Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-01-22 / 4. szám
Alig birtam őket leültetni, oly zavarban voltak; talán azért, hogy nem egészen urias s fövárosias, azaz, nem németes ruhát viseltek, s engem valami nagy tudósnak, mint újságírót különös lénynek tartottak. Egy pár szóváltás után egyszerre ott terem a mi Sándorunk, s egész elragadtatással borult várva várt szülei keblére, kik meglátván jó útra tért fiukat a csinos magyar ruhában, könyezve ölelték öt magukhoz. Nem akarván a családi érzelmek ömítdezéseit zavarni, magukra hagytam őket. Midőn már jól kibeszelték egymásnak szívók leg- bensöbb titkait, ismét közéjük mentem s kisírt szemekből a megkönyebülés, a kölcsönös kibékülés, kiengesztelödés S teljes megnyugvás „borúra derűt“ hirdető szivárványát láttam t'ölivelödni. Ez volt Petőfi családi életének legszebb, legköltőibb s legmeghalóbb jelenete. — íme kedves szüleim — szólt Petőfi reám mutatva — itt a főnököm az a becsületes magyar ember, ki midőn a gazdag német könyvkiadók hidegen szívtelenül visszautasították nagy müvemet, s még csak 50 forint díjazásra sem méltatták azt, ö 100 forintott ajánlott azért. — Ámde nekem ebből egy fillér sem kell, én nem szorullam rá, mert mindennel el vagyok látva, s költeni való pénzem is van elég. Nagyobb szüksége van arra az én jó atyámnak, ki egykor tehetős gazda volt, de kit a rósz emberek mint könnyen hivöt és jószivüt minden vagyonából kipusztitot- ták. En kedves szüleimnek sok bajt, sok gondot okoztam s igen sokkal tartozom. Örülök hogy első nagyobb keresményem átadásával csak némileg is leróhatom hálás fiúi tartozásomat. Ezen megilletödve előadott szavakra a szülék ismét eiérzékenyültek, s elfogódásuk miatt nem is tudtak szólani. — No lám, kedves Öreg ur — mondám a megindult atyának — most már nem mondhatja többé, hogy rósz fia van. — Isten áldja meg azt, ki emberré tette fiunkat. — Áldja meg az Isten viszonzá a jó anya Ez volt Petőfi családi életének legszebb, legköltőibb iegmeghatóbb jelenete, s én is boldognak éreztem magamat, hogy azt előidézni segithetém. V. I. Mi hír a Nyírben. — A szabolcsmegyei iskolatanács febr. hó 6-án délelőtti 10 órakor Nagykállóban a megyeház nagytermében évnegyedes közgyűlést tart, melynek főtárgyai lesznek: az elnöki évi jelentés, Szabolcsmegye tanügyi viszonyairól, továbbá az iskolatanács működéséről szóló, a megyéhez terjesztendő jelentés elkészítése. — A tiszáiiimieiii ágost. egyh. kerület ehói5. Zsedényi elnöklete alatt Miskolczon, a püspök választást illetőleg, bizottmányi ülést tartott, mely alkalommal az eddig beküldött szavazatok megvizsgáltatának, s azokból a legtöbb (120) C z é k us z I s t v á n rozsnyói lelkészre esett; Bartholomai desz János nyíregyházi lelkész 87;SztehóJános eperjesi lelkész pedig 68 szavazatot kaptak, A szavazatok beküldésének véghatáridpjéül f. évi márczius 25-dike tűzetett ki, mely napon Nyíregyházán a gyűlés meg is fog tartatni. — Mai számunkhoz a „Bomba" humo- risztikus lap előfizetési felhívása van mellékelve; ajánljuk a Bismarckisták kegyébe. — Tegnap, Szombaton, a nagyvendéglö táncz- termében tarlá a helybeli mészáros ifjúság tánczvigalmát; melynek tiszta jövedelme, — mint a meghivójegyen is kitéve volt —a franczia sebesültek fölsegélésére fog elküldetni. Ezen mulatságra a mészáros ifjak által a debreczeni mészáros czéhmester is hivatalos volt. — Szerdán, folyó hó 25-dikén pedig ugyancsak a nagyvendéglö táncztermében a nő egy let fogja tartani fényes tánc z-e s t é 1 y é t; mely alkalommal az egylet birtokában levő k ü 1 ö n b ö z Ö n y e re- ménytárgyak — szünetek alatt —kisorsolta t- nak. Belépti díj I frt 50 kr. Minden belépti jegy mellé egy-egy sorsjegy adatik, 8 tiszta jövedelem pedig az árva ház alapjához lesz csatolandó. — Francziaország legkitűnőbb térképe Paris rajzával négy lapon, ép most jelent meg ; Gothában, ára 1 frt. 70 kr., mit vidékre szin te 1 frt. 70 | kr ért ifj. Csálhy Károly gazdasági akádemiai könyvke- I reskedése bérmentve megküld. Bátrán ajánljuk a hírlap | olvasó közönség szives figyelmébe, mert az eddig megje- | lent térképeket mind felülmúlja s a legkissebb helységek I is feltalálhatók. Fővárosi és Vidéki újdonságok. — A bálba járó hölgyek figyelmébe ajánljuk, Írja a (F. 1.) egy nemes szivü előözctönönk következő fölhívását a magyar nőkhöz: „Itt a farsang; s ma- 1 gamról tudom, hogy mi — fiatal nők — mennyi re- ' inénvt fűzűnk hozzá, s mennyi örömet várunk tőle. Azt í hiszem, hogy az a komoly fölszólaló, a ki erősen kikelta bálozas ellen most. midőn két nagy nemzett vérzik: vagy elfeledte, vagy sohasem tudta, hogy mi az ifjúságnak a bál. És még ha lemondanánk is a társas élet e téli örömeiről: vájjon használnánk-e vele a harczolóknak ? És nem lehet-e összekötni ártatlan örömeinket a felebaráti részvét nemes kötelességével? Én is azt mondom, hogy a vigalmak idényében is jusson eszünkbe, hogy azokban a pillanatokban, midőn mi tan életünk legboldogabb perczeit éljük (s meglehet, épp jövőnk hü társát talajuk meg,) nyugaton hány nő vesztheti ei férjét, testvérét atyját? gondoljunk rájok tehát — nem épp a báltermekben, hanem szabónk műhelyében vagy saját varróasztalunknal, „s tegyünk az idén minden báli ruhánkra nehány röf szalaggal, csipkével vagy egy-egy bokréta ruhával kevesebbet, mint egyébkor, s azt a mit igy megtakarítunk, küldjük el a sebesültek és foglyok szamára.“ így az egyszerűség még nagyobb díszünkre fog válni. Íme, én is itt küldöm a fran- cziák jávára azt az e g y a r a n y a t, melyet idei első báli- ruhámnál e jó czélra megtakarítottam. Ez ugyan csak egy csöpp a tengerbe, de hisz a tenger is csöppekböl áll Kérem szerkesztő urat csekély adományom elküldésére. V.“ — Pozsonyból pedig Olgyay Arthur ur külde be a fran- cziák javára négy frtot, melyet N. Lipolda Olgyay Tercsi, Bartal Erzsi, Aurél és Feri, Klekner Béla, Kis Náczika, Kis Hanesz, N. N. és a beküldő adtak össze. Kövessék széphölgyeim a dicső példát 1 — az elös- merés babért nyujtand kegyeteknek azon szent áldozatokért, melyeket drága tömjénként a kegyelet oltárára szórnak, s higyjék nekünk, hogy ebabérok bájaikat meg kétszerezve tüntetik elő, nemzetünk nemesen érző müveit fiai előtt. — Furcsa kishistória. A (B.) Gyuláról következő újdonságot közöl: E hó 10 én éjjel egy idevaló lakos észrevévén, hogy padlásán valaki jár, egy nagy bottal fölfegyverkezve a padlásra mászik s midőn a tolvajt — ki épen a szalonna darabok szedegetésével foglalkozott — elérte, úgy ütötte botjával főbe, hogy az rögtön szörnyet halt. Á tettes önként jelenté magát a hatóságnál. Az agyonvert tolvajban Várad! Pál gonosztevőt ismerték fel, ki már sok évelt töltőt a börtönben és múlt ősszel gyulai fogságából a Katz Mihály váradi kereskedőn elkövetett merénylet tettesével, együtt szökött meg. — Gróf Apraxin Demetert, Írja a (M. U:) folyó hó 17-én állították Pozsonyban a bünfenyitö törvényszék elé azon csalási vád miatt, melyet ellene saját édes anyja, gróf Eszterházi Ilona emelt. Ez ismét egyike azon botránypöröknek, melyekről sokáig lesz mit beszélnie Pozsonynak. A bűneset rövidre fogva következő: Apraxin Dömét anyja régebben megbízta egyik jószágának kezelésével, ez irányban meghatalmazást is adott neki, A grófi Apraxin ez okmány szövegébe belopott egy mondatot, mely megengedi neki azt is, hogy a mondott jószágra édes anyja nevében terheket vehesen föl. Es ö 1869-dik elején Figdor Herman gráczi ágenssel meg is kötött egy 30,000 frtos kölcsönt az mondott jószágra, melyért azonban ö csak 14,000 frtot kapott; a összeg többi része Figdornak maradt kamat fejében. Anyja természetesen elvonta tőle a mondott meghatalmazást, de a gróf nem jött zavarban és ismét Figdorral egyetértésben megkészitett egy 50,000 frtos váltót, keletét visszavéve azon időre, midőn még a kezelési jog birtokában volt, azt lejárt minőségben kézbesítette mint adósságot Figdornak, hogy anyján behajtsa, ők pedig osztozkodjanak az ekkép behajtott pénzből. A tárgyalás valószínűleg huzarnosb időig eltart, eredményét annak idején nem késünk közölni. — Egy furcsa házasság. H. B............bői egy eredeti tudósítást veszünk, melynek tárgyát egy az alig múlt napokban kötött részvétre gerjesztő házasság képezi; — ugyan is egy oda való jómódú fiatal úri ember egy helybeli köztiszteletben álló egyón ifjú szép leányát nőül kérvén, azt el is nyerte, a két napig tartó lakadalom után bekövetkezett a mennyegzöi éj, mely sötét leplével sok titkot takar,de olykor sokat is felfedez; e válságos éj már jó előre haladt, midőn a vőlegény nyughelyét oda hagyva, gyertyát gyújt, s levelet ir ipjahoz, melyben felszólítja azt, hogy leányát szállítsa haza miután ö perczig sem szándékozik tovább véle élni; — az édes álmából felzavart szerencsétlen atya e váratlan eset meglepetésétől s ijedelmétől, mezítláb rohant a boldogtalanság színhelyére, hol a férjet ki nejétől azzal vált el, hogy mindenét hátra hagyva világnak indul, többé nem találta. A megtörtént szomorú tény sok minden mondára nyújtott alkalmat, — mit azonban a sok közül legvalószínűbbnek hiszünk, hogy a szakadást egy anonim levél idézte elő, melynek megrovásra méltó Íróját biznnyosan a boszu indíthatta aljas tettének elkövetésére, s valóban sajnáljuk a szegény fiatal férjet, ki első hevében mind ezt át nem látta, valamint a meny- nyasszonyt is, ki e gyáva boszu áldozatává lön. — Az eseményre vonatkozó egyébb mende-moudáknak épen nem adhatunk hitelt, miután a fiatal ember a régi példabeszéd szerint házasodott, mely ilyen formán hangzik: „Közelről házasodj 1 s messziről lopj! — és lehető közelről vagyis helyből nősült, s igy mint arája házánál gyakran megfordultnak, mint szerető vőlegénynek, lehetetlennek hisszük, hogy Arguis szemeit s figyelmét valami kedvezőtlen körülmény kikerülhette volna, minpk folytán a névtelen levél hitelt semmi esetre sem érdemel, hja de a sors mégis igy akarta, nem voltak egymásnak rendelve, őket nem az ásó kapa, hanem egy Anonim levél választotta el. — A magyar ember csak magyar ember marad ha szegény is. a (D.)ben olvassuk, hogy Budán egy hivatalszolga elvesztett egy 100 frtos levelett. Ejy vidéki pór megtalálta s azonnal visszaadta a már kétségbeesett embernek Ez aztán elvitte egy fogadóba, hogy jutalom fejében megvendégelje, de mikor fizetni akar, a pór nem engedte azt, mondván: „Elég bajt okozott kegyelmednek az ijedség, s még csak az kellene, hogy fizessen is rá!“ S azzal kifizette a bor árát. Szerkesztői mondanivalók. — A Kassa-eperjesi értesítő 6-dik számát mint cserepéldányt vettük, melyet legközelebb viszonozunk; tisztelettel felkérjük azonban a fenn érintett lap tekintetes szerkesztőségét, szíveskedjen számunkra az előbbeni öt számot megküldeni, ha azzal t. i. még rendelkezik. _________ Év. 1871. Január hó 18. Nyíregyházi terménycsarnokban bejegyzett termények árjegyzéke. Alsó-ausztriai mérő szerint Piaczi ár Vámmázsa L egalant Legfent frt. kr. frt. kr. Búza 4 — v. m. 5 85 3 35 Kétszeres — — — — — _ — Rozs 5 — 80/ 3 10 3 177« Árpa, serfőzésre — — — — „ táplálékra 1 90 70ar 2 10 2 20 Zab 1 65 \ 65 1 80 Kukoricza 2 10 — _ _ 1 0 Bab 2 50 2 50 4 — Köles 2 10 2 25 Bükköny — — — — Mák __ _ _ _ R epcze _ L enmag 5 25 5 50 Vörös lóhere _ _ _ _ L uczerna ... _- - _ Olaj 26 — 27 — Szesz, magyar iteze — 19 — 197« Császári királyi szab. f*® tlszavidéki vasút magyar királyi államvasnt Miskoicz-hatvani vonalának megnyitása napjától kezdve további rendelésig. óta I rte. | napr. | óra! pr. | napr. | óra| pr. ] napr. it . -2 <a 85 3* Bécs .... Pe»t .... Czsgléd . . Szolnok. . . Püsp.-Ladány Dehreczen . Nyíregyháza Tokaj . . . Miskolcz . . Kassa . . . . ind.; ” n • 55 • 55 • 55 • >5 érk. 8 6 9 10 1 3 4 5 7 9 _ 34 3 9 37 33 5 35 31 24 56 este reg. »5 55 déiu. 55 osto 51 55 7 5 8 9 12 2 4 5 8 12 30 18 8 21 30 24 50 20 33 reg. este éjjé! 55 reg 55 55 déle déiu 2 5 45 36 d u. >* k on perei napr* 1 1 óra | perez caprész n Béca . . . ind. 8 — este 7 30 reggel pest . . . 3 30 reggel 5 18 este 'ti Ctegled 3 24 55 8 10 55 « Szolnok 10 Í6 délelőtt 9 47 éjjel ti w £ ^ Moző-Tur . il 29 11 40 5? Caaba . . 1 9 délután 2 36 reggel a Arad . . . érk. j i í 52 * 5 11 55 órt peres nareau óra | perez | naprész «1 c. Béca .... ind. 8 e a te 7 30 reggel * ? Peat .... »5 6 34 reggel 5 17 este Czagléd . . . 51 9 39 55 8 •8 | Püsp.-Ladáoy n 2 7 délután 12 40 éjjel OC o> . a B.-Újfalu . . 55 3 7 55 2 17 reggel 3* Nagyyárad . érk. 4 15 4 8 •* c I 1 óra | pr.| nara| pe-|napr. | óra pr. | pr. | nap ór 3 Kassa . . ind. 5 211 reg10 15 3 28 d.u. h Miskolcz . . „ 7 55' 55 2 55 délu. 7 19 lest.ér Tokaj . . . ,, 9 37 55 5 27 este Nyíregyház» ,, 10 39 55 7 3 55 Debreczen . ,, 12 19 lélb. 9 54 éjjel-c v- w Píisp.-Ladány ,, 1 57 délu. 11 57 1 Szolnok . . ,, 4 39 55 4 16 reg Czegiéd . . érk. 5 33 este 5 35 5 / Pest .... 8 40 55 8 40 55 .................. 6 1 8 reg. 6 42 oete óra |perez| naprész | óra perez napresi ** n Arad . . . ind. 12 26 délután 8 47 este Csaba . . o7 5 ) 11 23 éjjelu S? Mező Túr n Szolnok . ,, 3 5 4 3 55 a 4 f 5 31 55 recgel k Csegléd. . érk. 5 48 este 5 50 ?est. ... „ 8 40 »5 8 40 Bécs ... „ 6 18 reggel 6 42 este I óra perei | naprést óra | perez| naprész ■s^ Nftgyvárnd . . ind 11 délelőtt 8 12 este k b b . B.-Újfalu ... ,, Püap.-Ladány . érk. Czegléd. . . . „ 12 12 5 55 33 délben déluláD *> 9 11 5 50 15 35 55 éjjel reggel Peat ............... ,, 8 40 este 8 40 55 »•< o Béca ............... „ 6 18 reggel 6 42 este Pálya csatlakozások. JT. Aradon. A) A Czeglédről reggeli 5 óra 11 perczkor megérkezt vonat, a Károlyfehérvárra reggeli 6 óra 12 perczkor induló vonalhoz. B) A Károly fehérvárból délelőtt 11 óra 50 perczkor megérkező vonat a Czeglédre délután 12 óra 26 perczkor induló vonalhoz. II. Píispiik’Mjadányttan. A) A Czeglédről délutáni 1 óra 8 perez és Kassáról 1 óra 32 perczkor megérkező vonatok, a Nagyváradra délutáni 2 óra 7 perczkor induló vonalhoz. B) A Czeglédről éjjeli 11 óra 57 perez és Kassáról 11 óra 31 perczkor megérkező vonatok a Nagyváradra 12 óra 40 perczkor éjjel induló vonathoz. C) A Nagyváradról délutáni 12 óra 45 perczkor megérkező vonat a délutáni Kassára 1 óra 33 perez és Czeglédre 1 óra 57 perczkor :nduló vonatokhoz. D) A Nagyváradról éjjeli 11 óta 15 perczkor megérkező vonal az éjjel C.ieglédre 11 óra 57 perczkor és Kassára 12 óra 21 petezkor induló vonalokhoz. MII. MMiskolczon. A) A Czeglédről délután 1 óra 4 perez és Kassáról 7 óra 19 perczkor megérkező vénátok, a Pest és Hatvan este 8 órakor induló vonathoz. B) A Kassáról reggeli 7 óra 35 perez és Czeglédről 7 óra 45 perczkor megérkező vonatok a Hatvan és Pestro reggel 8 óra 15 perczkor induló vonathoz. C) A Pest és Hatvanról reggel 7 óra 25 perczkor megérkező vonat, a Czeglédre 7 óra 55 perez, Kassára 8 óra 20 perczkor reggel induló vonatokhoz. D) A Pest és Hatvanról délután 2 órakor megérkező vonat a Kassára 2 óra 45 perez és Czeglédre 2 óra 55 perczkor elinduló vonathoz csatlakoznak. Az igazgatóság.
