Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1870-01-10 / 2. szám

IV. évfolyam. Szerkesztői iroda: NYÍREGYHÁZÁN, Egyhnz-utcí.n 170. sí. a. Kiadó hivatal ifj. C s á t h y Károly könyvkereskedéseiben Debreozen ós Nyíregyháza. Bérmentetlen levelek el nem fo­g-adtainak. 2. szám. Hétfő, január 10. 1870. .Nyílt tér alatt minden három hasábul j*armoudsor 2Ö kr. és 30 br. bélyegdij. Előfizetési dij : Kiadóhivatalban egész évre 5/íiO Házhoz vagy postán küldve 6.~~ Félévre . . . . . . 3.— Évnegyedre. . ... 1.50 Hirdetések dija : minden 5 ha­sábos petit sor egyszeri igta- tásánáí 5, többszörinél 4, — bélyegdij 30 kr. Előfizethetni Nyíregyházán és Debreczenben ifj. Csáthy Károly könyvkereskedéseiben, Pesten Grill Károly m. k. udvari könyvárusnál, S.-A.-Ujhelyben Löwy A. könyvkereskedésében, Bereghszászban Csauder Mórnál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. a TISZA VIDÉK negyedik évi folyamára. Egész évre 5 frt. 50 kr. Félévre 3 „ — „ Negyedévre 1 „ 50 „ Az 50 kr. nem egész éves előfizetőknél az utolsó negyedévi dijjból fog levonatni, de csak azok részéről, kik egész évig előfizettek. Gyűjtőknek 10 előfizető után egy tiszte- letpéldánynyal szolgálunk. Egy uj eszme a közös iskolikbani vallástanit&s ügyében. Mióta lord Brougham az angol parla­mentben kimondd, hogy „az iskolamester abc-je nagyobb hatalom mint a zsarnok szu­ronya“ — azóta a ki a nevelés dicsőítésére valami nagyot akart mondani, ennél csatta- nósabbat mondani nem tudván, ezt szokta ismételni. — De az én fogalmam szerint még mindez kevés. — Én nem azt mondom, hogy a betű — mint a tudomány és műveltség hordozója — nagyobb hatalom, mint ez vagy amaz a világmozgató hatalmak közöl, hanem azt mondom, hogy nagyobb hatalom mint minden többiek összevéve, az az a legfőbb hatalom a társadalmi életben. Ha egy nemzet nem lehetne oly szeren­csés, hogy egyszerre megnyerje mind azon jogokat, melyek a valódi önkormányzatnak elengedhetlen kellékei; ha az uralkodó hata­lom igy állitná fel előtte a mérleget, hogy j egyik serpenyőben lenne a hadügy, pénzügy, ! külügy, belügy stb., a másikban lenne maga I a szabad közoktatás ügye, hanem egész ter­jedelmében, t. i. a szabad szó és szabad saj­tóval, s azt mondaná a nemzetnek, nincs más választás, vagy egyiket vagy másikat, de a kettőt nem! Én részemről, ha mindkettő egyszerrei megnyerhetésének semmi valószí­nűsége nem mutatkoznék — minden hosszas fontolgatás nélkül a szabad közoktatást vá­lasztanám. Mert fegyver egy tudatlan vagy ferde nevelésű kéznél : kés a gyermek kezé­ben, annak válik gépies eszközévé, ki nevelé­sét irányozza, s oda fanatizáltató, hogy saját családja és hazája ellen fordítsa azt. Pénz egy tudatlan népnél, nem áldás, hanem átok, mely az állatiságba még alább sülyeszti — aztán ő elveti használhatón rongy kapczáját, föl­szedik, papirosnak csinálják, kiczifrázzák s elhitetik vele, hogy az pénz. Bolondnak fapénz is jó, — mondja a példaszó. Egy szóval, mi­nek részletezzem tovább, egy tudatlan nép az önkormányzatra bármi tekintetben képtelen, a legszebb jogot sem tudja sem okosan hasz­nálni, sem megtartani s előbb vagy később bizonyosan elveszti azt. Mig a szabad közok­tatás által észszerűen nevelt népnek legfólebb egy nemzedék felnőttéig kellene csak jogait nélkülöznie, akkor azok önként ölébe hulla­nának örökre elveszithetlenül. TAKCZA. A korcsmárosné lánya. (Uhland után.) Három Bursch a Rajnán vígan átevez Es betérnek túl egy csaplárnénihez. . . , . „Csapiárné! van jó sör? s van-e tiszta bor? S bájos, szép leánya — úgy mondja — hol?“ .Borom és söröm vau tiszta .... Ah de ő! Térítőn leányom a szép ifjú nő.‘ S a midőn belépnek a szobába .... ott Gyászos ravatalon fekszik a halott Az első felvonja gyászos fátyolát, S szomorú, fájdalmas, mit alatta lát. — És szól: „Támadj még fel ó te szép leány! Én szeretni foglak téged ezután.“ Másik visszavonta a bús szemfedőt, Elfordult s szivéből megkönyezte őt .......... „ Mért hogy kell feküdnöd e ravatalon ? Én úgy szerettelek téged egykoron!“.... Felvonta a fátylat most a harmadik S csókkal halmozá a nő jég-ajkait. „Szerettelek téged és szeretlek is — Szeretlek én téged még a mennyben is.“ Lukács Ödön. A „szép viz és környéke-“ Ösmertetés báró Orbán Balázsnak „a székely föld leirása“ czimü történelmi-, régészeti-, természetrajzi és népismei 6 kötetes müvéből. (Közli IHyirl Béla.) (Folytatás.) Vacsárcsin felül, hol Rákos patakával a Szirmai, Eger, és Csiga patakok összefolynak, fekszik Szt.-Mihály, mely külön négy tizedre oszlik, u. m.: Alszeg, Tőkeszeg, Csigafalva és Ajmádra, mely egykor külön, most egy be­olvadt faluknak öszfogalmát fejezi ki az egyházközség véd- szentjétől származó Szt.-Mihály elnevezés.“ — Ez egy­házközség lőréses védfallal készített temploma tisztes régi műemlék, bár a kontár kiigazítások által teljesen kivet- kőztetett eredeti alakjából. Püspök Szepesy jegyzeteiben azt mondja, hogy tornyán 1103 évszámot olvasott; de hogy ez akkor nem épülhetett, s ha a követelt évszám ugyan­csak ott volt, az nem lehetett más : mint — a Csik régi templomain csaknem mindenütt feltalálható — mystifi- cáló hamisítás; azt mutatja maga a templomnak góth stylja is. Sokkal valószínűbb azért, hogy ez egyház építése korát a szintén Szepesy által feljegyzett azon chronosti- chon jelöli, mely az 1552-re teszi, a chronostichon ez: „Pr InCIpís auge LICIpríVsae DIfICabaturhonorIhVIVs et a VspICIo nVnc qVoqVetVtanlteo.“ — Mindkét ha­rangját a Sándorok a 17-dik században öntették. De mindezeknél nevezetesebb a templom kerítésé­ben levő azon kőkereszt, melyen tisztán olvashatólag be van vésve e végzetes szó : „Siculicidium.“ Közhiedelem szerint ez volt a mádéfalvi vészhalmon állott eredeti emlékkereszt, mely kormány rendeletből on­nan elmozdittatván, egy szt.-mihályi ember : Búzás János hozta ide, s halálakor helyezték utódai sírjára. Igen óhajtandó és méltányos lenne, hogy az eredeti helyére újból visszahelyeztessék, hadd őrködjék ott az ár­tatlan vértanuk emléke felett, hadd hirdesse az utókornak a zsarnokság véres tetteit, hadd álljon ott intőjelül: a ha­talom ily gyászos visszaélései ellen 1 — Szt.-Mihályon fe­lül a Rákospataka északi irányt vészén, nagyszerű havasok által körített hegykebel jvirányán törtet le a pisztrangdus Ily szempontból tekintve a népnevelést, nem nagyon sajnálom, hogy a „Tiszavidék“ nem politikai lap; mert ha eddig teljesített feladatán kívül ezt is programmja keretébe veszi, sőt erre helyezi a súlypontot,: tért nyit a nevelésre vonatkozó higgadt eszmecseré­nek, felmutatja őszintén a szírieket, melyek az 1868. XXXVIII. t, czikk létesithetésének útjában állanak, megmutatja az utat, melyen azok kikerülhetők , feltárja a törvény lehető hiányait, ellenőrzi a gyakorlati nevelést stb., egy oly hézagot pótol, mely őt e vidék hálá­jára érdemesítheti. — S most a dologra. A közös iskolák ellen legszokottabb s leg­fontosabb ellenvetés s azok létesítésének leg­főbb akadálya a különféle hitfelekezetü ta- nonczok vallási oktatása. A törvény erre nézve teljesen szabadke­zet hagy a hitfelekezeteknek, arról ők tartoz­nak legjobb belátásuk szerint gondoskodni, abba az állam nem avatkozván. Tehát a tör­vény nem rendeli, hogy a vallást lelkészek tanítsák. — Okosan teszi, jobban vau ez igy, hogy a lelkészek szabad akaratára van bízva* Most már tegyük fel a legjobbat. A lelkészek önként minden fizetésemelés nélkül megra­gadnák ezen alkalmat, hogy a növendékek tiszta és fogékony sziveibe csepegtessék a va­lódi vallásosságot, de tehetnék-e azt rende­sen és pontosan a k iszabott ó rák­ban egyéb teendőik miatt? a felelet világos,' hogy : nem! Hanem ezen lehetne segiterii, kimondatván, hogy az iskolai órák épen oly szigorú pontossággal megtartandók' mint a folyócska, melyet a Pogányhavasból eredő Barakasza vizel növelnek, és meglepően szép völgykebelben van elrejtve Szt.-Mihály fiók-egyházközsége, Ajnád, melynek törökös elnevezése (Ajna tükröt jelent törökül,) azon kérdést tá­masztja az észlelve vizsgálódóban, hogy az ily törökös el­nevezések hogyan jutottak e földre ? E kérdés némi megfejtését a csíki krónikában leljük, hol a Vacsárkin belül eső földet „Törökök földjének“ lát­juk elnevezve. Ajnád nevezetessége a Bernád család által 1514-ben épitett kápolnában összpontosul. Ajnád völgyében messze fenn a Lövész alján, á ha­sonnevű , többnyire odatelepült oláh pásztorok által lakott kis falucska helyezkedett el. Szt.-Miháíytól keletre a csiga pataka átfolyta völ- gyecskében feküdt Czibrefalva, melyet a tatárok 1694-ben földdel egyenlővé tettek, ma helye kaszálló és tó, de a Czibrefalva nevet máig is fentartotta, sőt még a házak fekhelyei is felismerhetők. Czibrefalvával egyidejűleg Szt.-Mihályt is feldúlták a tatárok, mivel pedig első beütésök alkalmával éjjel lep­ték meg a falut, lakóit úgy leölték, hogy Losteiner szerint csak 7 öreg ember maradt életben; ekkor történt az is, hogy egy Szt.-Mihályi emberhez 2 tatár bemenvén, a gaz­dát egybekötözték, s korbácsolva hurczolták rabságra, mit meglátván serdülő leánya, fejszét ragadva mindkét tatárt levágta, mire több tatár csődülvén oda, hősies önvédelem után öszszevagdalták a hős amazont.“ A tatárok ezen első beütésekor a sz.-Mihályt lakott Sándor János, Csik akkori alkapitánya elmenekült 8 egy-. begyüjté Csik harczosait a haza védelmére, mit látva a ta­tárok sietve távoztak zsákmányukkal, Sándor János azon­ban : a vészt elvonultnak hivén, elég gondatlan volt a ha­dakat hazabocsájtani, miről a tatárok értesülvén, harmad­nap múlva 12 ezeren újból beütöttek és egész Felcsikat feldúlták, kirabolták; Sándor János maga is meglakolt gondatlanságáért, mert szt.-Mihályon családjával együtt a tatárok rabságába esett s csak esztendő múlva Alpár Ist­ván által kiváltva térhetett vissza hazájába. Ez alkalom­mal semmisült meg, mint fennebb látók : a Sándor család által nemzeti szent ereklyeként őrzött csíki krónika ere­detije is.“ A Csiga völgyében e gyászos dulások emlékét védő

Next

/
Thumbnails
Contents