Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-07-23 / 30. szám
VII. évfolyam 30. szám. Vasárnap, Julius 23. 1871. Kiadó hivatal ifj.CSÁTHT KÁROLY gazd. akad. könyvkereskedése DEBRECZENBEN, hová az előfizetési pénzeket és hirdetéseket kérjük küldeni. Hirdetéseié előre fizetendők: minden 5 hasábos petit sor egyszeri igtatásnál 5, többszörinél 4 kr. — Bélyeg- díj 30 kr. J ■»r.» \ Szerkesztői iroda: jj| Debreczenben, Főtér 7-ik sz. fe Hová minden a lap szellemi J részét illető közleményt kérünk ^ küldeni. Dcbreczen, Szaboicsmegye és Hajdúkerület vegyes tartalmú HETI KÖZLÖNYE. Nvilttér alatt minden három hasábos garmondsor 10 kr. és 30 kr bélyegdij. Í á Rlöllzetési dij t j; Postán küldve .... 4.----------------------- - ■ -.........-—— -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ö Félévre.............................2.l agyobb terjedelmű, »tint szinten több ízben megjelenő hirdetések, alku1 Évnegyedre. . . 1.20 szerint a legjutányosabban közöltéinek, Előfizethetni Ilebreczenben ifj. Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvkereskedésében. II.-{Böszörményben Lányi Márton kereskedésében. I®esten Láng j. (Dorottya-utcza 9, sz.) és Nenmann B. (Kigyó-utcza 6. sz.) hirdetési irodáikban, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. üfcyiregylláz&I! és l¥ilgy-KállÓb&fl a postahivatalnál. Egyébiránt a postahivatalok utján, legczélszerübb öt krajczáros utalvány által. Társadalmunk. Társadalmi életünk napról napra hanyatlóban van Az aggkor szomorú jelenségei mutatkoznak; pedig még a íérfiak delére sem jutottunk. Megérdemli, j hogy e kora vénülés okait kutassuk. Ezek meghatá- ; rozása talán reá vezet bennünket a baj orvoslására is ; Midőn az 1848 előtti időkben Metternich kormánya s a bécsi ksnczellária erősebb tevékenységet kezdettek kifejteni az ébredező ellenzék megfélemli- 1 tésében: mintegy varázs-ütésre állottak elő a tévé- | kény férfiak, s gyorsan tömörült az ellenzék. A megalakult „védegylet“ rendkívüli tevékenységet fejtett j ki; kaszinók, különféle jótékony egyletek, nyelvmive- lő s műkedvelő társulatok alakultak Pezsgés, életerős mozgás volt észlelhető az irodalom, s humanismus, a közmivelődés majd minden körében, a társadalom I majd minden miveltebb rétegében. Az 1848-ki gyász napok után, midőn a nemzet sebei lassanként heggedni s ezeknek sajgó fájdalmai az idő gyógyító hatása alatt szűnni kezdettek, mint a lelánczolt oroszlán, fölemelkedett fekhelyéről, megrázkódott; a lánczok csörgése szomorúan emlékeztette őt fogolyvoltára, és gondolkozni kezdett a szabadulásról. E gondolatok nem sokára tettekké váltak. A ! borzasztó lethargiát a cselekvés ösztöne váltotta fel, j s a nemzet fiai sorakozni kezdtek az okszerűbb földművelés, a nemzetgazdászat és ipar, az irodalom s a nemzeti nyelv mezején, mindenütt, a hol a munkára tér és alkalom mutatkozott, hangya-szorgalommal foglalván el mindazon pontokat, a melyeket a Bach- kormány szigorú rendőri törvényei elől el nem zártak. Sőt még e törvények kijátszásaival, megkerülésével is sok oly üdvös vállalat és egylet létesült, a j melyek a Reichsgesetzblatt §§-ainak betüszerinti al- j kaknazása esetében rendőri fegyelmeztetés alá jut- j hattak volna. Ezen erelyes mozgalom lélekemelő perczeiben j adatott ki gróf Thun Leo által a hírhedt protestáns pátens.A kehely csordultig megtelt: és talpon állott az egész ország. Meg lőnek számlálva az absolut ha- j talöm napjai, s az 1860. évi októberi diploma meg- : lőtte az első nagy rést azon erőd falain, a melyet be- i vehetleunek hittek a Bach-kormány bérenczei. Az 1861. évben még növekedett a nemzet tevékenysége, erélye, a melyet az azon év végével be- i következett provizórium sem volt képes megzsib- basztani. Azonban eljött az 1867. év az ő magyar minisztériumával, az alkotmánynak részben helyreállításával, a hivatalok, kegyelmet s protectiók bőség szarujával, s a munkások nagy része szegre akasztotta az j ásókat, kapákat; becsapta a könyvet; letette a tollat, J és üres zsákokat tartott kezében, mert hisz mindenféle malasztot Ígértek. Azóta e kegyelési, hivatal-vadászati törekvés, j hogy ne mondjuk, mánia, folyvást növekedőben van. i Mindenféle kérvényekkel, folyamodványokkal talál- j koznak a kormány közegei, a társulatok, az egyesek, mintha az embernek egyéb rendeltetése sem volna a földön, mint az, hogy szolgáljon, hivatalnok legyen. ! E nagy törekvés a húsos fazekak felé elfelej- | teti az emberekkel, hogy nemcsak kenyérrel élnek. Az eddigi virágzott egyletek ügyeit ellepi a dudva; ! parlagon állanak a közelebbi évtizedek alatt legnagyobb mi velősben részesült térek; uj egyletek'pedig j ha keletkeznek is, a tagok rendesen megelégesznek j az alakuló gyűlés „é 1 j en“-zéseivel, a beigtatási la- ; komakor elharsogtatott toasztokkal, a jegyzőkönyvbe vitt sallangós határozatokkal: mig a cselekvés, a működés terhe rendesen egy-két szivósabb jellemű tag- j nak vállaira marad, lassanként ezeket is hátrálásra | kényszerítvén az általános közöny és a fizetni nem i akarás..........Szóval, a helyzet oly uyomasztó, oly : lever ő, miszerint a legnagyobb önmegtagadásra s vi- i gyázatra van szükégünk, hogy megmenekedhessünk i a nagyon is elterjedett indolentia veszélyes ragálya- I tói, s magunkat a minden oldalról fenyegető hullám- j csapások között a cselekvés felszinén fentart- hassuk. Eddig a tények. És most lássuk az okokat, noha ezeket az elmondottakból is könnyen kivonhatta az olvasó. Az okok legtőbbike abban áll, hogy kelet népe vagyunk s nehezen mozdulunk meg helyünkből. Kitartók vagyunk a bajok és küzdelmek közepeit: ellenben engedékenyek, lágyak hanyagok, ha egy kissé jobb dolgunk van. Hasonlítunk a pálmafához, a mely jobban növekszik a reá rakott terhek nyomása alatt; vagy a lassú folyamhoz, mely csak akkor vet hullámokat, ha gáthoz ér vág) szelektől korbá- csoltatik, különben sima tükrén még a lassú folyás is alig észlelhető Népünk jelleme e földnek klímájához hasonlít, a melynek viharok adnak éleíteljes ievegőt, s égi háborúk mérséklik a lég lankasztó nyomását. Szomorúan igazolja ezt a múlt. Valahányszor megtámadtatott nemzeti vagy társadalmi életük, fe-> nyegetetett vagy elraboltatott alkotmányunk: azonnal egyetértők, munkások, kitartók lettünk. De midőn szűnni kezdett a nyomás; midőn a rendes kerékvágásba tértek vissza dolgaink: azonnal megszállott bennünket az optinismus átka, s hinni, hiresztelni kezdtük, hogy „minden fenékig tejfel,“ a mint teszik ezt 4 év óta gondatlanul és könnyelműen a kormány közegei is; és midőn az egyik oldalunkon kipihentünk „rebus quasi bene gestis,“ szép csendesen a másikra fordulunk. Ez kulcsa főleg társadalmi életünk jelen meddőségének is ; mert sokan, nagyon sokan hiszik, hogy czélnál áll a nemzet, holott még küszöbéig is alig jutott azon nagy csarnoknak, a melynek neve anyagi és szellemi j ó 1 é t. E kórnak orvosszere csak egy, az „önismeret.“ Ismerkedjünk meg magunkkal, viszonyainkkal, szükségeinkkel Vizsgáljuk, mint a gondos hajós, hol kell betömni a réseket, hol kijavítani a megrongált oldalakat Ne legyen előttünk egy munkakör sem csekély, egy feladat sem jelentéktelen: és, és a mi legfőbb, szoktassuk el magún kát azon régi, nagy s bár általános emberi, de különösen nálunk buján tenyésző hibától, hogy mindent mástól várjunk, hanem tegye meg mindenki kötelességét, de sőt tegyen többet, mint a mennyit tőle várnak. Sok apró erő egyesülése óriási eredméyeket mutathat lel, mig egyesek erőfeszítése a tömeg támogatása nélkül legtöbbnyire szélmalom elleni harcz. Régi ieezke, régi nóta, régi moral. Nem azért ismételjük ezt, mintha rögtön sikert remélhetnénk tőle, hanem hogy legalább azokat, a kik velünk e TÁRCZA. | A nemzetközi munkás-egylet. A nemzetközi munkás-egylet neve alatt fönnálló szövetkezésről legutóbbi időkben annyit beszélnek, hogy j szervezetével, czélpontjaival megismerkedni nem leend fölösleges. A következő érdekes s megbízható forrásból eredett sorokat közöljük. Az egylet 1864-ben alapittatott, és alapításakor még nem is gondoltak azon czélzalokra, melyek jelenleg előtte lebegnek. Az emberek, kik e czélból Londonban összejöllek, j jobbára az 1863-diki szerencsétlen fölkelés folytán ki- i menekült lengyelek voltak, azonban egy-két socialista je- I lenléte folytán a munkás kérdés is szőnyegre hozatott. Az Eccarius, Marx, Sievers és mások által megpendített azon terv, hogy alapittassék oly társulat, mely nemzetiségre való különbség nélköl „a közös bajokat orvosolja,“ a lengyelek közt levő socialitásták közt viszhangra talált, és így keletkezett a ma annyira ismeretes szövetkezés. A cél, melyet elsősorban kitűzött, abból állott, hogy a munkások legelőször is politikai jogok élvezetébe jussanak. — Az eszme viszhangra talált, a társaság elterjedi nem csak Európában, hanem az Egyesült-Államokban is. Németországban épen egy évvel ezelőtt lépett föl i Lasalle. kinek tanai rövid idő alatt roppant elterjedést nyertek. Glachauban, Szászországban az oltani szegény asz- szonyók az első socialista (Lasalle-féle) munkás-egyletet alapítók, melyet rövid idő múlva több más követett Angolhonban, Francziaországban, Belgiumban, valamint Svájczban a socialista tanok a nagyszámú munkás lakosság előtt nem voltak ismeretlenek; ezen államok tudvalevőleg azok, melyekben az ellentét a munkások és a lökével dolgozó gyárosok közt legkirívóbb, itt tehát az egyesület nagyobb erőfeszítés nélkül is könnyen prosely- Iákat szerezhetett magának. Miután pedig az egyes országokban több tagot szereztek, a társaság szervezetéhez láttak. Az egyes államok különböző egyesületi törvényei, h viszonyok különfélesége, és a lehetetlenség , egy ily bonyolódott társulatot egy egységes gyuponthól igazítani, a társaság akkori vezénylőit azon gondolatra hozták,, hogy u. u. osztályokat (section') alakítsanak. Egy osztály rendesen egy országra terjed ki, jóllehet varinak kerületek, melyek sajátságos viszonyaiknál fogva külön osztálylyal bírnak. Így például Seraing belga vashámor-lerületnek külön osztálya van, szintúgy az angol gyárkerületnek is külön osztályaik vannak A főosztályok következők : az angol gégész Angolországra kiterjed) a francz i a, a belga, az o l a s z, a német (Svájczra és egész Németországra kiterjed) A szövetkezés hatásköréből ki vannak zárva az északon fekvő államok. Svéd- és Norvéghon, a hol e nagy ipar és pauperismus — a socialisrnus e kél clöíöllétele — nem létezik ; Oroszország, hol szintén kevés gyáros látható, és a hasonló állapotban levő Dél-Amerika. Azonban másfelől egész Ázsiáig kihatott, sőt angol munkások a mennyei birodalom falai mögött is telepeket állítottak az „Internationale“ eszméi terjesztésére. Ami birodalmunkat illeti, ez addig, mig Németországgal összekapcsolva volt, a német sectio alá tartozott, de ez időben az egyesülési és szövetkezési jog korlátozva lévén, elég hatályosan nem dolgozhatott. — Mihelyt azonban e jog a törvényhozás áltat Cislajtánia részére biztosíttatott, az itteni kormány a szövetkezését „államveszélyes4 | iránya miatt eltiltá. A szövetkezésnek Londonban lakó vezértagjai mindent elkövettek ugyan, hogy a társulat működése ide is kiterjesztessék; mind azon személyeknek, kikről csak «rejtelmük volt, hogy rokonszenvre fognak találni, tagsági jegyet küldöttek, de csakhamar azon meggyőződésre jöttek, hogy hasztalan volt fáradozásuk. f)e ez a dolog természetében is fekszik; a nemzetközi szövetkezésnek főleg az föladata, hogy minél több tagja legyen, százezreket pedig titokban nem gyüjlhetlekp azért itt működésűket föladták. A nemzetközi munkás-egylet igen szigorúan jár el a tagoknak fölvételében. A fölveendő tagnak mindenekelőtt ! egy kipróbált tag által kell ajánlva lennie, legelőször egy ! jegyet kap, és csak félév lefolyása után. ha addig a társulat bizalmára méltónak mutatta magát és rendes évdiját (2 ! írt) lefizeté, kapja meg a tagsági okmányt, mely függelék- i ben a társulat alapszabályait tartalmazza Ennek átvétele ! által az illető beleegyezését nyilvánítja, és magát a szövet- ! ke/.é« rendeletéinek való alávetésre kötelezi. A tagok száma angol levelezők szerint 2—300,000! ; E szám megközelíti a valóságot, mely különben igy oszlik ! föl: Francziaoiszág 800,000, Angolorsz. 800,000. Belgium 200,000, Svájcz 60,000, Németország 300,000, Spanyol- ország 40,000, Olaszország 100,000. A szerkezet központosításra van alapítva. A központi bizottmány Londonban Marx Karoly tanár elnöklete alatt áll, mint vezértitkár működik mellette Eccarius J. Gy, ki szabólegényböi nemzetgazdasági i íróvá küzdé fól magát.
