Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1870-08-22 / 34. szám

34. szám. IV évfolyam. Hétfő, augusztus 22. 1870. Szerkesztői iroda: és Kiadó hivatal ifi. Csáthy Károly könyvkereskedésében DEBRECZENBEN, és NYÍREGYHÁZÁN. Nyílt tér alatt minden három hasábos garmondsor 25 kr. és 30 kr. bólyegdij. Előfizetési dij: Kiadóhivatalban egész évre 5.50 Házhoz vagy postán küldve 6.— Félévre ..........................3.— É vnegyedre .... 1.50 Vegyes tartalmú hetilap. Hirdetések dija : minden 5 ha­sábos petit sor egyszeri igta- tásánál 5, többszörinél 4, — bélyegdij 30 kr. Előfizethetni Nyíregyházán Illinez Gyula (előbb ifj. Csáthy Károly) könyvkereskedésében főpiacz. SBebreczenben ifj. Csáthy Károly könyvkereskedésében, testen Grill Károly m. k. udvari könyvárusnál és Petrik Gézánál hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Á magyar felvidéki ifjúság. Felka. aug. 14. 1S70. I. (Sz. K.) Magyar hírlapjaink csak igen ritkán szoktak bepillantani a felvidék társa­dalmi életébe, az itt lakó német ajkú, de ma­gyar érzelmű nép közé. Pedig a társadalom­nak czélja épen a fejlődés, mit aztán főleg az érintkezés és a népismeret által ér el. Nekünk megadatott a szerencse tapasz­talatokat szerezni e regényes vidék jó népe között, s most örömmel ragadjuk meg az al­kalmat, hogy lapunk olvasóinak elmondhas­suk itteni észleleteinket. Jelenleg csak az ifjúságra terjesztjük ki figyelmünket, tekintettel leven alföldi inaink­ra is, szólván előbb a férfi, később a nőifju- ságról. A német gyermekről már bölcsejében is azt szokták mondani :ime itt fekszik egy me- taphysicus, s a német ajkú tanitó mindegyik múzsájában egy-egy „szoba tudóst“-t lát. Ez a közönséges hiedelem a németekről. Ott a nemzeti vér alhatik s az életkörülmény hozza ezt magával. Hazánk területén más viszonyok, más éghajlat alatt nő fel a német ifjú. A mi ma­gyar felvidéki német ajkú ifjúságunk: „Világba termet t.“ Az érett ifjúságról szólok. Nincs talán nehezebb feladat egy iró előtt, mint az em­beriség ezen korosztályát a valóságnak megfe- lelőleg jellemezni. Kevés ide a lélektani ész- lelodés, nem elég a bizonyos körben szerzett tapasztalati ismeret, itt csupán összehasonlí­tást nyerhetünk tájékozást. Mi a magyar és német ajkú ifjakat ha­sonlítjuk össze. A hazai német ifjúság világ­nézete — ha szabad igy szólanunk, — szabadelvű számításon ala­pul ; nem keresi üres fitogtatásban az érde­met, nem hunyászkodik meg, midőn érzi a szó­lásnak jogosultságát, megválogatja a helyet és körülményt, kiszámítja az időt, és rende­sen eltalálja a módot, midőn nyilatkozni akar. A mi ifjaink otthon tüzesebbek, hirtelen lelkesedőbbek, s mig ott az ihletés pillanatá­ban szabad folyás engedtetik az érzelemnek, úgy hogy gyakran szenvedéllyé szilárdul, itt rendesen kisebb nagyobb mérvű megfonto­lás szabályozója az érzetnek. És e tekintet­ben a mi magyarajku inainknak nem ártana valamit elsajátítani a felvidékiektől. De más oldalról tekintve a magyar fel­vidék ifjúságát, örömmel mondhatjuk, hogy ezek testben, lélekben a magyar haza ifjai. A mai viszonyok itt is nagyban megvál­toztatták a társadalmi törekvéseket. Ez előtt némi elszigeteltség volt észrevehető e népnél, mig most a közlékenységnek szabad utat engednek. A magyar felvidéki német ajkú ifjúság törekszik azon czélfelé, hogy egykor a hazá­nak igazi magyar polgára lehessen. Nincsen talán itt, — a népek megítélé­sénél számításba vehető oly szüle, ki gyerme­két még fiatalabb korában el ne küldené a magyar földre az ottani nyelv elsajátítása végett, mig tőlünk aránylag oly kevesen jár­nak ide. Régebben a felvidék népénél nem lehetett magyar szót hallani, és most, ha az időseb­bek nem tudnak is, de az uj nemzedék fo­lyékonyan beszéli a magyar nyelvet. Örvendetes jelenség ez reánk nézve sokszorosan, kivált most, midőn a mi földün­kön élő többi idegen ajkú nép, — nem akar minket megérteni, s önzetlen törekvéseink­kel megbarátkozni. Azért legnagyobb örömmel üdvözölhet­jük mi a magyar felvidéki ifjúság uj törekvé­sét, s ezen ifjakban hazánk jobb jövőjének újabb zálogját véljük feltalálni. Fentebb tett Ígéretünk szerint jövőre a magyar felvidéki nőifjuság társadalmi viszo­nyáról fogunk értekezni. Kálló-Semjén, aug. 12.1870. Soha Európa helyzete nem volt oly bi­zonytalan, soha az irányadó politikai ténye­zők maguktartása oly i r á n y nélküli, mint azt most tapasztalhatjuk a Franczia — Porosz meghasonlás óta; s a higadt szemlélő kénytelen ezen eredményre jutni, hogy a ma­gas diplomatia minden fele szembekötősdit játszik, - ha csak W eissenburg, Wörth és Saarbrücken után fölébredve, 5 nagyaszszonysága kissé komo­lyabb dolgokkal nem fogná magát mulatni; tekintsünk ugyanis kissé magunk körül, s a legtarkább politikai constellátiókra találunk: Olaszország határozatlan — balra is tekint, jobbra is tekint: — Franczia- országgal alkuszik, - az osztrák-magyar ál­lammal szövetkezik; — mindenütt eredmény nélkül, amott álarezos politikájának egyedüli czélja Roma — s hinni hajlandók vagyunk, — hogy az annyire sürgetett Olasz-Osztrák­magyar szövetség csak bokor, — az ad­riai tengerpart — a nyúl. Spanyolország, laethargiába senyved, s meglátszik feledkezni Olaszhonnal egyetemben hogy Napoleon bukásával, a Bourbonok aerája veheti kezde­tét. — Angolország nyilatkozik pro és contra; a ministeriumot amúgy magyarosan interpellálgatják alsó és felső házban, - s végre a kormány semlegességét Belgium neutralitásának épségben fentartásától teszi •függővé mintha az nem lenne a nélkül is egész Európa által garantirozva! Oroszország? — semlegességet igér — „m ig érdekei csorbát nem szenvednéne k,“ — a mellett erősen fegyverkezik s határszéleit leginkább délíelől — persze alkalmasint külmegtáma- dások ellen — úgy 80—100,000 katonával körül teremtettézi. Az egyedüli Osztrák-magyar állam az, mely minden kimezés nélkül határo­zott politikát vallott. A nyilt szövetség vagy feltétlen semle­gesség azon két ösvény, melyen minden ön­érzetes nemzetnek és becsületes kormánynak haladnia kell; és igazán örömmel constatál- hatjuk, miként az osztrák-magyar állam né­pei jelen helyzetüket helyesen felősmervén, egyhangúlag a szoros semleges­ség mellett nyilatkoztak, — s hogy kormá­nyunk, fére téve a netalán itt ott mutatkozó sympathiát vagy bosszúvágyat, a közvéle­ményt fogadta el politikájának ki indu­ló pontjául. Kormányunk egyelőre mit tesz — s va­lóban tesz-e valamit semlegességnek meg­óvása érdekében — csak a jövő ülésszak megnyitása után fogjuk megtudni; láthatá­runkon belől legalább eddig elé semmi olyas nem fedeztetett fel, — mi ellen­tétben állana Andrássy gróf ösmert nyilatko­zatával; sőt a tervezett erődítéseknek leg­felsőbb helyen történt elejtése, — szövetségi ajánlatok visszautasítása satb. mind azt tanú­sítják hogy az elfogadott politikai indítvány­ra nézve cis és translajthania kormányai tökéletesen egyet értenek. Tartható lesz-é az elfoglalt álláspont to­vábbra is, — az elzárkózott passiv semleges­ség Ariadne fonal lesz-é az államra nézve, —, olyan, mely azt kül megtámadások ellen védve az utólag-bekövetkezendő diplomatiai teendők labirynthussán — nagyhatalmi állásá­nak veszélyeztetése nélkül— keresztül ve: zetni képes leend, — nem hisszük. — Meg fog-e óvni passiv semlegességünk orosz megtámadások ellen, ha az magát érdekeiben véletlen sértve érezné? nem ma­radunk-e ki a számításból, — nem tekinte­tünk-e egy semleges nullának ha majd Európa mappáját készítik. Nézetünk szerint ma, midőn Vilmos ki­rály a békét csakPárisban akarja diétái- n i, az osztrák-magyar állam van hivatva a keletkező porosz hegemóniát ellensúlyozni — nem fegyverrel kezében - de impo­náló magatartása — befolyása sa békekötést előmozdító szövetségek kötése által. Franczia-Porosz háborn Paris, aug. 13. Tízezer tengerész-katona Borozta­tott be a hadseregbe. A Dániához újabban intézett szövet-' ségi javaslala meghiúsult.Hirlik, hogy a semleges hatalmak képviselői fel vannak hatalmazva, a megalakulás után azonnal, az uj kabinetnek congressust hozni javaslatba, mely — négyheti fegyvernyugvás alatt — valamelyik semleges városban fogna tartatni. Az illető javaslatok kezdeményezése — hirszerint — az orosz kormánytól származnék. Pár i|s, aug. 14. A kamarák tegnapi ülésében Gam- betta és többen kormányellenes beszédeket tartottak. Fav­re indítványa, hogy a védelmi tanácskozások titokban történjenek, el vettetett. Palikao jelenti, hogy már Bazain az egyedüli főparancsnoka a hadseregnek. Páris védálla- potba helyezése rövid időn bevégezve. A „Jour. Off.“ írja: Bismark terve hogy tőlünk Angol, Orosz Olasz és Spa­nyolhont elidegenitse, meghiúsult. Francziahajóhad Kiel előtt. lit nagy események készülnek.Békekötésről és eler­nyedésről szó sem lehet. Metzbe erősítések érkeztek. Ön­kéntesek tömegesen özönlenek a zászlók alá.

Next

/
Thumbnails
Contents