Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-06-07 / 23. szám
III. Uj évfolyam. 23. szám. Hétfon. jimius 7. ibG9. Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN, Tokaji-uteza 381. szám. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tér alatt minden háromhasábos garmondßor 25 kr. és 30 kr. bélyegdij Előfizetési lij : A kiadó-hivatalb*n egész évr» i.SÖ Házhoz vagy postán hüldve , 6.— Félévre .......................... s~~ É vnegyedre .1.50 %\’nden öthasá- jSri igtatásánáj ' A Jelyegdij 30kr.-------------------------------~—~ ~—— ———. i——-3-— <%Jsaatss====as=»« Előfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban e's ifj. Csáthy Károly nyíregyházi e's debreczeni könyvl'-piv.«l.-prláa,,;v, r^^-A.-Ujhcly- ________ben Lőwy A. könyvkereskcde'sében, Beregszászban Csauder Mórnál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. H irdetése bős petitf 5,többsz< A magy. kir. pénzügyminiszter által a ezukoradó-reform. tárgyában összehívott szakbizottmány részéről egyes szakértőkhöz, testületekhez és egyesületekhez intézendő kérdések. 1. A ezukoradó ke'nyszerü megváltásának behozatala óta, minő helyzetben vannak a magyarországi ezukorgyárak ? 2. Hogy áll a magyarországi ezukor- gyártás szemben az osztrák örökös tartomá- nyokbeli czukorgyártással? 3. Szintén hogy áll a magyarországi ezukorgyártás szemben a külföldi czukorgyártással ? 4. Alapos-e azon panasz, hogy a magyarországi ezukorrépa nem bir annyi ezu- kortartalommal, mint az osztrák örökös tartományokban termelt répa? s ha alapos, áta- lános-e ezen jelenség, vagy csak egyes vidékekre szorítkozik ? 5. Miben rejlik a magyarországi ezukorrépa kevesebb czukortartalmának oka? 6. *) Mennyi a legcsekélyebb és mennyi a legtöbb czukortartaloin a magyarországi ezukorrépában ? 7. *) Átlag hány foknyi a magyarországi ezukorrépa czukortartalma ? 8. *) Szintén hány foknyi az osztrák, a gácsországi, a morvaországi, a sziléziai és a csehországi ezukorrépa czukortartalma átlagban? 9. *) A felsorolt országbeli ezukorrépák- ban melyik a legcsekélyebb és melyik a leg- nagyobb czukortartalmi fok? 10. Egy catastr. hold földön (=r 1600 □ öl) hány mázsa ezukorrépa terem meg Magyarországon ? s az átlagot véve, micsoda arányban áll ez az osztrák tartományok beli répaföldek terméséhez, szintén catastralis holdanként? 11. Átalában véve Magyarország éghajlati fekvése oly kedvező-e répatermelésre, mint az osztrák örökös tartományoké ? 12. Hány font nyers ezukor lesz átlag egy mázsa nyers és egy mázsa szárított ezu- korrépából ? 13. Hány font finomított és hány font szinezukor lesz átlag egy mázsa nyers és egy mázsa szárított czukorrépából? 14. Ezen nyeremény minő arányban áll a nyers, finomított és szinezukorhoz, mely az osztrák örökös tartományokban egy mázsa nyers és szárított czukorrépából átlag elő- állittatik ? 15. Egy mázsa szárított ezukorrépa, hány mázsa nyers czukorrépából lesz? 16. Melyek a magyarországi ezukor főbb piaczai? s nagyobb cznkorkivitelt le- lietne-e előidézni? minő eszközökkel? s a kivitelt jelenleg miféle akadályok gátolják? 17. Melyek azok az országok, melyek a külföldi czukorpiaczokon a magyarországi czukorral versenyeznek ? 18. Mennyi a napszám a magyarországi, úgyszintén az osztrák örökös tartományok- beli ezukorgyárakban ? 19. A mostani adórendszer megfelel-e ezen iparág érdekeinek? és ha igen, feltéve: *) Jegyzet. A czukorfcartnlora és annak fokai a polarizáló műszer és a Beauraó féle Aerometer, vagy foltokban Brix vagy Balling szerint határoztassék meg, s. átalaban az ezen eljárásnál alkalmazott műszer megnevezendő. Szerk. pl. bm. h. hogy a ezukoradó kényszerű megváltása elvben czélirányosnak ismertetik el, kiterjesztendő lenne-e az a répalényerés egyéb módjaira is? nevezetesen az eredmény képesség megállapítására nézve'micsoda kulcs lenne felveendő, ha a répalé' a) áztatás (Diffusio), b) nyers vagy szárított répa lugzása (Maceration) utján, vagy pedig c) röperőmüvek (Centrifuge) segedelmével állittatík elő; s ha a répalényerés ezutóbbi módjainál az eredményképesség megállapitására átalában megfelelő kulcsot találni nem lehetne, a mázsaszerü répamérés kikerülése tekintetéből, czélirányos lenne-e életbeléptetni az adómegváltást a pénzügyigazgatóság és az illető gyárosok közti szabad egyezkedés utján ? s azon esetben, ha a pénzügy igazgatóság s az illető gyáros közt véleményeltérések merülnének fel, az egyezkedő feleknek szabad tetszésökre lenne-e hagyandó, az eredményképesség iránt oly ezukorgyárosok meghall- j gatása, kik a czukorgyártásnál más rendszert használnak ? 20. A fennálló ezukoradórendszernek minő hatása van : a) a czukorgyárüzletre ? b) a ezukor árára? c) a ezukorfogytisztásra ? d) s a fennálló adórendszer mellett lehetséges-e a csekélyebb czukortartalmu répát is egyik vagy másik gyártási mód szerint haszonnal felgyártani ? 21. A megadóztatott répa hulladékait a ezukorgyárak minő mérvben fordítják szeszfőzésre, marhahizlalásra, s az ez utón nyert trágyát f öldjavitsísra ? — s vannak-e tapasztalás utján szerzett adatok arról, hogy Magyarországon a ezukoripar minő hatással van a mezőgazdászaira? 22. Mi az ára a ezukorrépának mázsán- kint, tekintve czukortartalmának mennyiségét? egyes vidékeken micsoda terjedelemben űzik a répatermelést? s a létező viszonyok közt a földinívelésre nézve minő répaár tekinthető háladatosnak ? 23. Minőségre nézve milyen volt az utolsó három évbeli répatermés? s ez irányban tapasztalható-e haladás a répamíve- lésben ? 24. Nem tekintve a ezukoradót, több-e a mívelési költség jelenleg, mint ez előtt? s minő körülmények és minő mérvben teszik a répatermelést drágává vagy olcsóvá? 25. Szaporodtak-e vagy nem a ezukor- finomitó és azon ezukorgyárak, melyek a nyers ezukrot más gyárakból finomítás végett veszik? 26. A cznkorfínomító és azon ezukorgyárak üzletterjedelme, melyek a nyers ezukrot finomítás végett más gyárakból veszik, kiterjedett-e vagy pedig fogyott? 27. Melyek a fennálló ezukoradó-rend- szer hiányai? 28. A termelési képesség kipuhatolásának módja megfelel-e a valóságnak azon ezukorgyárakra nézve, melyek adójukat a répalé - sajtók termelési képessége szerint fizetik ? \i 29. A ezukoradó-törvény által megállapított sajtófokozat összevág-e azon répasajtók valóságos eredmény-képességével, melyek közös szivattyúval felváltva működnek ? 30. Azon közös vagy külön szivattyúval ellátott gyorssajtóknál, melyek megtöltése vagy kiürítése pogácsaszámra történik, a sajtófukozatbcli eredményhez nem volna-e hozzászámítandó azon 65%-nyi pótlék, mely bizonyos feltételek mellett a gyorssajtókra alkalmazandó? vagy a jelenleg ezen sajtókra nézve érvényes 33%-nyi pótlék nem volna-e megfelelőleg fölemelendő ? 31. A gyorssajtókra nézve megállapított 33% és 65%-nyi pótlék átalában összhangzásban van-e ezen sajtók termelő képességével? s ha nincs, mennyiben és miképen kellene az említett pótlékon változtatni? 32. Miután a ezukoradó a ezukorrépa menyisége szerint fizettetik, minden tekintet nélkül a répaczukor tartalmára, volna-e oly mód, mely szerint a répa czukortartal- mát is tekintetbe lehetne venni anélkül, hogy ' ily módszer követése az illető fél zaklatására vezetne? 33. Azon esetben, ha a répalé szerinti adószabás átalában czélirányosnak bizo- nyúlna, nem lehetne-e a répalé mennyiségét és minőségét valami ellenőrző mű-készülék segedelmével meghatározni ? 34. Az előállított ezukorra nem lenne-e kiterjesztendő az ellenőrzés akképen, hogy a gyáros azon esetben, ha ezukorgyártmánya nem lenne arányban a megadóztatott répalével, a mutatkozó többlettől adópótlékot lenne köteles fizetni? 35. A német vámszövetséghez tartozó országokban a belföldi nyers anyagból előállítandó czukortól az adó hivatalos ellenőrzés utján eszközlött mázsaszerü felmérés szerint szedetik be, mely adórendszer ott czél- szeriinek bizonyulván, ez Magyarországon is, kivétel nélkül minden ezukorgyárra nézve nem lenne-e kiterjesztendő és miképeu? 36. A külföldi ezukorra vetett vám kellő arányban áll-e a fennállló ezukoradó- val vagy sem ? Kelt Pesten, 1869-ik évi május 5-ikén, a szesz- és ezukoradó iránti enquete-bizott- ság üléséből. Justh József bizottsági elnök. Gazdászat. A juhok tavaszszal vagy ősszel leginkább köhögnek; köhögésük pedig száraz vagy nedves szokott lenni. Az elsőbben — mely a tüdő-gyulladást vagy a torokgyíkot jelenti, — szájuk, nyelvük s torkuk forró, száraz, állapotuk pedig lázas; a második esetben pedig szájukból szüntelen sajátságos nyálos nedvesség folyik. Okai. Leggyakoribb oka ezen bajnak a szívós s nyúlós nyál, vagy más csipős nedvesség, mely a lehelőgégét s ennek fejét összehúzza, szorongatja s a lélegzést tetemesen akadályozza; keletkezik pedig a j>aj vagy poros és penészes eledel, posványos és tisztátalan itatóvíz folytán, vagy pedig az izzadásnak visszaverődése által. Nem ritkán a tüdőgyulladásból is keletkezik e betegség. Gyógymódja. A száraz köhögés ellen hasznos a lisztes moslék salétrommal, büdös kövirággal és mészszel elegyítve, vagy pedig a búza korpának főtt leve sóval, salétrommal s borkővel keverve. Hasznosak o tekintetben még a lágyító füvekből és buza-korpából készített párolások is. Következő orvoságok kitűnő sikerrel alkalmazhatok. Száraz köhögés ellen : , . , Rp. Örmény-gyökeret (Rád enulae) négy latot, köménymagot (Semm. faeniculi) két latot, törd porrá és keverd elegendő közönséges mézzel egybe, s adj belőle
