Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1870-08-08 / 32. szám

désben lehet. E titokszerü fegyver hordereje olyan, mint a hátultöltő fegyvereké s a cső átmérője is olyanforma.

Ily gép nagyon kis idő alatt ezer meg ezer golyót szórhat el.

A „mitraillleuse“ úgy van készítve, hogy az köny- nyen hordozható legyen, ahonnan szerkezete oly gyenge hogy ha egy ágyúgolyó éri, már tökéletesen le van szerelve és ártalmatlanná (évei

Hogy mily tényezők lesznek e gépek a csatában azt csak közelebb tapaszlalandjuk. Hogy a legrettenetesebb fegyvernemek közzül való e golyószórd, az kétséget sem szenved; azonban csak addig van nagy jelentősége, a inig a titok előbb utóbb ki nem pattan s e gép is általánossá válván, mások is hasonló gépeket állíthatnak a francziák- kal szembe.

A háború színtere.

Midőn e sorok világot látnak, talán már javában foly a véres dráma, melyben Európa kissebb-nagyobh hatalmasságai bevonatnak, hogy cselekvő vagy szenvedő szerepet játszanak a nagy tragoediában, melyben uj térképeket készítenek Európa számára.

Nem lesz érdektelen olvasóink előtt ha a minden pillanatban kitörő csatazaj szinterét lerajzoljuk, hogy némi topográfiai ismerettel tekinthessenek a háburus területekre.

Soha talán, mióta a világ fenáll, csztélytelenebb egyezmény nem köttetett mint a napóleoni harezok után Páris, Bécs és Achenben, midőn a rajnai Pfalzot kiha- sogatták magoknak ahatalmasságok, az eszély, jog és emberiség tekintetbe vétele nélkül.

Ily eszélytelenség, hogy elöb-utóbb keserű következményeket von maga után, előre is látni lehete.

Helyesen irta Chateaubriand mintegy negyven évvel ezelőtt a szétdarubolt Pfalzra vonatkozólag:

Mindaddig mig természetes határainkra nem gondolunk, Európa őrök csatában lesz; mert Franczia országot önfentartási érdeke készteti, hogy a nemzet függetlenségéhez szükséges határokat birtokába foglalja.

A Rajna ameddig az Német- és Francziaország közt hatért szab, Hüningentöl Lauterburgig igen széles s majd mindenütt mély és ragadóan sebes. Valamely seregnek átkelése nem nagy nehézséggel jár, mindamellct sokkal nagyobb gátul szolgálnak ama természetes és mesterségesen előállított akadályok, melyek a folyam mindkét felén fölmerülnek. A jobb partot részben arastattierődök védelmezik a Németországba berohanás ellen, részben Schwarzwald magaslatai emelkednek természetes erődök gyanánt a légbe. Nagyon könnyű itt az ellenség elé nehézségeket gördíteni, hogy ennek völgyeibe ne hathasson. Ép igy van ez a Rajna balpartján. Itt a sírás s- b urg i e r ő d ö k az elönyomuló hadseregnek támaszpontul, s a megfutamodott seregnek menhelyül s oltalmi pontul szolgálhatnak, hol az újra- szervezkedhelik s uj erőt merithel Chalonsból, mely a franczia sereg szer- és éléstára e rajnai hadjárat alkalmával.

Strassburg a várbani citadellával kapcsolatban inkább kiterjedése cs természettől nyert szilárdsága, mint mesterségesen készült érődéi folytán érdemel figyelmet. Ez erődök 50—60 ezer embert fogadhatnak be s arzenálja ennyi embert képes el is látni. Strassburgon kívül a schelstadti és hagenaui csekélyebb erődök akadályozzák még a Krancziaországba betörést. Felebh a Vogesek szolgálnak jelentékeny akadályokul, hol azonban Savcrne-nél szélesebb nyílás nyújt kényelmes átmenetet.

A Rajna balpartján és Lautburgtól Sierhig oly akadályok vannak, melyek a benyomulást nem kis mérvben nehezítik.

Német részről mint védelmi vonal megemlíthető a Queich-vonnl, melyet Queich folyam képez. A Queich vonal két végét a germersheimi és landaui erődök zárják be. Ott hol a Queich a Rajnába ömlik áll a germersheimi vár, mely az újabb erődítési rendszer szerint épült, első rangú erősség.

A Vauban által épített Landau sokat vesztett ugyan becséből a vontcsövű ágyuk kora óta, de mint lám- és vádpont figyelemre méltó.

E két vár mellett terjedelemes mocsárok akadályozzák a Queichen való átkelést. Egy Francziaország ellen elönyomulni akaró német seregnek a Lauter folyama nem megvetendő gátat von elébe. A Lauter jobb partján, olt hói a Lauter a Rajnába szakad, áll a kicsiny de könnyen védelmezhető Lauterburg. A Lauter balpartján terülő mocsarak, az ellenség elényomulhatását nagyon nehezítik. A Lauter 2 és félórányira nyúlik, Lautenhurgtól Weissenbur- gig. Ez ntóbb nevezeti hely, védelmére eléggé meg van erősítve.

A Lauter meredek jobb partján Weissenburg és Lauterburgig tartanak a weissenburgi vonalok, melyek a forradalmi háborúkból maradtak fönn s máig is alkalmasak a meglepetések ellen. A német határ Lautcrburgtól Blics- oastelig hegyes és emelkedett.

Ennek mentében terjed ki messze a történetileg ne- vevezetes Blieswald, hol a franczia és osztrák seregek véres de eredménytelen csatákban küzdöttek egymás ellen 1792—1795-ig.

Egy nagyobb hadsereg legkényelmesebb benyomu- lási pontja a Blies völgye; azonban Homburgnál akadályok merülnek föl; a föakadály pedig Kaiserslauternnél mutatkozik, további előnyomulás esetében.

A braunschweigi herczeg 1793. nov. 29-étöl decz. 1-íg 30 ezer emberével diadalmasan állta itt útját Hoche tábornok kétszerié nagyobb seregének.

Az előnyomulásra kedvezőbb esélyek nyilatkoztak a Saar völgyén át. Ugylátszik e pont felé nyomul elé a franczia fősereg. Nemsokára meglátjuk, vájjon a Mosel-völgy és Coblenz, vagy Mainz felé irányozza-e hadmiveletcit. Valóbbszinü, hogy ez utóbb említett felé, mert itt köny- nyebben terjeszkedhetik s fejlesztheti ki erejét. Ha a le- rcpalakulási előnyöket s Francziaország politikai érdekeit tekintjük, talán nem csalódunk, ha azt hisszük hogy Mainz felöl operálnak. No de a közeli napok megmutatják csalódunk-e e sejtelmünkben.

— Met*, auff. 2. A francziák bnl- Ietinje a következőt jelenti: Ma d. e. 11 órakor a franczia csapatok támadólag léptek fel, átlépték a határt, s daczára az ellenség által elfoglalt állás erősségének, nehány zászlóalj elég volt a Saarbrücken felett nralgó magaslatok elfoglalására. Tüzérségünk gyorsan elűzte az ellenséget a városból, s az egész hadművelet csak egy órát vett igénybe. A trancziák támadása oly heves volt, hogy ezek csak könnyű sebesüléseket kaptak. A császár és császári herczeg jelen voltak a hadműveleten, s d. u. 4 órakor tértek vissza Metzbe.

— Hlici'lin, aug-. íB. Porosz részről jelentik : Saarlonis, Trier és Saarbrücken közt az összeköttetés teljesen szabad, Saarbnrgot a poroszok tartják elfoglalva. Az ellenséges hadoszlopok St Arnnal és Gersweile feló nyomultak, megszálltak az erdőségeket, élénk puska tüzelés s roppant lőszer pazarlás a francziák részéről.

— Mainz, aug. 4 d u. 8 óra 55 percz.A poroszok Weissenbourgnál fényes diadalt arattak a francziák felett. 800 fogoly hozatott be, segy ágyú vétetett el. Donai franczia osztálytábornok megöletett. Bajorok, nassaniak, hesseniek és poseniek s a sziléziai gárdaezred vett részt a küzdelemben. A francziák vad futásban hagyták el a csatatért. Itt leirhatlan öröm uralkodik. Az ntezákon beszédek tartatnak. A király a koronaberczegnek köszönetét fejezte ki. Kircbbach porosz tábornok megsebesült. A veszteségek igen jelentékenyek. Ennyit a sürgöny. Weissenbourg franczia területen fekszik s igy a mint látszik a poroszok is megkezdték az előnyomulást, valószínűleg Laudanból, me y Weissenbonrghoz alig két mértföldnyi távolságban van.

— NiederOtterbach, aug. 4. d. u. 5 óra 55 perczkor. Fenyes, de veres győzelmet nyertek a porosz koronaörökös vezérlete alatt álló csapatok annak személyes jelenlétében Weissenbourg és a mögötte fekvő Geisberg ostrománál. Működésben voltak a porosz 5 és 11. és a második bajor hadiért- Mac-Mahon hadtestének Donai vezérlete alatti hadosztálya vissza és teljesen szétveretett, tábori felszerelését is odabagyván. Douai tábornok elesett. Több mint 800 franczia sebesületleniil esett a poroszok kezébe, közte sok tnreos. Egy áeyu is zsákmányul esett. A poroszok részéről Kirchbach tábornok könnyű horzslövést kapott. A király gránátosai és az 50. sz. ezred sok veszteséget szenvedett.

— Bécs, aug. 6. A poroszok által Weissenbnrgnál kivívott győzelem meghiúsítására még jókor érkezett Mac-Mahon a Donai hadosztály segítségére; bevette Weissenburgot, kiűzte a poroszokat elfoglalt állomásaikból nagy diadallal. A poroszok vesztesége nagy!

A hadműveleti vonalok.

Pest aug. 5.

A franczia hadvezérek elölt hét hadmüköriési vonal áll, jelesen az észak- és délnémetországi, mig a poroszok csalt egy hadműködési vonallal rendelkezhetnek:‘Coh- lenztöl Parisnak, ahonnan utóbbi nem könnyen fogja had- működésének alapját, mely Mamz-Weselen nyugszik, oda- hagyni. — A francziáknak legkedvezőbb vonala a közép Rajna, először azért, mert Berlin nyitjához onnan lehet a kulcsot legkönnyebben megtalálni; másodszor mert a Maasra támaszkodhatni, hol a halszárnya fedezve van; harmadszor azért, mivel a franczia hadvezér elölt csaknem bizonyosnak tűnhetik fel, hogy a porosz sereg zömét itt találhatja s e szerint a döntő ütközetet azonnal intézheti; negyedszer, mert e vonalon a porosznak a Rajnáig sem védelmi vonaladéin jelentékeny erődjei nem állnak útba; ötödször, mivel ha netalán a Iranczia a rajnai határokon jelentékeny veszteséget szenvedne, a csapatok visz- szavonulása biztosítva van az erődök által és mivel semmiféle területi akadály nein merülne elöltök fel.

Hogy a franczia vezérelt a párisi-koblenezi harlmü- ködési vonalat választék, amellett a következő okok bizo- nyilatnak 1, a franczia hadsereg ez irányban éri el Poroszországnak legerősebb védelmi vonalát s a rajnai tartomány elfoglalása után tartózkodás nélkül haladhat tovább, nyomulhat előre ; másodszor e hadmüködési vonal a mainzi, landaui és gerinerscheiini erődök által a jobb szárnyban fenyegetve lévén, a várak szemmel tartására a a föhadseregtöl jelentékeny hadtestet kell itt pontosítani.

Ha a francziák Délnémelország felé irányzott liítd- müködési vonalát tekintjük, azt előnyösnek lehet a franczi- ákra nézve tartani, részint mivel előnyomulások esetéhen a porosz védelmi vonal balszárnya fenyegettetik Mainz és Wesel közt, részint mivel alkalmuk nyilhalik a francziáknak, a hannoveriek és kasszeliaiikal egyesülni a közös liadmüködésre.

A Majna felé nyomuló franczia hadvezér stratégiai átmetszést tehet a déli és északnémet hadsereg közt, mi egyesülésüket könnyen meghiusilhatja.

A franczia hadsereg miképen történő felállítása felöl még adataink hiányzanak.

A német hadsereg következően lesz beosztva. Egy hadosztály s Horváth tábornok Düsseldorf és Koblencznél foglalnak állast. Egy másik a korouaherczeg vezénylete alatt a Rajna felső részén Raastalt és Breisachnál foglal figyelő állast, inig e harmadik, a föhadsereg Frigyes Károly herczeg vezénylete alatt a liőzep-Rajnan a Majna torkolatához közel Hessen és Pfalz közt venne állomást.

A weissenburgi csata.

A franczia csapatok, melyek aug. 4. az egyesült porosz és bajor hadtestekkel Weissenburgnál küzdöttek, Douai tábornok verérlete alatt álltak, ki a berlini hírek szerint „halott,“ tehát a berlini sürgöny nem azt mon- dja, hogy a csatatéren elesett, hanem hogy „halott.“ Ez nagy kulömbség, valószínűleg fogás a poroszok részéről, kik itt a hadi sürgönyben Douai tábornok két bél előtt tévesen jelentett rögtöni halálát ma újra fölfrissilik. Pestre érkezett magánysürgönyök azt jelentik, hogy Douai tábornok nem halt meg, sőt sebet sem kapott. Különben a franczia hadseregben két Douai tábornok van : Abel Felix Felixről terjesztők két hét előtt a hirt. hogy meghalt. Nem ö küzdött Weissenburgnál, hanem testvére Ábel

Ábel Douai tábornok Mae Mahon hadteste második hadosztályának parancsnoka. Hadosztálya következő csapatokból állt.

1. Dandár: Montmarie tábornok: 10 vadászzászlőalj, 50 és 78. gyalogezred.

II Dandár: Palié tábornok; 1 zuávezred és egy tur- cosezred. A hadosztály tehát 4 ezredből és egy vadász- zászlóajból állt: összesen legföllebb 12,000 emberből.

Douai Ábel 1815-ben született s az olasz háborúban a 70. gyalogezred ezredese és parancsnoka volt. Akkor sebet is kapott.

A német csapatok a koronahcrczeg szerint három német hadtestből állottak, mi legalább 100,000 embert tesz. A poroszok részéről főleg az 5-dik poseni hadtest volt a tűzben s igen nagy veszteségeket szenvedett. E hadtest parancsnoka Kirchbach tábornok, ki 1809-ben született s eddig a 10. porosz hadtest parancsnoka volt, 1866-ban a legtöbb ütközetben elöKelö szerepeket játszott Még ha a többi két hadtest csak kevés részt vett a weissenburgi csatában, a poroszok túlereje a francziákkal szemben legalább három-zeros volt.

A weissenburgi csata czelja valószínűleg az volt, hogy Mac Mahon hadteste (leire vettessék vissza, s igy Ba- zaine nagy seregétől elkülöntttessék. Úgy látszik azonban, hogy e czél nem éretett el, ámbár Mac Mahon hadtestének sorsáról két ellenkező sürgöny van előttünk.

Az egyik Münchenből kelt s igy szól: Ma este t4-én) a hadiigyminisleriuinba a második (bajor) hadosztály táborkarai főnökének sürgönye érkezett ama jelentéssel hogy a korouaherczeg vezezetése alatt álló hadsereg Mac Mahon hadteste felett eclatans győzelmet aratott, melyben bajorjaink dicsleljes reszt vettek. Hadosztályunk az elö- csapalott képezte s azon feladattal hirt, hogy Mae Maiion hadtestéhez tartozó Douni-hadosztályt meglepje és visszavesse. A hadosztály szétszóratott s vadlutásban oszlott szét. Sok fogoly és tömeges fegyver- és hadiszerkészlet jutott hatalmukba. „E közben Mar. Mahon előre sietett és közte s a harmadik hadtest közt több órai véres csata fejlődött ki, melynél mindkét fél nagy veszteségeket szenvedett. Részünkön 300 halott és 800 sebesült. Mac Mahon végre hadtestével Riedselz és Schleithalha vonult vissza

A másik sürgöny ezt mondja: A porosz korona herczeg sikere Weissenburgnál sikerült megrohanás volt. De a Douai-hadosztályt Mac Mahon hadteste, melyhez tartozik, azonnal megboszolla a poroszokon.

Ez utóbbi hir a lapokban köztött strausburgi sürgöny által is megerösittetik. De még inkább valószínűvé válik az által, hogy a Mac Mahon hadtest sorsáról a porosz távirda egy betűvel sem értesite bennünket.

Az eddig érkezeit tudósításokból csak az kétségtelen hogy a Douai-hadosztály több őldalról egyszerre váratlanul niegrotiaiitatott a németek állal s teljesen szét is veretett. Hirszermt nem ötszáz, hanem nyolezszáz franczia fogoly k- rült a poroszok hatalmába. Ezek egyrésze mintegy 300 keleli Poroszországba, másik része 365 nagyobb része lurkos. Ingolstadt bajor várba szállittatik. Az elfoglalt első franczia ágyúból vas emlék kérésziek — ei- sene Krentz — készítését rendelte el Vilmos király.

A küzdelem roppant véres is lehetett. A francziák posiliójukat azon körülmény miatt ki nem aknázhatlak, mert meglepettek, de a három német hadtest a Geiskerget csak a legnagyobb erőfeszítéssel volt képes elfoglalni. Ez a franczia vezetés különös kitűnőségét s a franczia fegyverek fölényét a németeké felelt kéiségtelenné teszi. Á sebesüllek számát az idézett bajor sürgöny 800-ra teszi. Valószínűleg még nagyobb számú. Csak Drezdába nyolez» szász sebesültet szállítanak s ezek nagyrésze zehézsebet kapott.

Ha a németek Weissenburgot csakugyan hatalmukba kérdik s azt ma is megszalva tartják, úgy kétségtelenül nagy előnyt »Ívtak ki a francziák felett. Vagy nagy eröfe- szitéss.il kell azt a francziáknak visszafoglalniuk, vagy meg»annak fosztva legjobb hadmiveleli alapjuktól a bajor Rijjna völgyben s csak Hagenauuál lesznek képesek uj elleniállási pontot találni.

Berlinben a győzelem híre természetesen roppant lelkesedést költött. Á porosz király a királynénak következő sürgönyben jelenté a csatát: „Fényes, de véres győzelem, Fritz (a koronalierczegj szemei elölt.

Mi hir a Nyírben.

= Tiszt. Lukács Ödön nyíregyházi ref. lelkész vasárnap egy hete, jul. 31-én pátrohai ref. lelkészszé választatott el. Sok szerencsét kívánunk e jeles lelkésznek az ujállomáshoz.

= Hartxtein Emil gyorsíró városunkban időzik, s gyorsírászati tanfolyamat nyit, aug 10-én E tanfolyam 6 hétig lartand, s a tanítványokat H. ur ez idő alatt anyira ígéri e hasznos tudományban bevezetni hogy tovább képezhetik magokat.