Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1871-01-01 / 1. szám

1. szám Január 1.1871 VII. évfolyam Kiadó hivatal ifj. CSÁTHT KÁROLY J gazd. akad. könyvkereskedése | debreczenben, I hová az előfizetési pénzeket kérjük beküldeni. Minden a „Tisaavi- dék“-et érdeklő kéziratokat, a szerkesztőségi irodába Debre- czen, Czegléd-utsza 47-dik sz. alá kérünk beküldeni. 80S /7 Vegyes tartalmú hetilap. Megjelen rendesen Vasárnap. Wagyobb terjedelmű, mint szinten több ízben megjelenő hirdetések, alku szerint a legjiitányosafoban közöltéinek. Nyilttér alatt minden három ha­sábos garmondsor 15 kr. és j f 30 kr bélyegdij. Elölízetési dij s Postán küldve .... 6.— I I Félévre ............................3.— É vnegyedre......................1.50 H irdetési dijak előre fize­tendők: minden 5 hasábos petit sor egyszeri igtatásnál 5, többszörinél 4 kr. — Bélyeg­dij 30 kr.-gg—sj® II* Előfizethetni nyíregyházán Illincz Gyula könyvkereskedésében főpiacz. SBehreCZenben ifj. Csáthy Károly gazdasági akadé­miai könyvkereskedésében, Pesten Grill Károly m. k. udvari könyvárusnál és Petrik Gézánál hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Egyébütt a postahivatalok utján, legczélszerübb öt krajczáros utalvány által. czimü vegyes tartalmú heti lap VII-tlik évi folyamára. Megjelenik egy nyomtatott ivén minden vasárnap.------------sssa—==§§§==—e==É=------------­A „Tiszavidék“ 1871-dik év január elején újra meg fog jelenni. Sokan azt állítják, hogy a hetes szám a szerencse száma; — jó lehet — mi szinte azon sokak közé sorozzuk magunkat, midőn „Tiszavidéka-Ünk Vll-dik évi folyamát tisztelt előfizetőink s ügypártolóink további nagyrabecsült pártfogásába ajánlani szerencsések lehetünk. Azon meleg részvét, melyet Szabolcsmegye és vidéke lapunk iránt évek hosszú során tanúsított, és máig is folyvást növekedő buzgalommal tanúsít, törek­vésünket oda ösztönözni, hogy a tisztelt olvasó közönség kívánalmainak a jövőre nézve minden tekintetben eleget tegyünk; minek folytán vegyes tartalmú lapunk czikkeit ezentúl úgy választjuk meg, hogy azok ne csak hasznosak és tanuságosak, hanem egyszersmind mulatságosak s éivezetnyujtók is legyenek. Hogy ezen fenebbi Ígéretünket pontosan teljesíthessük, talán felesleges is említenünk, hogy áldozatokkal, bár, de lapunk tekintélyének további fentartha- ása végett a jövő 1871-dik év folyamára lehető jó erőkről gondoskodtunk, kik ezentúl is sem időt, sem szorgalmat nem fogunk elmulasztani, hogy századunk mű­veltségi igényeinek, a társadalom jogkivánalmainak, lelkiösmeretes pontossággal eleget tehessenek. Lapunk egyik legfőbb czélja általán a „Tiszavidék,“ különösen pedig Nyíregyháza városának mint Szabolcsmegye központjának szellemi s anvag« emel­kedését, kereskedelmi, ipar s gazdászati érdekeit szakadatlanul szem előtt tartani, — a helybeli s vidéki újdonságokat, társaséleti mozzanatokat, a íegbi íők után közölni; valamint minden néven nevezendő hirdetéseket a legjutányosabb árakon elíogadni. Továbbá nagyobb horderejű politikai események kivonatát, fővárosi napi híreket, valamint a koronkint tartani szokott megy egy ülések alkalmával előforduló megvitatott események közzé tételét Kiváló gondot fordítunk meg államgazdászat, gazdászat, ipar s kereskedelem, nevelés és közoktatásra vonatkozó czikkeinkre, melyek mindannyiszor szak­avatott szerzők tolláiból fognak eredni. Piaczi rovatunkban Nyíregyháza s több nevezetes piaczainknak üzleti viszonyairól, kellő tájékozhatás végett, hetenkint pontos tudósításokkal szolgálunk. Tárczánk részint eredeti, részint a legjobb kútfők után fordított szépirodalmi dolgozatokkal fog kedveskedni; — mig végül lapunk minden egyes száma a cs. kir. szab. tiszavidéki és a magyar királyi államvasntak pontos menetrendével fog elláttatni. Midőn eként a szerénység megsértése nélkül „Tiszavidék“-ünk anyagi és szellemi tartalmát a nagyérdemű közönség elé tárnánk, nem mulaszthatjuk el azt további becses figyelmébe s hazafias pártfogásába egész tisztelettel ajánlani. Kelt Nyíregyházán, 1870. deczember hó végén. ifj. Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvárus kiadó tulajdonos. Básthy Imre felelős szerkesztő. Előfizetési negyed évre fél évre egész évre postán küldve — — — — 1 frt. 50 kr. o. é. Előfizethetni helyben Illincz Gyula könyvkereskedésében, pgyszersmind minden királyi postahivatalnál. Az előfizetési dijakat kérjük minél előbb, legkésőbb január hó közepéig ifj. Csáthy Károly könyvkereskedésének Debreczenben bérmentesen beküldeni. Gyűjtőknek 8 előfizető után tiszteletpéldánynyal szolgálunk. A „Tíszavidéh^ Kiadóhivatala. Boldog uj évet! (B.) Ismét egy év, örömmel s bánattal, esemé­nyekkel gazdag év veté utolsó szikráját a megsem­misülés saharáján, hogy hamvaiból egy uj Phönix emelkedhessen ki, melynek neve: a kétes jövő, mely­nek neve az U j év. Mily elégedetten, mily örömmel telt kebellel üd­vözöljük e mosolygó arczu iíjut, mily biztos léptek­kel követjük magasan lobogó fáklya fényét a re­ményt. — Mindenki újat, nagyszerűt és dicsőt vár az uj évtől; sokan feledni óhajtanak benne, mások irt várnak tőle sajgó sebeikre, ismét számtalanan czél- jaik, vágyaik elérését, a múltnál egy jobb, egy rózsá- sabb jövőt; — egyhangúlag pedig mindnyájan: H a- zánk szabadságát, boldogságát, nagyságát, dicsőségét és felvi­rágzását! Boldog újévet!! — hangzik most min­den ajakról. A gyermek szüleinek, a kedves kedvesének, a boldog a boldogtalannak, a barát a barátjának, az alárendelt feljebb valójának, a lapszerkesztő előfize­tőinek — mind még annyian boldoguj évet kívánunk! mert hisz ma a jó kivánatok nap­ja van. A gyermek a piruló hajnallal ébredve, óvatosan lábuj hegyen közelíti meg szülei ágyát, - a vágy, a boldogság ott dereng üde arczán s alig várja a pillla- natott, melyben szüleit a szeretett, az őszinte ragasz­kodás csókjaival halmozva, rózsás ajka elrebeghesse nekik: „boldog uj évet kívánok! Boldogságtól dagadó kebellel közelit a kedves kedveséhez, a házastárs házastársához, s a szeretet, a remény boldogító hangjain rebegik egymásnak: „Boldog uj évet kívánok!“ A barát barátjával, a boldog a szerencsétlennel, | őszinte kézszoritás kíséretében fejezi ki szive leg­hőbb kivánatát, szánva vigasztalva azt; mert hisz a részvét és őszinte vigasz gyógyír a sajgó sebre, melyet a múlt könyörtelen keze a fájó kebleken ejtett; — hány száz ezrek voltak, kik ma egy éve szinte oly derült s boldogságtól sugárzó arczczal kívántak bol­dog uj évet egymásnak, kiket ma az öldöklő harczok dühe, vagy a természet szigorú parancsa ri­deg sírj okba zárt, s most ott nyugosszák a sírba a boldog feltámadás édes reményében a földi lét meg semmisülésének zsibbasztó álmát, — hátrahagyva a hit malasztos vigaszát; a hátramaradt gyászos szü­lék, nők: testvérek, barátok és árvák, kik most már egymást vigasztalva könnyekben úszó szemekkel kí­vánnak boldogabb uj évet egymásnak, mert hisz a fájdalom még nem ölte ki keblökben a hitet, nem a reményt, s ők még mindig hisznek, ők- még folyvást várnak egy derültebb, egy szebb jövőt, mely ha bár a fájdalmat nem tudja is végkép kiirtani

Next

/
Thumbnails
Contents