Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1870-10-24 / 43. szám
43. szám IV. évfőiyam Hétfő, október 24. 1870. Kiadó hivatal íllincz Gyula könyvkereskedésében nyíregyházán. Szerkesztői iroda: iß. Csáthy Károly könyvkereskedésében DEBRECZENBEN, Berinentetlen levelek einem fo- gádlalnák. Vegyes tartalmú hetilap. XyiK (ér alall minden három hasábos garmondsor 25 kr. és 30 kr. bélyegdij. Előfizetési dij: Kiadóhivatalban égés?, évre 5.50 Házhoz vagy postán küldve 6.— Félévre .........................3.— É vnegyedre .... i.50 Hirdetések dija : minden 5 hasábos petit sor egyszeri igta- tűsánál 5, többszörinél 4, — bélyegdij 30 kr. Előfizethetni Mjlregyüláséfil íllincz Gyula (előbb ifj. Csáthy Károly) könyvkereskedésében főpiacz. ISleB&S’ecaeiífeó'as ifj. Csáthy Károly könyvkereskedésében, (Pesten Grill Károly ni. k. udvari könyvárusnál és Petők Gézánál hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek Pig“ A 2 e 1 © fii * «t é s i pénzeket kérjük mielőbb, és pétiig- legfeljebb IVovember 1-ig m«Sh;iíalí«B- nul bekiücletni; mivel ellenkezőleg lapunk küldését beszüntet- jük, _______» kiadó Baivaial. A z igazság örök. Az igazság egy nagy előnye az, hogy elfojtható ugyan töbször, de mindig válalkoznak egyének, kik innét felfedeznék azt, míg végre ez egyének szereplése oly korral esik össze, midőn e körülmények kedvezőbben alakulnak arra, bogysem tovább is ábrán- dozóknak, légvárak után kapkodóknak tekintessenek. Midőn már koruk értelmesbjei osztják magasztos elvüket ; midőn minden gondolkozó fő — kit az önérdek el nem kábított — meggyőződése egész erjével üdvözli őket. Tekintsünk csak a franczia parlament azon 5 derék férfiára, kik a csüggetlen bátorság szívósságával képezék az ellenzéket akkor, midőn az ország egy része gunynyal, s más része szánalommal tekinté küzdelmüket, mely a hatalmas császársággal szemben az egér és oroszlány közti harcz szerepe volt. De a szám nőttön-nött. Nőtt az országban, uőtt a parlamentben. Egy rész hamar kapitulált. Meghajlott a mo- narchicus kormányformának, bizonyos alkotmányos szemfényvesztés árán. Sajnos, hogy e kapitulatio élén egy oly férfit látunk, milyen Olivier. Nagy eszme harezosni fogytak számban de kitartásuk uem fogyott. Senki sem gyanitá, tán ők maguk sem, hogy a nagy nap, mely igazságot szolgáltat nekik, oly közel van. Sedan volt hivatva arra, hogy a bíborban takart gazságot porba sújtsa. Az örök igazság győzelmének eszméje a történelemben Sedannál ismét egy uj bizonyítékot nyert. Ki évekig vezeté Európa diplomáját — a nagy császár irtóztatót bukott. Sedanig még azok előtt is, kik erkölcsileg tekintve, megvetéssel gondoltak nevére, volt diplomati- ai ravaszságnak bizonyos nymbusa. Sedan után mindenki meggyőződött, hogy a hírhedt diplomata nem más, mint egy vak bankirozó parvenu. A blatt, mely ezrek életén éz milliók szenvedései árán ugyan, de de hosszabb bitorlás cselképével kecsegtető — vesz- | tett, s most mint hitvány játékos minden igaz fran • | czia rokonszenvéből száműzetett. A legközelébbi események meg fogják mutatni- e"yfelől azt, hogy megérdemli-e a franczia nemzet azon részvétet, melyet majdnem egész Európa táplál szerencsétlensége iránt; s meg azt, hogy méltók-e azon férfiak — kik az ifjú köztársaság megtartói dicső szerepére vannak hivatva — nemzetük bi- i zalmára. Mi hiszünk e köztársaság jövőjében. Hol Favrek, Thiersek, Hugo Victorok, Trochuk államnak szembe a megvesztegetett gazdag Palikao Csapatával, az utóbbiaké a győzelem bajosan lehet. És ha uern ismerné el a köztársaságot Európa? Csak legyen egy akarat a franczia nemzetben, mely képes volt évekik elleuállani Európának, — a köztársaság virányozni fog. Mert mint Lamartine 48 martius 7-én oly gyönyörűen mondá: „A franczia köztársa- j ságot nem szükség elismerni, hogy fennálljon A természet jo-j gánál fogva áll az fenn, a nemzet jogánál fogva, mely j o g c z i - j met csak enmagátől szármázta t j a.“ De ha mégis bukni fog a köztársaság megint — belegyenetleuség vagy külbefolyás folytán — a nagy | eszme nem bukhat el örökre; mert e halál csak időleges lesz. Nagyobbszerüen, mint valaha fog az ismét kikelni sirjábóL, üdvözölve a világ szabadelvűéi által! Az igazság örök 1 M. P. A magyar delegatió és a Ludoviceum. A magyar katonai kérdések, melyeket Kulin hadügyér már évek óta valóságos prókátori fineszekkel elodáz és függőben tart, annyira megértek, hogy azokat tovább megoldatlanul nem lehet hagyni. Minden párt érzi Magyarországon a hadügyér ama czél- zatát, mely szerint a bécsi katonai reakezió érdekében vagy épen parancsára igyekszik Magyarország katonai kifejlődését hátráltatni. Kulin ur, valahányszor a budgetet kell megszavazni, a delegatiónak újabb meg újabb ígéreteket tesz, melyek közül még ez óráig egyetsem teljesített. De mindenkit — bár mely politikai párthoz tartozzék is — a legmélyebb indignaczi- ó v a 1 tölt el azon gyermekes és nevetséges ok, a miért a magyar nemzetnek már évek óta nem lehet katonai magasabb intézete, hol a magyar hadtudomány zászlóját, mint nemzeti létünk egy garancziáját, kitűzzük. Ezen ok pedig az, bogy Kuhn ur mindig halasztja a Ludoviceum épületét a magyar kormánynak átadni, s ezáltal szándékosan a hadtudomány terjedését Magyarországou gátolni akarja. Pirulni kénytelen minden magyar ember, hogy Kuhn ur oly bárgyúnak tartja e nemzetet, hogy ez elhiszi neki, miszerint azért nem adja át neki a Lu- doviceumot, mert ebben esetleges okok által gátolva van „Nincs itt más ok — mint a rossz szándék és a magyar nemzet elleni bizalmatlanság.“ A tudományban rejlik a hatalom. A meddig a bécsi reakezió a hadtudományt őrzi, mint a szentelt ládát, addig azt hiszi, hogy ura maradhat a magyar nemzetnek. Persze, hogy aztán ezen bizalmatlanság következtében az egész birodalom tönkre megy. Fenyegetve a német és orosz katonai erők által csak úgy állhatnánk ellent, ha egész katonai erőket kifejtenők, ha mindnyájan, gazdag és szegény katonákká lennénk, hogy aztán később egy szabad, független birodalom polgáraivá lehessünk. A magyar nemzetben sok katonai tehetség rejlik. Ezt azonban csak úgy érvényesitheti, ha a tudományt magyar nemzeti alapokra fekteti és a magyar nemzet jellemének megfelelő harczi módot igyekszik kifejteni, Magyar tiszteknek kell a magyart vezérelni ha sikert akarunk jogosan remélni, még pedig olyan magyar tiszteknek, kik a nemzet szeme láttára, nemzeti intézetben nyerték katonai kiképezésöket, mert az osztrák vezényletben magyar embernek Solferino és Sadowa után nincs bizalma. Minek titkolni e tényt? Kérdezzen meg Kbun ur minden egyes magyar embert, mit tart az osztrák vezényletről. Meglássa minő őszinte választ kap. A magyar delegetiónak nem szabad tovább tűrnie; miszerint a Ludoviceum ne legyen a magyar kormány kezében. A hadibudgetet csak azon feltétel alatt szavazhatja meg, hogy még ez év végéig a Ludoviceum a magyar kormány rendelkezése alá bocsáttassák. Ha ezt a magyar delegáczió elmulasztja, akkor a magyar király és a magyar nemzet legszentebb érdekeit sértette meg. Egy katonai lap mondja ezeket, óhajtjuk, hogy ue hangozzék el a pusztában eredménytelenül. A honvédség őszigyakorlatairól. Kápolnai a többi között ezeket Írja saját lapjában: Mindenekelőtt ki kell emelni a század- és zászlóalj parancsnok által tanúsított gyors és többnyire helyes el- elhatározoltságot, és az ugyan mindig az utasítások keretében tartózkodó, de az előre nem látható körülményeknek mégis megfelelő önállóságot. A minden váratlan — az í utasításban természetesen meg nem említett eseménynyel szemben másutt mutatkozó habozás és felelősség elvállalásától tartás, honvédeink alvezércinél sehol sem mutatkozott. És ez roppant előny, melynek ápolása és kifejlesztése majdan nem egy fényes hadtestnek lesz alapja. A harczászati detail-vezetésénél azohan sok helyt még hiányzott a valódi háborúra való tekintet. Sok mozdulatot láttunk, mely a régi simacsövű fegyver ellen megjárta volna, de a halul töltő vonlcsövii fegyver, a zápor- löveg (mitrailleuse) és a 2500 lépésre hordó 4 fontos vontcsövű ágyú ellen csak a csapatnak minden haszon nélküli teljes megsemmisítését vonná maga után. Ugyan ezt kell megjegyezni némely harezászati gyakorlatnak átalános tervezésére vonatkozva is A harczászati gyakorlatok tervezésénél túlságos előszeretetet tanúsított a síkságon vívott harczilál, mely alkalommal a mintaszerű felállítás korántsem médositalult a földhullámok állal teremtett harezviszonyokhoz. Egyátaláhan a mily ügyesen felhasználtallak a netalán a liarczlérbe vonható dombok, ép oly kevéssé vétetlek tekintetbe az alig észrevehető és mégis modern harczászathan oly fontos szerepet játszó földhulámok. A csatarendek közti lávköz is a síkságon folytatóit valódi harczoknál sokkal nagyob- ra lesz veendő, mit a harcz egyes phásisaira megkivánfa- ló idő megismerése végett már béke idején is szigorúan szem előtt kellene tartani. Síkságon, az ellenséges tüzérséghez alig 1300 lépésre tehát csak a fél löhalási távlatában a második csatarendeket folytonos zászlóalj-tömegekben láttuk felállítva. Ez hasztalan ember-feláldozás. Ily- eselhen már a mintaszerű felállítástól el kell lérni és oszlopvonal képzése által a nagy tömeget négy, a tüzérségnek kissehb és mozgékonyabb czélponlra felosztani. Ha a síkságon tartott hadgyakorlatoknál a mintaszerű felállításnak túlzott megóvása ellen kell szavunkat emelni, más- részi a begyes-vülgyes, boritoll tájokon épen az ellenkezőt vettük eszrh. A csalvonatok ott, a narezoto vagy nar- czolni supponált csapatok számával semmi arányban sem levő hosszúságra nyujtaltak. Láttunk hadgyakorlatot melyen 2000, önállóan működő ember majd 4000, sehol já- ralhallan tájak által fölbe nem szakitolt harczvonalat foglallak el. Ez már nem álszárnyalás, ez pókhálófonal képzése, melyet a tavékeny éllenség ott fog kellé hasítani, a- hol neki leiszik. El nein kellene felejteni, hogy épen a mostani harczászathan a harcz felállítások mindinkább mélyebbekké válnak, és hogy — csak nagyon rendkívüli eseteket kivéve a harczvonal minden lépésére legalább is 6 embert kell számítanunk. Debreczen sz. k- város közönségének felirata a a képviselőházhoz a közmunka ügyben alkotandó törvény iránt, *) Oly ország, mely az alakulás időszakát éli, mint épen Magyarország, csak lassankint fejtheti ki erejét azon irányban, mely az anyagi és szellemi jólét előmozdítását eszközlő intézmények meghonosítására vezet. De minél lassúbb ezen átalakulási mozgalom, annál károsabb azon szomorú állapot, melynek súlya lenyomé- lag nehezedik a polgárosodás szellemének lörekvéseire. Azért is minden nemzetnek, és kivállképcn a magyarnak egyenesen érdekében fekszik, hogy ellent álljon mindazon akadálynak, mely gátul áll felvirágzása elé. A miveit, boldog nemzetek példája gyakorlatilag igazolja a tudomány azon elvét, hogy az anyag és szellem egymásra hatásából fejük ki a társadalmi valódi jólét. Épen azért Magyarországnak átalakulási időszakában egyenlő lépést kell tartani mindkét irány felé haladásában. A hűbéri korszaknak sok maradványa van még hazánkban, miáltal az anyagi s ennek folytán a szellemi elö- haladás is gátolva van. Ilyenek egyebek közi a közmunka-ügy kérdése úgy, a mintáz a jelen színvonalon áll. A közmunka-ügy, a mint az nállunk fennál, nem egyébb mint az eltürlött robot második kiadása. Mindegyik megalázza az emberi, pedig kétségtelen, hogy a miveít lársadalomhoz csak az lehel mellé, mi aa emberi felemeli. Azon permissiv rendszabály, melyszerin! a kflzmu- ka természetben leszolgáltalása, bizonyos fellélelekhez kötve niegengedletik, nem foglalja magában a szabad ember fogalmát; söl osztályokra s oszlálygyülölelre vezet; mert a szegényebb kényleien arobotnemü szolgálatot természetben teljesíteni, mig a másik pénzért váltja meg szabadságát. E tárgy minket szabolcsmegyeieket is közelebbről érdekelvén, közérdekűnek véljük e czikket közölni, megjegyezvén, hogy c jeles felirat Oláh Károly debreczeni főjegyző s a «Debreczen» szerkesztője kitűnő tollából eredt. S z e r |i.
