Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1870-07-11 / 28. szám

kéket láttál volna, megrakva azzal az édes | mézzel, melyet annyira szeretnek.

Nyíregyháza valóban szerencsés, hogy ez intézet keblében meghonosodott, s minden jelek után ítélve, biztos jövőnek is megy elébe. Megvagyunk győződve, hogy városunk és vidékünk szülői is nem fognak késni, élni ez alkalommal: leánygyermekeik biztos nevelése nem lehetvén jobb kezekben letéve, mint ezen intézetéiben.

Bartholomeidesz János, ev. lelkész esperes.

Nyirfalombok.

XVI.

(Válasz egyik bírálónknak. Az előkészítő osztály vizsgája. Kiváncsiak vagyunk az eredményre. Kedves meglepetések — s köztök egy ál-közvádlő sikertelen kísérlete. Halljuk a panaszt! Valami a pennában maradt.)

Hiában mosolyog ön Daru polgártárs, mert most egyszer (ha ugyan nem mindenkori) nincs igaza. Azt mondja ön, hogy mi „der Geist der stets verneint“ vagyunk hogy mint uj kiadása a hitregei Mómusnak, ki az istenek minden müvén fedezett fel valami hiányt, mi is szünelle- nül őcsárlunk, becsmérlőnk, s derűre borúra hadonázunk a gunyvágó szuronyával , , . Hjah bizony ha valaki (mint ön például) oly épületet tervez, melynek „oszlopu a jövő megálmodott holdlénye, s az oszlop alapja is a „tejut“ egyik fel nem fedezett csillaga“ — nem nehéz feladat az igen és nem közt választanunk. ... A mi pedig a Mó- mus szerepet illeti, azt válaszolja önnek Burke: „mir gefällt ein Geschrei immer, wenn es einem Missbrauche gilt. Die Feuerglocke stört euch im Schlafe, aber sie bewahrt Euch davor im Bette zu verbrennen. Das Alarmgeschrei hinter einem Verbrecher beunruhigt. . . . aber sichert ihr Eingenthum. . . . Hogy azonban ne csak „szófia beszéddel“ s tekintélyek idézésével láttassunk önt megcáfolni, ezennel kilépünk a tagadás sánczaiból, eldobjuk a sziporkázó röppentyűket, s beszélünk komolyan, megadva az érdemnek a jutalmat, az elismerés pálma lombját. . . .

Múlt hó 25-kén tartatott meg Nyíregyházán az ev. gymnasium előkészítő osztályának közvizsgája, a kisdedo- voda tágas termében. Meg vallom, kiváncsi voltam az eredményre; egyfelől kis fiam érdekében,más részről tudni óhajtva, hogy a „nemes város“ általa tanügy oltárára felajánlott „fejedelmi“ áldozat miként értékesíttetik, de egyszersmind személyes meggyőződést is akarva szerezni arról, mennyiben alaposok a gymnasium ellen itt és olt — bár igen kevesek által — emelt panaszok?

Nem vagyok nem tudok lenni hízelgő, (bár az élet tanúságaként „a bók mindig hálásabb mint a kritika“), tehát a hízelgés legkisebb paránya nélkül mondom, hogy a vizsgával a szó teljes értelmében meg voltam elégedve.

Mindjárt beléptemkor kedvesen lepett meg az igazgató tanár az általá'.kézbesitett „Tudósitványnyal,“ mely a család s iskola cziinü tárgyavatott és korszerű értekezésen kívül a gymnasium jelen állását kimeritöleg tartalmazza.— Felfokozta e kedves meglepetést a felelő gyermekek bátorsága, értelmes és szabatos felmondása (mely kivált egyeseknél valóban feltűnő volt), továbbá a tanárok és növendékek közötti családias színezetű viszony, a hallgatóság szép száma, a gymn. tanács több tagjának jelenléte és kitartása (ezek ám nem „lucus a non lucendo“ mint sokan . . . Közönyfalván I) ... az a tisztes, több mint 80 éves

elnök, az a tiszteletes (nomen et omen) főpap, és tisztárs testvére ... hát még aztán azaz üreg jó bácsi, ki erőnek erejével elakarja marasztalni az apró frátereket a magyar helyesírás szabályai elleni „felségsértésben,“ s midőn sehogy sem bóldogul, jó izüen mosolyog az ősz bajusz alól. .... Végül nem hallgathatom el azon kedves meglepetést, hogy midőn a vizsga „ékesen és jó renddel“ be lön fejezve, alapítványi négy ösztöndíj is o.-ztatolt ki, még pedig (a mi nem mindenütt igy megy) valódi érdemes ta- nonezoknak.

Kérdeztem most már magamtól, hogy ha (a mi alig képzelhető másként) a tanárok a többi osztályban is ily humánus modort és ennyi sikert tanúsítanak, mi kifogásuk lehet gymnasiumunk ellen azoknak a panaszkodó uraknak? Hogy a gyermekek közöl sokan át nem bocsáttatnak ? E körülmény szerintem sokkal inkább dicséret mint vád a tanári karra, s minden esetre sokkal nagyobb lelkiismeretességet tanúsít, mint ah.... i tanároké, kik nehány éve negyvennél nagyobb számú tanítványaikat elsőtől utói— sóig „kitűnő“ osztályba sorozták, és még hirlapilagis kérkedtek e képtelenséggel, o leheletlen „tengeri kígyóval I“

..............Vagy az iskolai fegyelem nem tetszik önöknek?

U

raim 1 bölcs fegyelem nélkül nem állhat fen tanintézet, és hamég is fenAÍl: jaj olt a növendékeknek, és az érettök verejtékező szüléknek. . . .

Igy beszélte el nekünk fia vizsgáját Józsi barátunk, a mint adtuk. Mi pedig hozzá tesszük (mi nála valószínűleg a „toliban maradt“) szives kivánatunkat: éljen a derék tanári kar 1 viruljon a gymnasium, s teremjen nemes gyümölcsöket a haza, egyház és emberiség javára!

Z. Y.

Mi hir a Nyírben.

= El«fí*etésf felhívás. Á múlt számmal uj félévbe lépvén szives bizalommal felkérjük t. előfizetőinket előfizetéseiknek minél előbbi megujitá sára, s azokat, kik még hátrányban vannak, a hátralékok szives beküldésére. Lapunk iránya marad az eddigi, s mindent elfogunk kővetni e lapokhoz kötött méltányos igényeknek kielégítésére. Előfizethetni helyben a kiadó hivatalnál, Debreczenben ifj. Csáthy Károly könyvkereskedésében, s vidéken minden posta hivatalnál.

a „Tiszavidék" szerkesztősége és kiadóhivatala.

= A legutolsó városi képviseleti gyűlésen határozatba ment, hogy azon összeg, mely 1851- ben a nöegylet feloszlásakor a városi pénztárba helétetett, kamatostól együtt vissza fog adatni Arról pedig, hogy a városi pénztár mennyivel fog járulni évenkint a nöegylet segélyezéséhez, a jövő képviseleti gyűlés fog határozni.

= As evnng. tanitéiképezde tárgyéiban ugyanezen gyűlésben határoztatott, hogy a minisztériumhoz kérvény fog benyujtatni, miszerint e képezde az állam által segélyben részesittetvén, állami tanitóképez- dévé alakittassék át. E végből Nyíregyháza városa képviselője Vidlicskay Józset is meg fog kerestetni, hogy ez ügyet befolyásával támogassa és szorgalmazza.

= A Sástó helyiségében a múlt pénteken több seandalosus eset történt, de a melyekről mindaddig, mig az elrendelt vizsgálatok be nem lesznek fejezve, nem akarunk bővebben szólani; bár az illetők megérdemlenék, hogy már most átadjuk őket a közönség megvetésének, miután épen miveit s a társadalom felsőbb osztályaihoz tartozó egyének ilyes teltei kétszeres megvetést érdemelnek.

* Néhány debrecseni ember e napokban tengeriért jött a Nyírbe; útközben hazajüvet találnak több

TÁRCZA.

Első szerelmes levelem.

(Júliához.)

Szereltem egy leányt,

Meg is Írtam neki;

Szerelmes levelem Esti szürkületen Remegve átveszi.

Ott ablaka alatt Virasztám az éjét Fagyasztó hidegen,

Dobogó kebelem Szerelemtől égett.

Óh mi lesz válasza I

— Meglön másnap este — Szerelmes levelem Élőmbe hidegen

— Fidibusznak tette.

Rome o.

Dr. Stroussberg Henrik a vasutak királya.

(Eletirati jellemrajz.)

A ki az utóbbi három év alatt Berlinben, Európának úgy népességre mint kiterjedésre jelenleg harmadik fővárosában megfordül!, alig hallott bármely társadalmi körben nevet anyiszor felemlíteni, mint gróf Bismarckét és Dr. Strousbergét.

Hogy ki Bismarck, azt az 1866-iki az ausztriai birodalomra nézve örökösen emlékezetes eseményekből mindenki tudja, de Strousbergnek a vállalkozási iparé nagy emberének élettörténetéből még Németországban is minél kevesebben tudtak tényleges adatokat, s c valóban rendkívüli egyén életirata e nagy közönség tájékozására csak most legközelebb látott Dr. Korsi jeles tollából napvilágot, s miután Strousberg neve hazánkban is, — hol most az uj vasút vonalok rohamos gyorsasággal engedélyeztettek és építtetnek ki, e név a napi sajtóban mint több vonal fő vállalkozójá-é majdnem naponta emlittetik, — azt hisszük szívesen veendik t. olvasóink, ha ez oly sokat emlegetett vasutkirály élettörténetét annak legfőbb mozzanataiban röviden közölni fogjuk.

Kőnigsbergtöl nem messze,keleti Poroszországban van egy kis városka Neidenburg, mintegy 3000 lakossal. E városban lakott egy Strausberg nevű igen értelmes és jómódú izraelita, ki ott oly tekintélynek örvendett, hogy a német szabadságháboru idejében premier hadnagygyá és haddsegéddé is kineveztetelt. Ez 1814-ben történt. E család Lengyelországban 1726-ban nemességet is nyert, azonban a tetemes családi vagyon e század elején több szerencsétlen üzlet által anyira olvadt össze, hogy Dr. Stroussberg atyja már habár szegénynek nem volt is mondható, de egyátalában nem tartozott a gazdag emberek közé.

1823. nov. 23-án született Strausbergnck első fia, kit héber-németesen Barthel Henriknek neveztek.

Az öreg Slraussberg nagy előszeretettel jövendől- geté fiáról, hogy az a családban ugyan oly szerepet fog játszani, mint Napoleon és Ahrahám fia József az illető családokban. Sőt a „kis Napóleon“ név rajta is maradt Barthel-en, s a családban öt mindenki úgy nevezte.

Az öreg Slraussberg igen szerelte a zenét, s fiút is képezte a zenében, de nem azért hogy azzal kenyerét keresse, mert a német nép akkor tájt igen lenézte azokat, kik a zene müvészettél kenyérkeresetből foglalkoztak.

A fiatal Strausberg alig tizenkét éves korábun rövid idő alatt anyját és atyját elvesztette, s e fiatal gyermekben ekkor mutatkozott legelőször azon erély, melyre atyja benne oly igen számitott. Pillanban egy olajpogácsával terhelt hajóra ült, mely öt Londonba vitte. Tudta azt hogy három nagybátyja kiket atyja segített az Angolországba való költözésben ott laknak, s nem fognak hálátlanok lenni rokonuk iránt. Nem is csalódott, mert a roüres szekeret, s ezek nem térlek ki a mi embereink elöl, miért szóváltás, majd veszekedés keletkezett az utasok között ; mely azzal végződött, hogy Óváry Ferencz deb- reczeni embert a nyíriek életveszélyesen meg sebesitelték; e szegény embernek egy év előtt elhalt a neje s otthon 4 kiskorú gyermeke várta haza a szeretett édes atyát, de csak a szekér jött elő, inert — elég szégyen a beteg társaira — a debreczeni polgárok szerencsétlenül járt polgártársukat ott hagyták vérében fetrengve. az ellenfél határán, s most idegen kezek örködnek felette Nyir-Bá torban ; gyermekei pedig otthon nélkülözik egyetlen gond viselőjüket. Az ily felebaráti szeretetlenség megrovást érdemel.

— A kisdedóvoda majálisa , illetőleg ju- liálisa e hó 14-én fog a Sóstó helyiségében megtartatni.

— Nyíregyháza épül és csinosodik, ezt a sok helyütt építés alatt levő házak bizonyítják. Hát az uj vendéglőhöz mikor fognak már hozzákezdeni?

= Emberölés. A múlt héten szerdán egy ember fiával tengerit kapált a Simán, s egy etilén a tengeribe betört, s nzl a liu kihajtotta. A tehén tulajdonosa a gyermeket egy nagy bottal ütni kezdvén, apja segítségére sietett, s a verekedés közben úgy találta a kapával vakszemen ütni az illetőt, hogy az belehalt.

= Veszett ebek igen nagy ijedelmet okoztak e héten városunkban; három gyermeket meg is martak, s ezek most orvosi felügyelet alatt vannak. A rendőrség e folytán szigorúan intézkedett, minden az utczán kóborló kutyának elfogalására és a szokott várukozási idő utáni elpusztítására.

* Vasúti hírek. A negyedik osztályú személy kocsik, melyeke hó 1-je óta a vegyes vonatoknál használatban vannak, a szegényebb sorsuak részéről igen nagy- mérvben vétetnek igénybe, úgy hogy azok alkalmazása az első hét alatt is teljesen igazolta magát a kitűnő eredmény által. De egyet nem értünk. — Mi az oka annak, hogy a IV. osztályú személy kocsik csupán a vegyes és nem egyszersmind a személyvonatoknál is alkalmaztatnak? mért van épen a nép legszegényebb része megfosztva a naponkint két alkalommal való utazás lehetőségétől. Azt hiszszük, hogy ha a lV-ik osztály a személy vonatoknál is alkalmaztatnék, ez nemcsak a közönségnek, hanem a társulatnak is hasznára leDne. — A Tisza vasút uj állomása, melyről már lapunkban is volt említés téve, a szajoli még e hó folytán megnyílik, miután ott a sínek már mindenütt lerakvák és szabályozvák, továbbá az épületek is, úgy a lakházak, mint a felvételi épület és raktár fedél alatt vannak. Ez állomás főleg azért épült, hogy azon forgalmi nehézségek, melyek a debreczeni és aradi vonal e helyen levő külöuágazása által előidéztettek, elhárittassanak.

* Az ö ftos édlamjegyek miután igen nagy mérvű hamisításoknak jöttek nyomára, mint Bécsböl értesülünk, ki fognak vétetni a forgalomból, s egészen más rajzolatú és alakú uj jegyekkel fognak helyettesittetni.

* Az északkeleti vasút vonalon a pályaudvarok kerítéseinek és az átmeneteken alkalmazott barriéreknek felállítására Lutasch Henrik válallkozott, s az ezen czélra szükséges ácsmunkák Vámospércsen a pályaudvar melletti ácsmü hely telepen végeztetnek. Már eddig elé tiz mértföldre való készlet van készen s a kerítések és barriérek fölállítása legközelebb meg fog kezdetni.

= Karczag és Püspök-Eadány közt a vasúti örök eddig két kaszárnyában laktak, miután a viz áradások miatt e vonalon nem volt tanácsos állandó őr házakat építeni. Most, miután e vonal az árvíztől már majdnem teljesen mentes lett, e vonalon is építik az örlakáso- kat, s az örök a jövő hóban fognak azokba átköltözni.

= A távirdai hivatal Nyíregyházán a jelenlegi helyiségből e hó 15-én át költözik a főtéren levő Risdorfer féle házba, mit is a közönség tájékozására ezennel közlünk.

= Ugyancsak mint örvendetes hirt

közölhetjük mind azokkal, kik a távírdát gyakrabban szokták igénybe venni, hogy Nyíregyházán aug. hó 1-töl

konok szívesen fogadták öt s a Fleetsrecli anglican tem- lomban megkereszteltették. Ekkor nyerte a Stroussberg Bethel Henrik nevet. A Gottheimerek mind az üt világrész- szél nagykivileli kereskedést folytattak.

A fiatul rokon, ki a héber német és lengyel nyelvel már a szülei házban megtanulta, s a franczia nyelvben is meglehetős jártassággal birt, rohamos gyorsasággal sajáti - tolta el az angol nyelvet. S minő szélesre terjedő világnézetet nyert az által, hogy egy terjedelmes üzletből öl világrészszel levelezett. E korai tapasztalásból magyarázható meg leginkább azon roppant vállalkozási szellem mely a világot nem aprós, helyhez kötött álláspontokból fogta fel, hanem a világ fővárosában nyervén kiképezésél mindig az összes világforgalmat tartotta szemeiéit.

A mit keresett, azt mind ismeretei bővítésére fordította, s a nyelvek mellett a reáltudományok vették leginkább üres idejét igénybe. Nehány év múltán mint kereskedő a tudományosságnak és miveltségnek oly kitűnő fokán állott, hogy mintegy önkénytelenül támadt fel benne egy magasabb hivatásnak érzete. Ekkor kezdett, még pedig igen kielégítő sikerrel a lapokba tudósításokat írni.

Azonban anyagi helyezte nem volt a legkielégitöbb, s miután 1845. márt. 15-én Szvan Anna Máriával házasságra lépett, s családja egy fiúval szaporodott folytonosan küzdenie kellett az anyagi gondokkal. Anyagi helyzetén javitni óhajtván elhatározta, hogy Amerikába megy s oda 1848 elején neje nélkül el is ment, s neje 1849-ben kereste üt fel fiával Henrikkel New Orleansban. De Ameriea éghajlata igen hátrányosan hatolt a fiatal anya egészségére, Stroussberg nem sokára kezdett meg barátkozni azon gondolánál, hogy a Continensre vissza tér Az egyesült államokban’leginkább a nyelvtanítás képezte keresett forrását, de a tudomány csekély jövedelmetadván a tudósnak hát térbe kellett lépni, s a kereskedő támadt fel ismét benne. Egy hajó, melyet a vihar megrongált igen sok kárt szenvedett, s ö annak terhét, tetemesebb menyiségü kelméket igen jutányosán megvásárolt, s azt igen szerencsésen eladván, életében először látta magát nagyobb pénz összeg birtokában, s 1850-ben nejével és fiával vissza sietett Londonba. (Folytatása köv.)