Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1870-11-14 / 46. szám
gazdászközönség, do hol és miként lehet hál megtauulni azt a cséplőgép vezetést ? Hazai gazdászatunknak tisztán haza polgárai köteles- ségérzelhöl némi szolgálatot teendő feleletül az iménti kérdésre: Ezennel azon ajánlatot teszem a tiszteltgazdaközön- Bégnek — mikép minden pillanatban kész vagyok egy cséplőgépet gyáramban felszereltetni,« annak vezetésére a tanulni kívánd gazdászokat és azoknak a fönnebb elősoroltak bői — általán a megtanulásra képes küldötteit betanítani és illetőleg betanittatni. S ennek folytán hazafiul jó indulattal felhívom a hazai tisztelt gazdász közönséget méltóztassanak velem alkalmilag személyesen, vagy bérmenteit levelekben tudatni _hajlandók e az említett cséplőgép vezetés megtanulása c zéljából hozzám V i d a c s István gépgyárába két nyúl ütsz a 8 sz. egyéneket küldeni és mikor? miszerint a gépfelszerelést a szerint rendezhessem. A mezei munka az öszivelés bevégeztéve! immár megszünendvén a télen sürgösb munkamulasztás nélkül rövid ideig a segédszemélyzetből egy egyént nélkülözhetni, oly tanulmány magáévá tétele végett — mely a (éli mulasztást dúsan pőtolandja a legközelebbi cséplés bekövetkeztével. A tisztelt gazdász urak küldötteiket itt idézésük alatt a szükségesekkel természetesen ellálandván, — én a tanítást illetőleg, megbccsülhellen jutalmul azt száimlaudom fel — lia önzetlen jó indulatból származó — készségemmel, a tisztelt gazda közönség s általa hazám anyag: érdekei előmozdításához egy porszemnyivel járulhatni szerencsés leheltem. — Pest, 1870. nov. 9. Vidats János, gépgyár tulajdonos. A gazdászat köréből. Mikor kezdjük a vetést ? az égalji viszonyoktól, az időjárástól, s az elvetendő terület nagyságától függ. Mig a magasabban fekvő vidékeken aug.—szeptember elejével megkezdölhelö a vetés, a déli részeken okt.—november havakban folyik. Bárhol is bizonyos meghatározott napon kezdeni a vetést, halitélet. Tapasztalat szerint a szántás után megfeküdt földben a mag egyenlően kelvén, az őszivetés alá való szántást korábban megkezdhetjük a vetés idejénél, miután velünk akkor, midőn az időjárás vetésünk kikelését biztosilja, ha pedig az idő haladtával csőre reményünk nincs, elkezdjük azt, hogy a vidékenként bekövetkezni szokott zordunabb időjárás előtt bevégezhessük. Örömestet)!) látjuk ugyan vetéseinket megbokrosodva kerülni a hő alá, mintha azok ki sem keltek, ámde kivált száraz időben az elvetett magot sok veszély érheti. Az idei közlőit tapasztalatok után a kései velés'ek sikerültebbek a korábbiaknál, a minek a tavalyi ősz kezdetén uralkodott szárazság lehel oka, mig a későbben történt vetések ugyanakkor s egyenlőbben keltek amazokkal. — Mint mindenben, úgy ebben is az észszerű eljárást kövesse a gazda. Azon kérdésre, hogy miként vessünk leghatározottabban, úgy felelhetünk : lehető legegyenlöbben, hogy sem fölösleges magot el ne szórjunk, se vetésünk ritka ne legyen. Ezt iparkodott eddigelé minden vető megközelíteni s ez elvre alapilvák a velögépek szerkezetei. A legügyesebb vetőnél sem sikerülhet, hogy az mindenkor egy formán markoljon, szórva kanyaritson és lépjen, s következőleg a mag egymástól kellő távolságra hulljon, miért is ritkán láttunk oly kézzeli vetést, mely várakozásunknak tökéletesen megfeleljen. E velési módot azonban a kisebb gazdaságokban, hol a velögép megszerzése aránylag drága, el nem hathatják. A kézi vetést némileg helyettesiti a szórvavclögép,mely ugyan rilkán felel meg tökéletesen várakozásunknak, de ügyes vetők hiányban nagyobb gazdaságokban haszonnal alkalmazható, sőt a vetőmag meggazdálkodásra is szolgál. A jól szerkesztett soros- vetögép az, mely a mag megtakarítását, a vetés egyenlőségét, s a mag betakarítását legczélirányosabban eszközli, ha t. i. a föld a mag befogására kellően elkészíttetett. Nagyobb gazdaságokban') elterjedését nem annyira magas ára, mint inkább a gép nem ismerése okozza, meg azon csökönösség, hogy a magyar gazda számítva tenni cgyáta- lában nem igen hajlandó, bár valaki számokkal bizonyítsa be neki, miszerint csak a vetőmag meglakarilásával nem ritkán az első évben már a gép ára födözve van, A soros velögép maga hozván a földalá a magol, boronálást nem igényel, mig a szóróit vetést, történjék az kézzel vagy géppel, alá kell lakarni. A mag alászántást csak ügyes szánlóval tehetjük, mig az egyenetlen szántás által sok mag oly mélyre kerül, hogy kikelésé is veszélyeztetve van.A barázdákra vetett magot fogas boronákkal szokás lakartalni, mely eszköz ügyesen szerkesztve, hegy t. i. minden fog külöujárva a magot földdel jól elkeverje, meg is felel czéljának. Czélszerübb a magol irtóekékkel alálakartalni, elölegesen a földet megboronáltatva, valamint a betakarítást is borona kövesse. Gazdálkodási szempontból a boronálásra, mint könnyebb munkálatra, inkább a lovat használjuk a lassujárásu ökör helyett. Az őszi vetések lehengerezését ajánlani annyiból nem lehet, mert n föld felületét megsimitván, az esők által útkeménysegüvé veretik le, de a havat is a szél könnyebben söpörvén el, kifagyás veszélyének lételik ki a vetés. Ha tehát földünket lehető tökéletesen elkészítettük, ha kellő döben elvettetünk, jó reménynyel bízzuk az időjárásra. Magában érlelődik, hogy a velősre a legjobb, legérettebb magot használjuk, mire nézve már aratás előtt szemeljük ki azon láblat, mely legegyenlöbben áll, nem dűlt, s ment lehetőleg minden bajtól, kivált az üszögtől, mely táblát hagyjuk a legutolsó vágásra, hogy a szem lö- kéletescn megérjék. Az üszög álok gyanánt nehezedik búzatermelésünkön, nem ritkán egész vidékek termését bemocskolva A kór okát eddigelé megfejteni nem sikerült, valamint azt sem, miféle körülmények közölt fejlődik ki. — Méltán lehet összehasonlítani az állatok között uralkodó járványos kórokkal, melyeknek sem okát, keletkezéseket, mikénti terjedésöket alaposan magyarázni nein- tudjuk. Sokan voltak és vannak, kik különféle mentösze- reket ajánlottak és használtak az üszög ellen, s mindezek daczára kifejlődik az, majdnem éven kint, ilt olt vidékenként, mint kifejlődik a legnemesebb állatban is bizonyos sajátságos külbefolyások. következtében valamely kór, melyre a szervezetnek leginkább hajlama vagy inkái) fogékonysága van A mindent kutató ész iparkodik a természet titkaiba hatni, azonban aligha sikerűiétől valamikor a titok szentélyébe eljuthatni. A bölcsek is azt mondják: „imádkozzál, dolgozzál, s megáld az ég jóval.“ Mi hir a Nyírben. * Városunkban egy törvényszék elhelyezését kérelmezni küldöttség utazott fel a fővárosba. Óhajtjuk, hogy siker koronázza lépteiket. * A „l>eb5'eczen“-boíi olvassuk: „Lelkes gyűjtő, s lelkes előfizetők. A debreczcni színházi nyugdíjintézet javára kiadandó arczképcsarnok előfizetési felhívását Zöldi Miklós barátunk valami 8 nap elölt egy nyíregyházi jó ismerőse kezébe nyomja, „Gyújts vagy hat előfizetőt pajtás,“ monda Zöldy, mire az lön a válasz, hogy „gyűjtök biz én hetet is.“ Az elöfizetögyüjlők e jeles gyöngye tegnap este beérkezett városunkba, hozván magával Nyíregyházáról, a derék szomszád városból B3.5 mond száz huszonöt előfizetést, mint egy heti gyűjtésének eredményét. Sajnáljuk, hogy szavunkat adtuk e lulszerény egyénnek, hogy nevét közölni nem fogjuk, pedig megér- deirilené, hogy a nemes ügy melletti lelkesedése a nyilvánosság lerén elismerésre találjon. Éljen a derék s lelkes gyűjtő, éljenek a jó nyíregyházi szomszédok, s higyjék el hogy adandó alkalommal Debreczen sem fog hátrább maradni náluk, bármely olt kezdeményezett szent'és nemes ügy szívélyes pártolásában.“ * Borzasztó eset történt e héten az úgynevezett Czigányszúlláson ; ugyan is a lehéncsordában egy telién megveszett, melynek az nap fejt tejéből gazdája és annak családja reggelizetl|; a tehén megöletett és erélyes intézkedések történlek a városi főkapitány állal a veszély elhárilására; eddigelé még a tejből ett embereknek semmi bajok sincsen. * Bekiildetett. Melyen lisztéit kezeseim és hitelezőim 1 A sorscsapásai által annyira jutottam, hogy kötelezettségemnek jelenlegi helyzetemben eleget nem tehetek; de Ígérem és szentül fogadom, hogy legfőbb kötelességemnek fogom tartani, mindenkit az utótsó fillérig — ha csak lassankint is mint körülményeim engedni fogják — kielégíteni. B. I. * Időjárásunk olyan mintegy szeszélyes hölgy, egyik nap esik,másik nap szép idő van. A gazdáknak minden esetre káros. -------------N yílt-tér. Egy tamilé kerestetik, Egy jó házból való fiú mint gyakornok egy fü- szer kereskedésbe helyben felvételik. — Bővebb tudósítást ád 11 i n c z Gyula könyvkereskedő Nyíregyházán-. 1—3 Magyar-Állaravasutak menetrendé. Pest—Salgó-Tarján. ind. 7 óra 50 pr 10 óra 35 p. é, 9 6. 50 p. d. e. 7 „ 50 „ 10 ,. 4-1 |>. é. 10 ó. 7 p. d. e. I 1 ó. 4-2 p Pestről Kőbánya Gödöllő Hatvan Pászthó 9 10 , 50 30 50 59 10 12 2 4 S.-Tarján érk. 11 óra 20 p. r. ,. 41 „ 26 p é „ 43 p. é 15 p. é. 5 óra 32 p d. e. t ó. 10 p. d u. 2 ó. — p. d, e. r. 5 óra 24 p r. S.-Tarján — Pest. S -Tarján ind. 10 ó. 47 p. d. e. 10 ő. 20 p. éj. 1 ó. 12 p. d.u. Pászlhó ind. 11 ó. 33 p. d. e 11 ó. 37 p. éj. 2 ó. 20 p. d u, Hatvan ind. 1 ó. 10 p. d u. 1 ó. 28 p. éj. 3 ó. 48 p. d.u Gödöllő ind. 2 ó. G p. d. u. 3 ó. G p. éj. 5 ó. 16 p. d. u. Kőbánya ind. 2 ó. 59 p. d. u. A ó. 52 p. r. 6 6. 40 p. d.u. Pestre érk. 3 ó. 4 p. d. u. 5 p. r. 6 ó. 48 p. d. d. u. Hatvan — Miskoloz. Hatvanból indul 9 óra 40 p. r. d. e. 2 óra 23 p. r. éjjel Fiizes-Abony indul 12 óra — p. r. d. u. 4 óra 59 p. r. éjjel Miskolcz érkezik 2, óra — p. d. u. 7 óra 20 p. r éjjel Miskolcz — Hatvan. Miskolczról indul 8 óra 15 p, r. 8 óra — este. Füzes-Abony indul 10 óra 10 p, r. d. e. 10 óra 40 p. r. este. Hatvan érk. 12 óra 25 p. r. d. u. í óra 8 p. r. éjjel. Vámos—Györk — Gyöngyös. Vámos Györk indul 11 óra 44 p. r. d. e. 3 óra 29 p. r. Gyöngyös érk. 12 óra 19 p. u. 4 óra 4 p. i. Gyöngyös — Vámos —Györk. Gyöngyös indul 9 óra 47 p. d. e. 11 óra 55 p. éjjel. Vámos Györk érk. 10 óra IG p. d. e. 1 óra 2 p. éjjel. A nyíregyházi gabnacsarnokban jegyzőkönyvileg beigtatott terményáruk o. értékben. Alsó ausztriai mérő szerint november 12 Búza — — Kétszeres — — Rozs — — Árpa serfözésre — „ táplálékra — Zab — — Kukoricza — — Bab — — Köles — — Bükköny — — Mák — — Repcze — — Lenmag — — Olaj — — Szesz, magyar ilcze — 3.75—5.10 2.90— 3. 2.—2.20 i 40—1.50 1.90- 2. 2.25—3.75 1.80—2. 7.-7.25 5.—5.50 ?6.—27. 21%—22 Bécsi távirati börze-tudósitás. nov. Cs. kir. arany 5—91. — Ezüst 125 — 12. 75. Felelős szerkesztő: S z a b ó Antal. Császári királyi szab. tlszavidéki vasat fit magyar királyi államvasut MiskolczBéca .... ind. Pest • . . . „ Czegléd . . M Szolnok. ... n Püsp.-Ladány . u Debreczen . . „ Nyíregyháza . ,, Tokaj ............. M iskolcz . . . „ Kassa .... érk ór* 1 pe. | napr. 1 óra | pr. | nnpr. óra | prnaprc óra pr. jnaraj pe-|napr. | óra | pr. | pr. | ór nap 8 — este 7 30 reg. QC Kassa . . ind. 5 21 reg. 10 15 3 28 d.u. 6 34 reg. 5 18 este Miskolcz . . ,, 7 55 2 55 délu 7 19-est. ér 9 39 ,, 8 — ,, Tokaj ... ,, 9 37 5 27 este 10 37 ,, 9 8 éjjo! *í> Nyíregyháza ,, 10 39 7 3 i 33 délu 12 21 Debreczen . ,, 12 19 déib. 9 54 éjjel 3 5 2 30 reg. w Piisp.-Lűdány ,, í 57 délu. 11 57 4 35 4 24 ,, Szolnok . . ,, 1 39 4 16 reg 5 31 rate 5 50 Czcgléd . . órh 5 33 eßte 5 35 7 24 8' 20 dóle. 2 45 d u. Pe»1 ............... 8 4 0 8 40 9 56 12 33 délu. 5 36 r Pécs .... ,, fi 18 reg. 6 42 68te Óra I perez I ítapresr óra | perez naprész ór» |perez naprész Óra |perez| napresi Béce . . . ind. 8 — este 7 30 reggel *5 Arad . . . ind 12 26 délután 8 47 astc PeB' .............. 6 3 0 röggel 5 18 este C»flhn . . ,, 2 7 11 23 éjjel Czogléd 9 24 8 10 Mező- Túr 3 43 2 1 5 Szolnok 10 16 délelőtt 9 47 éjjel t. *5 ■VJ £ Szolnok . ,, < 5 — 4 3! reggel Mezö-Tur . 1 í 29 11 40 «3 -sí u -Czegléd . érk. 5 48 este 5 50 Csaba . . 1 9 délután 2 3« reggel Pest.... ,, 8 40 8 40 Arad . . . érk 2 52 5 11 fe-' Becs ... „ 6 18 reggel G 42 este óra perei nare»t óra 1 perez | napréaz •*> or* perez fiAgrest óra | perez miprész Bécs .... ind. 8 — OótO 7 30 reggel cl Nagyvárad . . ind. 1 i i délelőtt 8 12 este Pest .... „ 6 34 röggel 5 17 este-iá c B.-Újfalu . . . „ 12 délben 9 50 Czegléd ... „ 9 39 ,, 8 — Püsp.-Lndáry . érk. 12 I 55 délután ii 15 éjjel Püsp.-Ladany ,, 2 7 délután 12 40 éjjel Czegléd. . . . ,, 5 | 33 5 35 reggel B.-Újfalu . . „ 3 7 ,, 2 17 reggel Pest ............ ,, 8 ! 40 este 8 40 Nagyvárad . érk. 4 15 7» 4 8 *-C ti Sx a. Bécfl ............ ,, 6 . 18 reggel 6 42 esto Pálya csatlakozások. M. Aradon» A) A Czeglédröl reggeli 5 óra 11 perczkor megérkező vonat, a Iíárolyfehérvárra reggeli 6 óra 12 perczkor induló vonathoz. B) A Károlyfehérvárról délelőtt 11 óra 50 perczkor megérkező vonat a Czeglédre délután 12 óra 26 perczkor induló vonathoz. IX» fik- Ijad€iny ban. A) A Czeglédröl délutáni 1 óra 8 perez és Kassáról 1 óra 32 perczkor megérkező vonatok, a Nagyváradra délutáni 2 óra 7 perczkor induló vonathoz. B) A Czeglédröl éjjeli 11 óra 57 perez és Kassáról 11 óra 31 perczkor megérkező vonatok a Nagyváradra 12 óra 40 perczkor éjjel induló vonathoz. C) A Nagyváradról délutáni 12 óra 45 perczkor megérkező vonat a délutáni Kassára 1 óra 33 perez és Czeglédre 1 óra 57 perczkor induló vonatokhoz. D) A Nagyváradról éjjeli 11 óra 15 perczkor megérkező vonat az éjjel Czeglédre 11 óra 57 perczkor és Kassára 12 óra 21 perczkor induló vonatokhoz. JTJTÍ. Jftiskolcxon» A) A Czeglédröl délután 7 óra 4 perez és Kassáról 7 óra 19 perczkor megérkező vénátok, a Pest és Hatvan este 8 órakor induló vonathoz. B) A Kassáról reggeli 7 óra 35 perez és Czeglédröl 7 óra 45 perczkor megérkező vonatok a Hatvan és Pcstro reggel 8 óra 15 perczkor induló vonathoz. C) A Pest és Hatvanról reggel 7 óra 25 perczkor megérkező vonat, a Czeglédre 7 óra 55 perez, Kassára 8 óra 20 perczkor reggel induló vonalokhoz. D) A Pest és Hatvanról délután 2 órakor megérkező vonat a Kassára 2 óra 45 perez és Czeglédre 2 óra 55 perczkor elinduló vonathoz csatlakoznak. Az igazgatóság-, 9
