Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1869-05-24 / 21. szám

gye főispánjának b. Vécscy József ő méltóságának .ahozi hozzájárulása végett raegküldetni rendeli. Ónody Bertalan első aljegyző. — Szellemy Mihály megyei számvevő véletlen' el- hunytával üresedésbe jött állomásnak választás utjani betöltésére főispán ur ő méltóságának hozzám intézett felhívása folytán határnapul f. évi junius 3-kának dél­előtti 10 órája tűzetik ki. N.-Kálló, május 18-án, 18C9. Kállay Adolf, másodalispán. Paprikás sorok. Közli Jünköpings. E czím alatt fogunk elmélkedni helyi viszonyaink­ról, városi gazdálkodásainkról, társalmi életünk mozza­natairól, e czím alatt taglaljuk majd a megyei bizott- mányi s városi képviseleti gyűlésben felmerült közér­dekű kérdéseket, szóval Írunk mindenről hogy unalma­sakká ne váljunk. Fogjunk hát a dologhoz. I. (Tárgy : valamit a nappali őrségről, tiltakozás a Norton féle ku_ tak ásatása ellen, mit csinálnak a talyigások?! hogy áll a világa egy kis barbarismus a stylusban, furcsa meghívás.) Még hajdanában a „Nyír“ korszakában midőn la­punk -karimája szélesebb volt mint jelenleg, gyakran emeltünk szót a városi nappali őrség eljárása ellen. Komolyan mondjuk, a nappali őrség mind ez ideig sem bírja megelégedésünket. Hanem ennek korántsem a városi kapitány az oka, de mi magunk kik garasos gazdálkodást folytatunk. Tizenöt ftért harmincz napot nem szolgál reális ember. Az igaz hogy a nemes város a 15 írthoz egy kék kaputrékot is ad akkor, a mikor, de mi haszna ha a „bujbele" alá való „kimondhatatlant“ évekig kell nél­külözni a szegény nappali őrnek. Hát még á városi hajdúk, ezek pláne ingben, ga­tyában, csizmában szolgálják az évet keresztül. Nem gondolunk mi semmivel, lévén mi nekünk olyatén féle gondolkozásunk, ha Isten nyulat adott, bok- rott is talál magának. A „silány“ fizetést nem emeljük, hogy jobb fize­tés mellett neveltebb egyénekből szervezzük a nappali őrséget hanem megelégszünk a jelenlegiekkel, kik a rend helyre állításánál a fő súlyt a pofoszi ökölre fek­tetik, s kik egy-kettő kivételével a korcsmákban kottnye leskednek. Ideje volna a bajt orvosolni s nem fittymálni e kérdést. Csepii telegraf után jutott tudomásunkra hogy a „Norton“ féle kutakat megakarják városunkban ho­Ments meg Isten e csapástól, az ártézi kutakat sem bírjuk kezelni, s még egy újabb nyűggel több le­gyen nyakunkon. ? 1 Protestállunk. .Hát a talyigások mit csinálnak?! Elállották az utat, s nincs hatalom mely e „vesz­teglő ezredet" az állás háta megé tudná szorítani. Nincs hatalom, mely e dominusokat a vitelbéri ár­szabályzat pontos megtartására kötelezni tudná. Kényük kedvök szerint zsarolnak, s ma holnap „nicht zum ausstehen.“ Hogy áll a világ?! Kutyaliter, a testvéri jobbot kivétel nélkül zse­bünkben hordjuk. Rósz időket élünk. A minap a „Tiszavidék“ 20-ik számát böngész­getve, egy sóstói felhívást találtam benne, Elolvastam egyszer, kétszer, háromszor, tízszer... nem értettem. Elmentem R. V. barátomhoz, ki jobboldali, kérdeztem öt is „mi lehet ez“? Azt mondta reá „nem tudom." De csak elmégy a Némethy házba? kérdeztem ismét, ott megtudod mi az. „Nem“! volt a felelet. De hát miért nem förmedtem barátomra. Azért, nem...mert nem akarom : hogy szervozke- dettségii szükségességü alakítás általi szerves egyoséggé tömörítsenek. Huh! Magam is borzadtam mikor hallottam. Tíz nap ólta lopózgatom Ballagj, Czuczor, Foga- rasy Lexiconait, s nem lelem bennök a „fesztelen táncz“ mii szó értelmét. 'Tizennegyedik napon boszuságomban földhöz vág­tam valamennyi Lexicont, még azt is a melyet nagy­anyám a_ mestergerendáról vett le, jó’czakát mondottam a tudományos búvárkodásnak. Eljött az est, hányát vágtam magamat ágyamban, elkezdtem mouologizálni hát egyszer csak eszembe jut. Offenbachnak Dunannan apó és fia utazása czímű ope­rettje, ebben láttam is valami tánezot, a nevét is tu­dom, de nem mondom ki, mert nem akarom hinni hogy a „fesztelen táncz“ olyan féle legyen. Isten látja lelkemet! nem czélom e jótékony czélu vigalmat satyralui, hanem ezt a kifejezést nem tudtam szó nélkül hagyni. Az egyiknek rögtön döczögős döbörgős nyöször- gös stylusa a másiknak keresve keresett műszavai sér­tették, s még most is sértik hallérzékemet. Végül megemlítem, hogy a „Pesti Napló“ „válasz­tója“ megadta magát. Az eszemadta neki faesarodott bőszdűhének rugdalodzásával felhagyott. Egyengeti az utat, gondolván magában, kutyára is jöhet még dér. Városi képviseletünk f. hó 24-én újból össze jő, hogy határozzon a — no! majd annak idejében az ered­ményt közlendjük. LEVELEZÉSEK. Ny.-Bátor, május 23. Párisból Írják nekünk : az utolsó bál a l’hotel de X-ben fényes nagyszerű volt, a szép B. herczegnő sat. Páris igen messze van, azért mégis sz Ívesen olvas­suk az ilyen bálok vagy egyéb mulatságokról szóló új­donságokat. N.-Bátor sokkal közelebb van, miért ne Írhatnánk le egy itten tartott bált is. Bizony nálunk tegnap nagyszerű bál volt, felséges látvány volt a delnők egész sora, kik közül egyik szebb volt a másiknál, és az uralkodó társalgási modor oly fesztelen az általános hangulat oly vidám volt, hogy csak azt lehetett kívánni, bár minden bál, minden nyil­vános mulatságban így volna. Akármelyiket a szép höl­gyek között szabad volt megölelni sőt megcsókolni, mit bizony más bálban is szívesen tenne az ember, csakhogy nemszabad, de tegnap a szigorú mamák és nénikék csak mosolyogtak ha leányaikat megcsókolták és legfeljebb arra ügyeltek, hogy a csinos két szoknyás báli ruhák össze ne gyűrődjenek. Igaz hogy a legidősebb delnő tiz vagy legfeljebb tizenkét éves volt, de azért mégis volt legyezőjük és szívesen fogadta volna bármelyik az udvarlást ha a ny.-bátori fiágon levő jeunette dorée uem inkább a a székeken és lóczákon ülve lábaikkal tombolt, vagy pedig ki az udvarba ne szaladt volna, ott bámulandó. De azért a Ids leányok mégis táncz,oltak, egyik a má­sikkal, és nem sokat törődtek az udvariatlan, tánezolói részint nem tudó részint nem akaró gavaléroklcal. Az egyik kis leány bizonyosan a múlt fórró na­pokban, kint a kertben a nap sugaraival játszott volt, és egyet megfogva hamarjába nem tudta hova rejteni, hát tömött szőke göndör haja közé dugta, és az ott kitört és játszott minden mozdulatnál, hogy kis feje egészen aranyosnak látszott. Egy másik pedig alkalmasint oly sokáig nézett a sötét éjbe, hogy beszítta annak sötét fényét, titokteljes mérlietleuségét és ha Lenau a magyar születésű né­met költő őt látta volna, bizonyosan az ő szemeiről mondta volna : Ernste, milde, träumerische Unergründlich süsse Nacht; a sárga szalag oly szépen illett sötétbarna dús hajához, az egész leány oly bájoló, hogy őt bátran bálkirályné­nak mondhatni. De majd elfelejtettem elmondani, miért tartatott tulajdonkép a tegnapi bál. Darabb idő óta tánezmester időzik itt, ki állítá­sának sikerét bemutatandó tegnap próba — bált adott. Járták a csárdást, négyest, körmagyart, rezgő, schnell és hopsz, polkát szóval minden divatos tánezot — és a legkisebb egyúttal a legjobb tánezosnő, ki a tánez­mester ur nagyon is furcsa ugrásait látta, bámulta a kis leányok ügyességét kecsességét. Erre hivatás kell 1 Nyolcz órakor vége volt a mulatságnak, és néme­lyiket n hölgyek között, a dajka karján kellett haza vinni. Lehet gondolni milyen jól aludtak, mily szépeket álmodtak a csárdásról, — vagy talán a kis bábról, melynek a rósz bátya kiszakította egyik karját! :• r. I! BEL- ÉS KÜLFÖLDI HÍREK. — Gyors utazás Amerika és Európa közt. A hamburg-amerikai postahajózási részvény társulat „Hol­tába“ nevű hajója legutóbbi útjában Now-Yorktól Eu­rópáig oly gyorsaságot fejtett ki, mely eddig felülmul- hatlan. A hajó New-Yorktól az Elba torkolatáig 9 nap és 22 óra alatt érkezett meg. — A sz.-gaffi.ni távirdai állomáshoz nőket is al­kalmaztak, s midőn tölök az eskütételnél követelték a hivatali titoktartást — visszalépték. Nem éreztek ma­gukban erőt a titok megőrizhetésére! •— A honvéd, minisztérium legújabb rendelete sze­rint 17 éves önkéntesek is felavattatnak a honvéd se­regbe, hadkötelezettségük fentartása niel­lo tt, ha a szülők vagy gyámok beegyezését bírják és azt, hogy 17 évesek, keresztlevelükkel igazolják. — Ezer forint jutalmat nyerhetni könnyű szerrel. Ezt hirdeti legalább falragaszok utján Friedenthal Ká­roly porosz ágens és pesti szeszgyáros annak, a ki a rendőrségnél nyomra vezető jelentést tesz Koenitz Mik­sáról. Koenitzet e kereskedő megbízta 33.000 forint föl­vételére az adóhivatali pénztárból. Koenitz a pénzt föl­vette, de nem jött vissza vele gazdájához. — Dr. Artus, jénai tanár, a következőket Írja : „Nem rég u. u. örök inggallérokat kaptam Amerikából, melyek igen vékony vaslemezből készitvék s elöl össze­kapcsolásra rugóval vannak ellátva, melyek igen czél- szerűen zárodnak, s ennélfogva nagyon ajánlhatók, mi­vel szép fehérek s egyenlő mennyiségben vegyitett sulypat és horganyéiig vegyiilékkel és lenolaj-mázzal vonták be; miután pedig némileg beszer.nyesedtek, szap­panos vízzel a legkönnyebben ismét kitisztíthatok. Mint­hogy' tehát e gallérok anyaguknál fogva elnyühetlenek- nek látszanak s csekély fáradsággal mindenkor ismét kitisztíthatok, e fontos iparág remélhetőleg nálunk is általános figyelmet fog ébreszteni. — A pesti királyi zálogház, mely a kereskedelmi minisztérium felügyelete alatt áll, és ennek kedvezmé­nyezése mellett, történt újjá szervezése óta a közönség részéről rendkívüli bizalomnak örvend, a nevezett mi­nisztérium által felhatalmaztatott azon felek részére, kik a legkedvezőbb feltételek mellett tőkéiket a kirá­lyi zálog-háznál óhajtják gyümölcsözöleg elhelyezni f. é. junius 1-től kezdve 500,000 frt erejéig kamatozó pénztári utalványokat kibocsátani. — A kisdedóvó intézeteket Magyarországban ter­jesztő egyesület folyó évi junius hó 5-én (szombati-na­pon délutáni 5 órakor Pesten a kir. váltófeltörvényszék üléstermében (nádor-uteza 7. sz. a.) közgyűlést tart, melynek különösebb tárgyait a kormány által jóváha­gyott újabb alapszabályok kihirdetése és az időszakos tisztujitás képezendik. A közgyűlés határozat képessége a jelenlevő szavazatjogosultak egy bizonyos számától, és igy közvetve az egyesület tagjainak és pártolóinak minél nagyobb részvététől függ, [mire ezennel tisztelet- teljesen felkéretnek. A választmány. —- Bécs, május 10. A cs. kir. egyetemes katonai letótemény-igazgatóság hivatalos kimutatása szerint a katonai házassági biztosítékok öszlete 1869-dik évi feb­ruár végén 69.242.896 irtot tett. — Miskolcz város múlt héten tartott képviseleti gyűlésen, határozatba ment. egy tanácsnoki 300 frtos állomás ideiglenes felállítása, kinek egyébb teendőjenem volna mint egyedül az adókat, behajtani. Oly égető szükségnek mutatkozott ez, hogy mint a számvevő és költségvető küldöttség jelenti —: e nélkül a hatóság fenn nem álhat, miután a pénztárban annyi pénz sincs hogy azzal a hajdúkat kifizethesse. — Német kálvinisták Pesten. A reformált köz­ségnek, moly a városhoz egy német fióktemplóm építése czóljából átengedendő telekért kérvényt nyújtott be, a a gazdasági bizottmány az uj épülett mögött e czélra tudvalevőleg 642 négyszögölet!; bocsátott ingyen ren­delkezésére. A hatóság ez ügyet a városi főügyész meg­hallgatása után a képviselőtestület elé terjesztenék — Gyuka György aradi gazda béresét, a pécskai erdőben pécskai oláh lakosok, mert mint hű szolga mar­háját elorozni nem engedé, egy fához kötötték, s lábai alatt tüzet rakván, irgalmatlanul kínozták, mig véletle­nül segély érkezett, s az embertelen kínzók megugrot­tak, a béres pedig az égés folytán csonkított lábakkal a városházra kocsin behozatott. E pogány tett méltán megérdemli a legszigorúbb nyomozást és a legpéldásabb büntetést. * — Egy gyilkost és gyilkosnőt hoztak legközelebb a zentai szolgabirói hivatalhoz; az első nejét lőtte meg, az utóbbi pedig férjét fojtotta meg. Azt hinné az ember, hogy a gonosz tettet közös beleegyezés folytán közös czélból kővették el, azonban a dolog uem igy áll, a férfi idős, a nő fiatal, a férfi véletlenül lőtte meg ne­jét, a nő szándékosan férjét, mert mást szeretett s a két gyilkosság csak annyiban függ össze, a mennyiben egy időben követtetett el. A férfi Adóról, a nő O-Ka- nizsáról való; mindketten bevallották már tettüket. — Egy gráczi kereskedő érkezett a napokban a vasutti vonattal Szegedre s csak itt vette észre, hogy három úti társa, kik Czegléden kiszállottak, őt, mialatt aludt, kizsebeié, kilopván zsebéből 350 forintot. Táv- siirgönyzött ugyan a káros innen Czeglédre a zsebelők elfogása végett, de aligha nem későn. — A hazafias tótok pártja részéről küldöttség volt nemrég Audrássy Gyula gróf miniszterelnöknél, kérvén hogy legyen figyelőmmel a tót népnevelés iránt is; kér­ték egyszersmind tót iskolák felállítását, s hogy alkal­mas tóthazafiak a minisztériumoknál is nyerjenek alkal­mazást. — A vörösek Moldva-Oláhorszégban ismét mozog­nak. Midőn Károly fejedelem Jassyban járt, a kihallga­tási teremből egyik szolgálatban levő tisztje ellopott egy szekrénykét, mely, mint akkor beszélték, aranya­kat tartalmazott, s a rendőrség által rögtön felfedezte­tett. Utólagosan azonban kiderült, hogy nem egyszerű pénzlopásról hanem fontos sürgönyök elsikkasztásáról volt szó. A szolgálattevő tiszt, Pitesteau, születésére oláh, a vörösek által felbéreltetett, hogy lopja el a szek­rénykét, melyről azt hitték, hogy legújabban érkezett fontos sürgönyöket tartalmaz, melyek a kormányt comp- romittálhatnák. A bűnös bevallotta bűnét. A forradalmi párt közlönyei, a „Románul“ s társai valamennyien igyekeznek védelmezni a tisztet s szépíteni tettét, me­lyet politikai indokoktól eredettnek. Ez eléggé mutatja, Pitesteau csakugyan az ő szolgálatukban állott. — Tirol Schlanders községében a katholikusok gyűlést tartottak, s mivel a kormánybiztos egy esperes beszéde ellen tiltakozott a türelmes katholikusok a biz­tost földhöz vágták s megverték. —■ A spanyol cortes máj. 12-ki ülésében a rab­szolgaság rögtöni megszüntetésére benyújtott javaslat elvettetett, s a' kérdés a cubai képviselők megérkeztéig elnapolhatott. — Jókai választói f. hó 20. délben kiildöttségileg fejezték ki Jókai Mórnál örömüket a felett, hogy a Go- rove-párti választók a választás ellen általuk beadott petitiót visszavontak s nem engedték az ügyet tárgya­lásra kerülni, mely a pártok között bizonyára elkese­redettséget és viszályt szült volna. Jókai kifejezte azon óhajtást, hogy most már az ő pártjabeli választók kö­vessenek el mindent, a mi a testvéries egyetértés hely­reállítására s a felzavart kedélyek lecsilapitására szük­séges. VEGYES HÍREK. ** A folyó hó 20-án tartott majális igen népes és vig volt; a sóstói fürdő — mely nem csak Nyíregy­háznak, hanem a távol s közel vidéknek kedves mulató­hely — az nap oly látogatott volt, mint ünnepnapokon a pesti városliget; a szekerek átláthatlan hosszú sora reggeltől késő estig szünet nélkül közlekedett, szóval valódi örömünnepnap volt ez a nyíregyházai közönség­nek. Az ágostai helv. és izraelita hitvallású iskolás gyer­mekek mintegy 3000-en legszebb egyetértésben együtt mulattak, sajnáltuk hogy a két catholicus iskolák gyer­mekeit ott nem szemlélhettük, hogy elmondhattuk volna mily páratlan s gyönyörű egyetértés uralkodik Nyíregy­házán. Vagy talán azért tartják külön hogy kétszer le­hessen mulatni ? ** F. hó 21-én Nyíregyházán az angyal-utczai szegletház esteli fél 11 órakor egyszerre lángba borult és leégett; a tűz okát még eddig nem tudjuk. Dicsé­rettel kell megemlékeznünk a veszélyt nem féltő oltó közönségről, de különösen a városi kapitány erélyes és tapintatos intézkedéséről; viszont megrovás nélkül nem hallgathatjuk el azt, hogy a legközelebbi, úgy mond­hatni szomszédban lakó B. I. ur az oltók előtt udvar­ajtaját bezárta s nem engedett udvaráról mindaddig vizet hordatni, mig csak a kapitány oda nem ment, és az ajtó felnyitását megparancsolta.

Next

/
Thumbnails
Contents