Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-08-27 / 35. szám
VII. évfolyam 35. szám. Vasárnap, Aug\ 27. 1871. Kiadó hivatal ifj. CSÁTHY KÁROLY Sja/d. akad. könyvkereskedése DEBRECZENBEN. j hová az előfizetési pénzeket és 5jjp hirdetéseket kérjük küldeni. fürdetések előre fizetendők: minden 5 hasábos petit sor egyszeri iktatásnál 5. többszörinél 4 kr. — Bélyeg- íy dij 30 kr. Szerkesztői iroda: Debrec?,enben , Főtér 7-ik sz Hová minden a lap szellemi részét illető közleményt kérünk küldeni. Ü Debreczen, Szabolcsmegye és Hajdukeriilét vegyes tartalmú f HETI KÖZLÖNYE. Előfizetési dijt [ Postán küldve .... 4.— —---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------äp Félévre . . . . . . 2.-— iagyobh terjedelmű, tnint szintén több ízben megjelenő hirdetések, alkui Évnegyedre ................1.20 s zerint a iegjiitányosahbau közöltetnek r. i , 11 ^ Előfizethetni Dcbreczenbeil ifj. Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvkereskedésében. H .-ISÖga&ÖrYlléliybei) Lányi Márton kereskedésében. Pentteik Láng J. (Dorottya-utcza 9. sz.) és Neumann B. (Kigyó-utcza 6. sz.) hirdetési irodáikban, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek, .lyire^yházál) és Magy -Mállóimul a postahivatalnál. Egyébiránt a postahivatalok utján, legezélszeriibb öt krajczáros utalvány által. Alakítsunk országon polgári meabázat. Mindenki honpolgárnak születeti, s mindnyájan a haza gyermekei vagyunk, egymás javára teremtettünk, tehát egymásnak ja \ ára, segélyére tartozunk lenni és élűi. A hiiínanismus szent térvénye, hogy a tehetetleneket, önhibájuk nélkül is szereucsetleneket, s a természet által sújtott nyomorultakat lelkiismeretesen védelmezzük és gyámoljuk. Ezen keresztyényi és felebarati kötelességet pedig legczélszerübben úgy teljesíthetjük, hogy országos polgári tn e n h á- z a t alapítunk. Egy il v országos polgári meuház czélja és feladata lenne: A) Magához csatolui e hazában itt ott már létező, részint egyesek lelkes adakozásaikból, részint községek vagy társulatok atyáskodásaik által alakult, ápoldai, táp, sögély/.ő. védő s más eőéle gyámolitó intézeteket, úgy azonban, hogy az ilyenek továbbra is megtartanák saját belkezelésüket, autonómiájukat# B) Egy ily országos polgári meuház, lehető legnagyobb kiterjedelmii lévén, s ellátva mindenféle kéz- műi, iparhoz megkivántató anyagszerekkel, munkát és foglalkozást adhatna, még az oly egyéneknek is, kiket a közéletben gyengeségük vagy testi hibájuk, s bénaságuk miatt a munkát adók fel nem használnak, vagy kik foglalkozást nem kereshetnek, vagy ha keresnek is, a legtöbb esetben nem találnak. Ilyen forma védintézntek találhatók már Angol-, Francziaországbau, Poroszországban. Berlinben, Ausztriában pedig Becsben. Az iJy védelmi könyvnyomdákból kerülnek ki az igen is olcsó könyvek, a 20 — 30 krajczárért megvehető úgynevezett angol bibliák stb. Egy országos polgári inenházba felvétethetnének : 1. A lelenczek, kik a legelhagyottabb szerencsétlenek. 2. Egy ily menházba bölcsödé is létesitettnék, hol a tehetetlenebb szegénysor«» szülök kisdedei ápolást találnának. 3. Ebben gyerme k ó v o d á k és elemi iskolák állíttatnának fel, melyekben a gyermekekből jó gondoskodás és lelkifejlesztés alapján a hazának erőedzett és értelmes polgárok képeztethetnének, megjegyezvén, hogy a Ilit és vallás dolgában csak is a „józan ész vallás“ taníttatnék, a vallások történelme és fe- lekezettségi ceremóniákról az. itt képzett honpolgárok csak is érettebb s fejlettebb korukban magyaráztatnának és világositatnának fel, és akkor önmagukra bízatnának, hogy kiki melyik hitfelekez.etet óhajtja követni Az ily iskolák, magában értetődik — hogy minden más kinlévö tanonczok előtt nyitva állanának. Innen kerülnének aztán ki a közéletben bárminemű mesterségre és életpályára, mind a figyermekek, mind a leányok, úgy azonban, hogy a felettük való további őrködést és aíváskodást az intézet magának fen- tartaná. 4. Az il) intézetben mind azok, kik a közéletben munkát vagy dolgot, mindjárt nem kaphatnak, például a napi munkások, kézművesek, iparosok biztos menholyeí. és képességüknek megfelelő foglalkozást. találnának, legalább a napi ellátásukat és ruházatukat megkereshetnék, és itt megvonhatnák magukat mindaddig, míg a közéletben élet fent ártó munkát vagy állást kaphatnának. 0. Ezen intézetbe az elgyengült, elaggott, el- nyomorodött é> bármiféle szerencsétlenség vagy bal esettol sújtottak at) hí védelem, ápolás és gondozás alá vétetnének. 6. Az ez intézetből egyszer már ki kerültek, i öreg napjaikra ismét visszajöhetnének. 7. Ezen intézetben a közéletben kinlevök is előnyösebb vagy gondozottabb ellátásra bejöhetnének, I ha t. i. bizonyos összeggel lépnek be, vagy az inté- j zetnek végrendeletileg hagyományoznak; úgy azok : is, kik legalább 10 évig külön is fizetgettek életük biztosítására. 8. Végre az intézet a kintiévé s ide nem tar- j tozó honpolgárok tisztességes eltemettetéséről is különösen gondoskodnék, csekély h a v i d i j lefizetése mellett. Elmondok egy országos polgári menház czélját és feladatát. Most azon kutíorrásokat soroljuk elő, melyek lehetővé tennék, hogy egy ily menház a kormánynak, tulajdonképen az országnak minél kevesebb 1 pénzbe kerülne. Nézetem szerint egy ily országos polgári men- : ház, hogy létrejöhessen, virágozhasson, alaptőkéjét I következő források képeznék : 1. Minden polgár, ki 10 forinton alól fizet adót. I köteleztetnék évenkint az országos polgári menházra legalább 10 krt fizetni. A kik 10 írtnál több adót fi- ! zetnek, azok minden forint után fizetnek évenként | egy százalékot. 2. A kik az adó alól menekülnek, vagy még ! nem adókötelesek, p. o. cselédek, iparos segédek, 1 gyár és kézi munkások, havi fizetésükből fizetnének havonkint egy krajczárt, melyek is a gazdák által szedetnének be a menház pénztárába. 3. Minden birtok- vagy üzletjövedélcm után i szinte 1 vagy legalább */2 százalék fizettetnék. 4. Czéhek, egyletek, intézetek és társulatok bi- í zonyos csekély összeg fizetésére köteleztetnének évenkiut 5. Minden város avagy község, s megyék gaz dasági és pénzkezelő hivatalai terjedelmük és gyarapodásukhoz képest köteleztetnének bizonyos száza| lékot fizetni. 6. Állami és egyházi javak, alapítványok s ezek I haszon élvező, egyházi és világi méltóságok, hivatalnokok fizetéseik utáu szinte köteleztetnének bizonyos százalékot adni 7. Adás. vevés, telekkönyvi át iratások után az összeg vagy a vagyon nagyságáim/, képest megbatározott százalék fizettetnék. 8. Szerencse játékok, lóftójövendék után. 9. Évenként ezenkívül az országos polgári men- j ház javára sorsjáték rendeztetnék. 10. Színi előadások, tánczvigalmak kisorsolások jövedelmeiből az országos rnenház is részesittetnék. 11. Végrendelkezések s örökösödések után szinte bizonyos százalék fizettetnék, a ki pedig örökös nélkül halna el, annak vagyona ez intézetre , szállana. 12. Honosítások alkalmával e menházra meghatározott dij lenne fizetendő Egy ily országos polgári menház segélyezéséből nem maradhatna ki senki, s legalább egy krajezár évenként minden lélek illán fizettetnék, mit az adóhivatalok szedhetnének be. Ebből az 1 krajezárból hatalmas összeg képződnék; 15 millió lélek után évciikét ez is 150 ezer forint. A mi egy ily országos menház létesítését és kezelését illeti, ennek megállapodását és rendezését a kormány eszközöltethetné egy bizottmány által, mely azután az itt megpendített eszméket szélesebben körvonalazná és a haladó kor kívánalmaihoz képest idomítaná. Azon kérdésre, hogy hol állítat nők fel egy ily országos menház? szerény véleményem szerint annak legjobb helye lenne Pest és Soroksár között közvetlenül a Duna partján. Mig az úgynevezett „Újépület“ (Neugebeu) szétbontása nem terveztetett : a czélra igen kevés költséggel átalakítható lett volna, most azonban, miután az uj épület épen azon okból bontatik vagy szándé- koltatik szét boutatni, mivel a főváros terjedésének | nagy akadályul szolgál, ily országos menház helyisé geül nem is merem ajánlani. Különben ha jobbnak és ezéiszerübbnek találná a bizottmány egy ily országos menház, egyes részek re is felosztathatnék és pedig megyékként s ebben az j esetben a menházban folytatott ipar- és munka azon j ágára lenne a figyelem fordítandó, mely iparág egyik vagy másik megyében inkább pénztkereső forrás: p. o. egyik megyében a nők részéről a fonás, szövés, kosárkötés másikban posztó szűr vagy pokróczkészités, 3-ikban varrás kötés és igy tovább. A férfiak és lia- sonlólag szakosztályozva folytathatnák kéz vagy gépekkel munkáikat, mert ezen országos menház korántsem arra nyújtana menedéket, hogy benue herék ápoltassanak, hanem hogy ebben mindenki erejéhez mért könnyebb vagy nehezebb munkát végezhessen; csak is a valódi nyomorékok és tehetlen aggok men- j tetőének fel a dolog alól. Én röviden megpediíettem az eszmét az emberiség közjava szempontjából, s megvallom nagyon i szeretném, ha szavaim, nem hangzanáuak el nyomtalanul, mint kiáltó szó a pusztában, hanem akár a kormány akárpedig valamelyik lelkes honatya, íelkarol- ván az ügyet a képviselőház elterjesztené, hogy az ige testté válnék. G u t h y K ár o 1 v, ügyvéd. Neveljünk iparosokat. i. Ha a különböző nemzetek anyagi jólétének, s virágzásának tényezői vizsgálásávai bővebben foglal - I kozunk : lehetetlen be nem látnunk azon fontosságot, melyet a tökélyre jutott ipar alkot a nemzetek életében. Mert valamint az ok okozat nélkül nem létezhetik, vagyis, egyik a másiknak önkéntes következménye: ép ugv az ipar az anyagi jólét előmozdításában hatalmas tényező. Tudományosság a miveltség, mint az egészet al- i kotó műnek részei, csak akkor gyakorolhatnak éré lyes nyomást, bizonyos tárgy, úgymint a nemzet művelődése létrehozására: ha azok a részek, melyektől az egész össze vagy állítva, szabatos öszhangzattal működnek. E nélkül nemzeti jóllétet, virágzó kereskedést. s általában műveltséget képzelnünk sem lehet Hogy pedig ezt előre mozdíthassuk, kétségkívül oly eszközökre van szükségünk, melyeknek beható működése által czélunkat, a kívánt sikert elérhessük Ily eszközökül tekinthetők értelmes iparosok képzése s a czélnak megfelelő iskolák felállítása. Sokan belátták már ez eszme fontosságát. Sokan buzgólkodtak ez ügy körül, hol tettel hol szóval, már hazánkban is. Mert csak igy lehet e reményiem, hogy hazánk j azon a helyen, melyet a társadalomban elfoglal: egyik hatalmas tényezőjévé lesz, a/, európai népek általános miveltségánek. Igen nagy hátrányukra van nekünk magyaroknak, hogy nem tanulunk a külföldtől Az a miveltség, mely ott élőnkbe tűnik, serkenthetne pedig bennünket arra: hogy hason eredmény létrehozásán fáradoznánk. Hogy ez nálunk, mindeddig el nem érte azon magaslatot, mellyel Angol- s Németország dicseked hetik: leginkább annak keil tulajdonitanunk, hogy a
