Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1869-05-03 / 18. szám

nem lesz fölösleges némely gyűlési tárgyakról egyet- mást elmondani, eszmét cserélni. A huslimitátióról kell mindenekelőtt szólnunk, a limitatio nélküli próbaidő lejárt, ki van küldve^ a véle­ményező bizottság s a legközelebl i bizottmányi gyűlé­sen eldöntetik a limitatio visszaállítása vagy teljes el­törlése. Még nyílt kérdés áll előttünk a limitátióról, most vészünk észre egy-egy kortest, kik városunkban és a vidéken igyekeznek a liusméretési szabadságot oldalt kerülve megtámadni s az ősi limitatio mellett titokban lándsát törni. Mondom, titokban 1 mert nem hihető, hogy Szabolcsmegyébeu, hol a haladás és reform nehány nap előtt minden országos politikai pártnak legalább is jel­szava volt, — ma nyíltan merne valaki fellépni a kö­zépkor ezen ezopfmaradványa, a hét szilváik legkevesbet jövedelmező regáléja mellett. _ ................ H ogy a czéh s ezzel hasontermészetü limitátioná- lis rendszernek minden kifejlettebb s polgárosultabb államban nemzetgazdászati szempontból csak kátrányai vannak, azt egy művelt ember sem vonhatja már két­ségbe; tudjuk, hogy az iparszabadság az ipar termé­keit szaporítja, a vállalati szellemnek nagyobb tért en­ged, sőt a politikai szabadságnak is erősebb támaszul szolgál, s ezért az általános iparszabadság előnyeiről szóllni szükségtelen, különösen a liusméretésre nézve pedig még határozottan ki kell mondanunk, hogy ezen iparnak a limitátió alóli felszabadítása nálunk, hol er- renézve még az engedélyezési rendszer uralkodik, akár az országos, akár a helyi érdeket tekintjük, hátrányos sohasem lehet. Majdnem kizárólag productiv mezei gazdászattal foglalkozó megyénk, egyik főjövedelmi ága a marhate- nyésztés és mnrhauemesités megbénittatd; a limitatio visszaállításával; mert ha egyenlő ára leszen a jé és rósz marhahúsnak szükségleten a jobb de több ápolást igénylő marhák nevelése. Igaz, hogy az értelmesebb osztály hizott marhá­ját ezentúl is fogja értékesíteni a bécsi piaczon, de a szegényebb nép, kinek nem áll módjában az ily módoni eladás, meg lesz fosztva a szorgalom buzdító gyümöl­csétől s marad a régi rósz mellett. Mi pedig, kiknek a marhatenyésztésből csak a sovány csontok jutnak drágapéuzen, kiktől a legszükségesebb napi élelmet, a jó húst venné el a bizottmány, vigaszul talán politikai tökét csinálnánk a bécsbe vitt sőrékből s keserűen szórnánk, hogy k........t a német. De ha tudjuk, hogy a belfogyasztás nagyságától feltételeztetik a nemzet gazdagsága s értelmisége, ha tudjuk, hogy megyénknek a liuslimitátió eltörlése csak előnyére válik, — tudjuk, hogy nyíri homokunkon a szeszgyárak és ezekkel összekötött marhahizlalás nél- külözhetlenek, annál is inkább, mert a gyapjú árának aránytalan leszállása miatt a juhtenyésztés is csak a legnélkülpzhetlenebb számra apadt s igy trágyázni is alig vagyunk képesek, tudjuk, hogy a húsúmitatio él­től léséből számnazható első crizisen már a próbaidő alatt átestünk, s úgy találtak, hogy egy-két kisebb fa­lut kivéve a crizis alig volt érezhető, mondom, ha mind­ezt tudjuk és a limitatiót mégis megtartanánk .... meg­érdemeltük sorsunkat ....... M i még ez esetben is arra kérnénk a t. bgyülést. hogy Nyíregyházának, s azaz nagyobb községeknek, melyek a mészárszék regále eltörléséből nyerhető hasz­not nem teszik elébe a közjónak s a reform nagy esz­méjének; engedje meg, hogy örökre saját belátásuk szerint tartsák meg, vagy törüljék el a husméretést, — ezáltal ha a megyei bizottmány nem akarna is haladni, legalább a községek haladását nem akadályozná. Zára­dékul korszerűnek látjuk a nagy Széchényi erre vonat­kozó szavait idézni : „Hogy a czéhek s limitatio megszűnése nagy hasz­not hajtana s igen könnyen eszközölhető is, kételkedni nem lehet; ha kételkednek is nehnnyan, kik a. dolog­hoz érthetnének, s magyar hazánkat s a külföldet is­merik, minden bizonynyal olyanok fognak az uj systé- mában eszközölhetlen, a természet és jé renddel meg nem egyeztethető képzelgéseket találni, kik a mellesle- ges ártatlan jövedelmek barátai, melyek se nem mező­TÁRCZA. Levél anyámnak. „Kiben erő van és isten lakik, Az szónokolni fog, vés vagy dalol, Ha lelke fáj szívrázóan zokog, Mosolyg, ha a kéj mámorát alussza, S bár uj utat tör, bizton czélra ér.“ Madách. A kétségbeesett anyának levele Kétségbeejtő, mély fájdalmával tele Előttem van mindig. Csodálkozol ugy-e, hogy a jámbor gyermek Kiről soha rosszat föltenni sem mertek — Hogy tehetett ennyit? Hogy hagyhatta úgy el a szülői lakot, A hol a szeretet, a boldogság lakott, A hol nevekedett? A jó, engedelmes fiúnak a szíve, Mely szüleinek volt engedelmes hive Oly szilajjá hogy lett? Ugy-e hogy, mikor még karodon ringattál, Vagy mikor nem régen otthonn pirongattál Nem gondoltad, vélted ? ... ...Különös is biz az!..jobb is volna nékem Gyermek álmaim közt folyvást szendergenem, S nem bántani téged. bői, se nem manufacturákból kerülnek, hanem egy kéz­hűl másikba csúsznak; vagy kik mostani helyeztetésük miatt a középszerű bus javát eszik s csak oly áron szeretik fizetni a jót mint szegény ember a csontot fi zetui kénytelen. S ily igazságvezetők vannak többnyire a józan újítás ellen s minden előmenetel útjában.“ Magyar kirnyvészét. Közli ifj. Csáthy Károly könyvkereskedése Nyíregyházán Bock Ernő Károly. Az egészség négy könyve. A ma­gyar nép szükségeihez alkalmazva. A szövegbe nyomott 38 ábrával. Második jutányos kiadás. 8r. (VII és 822 lap) fűzve 3 írt. Knorr Alajos. A polgári törvénykezési rendtartás (18(18. 54-ik t. ez.) kérdések és feleletekben. 8-r. (VI és 204 lap) fűzve 1 Irt 20 kr. Kőnek Sándor, dr. A statistika elmélete. A közgaz­dasági miniszter által szervezett statistikai tan­folyamban előadva. N8i\ (119 lap) fűzve 1 frt. Kontz Ferencz. Térvények kivonata a leggyakoribb esetekre vonatkozva, családok, gyámok s elöljárók liaszuálatááa. N8r. (101 lap) fűzve 1 frt 50 kr. Magyarországi rendeletek fára. Harmadik folyam. 1869. Hivatalos kiadás. 1. 2. füzet. N8r. Előfizetés 10 füzetre 3 fr. Tatár Péter. Minden magyar ember honvéd 1 vagy az uj védelmi törvény kérdések- és feleletekben a nép számára. 8-r. (48 lap) fűzve 20 kr. Toldy István. A dél asztalára. (Elbeszélések.) 8-r. (318 lap) fűzve 2 frt 40 kr. W e i s z Beruát Ferencz. Az ingatlanok tűzkármentesi- tésének állami szervezéséről. N8r. (32 lap) fűzve 40 kr. Zeissl Ármin. Az alkati bujasenyv tankönyve orvosok és orvostanhallgatók számára. Ford. id. Purjesz Zsigmond. N8r. (VI és 552 lap) fűzve 4 frt. BEL- ÉS KÜLFÖLDI HÍREK. — Az úrbéri örökváltságokért országos alapból adandó megtérítés iránti folyamodványok felszerelése és benyújtása tárgyában : Az 1868. XXXIII. t. ez. 1. és 2 §§-ai szerint, azon váltsági tőkék, melyek lefizetése állal akár egész községek, akár egyes volt jobbágyok úrbéri szolgálataikat, az 1840. Vli. t. ez, kihirdetése után, a törvényes kellékeknek megfelelő örökváltsági szerződések mellett, 1848. évi május 1-ig megváltot­ták, a törvényben kiszabott mérv szerint az országos alapból az illetőknek megtéríttetnek. — Fölhivatnak az ezen törvény 8. §-a értelmében megtérítésre jogosítot­tak, hogy igényeik érvényesítése végett, az említett t. csikk 10. §-ábun kitűzött záros batáridőig, azaz leg­feljebb 1869. deczember hó 31-ig a szükséges adatok­kal felszerelt folyamodványaikat az országos íöldteher- mentesitési alap-igazgatósághoz akár közvetlenül, akár az illető megye utján adjál; be; megjegyeztetvén, hogy ha az örökváltsági szerződés több úrbéres jobbágy ré­széről együttesen, vagy valamely egész úrbéres község nevében köttetett, a Megtérítési igény nem az egyes igénylők által külön folyamodványokban, hanem az ugyanazon egy szerződés mellett magukat megváltott úrbéresek részéről, illetőleg az egész község nevében, egy foMamodványnyal jelentendő be. Ha azonban egy szerződéssel több község váltotta meg magát, minden község részéről külön folyamodvány adandó be, mely- lyel az azon községbeli igények bejeleutendők. Ha a felek a postán küldik be folyamodványaikat, az ily kül­demények postadijmeutesek; a levélboritékra azonbau ezen megjegyzés Írandó „úrbéri örökváltság-megtéritési ügyben.“ — Felhívás a magyar írókhoz. Miután a Corvina olcsó és népszerű olvasmányt kiadó társulat üzlet-mű­ködését közelebb megnyitandja, tisztelettel felhívjuk a magyar Írókat, szíveskedjenek a társulatunk által kitű­zött nemes czél eléréséhez szellemi közreműködésük ál­tal járulni. 1 Corvina két irányban fog működni : 1. Fog adni magasabb irodalmi műveket; 2. inkább a Jobb lett volna,‘még míg szívem nem érezett, Lelkem kis körén túl nem igen repkedett Elaludni mélyen ... Ott, egy csendes ágyon, virágos domb alatt, A víg tavaszról, mely fölöttem elhaladt Álmodozni szépen ... Sirathattál volna, mint kedves halottat, Nem ily „veszni indult,“ ily elkárhozottat, Minő élve lettem. A természet örök rendén megnyugodva Virágot hintettél volna sírhalmomra, S áldanád emlékem. — Mintha hallanálak, susogod magadban ; Ha igazán szeretsz, ha e szép szavakban Igaz érzés lakik : Mért hengerítéd rám ezt a szörnyű terhet? Hogy tehet ily lépést egy szerető gyermek ? Hogy tehetett annyit? S én feleletemmel meg nem nyugtathatlak, Meggyőző ereje nincsen a szavaknak, Betű, szó, hang : semmi. Szenvedély előtted ; hiú ábránd álom ... „Ilyen nyughatatlan, ily kóbor világon Mit lehet szeretni?“ népre számított, de hasonlókép irodalmi színvonalon álló műveket, u. ra. történeti rajzokat, kisebb népszerű regényeket, mesterségek, találmányok ismertetését, egy­szerű, könnyen érthető, szóval népszerű nyelven. To­vábbá elbeszéléseket és értekezéseket, melyek elterjedt babonák és balfogalmak czáfolatát, a ferde nevelés bal- következményeit, a józan munkás élet fényoldalait tün­tetik elő, vagy pedig egyes mesterségek ismertetését, a békés házi élet, egyetértés és takarékosság megkedvel- tetősét czélozzák. Miután kezdetben különösen ez irány­ban óhajtunk működni, felkérjük azon tisztelt írókat, kik társulatunk munkatársai sorába kívánnak lépni, szí­veskedjenek e szakmába vágó dolgozataikat a társulat igazgatóságához (Pest, hatvani utcza 16. szám) bekül­deni. Minden egyes munkálat vétele után igyekezni fo­gunk az illető tisztelt írókat a bírálat eredményéről s méltányos feltételeinkről mielőbb értesíteni. Pest, 1869. april 25. A Corvina választmánya. — A „Perseveranza“ közlései szerint Mazzini az összeesküdteket több fő- s alosztályra osztá föl. Az összeesküvés kitörésének Milánóból kelle erednie, s erre más lombardiai városokba is elhatnia. A fegyverek ki­osztása már megkezdetett, s a fölfegyverzettek egy B t (Orsini-bombák), vagy egy C t (cauna, bot-kard) viseltek jelvényül. A Nápolybái nehány nap előtt megmenekült össze esküdt-társak Milanóban jelöltek ki egymás iák ta­lálkozási helyet. Különösen a tiszteket szemelték ki az összeesküdtek, s a garibaldianus-párt — úgy látszik — az egész tervről értesülve volt. A felfedezett tervekből még az is kiderül, hogy az összeesküdtek — a megye­főnöki lakáson kívül — főleg a nemzeti bankot s a ta­karékpénztárt igyekeztek birtokukba keritni. — A közlekedési minisztérium, tekintve, hogy a törvényhatóságok a vasúti őröket kihágások miatt néha bezáratják és nem értesítik az illető vasúti elöljárósá­got, mi által igen könnyen történhetnek szerencsétlen­ségek, mert ilyenkor az őrliáz őr nélkül marad; felszó­lítja a törvényhatóságokat, hogy az ily esetekben rög­tön értesítsék a vasúti elöljáróságot, hogy az őr helyét mással pótolhassa. — Turinban Mennyei hazánkfia a magyar nyelvet tanítja, s most könyvtárt is óhajtván ottan alapitni : felhívja a magyar közönséget, hogy étet könyv- és lap­küldeményekkel gyámolitsák. VEGYES HÍREK. □ Május 1-jén indult el Nyíregyháza képviselője Pestre, barátai és választói zászlókkal és zeneszóval kisérték ki az inzóházhoz, a vonat megérkezésekor Bar- thalomaidesz János evang, esperes tartott a választók nevében alkalomszerű búcsú beszédet, mire a képviselő ur lelkes szavakban válaszolt, sajnálatos hogy a moz­dony megindulása miatt csaknem kezdetén be kellett fejeznie beszédjét...választói a vonat eltűnéséig kalap­jaikat lebegtetve üdvözölték a távozót mit ö hasonlóan az ablakon kihajolva viszonozott mind addig mig a távolságban el nem mosódott minden alak, kisérje ál­dás és szerencse a jeles hazafit uj pályáján! □ A nyíregyházai „polgári olvasó-egylet“ immár az özv. Fiseb Jézsefuö asszonytól 15 ezer forinton meg­vásárolt N.-Kállai-utczai saját helyiségébe költözködött. Nevezett helyiségben a szükséges átalakítások nagy mérvben folynak, melyek ha cztlszerüen véghez mehet­nek s különösen ha a tervezett népkert, kuglizó és vendéglő is létesülni fog, oly vonzó, és változatos élve­zetekkel kecsegtető központot fog nyerni a helyiségben városunk, milyennek szükségét mindenki már régen erezi. Figyelmeztetjük az illetőket a vendéglős szigorú megválasztatására, hogy kezdetben ne a részvény osz­talék mennyisége hanem inkább a vendéglő jó hírének s ez által jövője megállapításának érdeke által vezé­reltessenek. □ April 27-én a nyíregyházi baloldali választók „fehértollas bált“ rendeztek, mely alkalommal a lelkes nők által feldíszített terem a legizletesebben volt be­rendezve, s a szép számú közönség, melyben a válasz­tók minden osztálya testvériesen képviselve volt kedé­lyesebb mulatságok egyikét élvezte. A vidám társaság Te csak akkor hiszesz szerető fiadnak, Ha tetteim arról bizonyságot adnak S elhagyom e pályát. Kérlek ne kívánd, hogy balvéleményedért Feláldozzam a lét egyedüli kincsét : A szív boldogságát. Mért erőszakoltok oly pályára engem, Hol megsemmisülne égbe törő lelkem — Sorsom hí, von, ragad. Itt az én világom, itt fogok én élni, Boldog jövőt én, csak itt tudok remélni A kerek ég alatt. Áldj meg anyám, áldj meg, oh hisz ez a pálya Lelkemnek egyetlen egy öröme vágya, Ide vágytam én rég! Higyj, remélj és szeress! Búra okod nincsen. Azt ki szeret, munkál — bárhol védi isten, Megvigasztallak még. E. Kovács Gyula. *) Mutatvány Kovács Gyula költeményeiből, melyeket a t. olva- sók figyelmébe ajáuljuk. 1 kötet ára 1 frt. Kapható min­den könyvkereskedésben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents