Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-01-15 / 3. szám
kekötésig, sajtó alá került. Előre is ajánljuk a nagyérdemű közönség figyelmébe. — Kiadója a tevékenységéről ismert ifj. Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvárus Debreczenbeu. — \ dadai-járásbeli néptanítók a legközelebbi napokban valláskülönbség nélkül fel lesznek fiivá egy, még ekkoráig meg nem határozott napra, Nyíregyháza városában tartandó „nép tanító egyleti“ alakuló gyűlésre, s miként biztos kútfők után értesültünk, a tekintetes szabolesmegyei tanács, azon loyalis eljárást követi, miszerint a költségeket a megye községi pénztárából fogja utalványozni. — Lapunk jeden számában nem mulaszthatjuk el olvasó közönségünk becses figyelmét a Sz a n a Tamás felelős szerkesztősége alatt ez évben megjelent „Figyelő“ czimü irodalmi és szépművészeti lapra felkérni, melynek érdekes tartalma minden müveit olvasó ízlésével találkozand ; mely állításunk bebizonyítására mutatványként tért adunk lapunkban a fenhivatolt „F i- g y c 1 Ö“ egy érdekes czikkjének. — Kiadó hivatal Pesten Aigner L. köny'kereskedéseben, Váczi utcza 18-ik szám, Előfizetési díj évnegyedre 2 írt, fél évre 4 frí. — A nagy-kállói dalárda állal f. hó 7-kén rendezett bál — mint onnani tudósítónk írja — igen látogatott volt, mennyiben a közeli helységek előkelőbb családjai — kevés kivétellel — mind megjelentek. — Ezen alkalommal igen érezhető volt egy nagyobb lánczterem hiánya; melynek létesítése a város érdemét is nagyban emelné. — A farsangi mulatságból nekünk Nyíregyháziaknak is jut egy kevés osztályrész. — Az iparos ifjak egymásután tartják báljaikat; mig a „helybeli i f j a k“ és a „n ö - e g y 1 e t“ is készülnek egy-egy fényes mulatságra. Ha nekünk is v o 1 n a egy jó vendéglővel egybekötött kényelmes tánczlermünk, úgy előre is szép jövőt ígérhetnénk ezen két mulatságnak. — A helybeli vaspályái indóliáznál 58 darab vad-disznót láttunk, melyeket egy hajtóvadászat alkalmával gr. Károlyi szatmármegyei erdőjében ejtettek el Ezen nagy számot természetesen kisebb nagyobb vadak képezek; de volt köztük nehány darab igen nagy és vén vadkan is. Mint haliánk, e szép zsákmányt Pestre szállítják föl. —Az ilyenre aztán el lehet mondani, hogy: ez már aztán „pompás“ vadászat! — A nagy vendéglő bérlőjét nem lenne felesleges dolog hivatalosan figyelmeztetni, vagy mi jobb, rendre utasítani, hogy a vaspályán hajnalba érkező idegen utazók iránt kisé elözékenyebb legyen. Csaknem napi renden van a panasz a miatt, hogy az utazók, néha szoba nélkül — mivel a pinezér uraknak fölkelni nem méltózta- tik — kénytelenek reggelig künn fázlódni; mig ellenben kik olykor-olykor szerencsések oda bejutni, jó fizetés mellett jéghideg szobában didereghetnek éhen és szomjan, mivel enni és inni valót sem kaphatnak addig, mig a bérlőnek — úgy 8 óratájban,— kedve nem jő a felkeléshez. — Ez is egyik neme az utasok iránti előzékenységnek! — (BeRüldetett.) Egy városunkon keresztül utazó azon megjegyzést tévé, hogy Nyíregyháza valóságos „kis Velencze,“ mivel itt minden utczán csónakázhatni lehetne. Esős időben és hóolvadáskor minden utcza vízben áll; hideg alkalmával pedig jéggel borítva. — Yalóban csodálkoznunk kell a városi elöljáróság azon példátlan türelme felett, mely annyi felszólalás után is az utczai utak rendezésével legkevesebbet sem látszik gondolni. — Talán itt is az „Eldorádói“ semmit nem tevéssel akarnak érdemeket szerezni? — A „M. U.“ következendő újdonságot közöl : Hajdú-Böszörményből K. F. aláírással vettük az Elek honvédszázados és Király Imre közhonvéd közt fen- forgott ismeretes kardlapozási ügyre vonatkozó levelet. Azt írja, hogy a megkardlapozott Király Imre 2 havi fogságra Kassára hurczoltatott, mig Elek százados Nyíregyházán büntetés nélkül van. A többi részleteket, minthogy a levélíró neve nincs kitéve, és előttünk ismeretlen előzmények felett polemizál, ki nem adhatjuk.“ Miután a tényállást közelebbről nem ösmerjük, döntő ítéletet e tárgyban nem hozhatunk, annyit azonban bizton feltételezünk Elek százados úrról, hogy fennebbi tettleges eljárására nagyobb ok indíthatta, mely véleményünket már azon körülmény is igazolni látszik, hogy a megkardlapozott Király Imre lovaggá ültetésének tetejében, még két havi fogságra is érdemesitteleü. — Valóban igen csalatkoznék az, ki felölünk csak perczig is azon véleményt táplálná, mintha az ilyen tettleges eljárásoknak ba- rátjai volnánk ; — koránt sem ; — de meg fognak engedni azok, kik Elek ur eljárását határozottan roszalják, ha azon szerény kérdést intézzük hozzájok, miszerint: lennének szívesek némi kis útbaigazítással is szolgálni arra nézve, hogy a katonai disci pl ina eltörlésével az előbbinél sokkal engedetlenebbé, s miként számtalan alkalmunk volt tapasztalni, rakonczátlanná vált s gyakran csendháborító katonaság, a börtönök s egyéb megkivánlató eszközök hiányában, miként büntettessenek hát meg elkövetett rosza- ságokért? — tudva lévő dolog az, hogy a jót különben sem szokták büntetni, — s ezt reméljük, Elek ur sem telte. Fővárosi és Vidéki újdonságok. — A B—után értesülünk, hogy a Tisza vasúttársaság ügyében újabban nevezetes törekvések jelezhetek, nem csak az első erdélyi vasúttal eszközlendö fúzió, hanem egyáltalában az iránt, hogy a tiszai vasút kiemelkedjék mostani kedvezőtlen helyzetéből s kelet és észak felé terjeszkedve, oly hálózattá fejlcsztessék, mely alföldünk gabnakivitelének föutja legyen. Egy bécsi lap, mely jó forrásból látszik meríteni, most azt jelenti, hogy a magyar kormány is teljes figyelmet szentel ez ügynek s miután az arad-temesvári vonalnak a tiszai társulatra ru- házása által az első lépést megtelte; most tovább megy és azt tervezi, hogy a tiszai vasúttársaság menyerje az ösze- kölletést azon három irányban, melytől léte függ, t. i. Pest, Orsóvá és Oderberg felé. E combinátiónál állítólag a magyar állami vasutak egy része is átmenne a tiszai vasúttársaság tulajdonába, vagy legalább üzletkezelésébe E terv valósítása végett már régebben alakult egy consortium a bécsi Uniobank vezetése alatt, részesei az angol-osztrák, s franco-osztrák bankok, a Bankverein és a Springerczég, Az említett bécsi lap szerint a magyar kormány teljesen egyetértvén a tervvel, valósítása igen valószínű s mi részünkről a közforgalom érdekében ezt szintén kívánatosnak tartjuk. — „Zemplén“ egy sajátságos boszuról tesz említést, mely T. . . . n következő képen hajtatott végre: — egy alsóbb osztályhoz tartozó fiatal leány szerelmi csalódását azzal boszulta meg, hogy hűtlen kedvesének lakába ment, s ez épen aludván — annak fél bajuszát ollóval tőből levágta, s az elvágott bajusz-csomót , mint valami ezégért, a legény kapufélfájára egy botra kötve kifüggesztette. Hogy mi történt azután, nem tudjuk. — V a s u i í balesetek. Az első erdélyi vasúton írja a „Békés“ — múlt hó 29-én a 3-dik számú vegyes vonat Berzova és Soborsin közt egy elöhaladó tehervonat- lal összeütközött; egy gép és négy teherszállító kocsi tetemesen megrongáltatott. Az utazók s a vasúti személyzet közül senki sem sérült meg sa közlekedés sem akadt fon. — A liszavidéki vaspályán a „Z—n“ értesülése szerint Kardszag és Püspök-Ladány közölt egy tehervonat nehány waggonja iesiklott a sínről, minek követkéztében az j e kocsikban levő szarvasmarhák közül nehány agyonzu- ! zatott, nagyobb része pedig jelentékeny sérülést szenve- i j dett. — Az aradi-temesvári vasútnak átadását a közforgalom számára ismét bizonytalan időre elhalasztották, mi- I után a tömérdek esőzés némely helyen nagyon megrongálta a vasúti gátat. A viz annyira meggyülemlett, hogy a sínek Szeut-Audrás mellett teljesen viz alatt állanak. — A „Fővárosi lapok“-ból következő sajátságos történeikét olvassuk: Uj-Pesten történt, hogy két év előtt egy fogadósné összeszedte holmiját s elhagyta férjét, minden búcsúszó nélkül. A fogadós nem törődött sokat vele; uj vállalatba fogott, s egy háztartó nőt vé- vén magához, elég jól boldogult. Neje pedig ezalatt elköltve pénzét Becsben, hol testvérénél lakott, egyet gondelt és visszatért férjéhez; töredelmes arczal és szavakkal. A férj azonban nem akart róla tudni semmit. A nő tehát boszúra gondolt: vett egy meszely vitriolt, s azt a háztartó nő arczára öntve, elszaladt smaig sem lelik nyomát A szegény nő sok égési sebet kapott arczán, nyakán, vállain. Szemének azonban nincs sok baja. Éktelenül bár, de legalább életben marad. — A tiszai vasút társulat, vasárnap igazgató tanácsi ülést tartott, s miként a D— írja legfőbb tárgyát a hatos bizottság jelentése képezte. É hizoltság tagjai gróf Szapáry Antal, Zsedényi, Schöller, Schey, Kautz, Freund. A Tiszavasut hálózatának kiszélesbitéséröl volt szó. A bizottság azon indítványt tette, hogy adassék be egy felterjesztés a m. kir. közlekedési minisztériumhoz, hogy az engedély a temesvári-orsovai vonal építéséhez az osztrák állampályával társaságban adassék meg a Tiszavasut társulatnak, azután hogy Czegléd és Pest közt, egyetértve az] államvasultal, egyenes összeköttetés létesittethessék. Ezenkívül Szolnoktól Hatvanig kér egy vonal építést engedélyeztetni, s ajánlatot lesz arra nézve, hogy a magyar államvasulnak Pest, Miskolcz, Hatvan közötti részét, egész az oderbergi pályához való csatlakozásig megvásárolja. Ez indítványok mind egy hangulag elfogadtattak. — Pozsonyban Írja a M. U. egy 20 éves csavargót fogtak el. Midőn ruháit motózák, véres fehérneműt találtak nála. Vallatni kezdék és ekkor bevallotta, hogy Sylvester éjjelén egy cseh szabólegénynyel Fischa- ment és Regelsbrunn között egy parasztot megtámadtak; a szabó földre tiporta a parasztot, mig a valló kővel zúzta szél fejét. Két forint 40 krt találtak nála, melyen valamint ruhaneműin megosztoztak, a holttestet pedig egy erdőben rejtették el. A szabólegény nyomozása és a holttest feltalálása iránt lépések tétettek. —■ Verseczen a szerbhitközség kebelében oly éles viszály fejlődött ki, hogy az utczán éjjelenkint az ab- lakbeverések s más kihágások napirenden vannak, sőt még a közgyűlés sincs megóva a heves jelenetek elöl, annyira, hogy közelebb katonaságot kellett hozatni a vérengzés ineggállására. — Babona Ha századunkban itt ott a köznép között a babona még nincs tökéletesen kiirtva, azon perczig sem csodálkozhatunk akkor, midőn annak lelkipásztoraink közölt is akadnak oly apostolai, kik e nyomorult agyrémet nem hogy gyökerestől kiirtani iparkodnának fanatazált híveik agyából, de sőt magok élesztik azt, s alkalmilag okot szolgáltatnak ez által a nyílt botrányoknak. Miként értesülünk, Torbágyon nehány nap előtt egy szerencsétlen ember saját kezűleg véget vetvén éleiének, minek folytán az ottani helybeli lelkész ur Krisztusnak felebaráti szeretetéröl szóló tana értelmében felizgatta a köznépet, hogy a szerencsétlen hulláját, kit ö „bűnösnek“ j nyilvánított, ne engedje a szentelt helyen a köztemetőben ; eltakarítani, — a nép, papja felszólítása következtében a j négy hatósági egyénnek, kiknek asistentiája alatta temetés még is véghez ment, ellentáiU, azokat előbb kövekkel j kezdte dobálni, mig végre verekedésre kerülvén a sor, j ennek azután az lett a következése, hogy az asistentia i egyik tagját ad majoréul dei glóriám, agyonverték. — I Pestmegye, miként halijuk, erélyesen indította meg a bűnösök ellen a vizsgálatot. — Felvilágosodottság, jöjjön el j a te országod! Gazdászati rovat. A telckitésről. Schlipf után Mannó Alajos. (Folytatás és vége.) 2. Kijavítása oly földfelületnek, melyek igen egyenetlenek. Az egyenetlen földfelületek munkáltatásuknál, azok sok akadályokat görditnek útba: és mig a magosabb helyek szárazságban szenvednek, addig gyakran megállapodik a viz a mélyesedésekben. A költség, melyet az ily földek egyenitése kíván, gyakran jól megfizettetik általa, főleg ha a munka téli időben történik, midőn más fuvarbeli munkák közönségesén nyugszanak. Ezen egyenités kivitelében vagy a szomszéd földekről hordatik föld a mélyebb helyekre, vagy ennek szükiben az emelkedettebb részek vagy dombok felszántalak avagy kapáltainak, és onnét töltetik ki a mélyebb rész, mi leginkább egyengető tek- növel vitetik végbe. Ha nagy kövek vannak jelen, ezek léire hordáinak, vagy a mélyebb részekre rakatnak. Ezen egyenitésénél a földnek ügyelni kelljazon szabályára, hogy | a felső termény földréteg ne ásassék fel mélyen, s ne hor- dassék el egészen. Mire nézve a dombok és mélyedések ■ telsö termékeny földrétegeik fel kapa Itatnak, az egyengető * teknövel félre hordáinak, s csak végivel az egyengetés- nek téríttetnek szét az egyenitett földfelületen. Ez által a földftilület jó s termesztő fedést nyer. Ha mély helyek vannak hegylejtőkön jelen, ezek is szinte kiegyenithetök lassanként vízmosás által. E czélra több 3—4 lábnyi magasságú földdombok készíttetnek mélységekben úgy, hogy a víz, mely közönségesen erős hóoivadásoknál vagy nagy esőzéseknél sok termékeny földet mos el magával, a mélységekben feltarlatik, hol a magával hozott földet lerakja, s lassanként a mélyesedé- seket minden nagy költség nélkül kiegyenili. Ezen igazir tás, mi feliszapol ásnak neveztethetik, használható mély réteken is. Ha réteket akarunk ekkép feliszapolni, az iszapnak csak V2 —1 hüvelyknyi vastagságúnak szabad rajta lenni, nehogy a fü növését gátolja. A láp- és turfaföld telekitése. Ha ezen föld, mely különben zsombéknak is neveztetik, nedvesség által szenved, akkor első dolog a kiszárítás. Ha ez megtörtént, az égetés vétetik elő; erre nézve a gyep felső rétege lenyesetik, megszáriltatik, s úgy fa- galyakkal rakásba rakva száraz időben meggyujlatik. A hamu a föld színén szétosztatik s véknyan aláboronáltatik. Ha márga- vagy homoktartalmu föld van közeliben, annak ráhordása állal fölöttébb megjaviltathatik ezen föld. Ha a turfa- és lápföld bőven tart földet, azon esetben égetés nélkül csupa égetett mésznek ráhordása állal is megjavítható, minthogy a felső terméketlen réteg égetett mészszel s a ráhordott földdel elegyittetik, és fél esztendő múlva a fölületen ismét szétosztatik. Az égetett láp- és turfalöldbe először hajdina, zab, répák, burgonya veteményeztethetnek. Téli vetéseket egy átaljában nem szabad eleinte bele vetni. Egy nem sokárai ganajtrágyázás az ily oldékony földre mindenkor kívánatos. A láp-és turfaföldnek rétté való változtatása mindenkor legtöbb hasznot ígér, kivált pedig akkor, ha időről időre vizesittethetik. Minél fogva ha a láp- vagy tur- faföldet rétnek akarjuk használni, ezen czélra részint égetés, részint mész vagy márga által készíttetik el, melyekhez eleve sekélyen fel szán tátik a föld. Erre néhány esztendőkig szántás alá kell venni, és hajdinával vagy csillagfűrttel bevetni, melyek zölden alászántatnak. Miután a föld ekként megtisztittatolt volna, tavaszszal zabbal és következő fűmagokkal vettetik be: ürezabbal (Avena ela- tior. Französisches Raygras), pelyhes czirokkal (Holcus. Honiggras), puha rozsnokkal (Bromus mollis. Weiche Trespe), mezei komócsinnal (Phleum pratense.) Wiesen- lischgras), csomós ebirrel (Dactylis glomerata. Knaulgras), fehér lóherével, és pejlőlierével (Trifolium spadice- mu. Hopfenklee). Szerkesztői mondanivalók. Miután nehány nap óta tapasztaljuk, hogy azon tisztelt lapok egynémely kiadóhivatalától, kik vé- ! lünk cserelapot váltani szíveskedtek, a lapok száma gyakran elmarad, azon szerény megkereséssel vagyunk bátrak az illetőket terhelni, kegyeskedjenek e tárgyban az expediturát figyelmeztetni. Azon t. pesti és vidéki lapok szerkesztőségei, melyek „Tiszavidék“-ünket becses lapjaikkal kicserélni óhajtják, ezennel tisztelettel felkéretnek, miszerint annak idején lapjaikat a „Tiszavidék“ szerkesztőségéhez Gebreczen czegléd-ntsza 47-dik szám alá megküldeni szíveskedjenek. Minden a szerkesztőséget érdeklő magánlevelek, értesítő vagy tudakozódó s egyéb kéziratok a „Tiszavidék“ szerkesztőségi irodájába, Debreczen, czegléd- utsza 47, szám alá kéretnek beküldetni. Év. 1871. Január hó 14. Nyíregyházi terménycsarnokban bejegyzett termények árjegyzéke. Alsó-ausztriai mérő szerint Piaczi ár 1 'S í"—< Cfi C £>3 ‘S3 ^ > 5 Legalant Legfent frt. kr. frt. kr. Búza 4 25 4 .— — 25 Kétszeres — — v. m. — — — — Rozs 3 10 — 5 77. 77. 22 ya Árpa, serfőzésre — — 80/ /S2 — — „ táplálékra 1 90 2 10 10 15 Zab 1 80 70f? 1 80 80 90 Kukoricza 2 — 2 — — 10 Bab 3 50 3 — — 10 Köles 2 — — 10 Bükköny — — — — Mák — — — — Repcze 7 50 8 25 Lenma“ 5 25 5 50 Vörös lóhere — — — — Luczerna — — — — Olaj 26 — 27 — Szesz, magyar iteze — 183/4 — 19 *
