Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-09-24 / 39. szám
d * VII. évfolyam '•m -te a 1 kiadó hivatal ifj.CSÁTHY KÁROLY gazd. akad. könyvkereskedése DEBRECZENBEN, hová az előfizetési pénzeket és hirdetéseket kérjük küldeni. Hirdetések előre fizetendők: minden ü hasábos petit sor egyszeri igtatásnál 5, többszörinél 4 kr. — Bélyeg- dij 30 kr. \-SS—4S» 39. szám. Vasár Ajlw---yr- _ S zerkesztői iroda űebreczenben , Főtér 7-ik sz. r Hová minden a lap szellemi részét illető közleményt kérünk küldeni. Nyilttér.alatt minden három hasábos garmondsor 10 kr. és ,v> 30 kr bélvegdij. f} Klúfizetesi díj« I Postán küldve .... 4.— ' * 1 ------ —— ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------£S Félévre.............................2.— l agjobb terjedelmű, mint szintén több Ízben inegjelenó hirdetések, alku! Évnegyedre....................1.20 ü ebrcczen, Szabolcsinké és Hajdúkerület vegyes tartalmú HETI KÖZLÖNYE. szerint a legjutányosabban közöltéinek. 'V. Előfizethetni Pebreczmben ifj. Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvkereskedésében. H.-llö^KÖrmCiiyl>eil Lányi Márton kereskedésében. jPesteil Neumann B. első magyar hirdetési irodájában, (Kigyó-utcza 6. sz.) hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. ]$yiregyllftzán és a postahivatalnál. Egyébiránt a postahivatalok utján, legczélszerübb ötkrajczáros utalvány által. TISZA VIDÉK Yll-dik évfolyamának oct. —decz. évnegyedére. Előfizetési feltételek : Egész évre 4 forint Fél évre 2 „ Évnegyedre 1 írt 20 kr. Az előfizetési pénzeket kérjük mielőbb megújítani, hogy a lap küldésében késedelem ne történjék, A „TISZAVIDÉK“ kiadó hivatala. Nehány szó a népnevelés ügyében. (y.) Nemzeti életünk fejlődésének különböző mozzanataiban, hogy mily fontos szerepet játszik a népnevelés, mondanuuk felesleges, ügy hiszem tudja mindenki azon nagy fontosságot, melyet a népnevelés alkot, kihatással lévén a késő nemzedék jövőjére, miután általában véve az annyagi jólét fejlesztésére, s a nép erkölcsisége előmozditására, a legnagyobb hatást gyakorolja. Sokan belátták már ennek fontosságát, s hol tettel, hol szóval mindent elkövettek, hogy a népnevelés szent ügye előmozdittassék. Mert a kinek a nép boldogsága s erkölcse szivén fekszik, okvetetlen legelső és főtörekvése, hogy az minél nagyobb kiterjedést nyerjen. Az a nép, mely a közművelődésben hátra maradt : közel áll az elveszéshez. Nézzük meg a különböző bűneseteket, balitéle- teket, babonásságot, s a nép életében oly gyakran előforduló téves gondolkozás módot : bizonyára meg fogunk győződni a felől, hogy ezek főoka a nép neveltetése hiányában, s az ezzel összefüggésben levő erkölcstelenségben keresendő. Mig ez el nem éri azon álláspontot, melyet a mai kor tőlünk megkövetel : gondolnunk sem lehet a nép erkölcsiségére. Legelső teendő tehát a siker reményében az, hogy minél szélesebb körben karoljuk fel a népnevelés szent eszméjét, s habár áldozatok árán is, oda törekedjünk : hogy fáradságunk s áldozatkészségünk a czél elérése által meglegyen jutalmazva. Mert hiszen egy nép műveltségre jutása, s erkölcsisége biztosítása : a küzdelemért a legfényesebb elégtétel! Vannak sokan hazáukban nem lehet tagadnunk, a kiknek ez szivén fekszik; de vannak többen másfelől, kik nagy horderejét felfogni nem képesek. Pedig ha van valami ügy, úgy bizonyára ez az, a mely a legnagyobb megfontolást igényli. Félszeg gondolkozás móddal, s az idő, eszközök kellő fel nem használása által, rendelkezzünk bár anyagi tényezőkkel : hiába minden küzdelem. Beható gondolkozás, s az ebből önkényt következő czélszerü intézkedés az, mely által czélunk leginkább biztosítva van. A népnevelés Iprén, hogy ez ideig is hazánkban sokan foglalkoztak, nem lehet tagadnunk. De meg kell győződve lenuünk a felől, hogy ez ha '-nem ártott is, de nem is sokat használt. És ez miért jutott ily állapotra? A legkönnyebb feleletet maga a tárgy adja, a felületes intézkedés által. Ha a hazánk különböző vidékein felállított népiskolákat bővebb vizsgálódásunk tárgyává teszszük : meglehetünk győződve a felöl, hogy azok a czélnak meg nem felelnek; és szerkezetüket, berendezésüket tekintve, nagyon hátra vannak azon állapottól, midőn az iskolát jónak lehet nevezni. Hogy ezen állításunk igaz, igen sok iskola által be lehet bizonyítani Oka továbbá annak, hogy a népnevelés igen elmaradt állapotban sinlődik, s czéljának meg nem felel az: hogy a hol a különböző helységekben népiskola van is felállítva : a néptanítók oly nyomorult fizetéssel vannak ellátva, hogy valóban nem lehet csudálkoz- i nunk rajta, ha ez állásra csak igen szerencsétlen sors által kényszeritett, s tehetségtelen emberek vállalkoznak. Mert hiszen vannak hazáukban népiskolák, hol egy tanítóval a legutolsó napszámos is alig cserélne. Legelső teendő volna ezen bajon segíteni az által, hogy az egész ország magáévá tevén az ügyet, czélszerü iskolák felállítása, s a mi legfőbb, néptanítók valódi képzése által előmozdítaná a népnevelés szent ügyét. Bár vannak eddigelé is hazánkban tauitóképezdék, de azok aligha felelnek meg azon ; követelményeknek, melyet a kor rájok rótt Több olyan tanító képezdét ismerünk, a melyekben Ili. IV. osztályt végzett ifjak készíttetnek a néptanítóságra. Ugyan hogy lehetne azoktól kívánni, hogy a népnevelés ügyét előmozdítsák : kik arra sem I elég képzettséggel, sem tehetséggel nem bírnak. Ha az ország tisztességes fizetéssel látná el a ! néptanítókat, melyek által fáradságuk, küzdelmük megjutalmazva lenne : bizonyára magasabb képzettséggel bíró ifjak is vállalkoznának s készülnének a néptanítóságra. Hogy mily kimondhatlau horderejű haszna lenne ebből hazánknak : minden józan gondolkozásu ember belátja azt. Mert a mely nép miveltséggel bir : annak anyagi jóléte, s erkölcsisége, mint a miveltségben ! foglalható egyik alkotó rész, biztosítva van. Adja Isten, hogy a népnevelés áldásos fáklyája I gyújtson világot minélelébb a nép szivében ! _________ T ársadalmunk kórjelenségeiről. I H. És most újra kezembe vehetem tulajdonképi j tárgyam elejtett fonalát. Földmivelő népünk, mint magyar, a legegészsé- j gesebb példánya ujabbkori nemzetünknek. Becsületes, TARCZA. 1871. Szept. 15. Ha vissza gondolok Rád kedves szőke lány, Midőn a baj s veszély Viharja egyre hány: Midőn széliyel törött Iránytűm már a hit/ S a hullám azt hiszem Hogy rögtön elmerit : Akkor küzdők tovább Hisz van mért küzdenem! Bírásodért küzdők Drága egyetlenem! . . . Erdélyi László. A magyar történelmi társulat vándorgyűlésének zárülése. Elnök Horváth M. ama világos és arányos alkatú, átszűrt eszmékből épült fényes gondolatszikrákkal díszített beszédek egyikével nyitá meg az ülést, melyek nagy történettudósunk elmetermékeit kiválóan jellemzik. Ezen nagyhatású beszéd után áttér az elnök vidéki buvárlataink eredményeinek vázolására. Kassán egy napot töltvén a kiránduló bizottság, ezt a város igen gazdag levéltára megtekintésére forditá- Rimanóczy polgármester ur kiváló előzékenysége lehetővé tette, hogy e nap se veszszen kárba se a társulatra, se a levéltárra. Ama rendezetlen okmányhalmazt, melyet a történészek limbus néven nevezgetnek tréfásan, vettük buvárlat alá, ezt időszeriDt rendeztük és számos igen érdekes missilis levelet másoltuuk a mohácsi vész előtti korszakból. Tuttko társulati tag kalauzolása mellett meg- tekintők a székes-egyházat és műkincseit, köszönet neki, de első sorban a premontrei ház főnökének és tagjainak, kik az összes Kassán járatlan és ismeretlen vándor bizottságról kiváló barátsággal gondoskodtak. Kassáról az albizottságok kirajzottak, mindenki működése helyére : Csörgőre, Homonnára, Sztárára, Pá- lóczra és Leleszre. Csörgőről hallgat az elnök. De ha ő hallgat is, tudósítói kötelességem hallgatással nem mellőzni a csörgői kellemetlen eseményeket melyek buvárlatainkat megmérgezni, kedvünket szegni mindjárt működésünk kezdetén képesek valának. A pesti előzetes értekezletről tudósittat- ván, a t. olvasó emlékezni fog Sennyey Pál ur levelére, melyben a nemes báró nem lel szavakat, örömét kifejezendő azon megtiszteltetés felett, mely őt és nemzettségét érendi, ha a magyar történelmi társulat levéltárát átkutatni sziveskedik. Biztosítja a társulatot, miszerint a kellő intézkedéseket megtette, hogy Csörgőn méltóan fogadtas sék, s igen szabódik, hogy a szerény kényelemmel, melyet csörgői háza nyújthat, beérni kegyeskedjék. S ime e főúri biztosítások daczára, midőn a bizottság a hely színén megjeleuik, még csak a levéltár kulcsai sincsenek ott; a gazdatiszt intézkedésről mitsem tud, csak le sem ülteti a báró vendégeit, hanem pipára gyújt és tovább áll, ez utóbbit — úgy hiszszük — merőben privát tölösségéből saját miveltségi hiányainak. Távol legyen tőllem, hogy mind e sértéseket, melyek a magyar történelem szerény munkásait érték, a magas műveltségű iöurnak | betudni merészkedném, hisz ő nagyméltósága holmi mentegető levelet is intézett elnökünkhöz, sőt az illetőket megkérlelui személyesen jött Leleszre, persze midőn azok i ott nem valának, de erről ki tehet? De sajátságos fogal- ; mám kell, hogy keletkezzék a kenyéradó ur és jószágai kormányzója közt fenálló viszonyról; amaz parancsol, ez j nem engedelmeskedik; amaz megalázza magát, ez fel- pöffeszkedik ! E talány megfejtésére némelyek azt állítják ugyan, hogy a csörgői levéltárat évek során át az egerek oly fertelineseu „átbuvárlották,“ hogy szégyenkedés nélkül azt megmutalui nem lehet; hanem ez állítás hitelességéről nem kezeskedbetem. A homonna-sztárai bizottság működéséről Szabó Károly tesz jelentést. E bizottság szeptember 4. 5. 6. és 7-dikét Homonnán, többi idejét Sztárán tölté, és nem győzi magasztalni ama barátságos fogadtatást, melyet útjában mindenütt, kivált pedig gr. Sztárai Viktor urnái I élvezni szerencsés vala. A homonnai Diugeth család levéltára csak két I árpádkori okmányt tartalmaz, s ez igen természetes, mert a nevezett olasz eredetű család Róbert Károly alatt jött az országba, s nyert királyi birtokot Rendezve az uradal- I mák szerint, jogi szempontból van, az indexek is igy készülvék, mi a történetbuvárnak nem épen szolgál előnyére; tartalmaz mintegy 3000 okmányt, melyek becse I Felső-Zemplén és Ung megyékre terjed ki. A sztárai levéltár igen jó rendben vau, tudományosan, időrendi leg osztályozva, pontos lepertorium- és : szakavatott regestákkal bir, melyeket boldogult Érdy í János nagy gondosan állított egybe. Három részből áll, melyek elseje a Jáko-, Nagy- Mihályi- és Sztáray nemzetségekre vonatkozó 1430 okmányt tartalmaz ; másodlka 3217 okmánynyal az anyai’ágon rokon számos nemzetségre vet fényt, mig harmadik része 1825 okmányban a Gersei Pethő család levéltárát képezi. Ez utóbbiban különösen érdekesek a jól őrzött pecsétek, melyek a sphragis- i ticusnak nagy okulására szolgálhatnak.
