Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1870-02-14 / 7. szám
IV évfolyam. Szerkesztői iroda: nyíregyházán, EgyhsU-utcza 170. s*. a. Biiadú hivatal ilj. G s á L h y Károly könyvkereskedéseiben Debreczen és Nyíregyháza. Bénnentetlen levelek el nem ío- gadtatnak. 7. szám. fHHétfö, február 14. 1870. .Nyílt tér alatt minden három hasábos garmondsor 25 kr. és 30 kr. bólyegdij. Vegyes tartalmú hetilap. Előfizetési dij: Kiadóhivatalban egész évre 5,50 Házhoz vagy postán küldve 6.— Félévre ................................3.— É vnegyedre..........................1,50 Hirdetések dija : minden 5 lie-, sábos petit sor egyszeri igta- tásánál 5, löbbszörinél 4, — bélyegdij 30 kr. Előfizethetni Nyíregyházán és Debreczenben iíj. Csáthy Károly könyvkereskedéseiben, Pesten Grill Károly in. k. udvari könyvárusnál, S.-A.-Ujhelyben Löwy A. könyvkereskedésében, Bereghszászban Csauder Mórnál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. A polgári olvasó egyletről. A társulás anyagi mint szellemi léten mindig a leg- ildvösebb , legszebb eredményeket képes felmutatni; és ezen eredményeket az emberiség naponkénti meggyőződése kénytelen beismerni : minek következménye a társulási szellem emelkedése s mind hovatovább nagyobb térioglalása. Mondanunk sem kell, hogy nemzeti süiyedésünk let— hargikus éjszakájában, mintegy fölriasztó fáklyafény esillámlott szét elevenítő sugáraival az első kaszinó egylet megalakulása , s lön a nemzeti közszellem felébredésének, növekedésének és megizmosodásának legnagyobb, legtevékenyebb emeltyűjévé. Az első kaszinó-egylet példájára nem sokára alakultak a haza népesebb városaiban mindenütt hasonló czélu társulatok; de a melyek az akkori politikai instiíu- tiok hatalmas befolyása alatt, de másrészről a közműveltség alanti helyzeténél fogva is, némi aríslokratikus jelleget öltvén magukra, a nagy közönséget csaknem általánosságban kizárták kebelükből , s ezen egylelek jótékony hatásában a polgári osztály csak közvetve részesülhetett némileg. Idő múltával, az emelkedő demokratikus szellem lehelteiének egy parányi fuvallatával megérintette ugyan az arisztokratikus kaszinó köröket, s e szeltem hatása alatt sok helyen, elhatároztatott a polgári osztály felemelése és részesítése az egylet jótékonyságában. Azonban ezen nem belső meggyőződésből, hanem csak a kor uralkodó eszméjéhezi látszólagos simulásból eredő fraternizálási hajlam szülte egyesülés, halva született csecsemő vala, melyet a bábák „polgári kaszinó“ névre meg is kereszteltek vala, azon mindeneseire demokratikus elvből indulva ki, hogy a hazának gazdagok, szegények, tisztviselők, tudósok, iparosok, földmivesek stb. egyenlő polgárai. De minden hasztalan volt, a gyakorlat Különbséget tett ur és polgárok közöli: az eredetileg egynek alkotott két elem külön vált mint a víz és olaj, a halva szüléiéit gyermeket el kellé temetni. A keresztnév ugyan megmaradt, de a név nem egyébbé leve, mint a halottnak epítá- fiumává. Hogy több példát ne említsek, igy volt ez Nyíregyházán is. A demokratikus szellem hatása alatt a kaszinó-egylet elhatározta, hogy a polgári osztályúakat, illetőleg ipa- rosokat is felveszi tagjaiul éspedig, hogy anyagi tekintetben is segítve tegyen rajtuk, csak fele dij fizetésére kötelezte őket. Ezen intézkedés már magúban a legszerencsétlenebb és legfonáUabb felfogás eredménye volt, mely az emberi természet nem ismerésének tehetett kifolyása. Midőn az egylet tagjai között az egész és féldijas osztályt felállította, egyszersmind a két pártra oszlás, a megkülönböztetés, a lenézés s az önérzet megsértésének magvait hintette el, a hol az egész dijas már azért is, mert fi forinlot fizetett, előbb valónak tekintette magát, a féldijas pedig a kegyelem utján 3 frtra redukált dijával magát alárendelt helyzetbe jutni látta, melynek következménye egyéb nem tehetett, mint az önérzet felébredése, és a kegyelem eldobása. Ezen félszeg intézkedés megkoronáztatott pedig az által, hogy a féldijt fizető iparosok számára külön olvasóterem inutattatolt ki. A mi azután a szétválásnak leit fel- tartózhatatlan okozójává. Nyíregyházán pedig arislokratia a szó gyakorlati értelmében nem létezik. Igen sok, most legelőkelőbb családfők, iparosok és földmivesek gyermekei vagy unokái, sokan vannak, kik évek előli nem valami fényes anyagi körülmények között telepedtek meg, azonban, hogy szorgalmuk vagy tehetségeik által fényesebb vagyoni helyzetbe jutottak, e körülmény még nem adott jogot az arislokratikus igényekre. Nem lévén tehát aristokratia, itt csak egy osztály, a polgári osztály létezik. És ime ezen egy osztály sem vala képes megférni egy fedél alatt. Hogy miért? Ez oly kényes kérdés, melyre feleletet adhat ugyan minden egyes, ki n körülményeket ismeri, de nyilvánosság terén, tapintatosabbnak hisszük a kérdésnek felelet nélkül hagyását. Elég a hozzá, hogy az egy fedél alnlt meg nem fél' - hetés, a kaszinó egylet melleit, egy „polgári olvasó egyíet“ felállítására szolgáltatott alkalmat. Melynek élete azon szükségérzetböl származik, mely a kor műveltségi színvonalára emelkedni törekvés kifolyása. Ezen kissé talán hosszadalmas incidens után, melyben a nyíregyházai polg. otvasé egylet alakulásának körülményeivel óhajtottuk a t. olvasó közönséget megismertetni, áttérünk ezen egylet jelen állásának festésére. Nevezett egylet évi rendes közgyűlését febr. 2-kán tartotta meg, mely alkalommal az elnöki jelentésből megismerhettük ezen virágzó társulat anyagi és Szellemi helyzetét, mely is következőleg állítható egybe. Az egyletnek mull 1869-dik évben bevétele volt mi frt. 12 kr. Kiadása 973 frt. 4 kr.. mely kiadási összegből több mint 300 frt. bútorokra fordittatotl; a könyvtári pénztárnak bevétele volt 507 frt. 92 kr., kiadása 412 frt. 17 kr. A két pénztárnak készpénz maradványa 243 frt. 83 kr.— E mellett tagsági dij hátrányokban van követelése összesen 707 frt. 50 kr. és igy összes pénztári maradvány Ö51 fit 33 kr. Minthogy azonban 500 frt. házbér tartozása az egyletnek hátrányban van, ez levonalván a maradványt qsz- szegböl, marad az egyletnek 451 frt. és 33 kr. aktívuma. A könyvtár a múlt évben több mint 200 kötet uj és a legválogatollabb könyvekkel szaporodott; és igy kevéssel több mint másfél év alatt az egyleti könyvtár a 400 kötetet meghaladja. És hogy a könyvtár nem csak holt tőkéje az egyletnek, hanem szorgalmatosa« igénybe is vétetik, bizonyítja ezt az elnöki jelentésből merített azon adat, hogy a J lefolyt évben mint egy 3051 könyvkivitel van a jegyzö- i könyvbe bevezetve, mely, a tagok ötödfélszázra menő számát tekintve, nem látszik ugyan felelte kedvezőnek, de tekintetbe véve uzt, hogy az egyleti tagok közül némelyek a kaszinóból, mások az ifj. Csáthy Karoly könyvkereskedéséből látják el magukat olvasó könyvekkel, és az iparosok s földművesek ideje sok felöl van igénybe véve, mindenesetre az olvasási kedv nagyobb mértékére enged következtetni. Az egylet e mellett a tagok szaporodására nézve is meglepő emelkedést mutat, mert tagjainak száma a múlt év folytán 154 uj taggal szaporodott. És így 450 tagjával népesebbnek mutatkozik, mint a debreczeni polg. olvasó kör, melynek tagjai száma a négyszázat nem haladja meg. E mellett az egylet kebeléből alakult részvénylársu- lat vett egy 15,000 frtos emeletes házat, nagy kiterjedésű udvarral, melynek diszkertté alakítása már az ősz folytán nagy szorgalommal megkezdetett. A húz árából már 9000 frt. ki van fizetve, s teljesen hisszük, hogy a feni levő összeg is, mely azonban mint a házra táblázott adósság, az egyleli részvénytársulat által átvétetett — annak idejében pontosan ki fog fizettetni. Nevezetes epizódját képezte a közgyűlésnek az egylet volt elnökének Gyönpyüsy Sámuelnek cibucsoznsa, ki mint olvasóink tudni fogják, n.-kállói lelkészszé válasz- i tatván, a tavaszon elhagyja városunkat. Ö volt'ez egy- : letnpk csaknem teremlöje, ezt tudja, érzi mindenki, te- ’ vékeny szelleme működni egy pillanatra sem szűnt meg [ az egylet érdekében, s azért nehezen esett öt az cgy- I lelnek elveszteni; — midőn érzékeny búcsúja után K . . TARCZA. A. merengő. — Románcz. — Búsan, elmerülve nézte Mint futott le a folyam; — A remény, mely biztatá volt. Mint futó hab ép olyan. Állt az ifjú, elmerengve Nézte, nézte a habot, És a hullám tükörében Lelke úgy elmulatott. Múlt ködéből felmerülve Lent a hullám bűvkörén — Dicsfényben, karját kitárva Megjelent egy égi lény. „Sir öléből im kikelve, Hév szavakkal hívlak én, A ki egykor úgy szerettél Jöjj keblemre, légy enyém! Boldog itt lenn, itt van a menny, Nem zavar meg földi zaj; Jöjj ölemre, jer szivemre Bánat és bú itt kihal!“ •S hall az ifjú elmerengve Titkos, édes hangokat : „Jer szivemre, hő ölemre!“ így csábit, kér, hívogat. ,Hívsz! megyek, megyek szivedre!* Csalfa hullám szerte hull, Lent az ifjú, szemfedőül Rajt’ folyam, hab elborul. S. Gy. JGgy Seámyhoz. Én nem tudom, midőn rád gondolok Egy pillanatra oly boldog vagyok, De egy rövid — rövidke perez alatt Átérzem a legfájóbb kínokat. — ügy fáj és mégis olyan jól esik Ajkam mosolyg, és szemem könyezik, És mig a szivem majd ketté szakad, E kínokért én téged áldalak. — így érezek, de nem tudom mi az, Valami úgy von és ismét maraszt; Szeretnék neked mindent mondani, De akkor ajkam nem tud szólani, Ha nem láthatlak úgy óhajtalak, S ismét és mindég ha már láttalak. — — Mondjad leányka, érzed-é te ezt ? Szived tán téged épen így cpeszt? Oh mint szeretném tőled hallani, Én nem tudom, mért, de úgy erezem, Ha szived itt dobogna szivemen Akkor talán megszűnne zajgani. S. Gy. Fejér galamb, fejér rózsa. Eredeti besr-ély Gyöngyösy Sámueltől. (Folytatás.) IH. Mielőtt történetünk fonalán tovább mennénk, szükséges hogy megismerkedjünk a Gábriella édes anyjával az özvegy Szenveinével. E nő köriilbelől 40 éves lehet, az élet legteljesebb erejében, sovány teste, visszataszító külseje , oly megdöbbentőleg hatnak az emberre, hogy a ki őt angyalszép leánya mellett megpillantja, önkénytelenűl egy óriási kérdő jellé változik, keresvén csupán egyetlenegy vonást, mely anya és gyermek között némi parányi hasonlatosságot tüntetne föl. De az minden vizsgálódás daczára fel nem fedezhető. A Szenveiné arcza a kék és veres szín mesteri ve- gyületevel láttatik befestve lenni, mintha egész arczát valami anyajegy borította volna be, melynek a lecsüngő hosszú orr, az apró szürke szemek sajátságos kifejezést adnak, melyhez ha hozzágondoljuk, a hajak korai kihul- | lása miatt magas de keskeny homlokot, a gyér hajszálakból összecsavaritott parányi kontyot, mely a ritka kötött házi fökötőböl kikivánkozik, s e mellett észrevesszük, hogy sem szemöldöknek, sem szempilláknak semmi nyoma nem található: előttünk áll Szenveiné. Arczkinyomatával azonban egészen ellentétben állott rokonszenves hangja s előadási modora, társalgása ügyes, hajlékony, és különösen érzékenyebb tárgyak előadásánál annyira megnyerő, hogy a ki már megbarátkozott visszataszító külsejével, örömest társalkodóit vele huzamosabban is. A vidámnak látszani akaró külsőn gyakran úgy tetszik mintha minden érthető előzmény nélkül, valamely tit- ■ kos bánatot rejtő fellegek vonulnának keresztül, általában I ha hosszasabb ideig vizsgáljuk e semmi érzelmet elárulni ' képesnek nem látszó arezot, valami örökös fájdalmat veszünk észre rcálehelve, melyet nem látunk, de érezünk. Az arczismerő előtt, egyike a legnehezebben kitanulmányozható arezoknak Szenveiné, s jelleme megismeréséhez kulcsot egyedül múltjának eseményei nyújthatnak, melyeket ő minden alkalommal gazdag változatokban ád elő, de valami betanult leczkézö modorban, melyről azonnal meglehet győződni, hogy élete egyes eseményeinek elbeszélése által épen a való eltakarása czéloztatik. Különösen ked- vencz tárgya beszélgetéseinek, elvesztett férje, mily betanult lelkesedéssel szokta elmondani a lángoló, a sirontul is kiöl thatatlan szerelmet, melylyel férje iránt viseltetett, könyei megerednek midőn a haldokló férj utolsó pillanatairól beszél. Mint ölelte haldokló férje hörgő keblére az ö fejét, miként fagyott meg az utolsó csók ajkain, miként ájult el fájdalmában; mindezeket el kell hinni okvetetle- nül annak, ki a valót nem ismeri: de ha folytonosan reá
