg hány millió frt tőke vándorol éveukint a vidékről Pestre, mely tőkét leginkább a mezőgazdaság fizeti. E tőke Pesten ösz- szehalmozódva, azt kevés jóindulattal igen gyümölcsözően lehetne elhelyezni ugv, hogy az nagyobb összegekben épen azon mezei gazdaságnak felsegélé- I sere fordittatnék, a melytől mint biztosítási díj, apránként el vonatott, s nagy tőkévé összefolyt. Ezt azonban a fővárosban létező biztositó intézetek nem teszik, hanem leginkább lombard üzletekben forgatják tőkéiket, a miből a biztositó közönségre vajmi kevés haszon járul. „Társulatunk a biztosításból begyült tőkéket nem akarja és nem fogja a börzespekulácziók esélyeinek kitenni, hanem azt escomptüzlet utján ugyanazon mezei gazdaság felsegélésére fogja kellő gyü- mölcsöztetés mellett fordítani, mint a melytől az biztosítási dijakból nagyobb tőkévéjösszefolyt. „A biztosítási ügynek a megváltozott korigényekhez képesti reformálása, a szervezkedés egysze- rübbitése által eszközlendő költségkímélés, a befolyt tőkéknek gyümölcsözően bár, de oly módon elhelyezése, hogy azokból mezei gazdaságunkra előny háramoljék, — lesznek a főelvek, melyek keresztülvitelében következetesek fogunk maradni.“ Elég legyen ismertetésül e társulat létesítésének czéljáról és módozatairól ezúttal ennyi. Alkalmilag visszatérünk e tárgyra s addig is azon reményünknek adunk kifejezést, hogy a vidék és Debreczen, a saját maga jól felfogott érdekében mindent elkövetend, hogy ez eszme minél hamarább realizáltassék. Cselédügy. Midőn nálunk a cselédügy napról napra türhetlenebb viszonyokat teremt a czelédtartókra nézve s legkisebb kilátás sem mutatkozik, hogy ez ügy valabára megfelelően rendeztessék, nem tartjuk érdektelennek Pest város tanácsának a cselédhivatal és rendszabályok életbeléptetése végett most kibocsátott hirdetményét a mi hatóságunkkal is megismertetni. 1) A cselédhivatal személyzete hivatalos működését f évi november 1-én hal-tér 4. szám alatti helyiségében fogja megkezdeni, hol Pest városa területén jelenleg szolgálatban levő uhudén cseléd folyó évi deczember 31-ig köteles magát bejelenteni, hol előéletét igazolván, bejegyeztetik és a cseléd-rendszer 15. §-sa értelmében 50 kr dij lefizetése mellett cselédkönyvvel elláttatik. 2) Minden egyén, ki Pesten jövendőre mint. cseléd szolgálatba lépni kiván, akár helybeli, akár vidéki legyen az, a cselédhivatalnál 24 óra leforgása alatt jelentkezni tartozik, hol előéletét igazolva beiratik, és cselédkönyvvel elláttatik. — A cselédhivatalnál akkor is kell jelentkezni, ha valaki a szolgálatból kilép, vagy egyik gazdától a másiknak szolgálatába áll. 3) Cselédnek neveztetik oly egyén, legyen az férfi vagy nő, ki magát házi vagy gazdasági teendők végett bizonyos bérért és időre más irányában lekötelezi. TÁRCZA. A bécsi dohányáruié nők életéből. Klettanilag bírálja Cs. 14. (Folytatás,) Kényszerülve vannak ezen nők magokat az úgynevezett „Barátok“ karjai közé vetni, kik leg- többnyire uzsora mellett még feslett életű emberek, j és igy egy szegény teremtésnek már szolgálata kéz- f detétől fogva, kényszeritett állása van. Ha egyszer szolgálatba belépett, — kénytelen jókor reggeltől esti tiz óráig a dohány árulási boltban maradni. Neki szolgálatát a legnagyobb figye- : lemmel kell teljesítenie. Érdekeltsége kettős, s vagy úrnőjéhez, vagy urához kötvék, mert minden kárért felelős, mi biztosítékából levonandó; köteles minden vevőt a legnagyobb barátsággal kiszolgálni, hogy e l tőzsde jó hírbe jöjjön; mert különben kenyéradójának kegyét veszíti. És micsoda zsoldjuk van ezen fehér rabszolga nőknek. 15 — 16 órai napi szolgálatukért havonként 20—25 írt, legjobb esetben 30 frt, miből nekiek a szó szoros értelménél fogva élni kell, mosást, piperét is beleértve, mely utóbbi -*■ mivel mindég csinosan kell megjelenniük, — nem kis dolog a kiadásnál. Ezenkívül egy doháuyárus nőnek két harmadrésze sem szabad a vasárnapból vagy ünnepből, mely ; napon szabadok volnának, sőt ép ellenkező, mert az 1 ily napokon sokkal élénkebben megy az üzlet, mint bármikor. Ilyen formán sokkal roszszabb reájok nézve, mint a dolgozóházbeli bűnösöknek, mert ezek legalább ünnep s vasárnap pihennek; és mi az élelmüket illeti, könnyű kiszámitni, havonként 25 frt, tehát egy napra esik 85 kr, mosást leszámitva. Ruházatra lakásra mi marad? hogy ezt kellemessé tegyék. Ép azért kényszerítve vannak a legmértéklete- sebben élni; egy főzet kávé, mi jó bécsiesen mondva „kotyvalók“, főtáplálék, hozzá legfelebb 2 kr ára kenyér s 2 kr ára vaj. És alig hiszi az ember, hogy minden nélkülözés daczára igen sok példa van reá, kik a legerkölcsösebbek ezen szerencsétlenek közül. Még személyi szabadságok sem nagy, mert miután 10 órakor az üzlet bezáratik, s egy ilyen szegény teremtés testileg kifáradt, alig várja, hogy éjjeli lakát feltalálja, mert másnap reggel 5 órakor ismét elhagyja azt, hogy pontosan megjelenhessen a kitűzött időre, a nehéz foglalatossághoz ismét hozzáfogandó. E mellett nem egyszer történik meg, hogy a hazamenetelnél idegenektől szállodákba kecsegtettet- nek, és ha ott pénzbeli reményük megcsalatott, lopás által kárpótolják magokat. Borzasztó hosszú ujokra nem akadt keztyüs, ki alkalmas keztytit tudott' volna késziteni. Épen igy vándorolnak ők egyik tőzsdéből a másikba, reményük, hogy jobb helyük leend. Én sokakat ismertem, kik egy év alatt a posta-uteza szegleténél, a főimen- tésnél, továbbá a Lipót-városba, azután Gampendorfba és végre az év végén ismét a belvárosba termettek. Nem egyszer-kétszer történik meg, hogy vevők némely dohány-tőzsdékben az eladó nőktől igen hidegen fogadtattak, többnyire ezoknál fogva, mert rósz üzletet csináltak E miatt a pénzügyi igazgató- í Ságnál már sok panasz emeltetett. Négy fal közt bezárva, hol a levegő rósz, mert a iéghuzam akaratosan el van zárva, a nedvesség miatt, az ilyen szerencsétlenek főfájásban szenvednek különösen esős és ködös napokon, mivel az ártalmas Nikotin kigőzölgése nem gőzölöghet el. Magábavéve, hogy minden oldalról igazságosak legyünk, figyelembe kell venni a lakás-hiányt s a nagy versenyt. Előbb I törvényesen meg volt határozva, hogy egy dohány- i árus bolt 500 lépésnyire legyen. Hogy most ezt semmikép meg nem tartják, I látszik az onan is, hogy minden 10 lépésre dohány- j tőzsdére bukkanni. Eltekintve a borzasztó versenyt, mely ez által létrejött, legtöbbnyire a szabadalommal 1 bírók alig képesek egy alkalmas helyiségre szert tenni, és a szivar árulást haszonnal folytatni. És e miatt nem ritkán történik, hogy a legcsalékonyabb módhoz nyúlnak és a régi üzlettulajdonosokat helyiségükből, magas boltbér Ígéret mellett kitúrván, azoknak egész családjaik ez által egészen tönkre mennek. Máskülönben a verseny miatt zár alá vétetnek igen sok szivar áruló boltok, mert a belvárosban ép úgy mint a külvárosban létezik dohánytőzsde, mely naponta alig ád el 50 szivart. (Folyt, köv)
