Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1870-07-04 / 27. szám
IV évfolyam. 27. szám. Hétfő, julltiS 4. 1870. Szerkesztői iroda: NYÍREGYHÁZÁN, iV-^Káilói-utczíthaii 10Í8, sz. n. Kiadó hivatni ilj. G s á lli y Ív á r o 1 y Jtönyvkereakfídéseihon Debréczen és Nyíregyháza. Barmen,Itdlfiii levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tór alatt iníndéíi'káröm hasábos garmondsor 26fkr.; és 30 kr. bélyegdij. Előfizetési dij: Kiadóhivatalban egész évre 5.50 Hézhoz vagy postán Küldve 6.— 'Félévre ....................................................3. É vnegyedre........................1,50 Vegyes tartalmú hetilap. I V, •. rfrtl^-^ÜrhlghMlMi. .fa ■■ r. .h*y ,É^ti ll/’tíf Hirdetések dija ; minden 5 hasábos petit >sor‘egyszeri iktatásánál 5, többszörinél 4, — bélyegdij 30 kr. — ■ • -A>Ii •/Uil ■■ • Előfizethetni Nyíregyházán és Debrecenben iíj. Csáthy Károly könyvkereskedéseiben, Pesten Grill Károly in. k. udvari könyvárusnál S.-A.-Ujhelyben Löwy A. könyvkereskedésében, Beregliszászban Csauder Mórnál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. ..h — ,, " ............................ ............................... ................... ■■■" 'I ■ ■ I IH I l'Ul l N őképzés és női munka. *) I. Rég óla lollellein magamban, hogy valamikor bővebben szólok hozzá azon éleibe vágó, s annyi társadalmi érdekel érintő ügyhöz, melynek modern neve a nőkérdés. Hanem ezen szándékom mindeddig csak „jámbor óhajtás“ maradi. S a miről most írni Ingok, az sem lesz kimentő megbeszélése e fontos kérdésnek. Csak pár odavetett sorban, amiigy futólagosait szándékszom fölhívni a t. olvasóim figyelmét e kérdésre, melynek 'mikénti megoldása most oly nagy és i élénk mozgalom tárgyát képezi a művelt nyűgötI népeinél. Hiába kérem, mi politikus nemzet vagyunk, s az fogunk maradni a világ végéig. Az ángol nép bizonyára első nemzete Európának politikai szabadság tekintetében, de azért társadalmi kérdések iránt alig mutatkozik valahol nagyobb érdeklődés, mint Angliában. Ép úgy van az angol nemzet a tudomány kérdéseivel is. Egyuj bolygó IViilödüzése majd nem oly mozgalmat időz elő a müveit angol társadalomban, mint nálunk például a kormány törvényjavaslata a közlörvényhalósá- gok rendezéséről. Francziaországban és Ném-t- országban ép ily általános érdekeltség kisér minden nevezetesebb mozzanatot a társadalmi élet s a tudomány terén. Az emberek olt is politizálnak szidják a kormányt és csinálják az. oppositiól — de utóvégre is nem adták el lelkűket egészen a politikának. Már mi jó magyarok teljesen más nép va*) Bírjuk I. Borostyáié ÍN. barátunk i^érelól, hogy lapunkban merniul jeles elismert tollával közre működni fog, s e ezikk sorozatot folytatni fogjuk. Szerk. TÁRCZA. A kik megtörték egymást. Roináncz. Jár nz ifjú erdők fejtekében, A szellő hívja: vissza, vissza ! Ali, egykor őt így lányka liitla. — És megy tovább, vége hol leszeti Utjának!? Ián még ő Se tudja. K< megy tovább, a vad bozótot. Mely ölet tartva megfogódzolt, Véres kezekkel lépi széllyel.— A vad riad süni osalilból, lton tekint s a feldúlt arcztói Heltegve fut, fut messze el. Az ifjú néz merev szemével, Hallos madár tjjedve néniül. Kelné*, a fán reszket a levél És halk zörej jel a földre •hull. Az ifjú megy .,. most felsohajtva Ajkán Ints méla dal zeneg: „Ifjú a lánykát ál karolja, Bírom űrök szerelmedet, örökre alt.. . hah átkom read lelket ölve szivem megcsalod, Átok kísérje éltedet, Átok lebegjen sirod felelt !“ A viszlinng szél: feledd .. , feledd. Halvány világ sápadva lobban, Halvány virág hervad ma jobban Egy pillanat enyészik és Megszüli a lét, a szenvedés Halvány leány felsír az ágyban. Beszél bőszéi emésztve lazhan : „Óh.itt vagy, itt vagy újra, újra, Úffy*<bnem hagysz el kínra Inira. Nem hagysz el többé engemct ?! Nem kétkedem nem, nem soha, gyünk. Mia politika szálkájától nem látjuk a társadalmi kérdések gerendáját. Ha délutá- nonkinl a rendes „preferáncz“ vagy a halosos „ferbli“ bevégzése után rákezdjük a malomalalti politizálást, akkor azt hisszük, hogy megvitattunk már mindent, a mi minket széles e földön érdekelhet. Nem régen az absolulimus szomorú korszakában, még volt bizonyos jogosultsága ezen egyoldalúságnak. Akkor az egész nemzet csak elnyomatását érezte, és párlkiilömbség nélkül lelkesen kiizdtiink politikai szabadságunkért, hogy ennek visszaállításával kivívhassuk társadalmi szabadságunkat is. Jelenleg azonban ép oly, s tán még nagyobb rabjai vagyunk a politikának mint azelőtt. Nem szeretnék félreértetni. Alkotmányos országban élünk, hol minden állampolgárnak van joga befolyni a közügyek ■ menetére, ha mással nem — hát szavazatával. És érdeklődjék is minden magyar ember hazája ügyei iránt, mert ha valamikor közönyös lenne e nép a hazai politika iránt, akkor szomorú sors várna Magyarországra. Ezen politikai érdeklődésnek azonban nem szabad oly fokra hágnia, hogy a politikán kívül érzéketlenek legyünk mindén más jelentékeny érdek iránt. Mert utóvégre is napjainkban nincs és nem lehet politikailag szabad nép társadalmi szabadság és műveltség nélkül. A világ napról-napra halad Ezer meg ezer érdek üli föl magát a társadalomban, jogosultságot követelve a maga számára. Oly társadalmi kérdések várnak megoldásra,minőkről atyáinknak még csak fogalmuk sem volt. Ott van hogy másokul ne emlitjünk a m u n kás'kértbés. B o r o s l y a n i N á n d o r. Eljek vagy fedjen bár sirmolia Bubán ürömben a tiéd leszek ! “ Beszél és arcza lángra lobban, Más élet iidve gyűl ki abban, Felzajg a szív, .. már nem dobog, Halvány világ, végsői l'ótiog. Éjfél ha jő s az óra komiul, Két sirhalomnák hantja mozdul, Két szellem száll ki messze me«ze Holt kedveséi hogy megkeresse A szél süvölt, a fáit rezegnek, Holdsugárlinn árnyak férődnek, Két árny suhog két sir felé... Mindegyik alt már meglelé És felzokog: a sir üres! Ö vár reáin engem keres! És vissza tér ... az óra eltelt, Szólt a kakas s megértve a jelt, Zárul a sir, hántolt lehullanak, Fájón kihangzik: liohmp, holnap! És igy örökre, és igy szüntelen, Két sir felett a két árny megjelelt. Kik életükben egymást tnegtörék Mert szív a szívben mindig kétkedők, Ha jő az éjfél és az éra lit, Kétséghe-esve: játnák mindenütt Egymást keresve jajgat mindenül, Soha, soha de fel nem lelhetik. Murányi ttynla. Izzó szemek. Séiiiethőlfördltjá: 11—i. (Vége.) „Egy, kellő, bárom, négy,-----------s elfeledve hogy a z utczán áll — mind két kezével ütemet vert, — s eközÜnnepélyes próbamenet az éjszakkeleti vasúton juniuB 26-kán. A magyar éjszakkeleti vasiítVonal deb- reczea-szathitíári Vészén a sittek üéiakása egészen Szabiiméiig előre haladván, a felső építés válalkozója Grambow A. ur múlt hó 26- kán Debrecenből Szathmárig ünnepélyes próba-menet rendezett, melyre a vörtätmen tébén fekvő városokból díszes közönség lett tneghiva. Az igen fezépeit feldíszített 265. számú mozdony magyar nemzeti zászló lengett, s elől egy táblán magyar és német nyelven meglehetősen sikerült alkalmi költemény. A vóuat Debreezenből reggel fél 8 órakor indult meg, a vasúti munkások éljenzése közt, s a közbeeső állomásokon mindenütt örömrivalgással üdvözölve V, 11 órakor ért be az ünnepélyesen feldiszitett pályaudvarba Nagy-Károlyba, hol taraczk durrogás és szűnni alig akaró éljenzés 'fogadta. A Szathmárból meghívottak egy más vonaton valami vek előbb érkeztek K'ái'őiyba, S a vendégek égy ezen célra'készült roppant'Ionok sátorban fogadtattak, a szívélyes gazda Grambow ur által. Itt aztán valóban gazdag reggeli várta a meghívottakat,’ finom borok, hidegsültek, Dreher féle fojtott ser, sütemények, s'íhéiegégövi1 gyümölcsök terhe alatt görnyedeztek, az asztalok, s hogy a jó kedv átaláíids légyen, Bunkó Vincze n.-káröíyi zenész jeles bandája felváltva a legkitűnőbb magyar és idegen zenedarabokkal fokozta'az átalános jókedvet és örömöt. A reggeli alatt Grambow ur "poharat ben nehány lépcsőn felmenve, saját megütközésére is — Umlaulf mellett ült egy szélien. Ez természetesen hasonló lelt egy hidegIrlő.shiiz.— Reszketett Yilhelmineért, s az egészért alig vélt képes az iitempálrzát mozgatni. Borzasztó gondolatok 'etikáztak agyában. „Ha Vilhelmine észreveszi — mégijed, elfeledkezik, s fölsikült, talán ismét egy ájulás, — az egész előadás meg lesz zavarva,“ — s oh sors, — azáltal magunkra vonjuk a császárné haragját, én kegyvésztéslié cseni, —' állás nélkül maradok, — olt Isten, — most a négyes, — és ő'— ő itt! Beethoven karjait köpenyéit keresztül befutva, — s fejét lesüllyesztve ült. —Szemei szikráztak tömött Szeműidéi közölt. — Ajkait mozgatva vetrfejét jobbra, midőn a hegedűkön volt a sor, — s balra, ■— ha a fiivtí> hangszerek következtek. —És most a végzés ! —Pizarrö fellép tőrrel kezében, — Leonora Floreslán elé vetvén- magát — kétségbeesve sikolt a gyilkoshoz „először ezen Szivet kell átfúrnod“ s Beethoven Inssu morgást hallatott. — ^Kedves édes Beethoven“ —sultogá hozzá Umlauft — „esedezem“ Unnék!“ Pizzarró hevesen taszítja el magától Leonórát, — ez azonban ismét a fogolyhoz rohan, újra elfedvén az testével. E pillanatban — három ütemmel a végzetes pont előtt, — egy mozdulatot lesz'halfelé, s ugyan e pillanatban1 emelő fel fejét Beethoven, — s szemei Leonórán nyugszanak. E két szem a zenekarban : izzó szénhez liasnnlit. — Ezen félelmes kél szem most találkozik a Leonóráéval, — valóság ez vagy szellemek ilicselkedésd? Kevéssé felemelkedik, — „ö maga Beethoven I* S egy pillanat alatt lánczol szemei előtt, csak a két izzó pont marad mozdulatlanul, — s mindinkább nagyobbodik.— Alig képes többé az Uteinpálczát kivenni zavart tekintetével, — még kél ütem, — még egy, — ekkor -1----------E gyszerre védtelen aggodalom fogta el. Térdei inognak s tagjai minden rugéknnyságukal elvesztik. — Vissza- sülylyed görnyedő helyzetébe — görcsösen nyúlva kezeivel fejéhez, — az izzó szernek mindig növekednek, — mindig tűrhetetlenebbek, — és most V „Öljétek előbb meg nejétll“
