Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-10-22 / 43. szám
VII. évfolyam 43. szám. Vasárnap, okt. 22. 1871. « Kiadó hivatal ifj.CSÁTHY KÁROLY gazd. akad. könyvkereskedése DEBRECZENBEN, hová az előfizetési pénzeket és hirdetéseket kérjük küldeni. Hirdetések előre fizetendők: minden 5 hasábos petit sor egyszeri igtatásnál 5, többszörinél 4 kr. — Bélyeg- dij 30 kr.-o—* TISZAVIDEK Debreczen, Szabolcsmegye és Hajdúkerület vegyes tartalmú HETI KÖZLÖKTYE. Szerkesztői iroda: Debreczenben, Főtér 7-ik bz. Hová minden a lap szellemi részét illető közleményt kérünk küldeni. Nyilttér alatt minden három hasábos garmondsor 10 kr. és 30 kr bélyegdij. Előfizetési ; Postán küldve . . S Félévre Magyobb terjedelmit, mint szintén több Ízben megjelenő hirdetések, alku Évnegyed szerint a legjutáiiyosabbaii Közöltéinek. Előfizethetni Debreczenben ifj. Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvkereskedésében. H.-Oögzörménybeii Lányi Márton kereskedésében. Neumann B. első magyar hirdetési irodájában, (Kigyó-utcza 6. sz.) hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek, nyíregyházái) és Magy-Kállóban a postahivatalnál. Egyébiránt a postahivatalok utján, legczélszerübb ötkrajczáros utalvány által. Előfizetési íelliivás TISZA VIDÉK VII-dik évfolyamának oct. —decz. évnegyedére. Előfizetési feltételek : Egész évre 4 forint Fél évre 2 „ Évnegyedre 1 frt 20 kr. Az előfizetési pénzeket kérjük mielőbb megújítani, hogy a lap küldésében késedelem ne történjék A „TISZAVIDÉK“ kiadó hivatala. Talaj ismertetés. Sz. M. Vidékünk különösen megvan áldva homokkal; ismeretes ez tulajdonaival együtt. Alatta oly talajt értünk, melyben a homok túlnyomó, sőt sok esetben kizárólag ebből áll. Értéke a szemcsék finomsága s a homokon kívül előforduló egyéb ásványi alkatrészek aránya szerint változik. A futóhomok, ha benne növény és állati anyagok elrothadásából keletkezett televény nincs, termelésre nem alkalmas, mert a kovany amiből áll, vízben igen csekély mértékben oldható s a növények által nem értékesíthető. Szemcséi finomak lévén, a szél által könnyen tova vitetnek, honnét neve is származik. Értéke televény tartalmától emelkedik; mert az esetben használható föld. Utóbbi öszszetételü azon futóhomok-terület, mely honunk kiterjedt síkjain több négy- szögmértföldnyi tért foglalva el, befásitásra vár. A homoktalajokban nincs semmi összefüggés, a részecskék egymáshoz nem tapadnak; miért lazáknak neveztetnek. Művelete könnyű; igen heves természetű s benne a trágya hamar elkorhad. Trágyázni ép e tulajdonánál fogva legalább minden második évben szükséges; de csak kis mennyiségben. Nem lehet közömbös az, hogy minő trágya-anyagokat használhatunk reá. Nálunk, hol még a trágyakérdés nem tekintetik oly égetőnek, hol a trágyának lelke, java, fa hiányában tüzelőnek basználtatik el, azt feleljük, hogy olyat használunk aminő van. Máskép vannak ezzel a gazdaságaikat gonddal, szorgalommal és szakértelemmel kezelő nyugati államok és a kis Svájc, mely utóbbi a trágyakezelés tekintetében csaknem megközelíti Khinát. Itt azt mondják : homokra legtanácsosabb évenként a fölületes trágyázás, melylyel amellett, hogy kövéritjük a földet, még a homokot kissé meg is kötjük. Kitűnő hatást tulajdoninak a föld-trágyázásnak és a hig-trágyávali öntözésnek; melyek mindkettejét csak ajánlani lehet. Nem lesz érdektelen, ha ép a homokra vonotkozó- lag megemlítem, hogy ennél azon szabály, melyszerint „egy szántás egy, két szántás két és három szántás három kenyér“ ahelyett, hogy a kívánt sikert eredményezné, csak kárt okozhat. — Lehetőleg kevesett kell forgatni, főleg száraz éghajlat alatt, minő a mienk is. A másik mód a homoktalajok művelhetésére, azoknak takarmánytermelésre való alakítása, úgy, hogy legalább három-négy évig legelőnek és kaszálónak használtassák ; midőn csak egy vagy kettőig szántás és kapálás alá vétetik. Ha a homok mellett agyag is fordul elő nagyobb mennyiségben, vagy tán előbbinek felét teszi, az ily talaj homagnak neveztetik. Ez a legjobb termőképességü 10— 15# televénynyel. Vannak Németországban a lineburgi pusztákon, továbbá Belgiumban oly homok-talajok, melyek nagyon vizenyősek; ezek művelésre alkalmatlanok, mert mást, mint hangát afíonyát és sáros füveket, nem teremnek ; az ilyeneket égetés által szokták javítani. Minden oly talaj, mely túlnyomóan agyagtartalmu, e nevet viseli. Az agyagtalajok tulajdonaikban egészen ellentétesek a homokkal. Színük sárgás, barna, vörheDyes, vagy egészen fekete. Tapintatuk finom, zsiros. Kézbe szó- I ritva, ha kissé nedves, gomolyokat képez, melyek maguk- ; tói szét nem omlanak. Nagy kötöttséggel és szívóssággal j bírva, műveletük igen megnehezített, Szántás után rögös és érdes fölületii. A nehéz agyag művelésére sokkal tökéletesebb és költségesebb gazdasági eszközök igényeltelek. Ellentétben a homokkal, víztartó és viz-fölszivó képessége kitűnő; épen a vízhez való megtartása okozza, hogy hideg természetű s benne minden később indul fejlődésnek. Szereti a gyakori szántást és művelést, s a föntebbi példabeszéd itt már nagyon helyén van. Szántása különösen az időjárás szélsőségei között, akár nagy nedvességben, akár szárazságban lehetetlenné válik. Innét van, hogy sok évben, míg a Bánátban és Tiszaviüéken elmaradnak a veteményezéssel, addig a homokos helyeken bevégezhetik azt. Legtermékenyebbek azon agyagtalajok, melyek kisebb mennyiségben televényt és homokot is tartalmaznak; mert akkor a homok az agyagnak phisikai tulajdonait megjavítva, reá igen jótékony befolyást gyakorol. Az agyagtalajokban kitűnő búza terem, honnét buza- talajoknak is neveztetnek. Ezenkívül a legtöbb műveleti növény alá is sikerrel lesznek használhatók. Harmadik igen elterjedt talajnem, különösen hegyes vidékekben, a mésztalaj. E nevezet alatt oly földet értünk, mely legalább 50 % meszet s ezenkívül homokot, agyagot és televényt tartalmaz. E talajnem tulajdonaira nézve a homok és agyag között áll. Tapintata finom, száraz. Szántás után rögös; de rögeik önmaguktól szétomlanak. Eső után, ha fölülete megszárad, megcserepesedik. Könnyen fölismerhető, mert kénsav- vagy sósavval leöntve erősen fölpezseg. Művelése nem nehéz s a növények jól diszlenek rajta. Az itt elsorolt főbb talajnemeken kívül fordulnak elő még egyebek is; melyek azonban többnyire a már elmondottakból vannak összetéve; igyvan: homagtalaj, az agyag és homokuak egyenlő vegyülékéből; márgatalaj, összetétele igen finom homok- és agyagnak, legalább 15 % mészszel televényes agyagtalaj, legfeljebb 14—16 % televény- tartalommal. Jó fekvés mellett talajnem egyike a logjob- baknak. Ebből áll nagyrészben a „feketének“ nevezett föld. Az agyagtalajok hátrányait nagy mértékben bírja; művelete sok esetben igen nehéz; de termőképessége páratlan. TARCZA. A bócsi dohányáruló nők, óletök ós foglalkozások. Éleftanilag- bírálja Ci. H. A társadalomban van egy osztály a nők között, kiknek foglalkozásaik valóban megérdemlik, hogy szoros bírálat alá kerüljenek. Mindenek előtt ezen osztályhoz tartoznak Bécs- ben azon egyének, kik a dohány-tőzsdékben az eladást végzik. Hogy ezen nőket, mivel közülök sokan hasonlitnak a párisi Grisettekhez, helyesen megbírálhassuk, különböző osztályokra osszuk íöl. Az első osztályzathoz tartoznak azok, kik er- kölcsösségöket el nem hagyták, kik leginkább azon oknál togva dohányárusnők: alkalmat várnak, hogy valamikép fényesen férjhez mehessenek, életkoruk többnyire 15—18 év. A második osztályzathoz tartoznak azon sze rencsétlenek, kik szép reményüket, egykori rajongó szerelmük folytán, keserűleg megcsalattatván, gonoszságra adják magokat. Ezek többnyire az első osztályból ujonczoznak s 18—36 évesek. Ezen második osztály nagy tért nyit az élettani bírálatokra, mert a harcz-, erény és bűn között különbözőkép mutatkozik, és legtöbbnyire ez utolsó győzelmével végződik. A harmadik osztályzathoz tartoznak végre azon szerencsétlenek, kiknél a harcz kötelesség, és szenvedély közt legyőzött álláspont. Legelőre haladtabb korban lévén, nem maradt nekiek egyébb mint a lélek mardosása, eltévesztett ifjúságok miatt, és részint szükségbe, részint egy nyomorúságos gondali élet, minek ők nem ritkán öngyilkosságok áldozatává válnak. Próbáljuk tehát az első osztályzatot közelebbről megjelelni. Egy fiatal leányka, virágzó éveiben, utalva van arra, hogy magát valamikép fentartsa. Azon öntudatnál fogva ifjúi épsége és hóditó arczvo- násai folytán egy helyet keres, hol ő előnyeit értékesíthetné. És tényleg hol érheti el czélját jobban, mintha ő árulónőnek megy, egy dohány tőzsdébe? Itt hasznost a kellemessel egybekötheti, midőn ő egy helyet talál, becsületesen elélni s egyszersmind alkalma is van, magát a vevőktől megcsudáltatni. A gazdag és nem gazdag henyélők állandó vevői ezen dohány-tőzsdének, egyiktől épugy, mint a másiktól csábitó hízelgéseket hall; ilyen ártatlan teremtésnek füle, szerelmi vallomásokhoz nem szokván, mindent hisz, és ha a szív az erénynyel még vitába nincs, úgy csakis könnyű finom modor, fénylő egyenruha, gróf vagy bárói czimmel meggyőzni. Ezen báró vagy gróf ur, nem restell saját fogatával a szivaros bolt elé rándulni, s ott a legdrágább szivarokat vásárolni. Ily fiatal lánykának aztán az utolsó csepp önálló jelleme is elmúlik, képzelősködésébenés megcsalattatásában magát úgy látja, mint bárónőt, vagy grófnőt. Álmában párnájára számtalan könyeket ejt — ha másnap egy gazdag paszamántos inas a boltba lép, és vagy egy gyönyörű virágcsokrot vagy egy illatozott levélkét ad által. Az utóbbiknál rendesen két zártszékjegy is mellékeltetik a legközelebbi szinielőadásra. Az inas elvégzi kötelességét, midőn ő ezen megjegyzést teszi, hogy a gróf vagy báró ur kérdezted, mint van nagysád ?, és egyszersmind kéreti, hogy a kis emléket barátságosan fogadja el. A szegény leány örömében elpirul és elfeledi idegen vevők jelenlétét, és az általadónak édes nevetése által határtalan boldogságát nyilvánítja. Szegény teremtés ! Mily mulékony volt a te örömöd és mennyi sok keserű könnyeidben került ezen vak hit. Mi két ily szerencsétlen teremtést ismertünk a belváros posta-utcza szegletén levő boltba. Az egyiknek egy katonatiszt, a másiknak egy pénzügyi hivatalnok hizelgett, hívén hogy legboldogabban a földszinén, és látják végre, hogy mindketten mily keserűleg megcsalattattak. Ezek mindketten ártatlan szép leányok voltak, kik egyszer hirtelen eltűntek, és mi többé nem láttuk, sőt semmit sem hallottunk felölök. Ily szegény lelkek, kik szép reményöket a legborzasztóbban megcsalatva látják, ingerlő külsejüket elveszítvén, és erkölcsileg elcsüggedvén, tehát kénytelenek az elővárosban valami kis dohányárus boltba keresni menedéket, hol folytathassák további állásokat. Ott alig ismerni őket meg, mert képök sáppadt, bajok és fogaikat részint elvesziték; tehát leginkább úgy tekintődnek, s úgy is néznek ki, mintha 30 vagy 40 évesek volnának, de azért nem minden oly megcsalatottnak van bátorsága vagy erős akarata minden ámításról lemondani, s az életet komoly oldaláról tekinteni, s folytatni. Vajmi kevesek vágynak, kik oly erős jellemmel bírnak, hogy a megtörténteket fed- hctlen erkölcsi viseletűk által jóvá tegyék. Ezen kevesek valósággal sajnálják, hogy az el- mult erény utjánál vannak. Igyekeznek látszólagos gondolataikat elhagyni, s hogy minden áron jó s becsületes nők legyenek.
