Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1870-12-17 / 50. szám
olvasta, hogg egy elszaszi 10 éves kis leány, kinek szillei és rokonai elpusztultak a karczban, Pestre kerít It s egy városi képviselőnél tartózkodik, inig vnluki megkönyörül rajta. A derék ember rögtön tollat ragadt s levelet irt Jókaihoz, melyben azt Ígéri, hogy atyja helyett atyja lesz a szegény idegen árvának, tehetségéhez képest nevelteti, iskolába járatja, nyelvekre is megtanitlatja s ha jól viseli magát,1 idővel kiházasitja, egyszóval édes gyermekének fogadja 11 éves kis leánya helyett, kit egy hét előtt temetett el. Háztartása, úgymond nem úri, de rendben van s biztosit mindenkit, hogy a leánykát a tiszta erkölcsben, isten-félelemben, szabadság- és hazaszeretetben fogja nevelni. Úti költséget kész előre küldeni. — Úgy értesültünk, ha jól emlékszünk, az „U.L.“-ból, hogv a leánykának már akadt pártfogója. Ha nem : az illetők szíveskedjenek az „Igazmondó“ szerkesztőségét értesíteni az árva sorsa felöl, hogy a további intézkedéseket megtehesse, vagy egyenes érintkezésbe lépni a nemes lelkű emberbaráttal. Neve : Kiss Miklós. Közgazdászat. Néhány szó Komiért«'emelésünk ügyében. A földmivelés, ipar és kereskedelmi ministerium figyelmét már hosszabb idő óta foglalkoztatja a hazai kendertermelés ügye. Megkezde ez irányban a serkentést és kutatást Goro- ve minister ur, s utódja Szlávy, dicséretes buzgalommal folytatja ez irányban a munkálkodást. Az idei kiállítás is a köztelken, e kezdeményezésnek folytatását képezte. Kár, hogy termelőink ez alkalmat nem használták föl nagyobb mértékben. Daczára azonban a lanyha részvétnek, hinni merem, miszerint az idei kenderkiállitásnak maradandó következményei lesznek. A lefolyt kiállításnak fontosabb momentumait képezte először az : hogy Narbulhnak kendertörő gépei, melyek által a kender száraz utón készíttetik elő, nagyobb körben lettek be mutatva és fölismerve, az továbbá: bogy láttuk, miszerint hazánk nagy birtokosai közül többen komolyan kezdenek a kendertermelés- és kikészítéssel foglalkozik. A mit ez alkalommal ö fensége Albrecht föherczeg baranyai és gróf Károlyi György hevesi uradalmából ez irányban láttunk, az a gondolkozó hazafit, csak örömre hangolhatja. Ha ily erők veszik a fontos kérdés megoldását kezükbe, nem lehet kételkednünk a mielőbb bekövetkezendő üdvös sikerekről. A kendertermelést hazánkban eddig leginkább csak a kis gazdák gyakorolták. Ezek is nem annyira azért, hogy abból kereskedelmünk számára kiviteli anyagot állítsanak elő; hanem hogy vele saját ruházati szükségletüket fedezzék. A kereskedés számára, ily formán csak az maradt fenn, a mit a termelők saját szükségükre nem igényeltek; és ez is, miután annyi vidékről és kézből származott, természetesen nagyban nélkülözte a kereskedelmi árunál annyira fontos és keresett egyöntetűséget. E körülményben fekszik egyik’oka, hogy kenderkereskedésünket mindeddig nem vihettük valami nagy fontosságra. És ha ez irányú termelésünkön nem fordítunk gyökeresen, reményünk sem lehet ahhoz, hogy a mostani állapot egyhamar nagyobb mérvű lendületet ölthessen magára. Pedig a kender oly kiviteli czikk, melynek kelendősége igen nagy, s melynél hazánk túltermeléstől alig ha tarthat valaha. Eddigi gyakorlatunk szerint, a kendertermelés és kikészítésnek fönehézségei abban állanak, hogy először az áztatáshoz sok helyen hiányzik a szükséges viz; abban továbbá, hogy a nyüvés, áztatás jtörésfés elkészítés tömérdek kézimunkát kíván; és ezen kézimunka, a legritkább esetekben szerezhető meg. Elég akadály feküdt és fekszik e körülményekben eddig arra nézve, hogy a nagyobb birtokosok, a tömeges kcndertermeléstöl távol tartsák magukat. A Narbuth-féle kendertörő gépeknek, melyek által a kender szárazúton, vagyis előleges áztatás nélkül kó- szittetik elő,abban fekszik nagy fontosságuk, hogy a ken! dcrtermelést oly vidékek számára is lehetővé teszik melyeknek áztató viz rendelkezésükre nem áll, és ilyen vidék i hazánkban igen sok van; abban továbbá, hogy e gépek ' segélyével a törés és gerebenezéshez szükséges nagy mennyiségű kézi erő, mely, a mint tudjuk, hazánk legtöbb vidékein csak alig kapható, miután a műtéteket a gépek : végezik, szintén nélkulözhelövé válik. Világos ezeknél ; fogva, hogy a kendernek száraz utoni es gépek általi feldolgozásában nagy előnyök feküsznek. Volna ugyan még egy nehézség, a kendernek száraz nton yaló készítése mellett is, melynek legyőzésére azonban szintén csak a gépek hatalmához lehet és kell folyamodnunk. E nehézséget képezi a kendernek kinyüvése ; melyhez, mint tudjuk szintén anyi kézi erő szükségeltetik. Ha nem tudnánk legyőznie nehézséget, úgy a kender száraz utoni készítésének még nagy akadályok maradnának útjában. Szerintem azonban ez akadály sikeresen legyőzhető az arató gépek, s különösen a Kachelmann-féle mo- tólla nélküli arató gép segélyével. Én láttam c jeles gépnek munkáját többször, a fogadni mernék reá, hogy az a kendert is tökéletesen fogja kaszálni. És ha legyőztük ez akadályt, a mint hogy le fogjuk győzni, úgy az út a nagy mérvű kendertermeléshez nyitva fogna állani előttünk teljesen. > Azon bírálatok, melyek a köztelek helyiségeiben, a száraz úton készített kender irányában nem rég tétettek, s azon eredmények, melyek ez alklommal napfényre hozattak, igen fontosak, s azok valóban megérdemlik, hogy róluk minél szélesebb körben tudomás vétessék. Ez alkalommal ugyanis conslalálta a szakértőkből állott bizottmány mindenek előtt azt: hogy a száraz utón készített kender a kenderipar terén átalában nevezetes haladásnak tekinthető; különösen oly vidékek számára, hol mind vizben,mind munkakezekben nagy a hiány; con- stalálta továbbá, és pedig a bírálat alkalmával is tett feldolgozás által: hogy a száraz utón készült kenderből min- deuféle kötelek zsinegek és teljes tökélylyel készíthetők. Ha már most figyelembe vesszük azon tömérdek anyagot, mely hajózási, gazdasági, ipari és kereskedelmi czélokra készült kötelek és zsinegekhez szükséges : úgy első pillanatra éreznünk kell a Narbuth-féle gépek által máris elért vívmánynak rendkívüli fontosságát. Hogy teljesen liü legyek az igazsághoz, meg kell jegyeznem o helyen azt is, miszerint finomabb szövetek és készítményekhez az áztatás utján készített kender tökéletesebb annyagot szolgáltat a szárazon utón készült kendernél: azonban a szakértők kimondották egyszersmind abbeli hitüket is, hogy ez utóbb nevezett kenderből az áztatásuak pótlólagos hozzá járulhatásával, valószínűleg kevesebb veszödséggel —• szintén lehetséges leszen a finomabb készítmények számára is, teljesen alkalmatos anyagot előállítani. S ez irányban a teendő kísérletek szüksége erősen is hangsúlyoztatok. Szóval a tett bírálatok és kísérletek után, ott vagyunk ma már kérdésünkkel: hogy valamint egyrészét a Narbuth-féle gépek haszonvehetösége bebizonyult, szintúgy más részt az általuk kiállított anyagnak bizonyos czélokra való teljes sikerű alkalmazhatása kérdésen kívül áll, S a mi még hátra van és megoldásra vár, azt meg fogja hozni, reményiem, kormányunk további gondoskodása, s iparos irányú időnk lankadást nem ismerő tevékenysége. Kívánunk kell ezek után, hogy a Narbuth-féle ken- dertörö rendszer, melyre nézve a nevezett szabadalommal bir, hazafias kormányunk által valamely alkalmatos módon hazánk kenderipara számára biztosíttassák; óhajtanunk keU továbbá, hogy az, a mi még kísérletek által e téren megoldásra vár, megoldását mielőbb meg is nyerhesse. Adamovich Kapiszt. János ur lévén pedig azon hazánkfia, ki Eszék melletti birtokain a Narbuth-féle rendszernek munkálkodásra legelső adott alkalmat: kenderiparunk terén ezáltal kétségkívül nagyérdemű cselekvést követett el I Adja isten, hogy a további és teljes kifejlődés mielőbb kapcsolhassa magát a szerencsés sikerű kezdeményezéshez 1 „G. L“__________________________Korizmi ca. jXyili-tér. Magyar-Államvasütak menetrendé. Pest—Salgó-Tarján. Pestről ind. 7 óra 30 pr. tO óra 33 p. é, 9 ó. 56 p. d. e Kőbánya „ 7 „ 36 „ 10 ,. 41 p. é. 10 ó. 7 p. d. e. Gödöllő ., 8 „30 „ 12 „ 26 p. é. 11 - ó. ,42 p. d. e. Hatvan „ 9 „ 50 „ 2 „ 45 p. é. 1 ó. lO p. d u. Pászthó „10 „ 39 „ 4 „15 p. é. Jó. - p*. d, e. S.-Tarján érk. 11 óra 20 p. r. 5 óra 32 p. r. 3 órs 84 p1 r S.-Tarján—Pest. S.-Tarján ind. 10 ó. 47 p. d. e. 10 ó. 20 p. éj. 1 ó. 12 p. d.u. Pászthó ind. 11 ó. 33 p. d. e. 11 ó. 37 p. éj. 2 ó. 20 p.d.u. Hatvan ind. 1 ó. 10 p. d. u. 1 ó. 28 p. éj. 5 ó. 48 p. d. u Gödöllő ind. 2 ó. 6 p. d. u. 5 ó. 6 p. éj. 5 ó. 16 p. d. u. Kőbánya ind. 2 ó. 39 p. d. u. 4 ó. 52 p. r. 6 ó. 40 p. d. u. Pestre érk. 3 ó. 4 p. d. u. 5 p. r. 6 ó. 48 p. d. d. u. Hatvan — Miskolcz. Hatvanból indul 9 óra 40 p. r. d. e. 2 óra 23 p. r. éjjel Füzes-Abony indul 12 óra — p. r. d. u. 4 óra 39 p. r. éjjel Miskolcz érkezik 2. óra — p. d. u. 7 óra 20 p. r éjjel Miskolez —Hatvan. Miskolciról indul 8 óra 15 p, r. 8 óra — este. Füzes-Abony indul 10 óra 10 p, r. d. e. 10 óra 40 p. r. este. Hatvan érk. 12 óra 25 p. r. d. u. 1 óra 8 p. r. éjjel. Vámos—Györk — Gyöngyös. Vámos Györk indul 11 óra 44 p. r. d. o. 3 óra 29 p. r. Gyöngyös érk. 12 óra 19 p. u. 4 óra 4 p. i. Gyöngyös — Vámos — Györk. Gyöngyös indul 9 óra 47 p. d. e. 11 óra 35 p. éjjel. Vámos Györk érk. 10 óra 16 p. d. e. 1 óra 2 p. éjjel. Zákány — Zágráb. Zákány indul 5 óra 35 p. d. u. 7 óra 22 p. r. Körös indul 5 óra 27 p. d. u. 9 óra 44 p. r d. e. Zágráb érkezik 7 óra 32 p. este 12 óra 39 p. d, u. Zágráb—Zákány. Zágráb indul 7 óra 25 p. r. 9 óra 2 p. r. este. Körös indul 9 óra 35 p. r. 12 óra 7 p. éjjel. Zákány érk. 11 óra 22 p. r. d. e. 2 óra 25 p. r. éjjel. A nyíregyházi gabnaesarnokban jegyzőkönyvileg beigtatott terményáruk o. értékben. Alsó ausztriai mérő szerint detftnhe; 1 •La *3 >1 Búza — — — — Kétszeres — — — — Rozs — — — — 3.50—5.5 2.90—3. „ táplálékra — — — Zab — — — — Kukoricza — — — — Bab — — — — Köles — — — — Bükköny — — — — Mák — — — — Repczo — — — — Lenmag — — — — Olaj — — — — Szesz, magyar iteze — — — Bécsi távirati bürze-todósitás. de Cs. kir. arany 5—85. — Ezüst 1252,—i.íO 1 80— l.fQ 1.60—1.70 2.50—3.75 2.—2.10 7.25- 7.50 5.25- 6.50 96.50—28. 20—20»/, Bí. 9. 75. Felelős szerkesztő: Szabó Antal. Császári királyi szab. Hilf St tiszavidéki vasul 51211 reg- 1101151 7 551 „ 2 55i délu. 9 I 37 10 39 12 19 1 j 57 3 t< délb. délu. reg. 5 27 7 3 9 54 Ili 57 4 16 5 35 8 40 G 42 este éjjel reg. 291 d.u. 19 est. ér magyar királyi államvasut Miskolcz-hatvani vonalának megnyitása napjától kezdve 1 óra 1 pf. | uant | pe-1 napr. | óra | pr. | pr. |ór apn Kassa . . ind. Miskolcz . . ,, Tokaj ... ,, Nyíregyháza ,, Debreczeu . „ Püsp.-Lndány ,, Szolnok . . „ Czegléd . . érk. Pest .... ,, Bécs .... ,, | óra ps. | napr. órn | pr. | napr. | órajpr. | napr Bécs .... ind. 8 este 7 30 reg i Post .... 6 34 reg. 5 18 este Czogléd . . 9 39 8 — Szolnok. . . 10 37 9 8 éjjel A* a Pűsp.-Ladány * »1 1 33 délu 12 21 *2 .a Debreczen . M 3 5 2 30 reg Nyíregyháza • »7 4 3o 4 24 ; »7 Tokaj . . . 1* 5 31 08 to 5 50 Miskolcz . . 7 24 8 20 déle. 2 45 d u KaBaa . . . . érk 9 56 77 12 33 délu. 5 36 7» ára | perez HU préet | óm | perez uaprész 5 . Béca , . . ind. 8 este 7 30 reggel “■3 Pest . . . 30 reggel 5 18 este Czegléd 9 24 „ 8 10 77 * Ö Szolnok 10 16 délelőtt 9 47 éjjel O t. Mező-Tur . 1 I 29 ti 40 77 8Q ^ Csaba . . t 9 délután 2 36 reggel Arad . . . érk 2 52 a« 5 11 77----M S Mfc óu perei| unreal óm | perez napréaz 3^ Béna . . . . ind. 8 ette 7 30 reggel t s Peat . . . . „ 6 34 reggel 5 17 este Ctegléd . . . 77 9 39 7 7 8 ■3 S. Püsp.-Ladóoy 77 2 7 délután 12 40 éjjel CD . a B.-Újfalu . . 77 3 7 77 2 17 reggel 3* Nagyvárad órh. 15 >7 4 8j 77 óra perez) naprész ór* |pereli impres« Iá Arad . . . ind. 12 26 j délután 8 47 oste Csaba . . 77 2 * 11 23 éjjel Mező- Túr 7 > 3 43 77 2 15 ■§ ■« Szolnok . 77 5 _l >7 4 31 reggel Czegléd. . érk. 5 48 j este 5 50 „ Pest. . . . 79 8 401 77 8 40 77 fej Becs . . . 7» 6 181 reggel 6 42 este sí u. a. Nagyvárad . . ind B.-Ujfxtu . . . „ Pülp.-I.edáuy . érk. Ctegléd. . . . „ fest ..............„ B éce..................... ór a |pere*| napra«» | óra fpercz| napréss —délelőtt délben délután este reggel ‘n1 50 15 35 40 42 eete éjjel reggel 7» este további rendelésig. Pálya csatlakozások. I, Aradon, A) A Czeglédről reggeli 5 óra 11 perczkor megérkező vonat, a Károly fehérvárra reggelt 6 óra 12 perczkor induló vonathoz. B) A Károlyfehérvárról délelőtt 11 órt £0 pereikor megérkező vonat a Czeglédre délután 12 óra 26 pereikor induló vonathoz. MM, Püspök-Ladánkban, A) A Czeglédről délutáni 1 óra 8 perez és Kassáról 1 óra 32 perczkpr megérkező vonatok, a Nagyváradra délutáni 2 őre 1perczkor induló vonathoz. B) A Czeglédről éjjeli 11 óra 57 perez és Kassáról 11 óra 31 perczkor megérkező vonatok a Nagyváradra 12 óra 40 perczkor éjjel induló vonathoz. C) A Nagyváradról délutáni 12 óra 45 pereikor megérkező vonat a délutáni Kassára 1 óra 33 perez és Czsglód- re 1 óra 57 perczkor induló vonatokhoz. D) A Nagyváradról éjjeli 11 óra ^15 perczkor megérkező vonat az éjjel Czeglédre 11 óra 57 percekor ó* Kassára 12 óra 21 perczkor induló vonatokhoz. MIM, toiskolexon. A) A Czeglédről délután 7 óra 4 perez és Kassáról 7 óra 19 perczkor megérkező Tinátok, a Pest és Hatvan este 8 órakor induló vonatát*. B) A Kassáról reggeli 7 óra 35 perez és Czegléór*! j 7 óra 45 perczkor megérkező vonatok a Hatvan és 1 reggel 8 óra 16 perczkor induló vonathoz. C) A Pest és Hatvauról reggel 7 óra 25 perceket -megérkező vooat, a Czeglédre 7 óra 55 perez, Kasaira 8 óra 20 perczkor reggel induló vonatokhoz. D) A Pest és Hatvanról délután 2 órakor meg- | érkező vonat a Kassára 2 óra 45 peres és Czeglédrt 2 óra jl 55 perczkor elinduló vonathoz csatlakoznak. Az
