Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1869-03-15 / 11. szám

rendezezett S.-A.-Ujhelyben a „Magyar koroná­nál" czimzett vendéglő nagytermében kitűnő si­kerrel, de kevés haszonnal. Bevétele mindkét este csekély volt. Ügyessége, előadási kedélyes modora és előadványai egyaránt kiemelést és méltó dicséretet érdemelnek. NYÍLT TÉR.*) Válasz A „Tiszavidék“-i hetilap — Márczius 1-sőjén közlött „Rakamazi bírói — stb. választás januárius 26-án 1869.“ Azt előre kell tudatnom, hogy nem Ekker Mihály, Stompl János — Hek- man András — lakosoknak teszem a választ — mert ők ha nevüket leírni tudják is, czikkeket közölni se nem fognak, sem arra hivatottaknak mago­kat. nem érzik: — de válaszolok azok­nak, kik a közlést az ő nevek alatt bocsátották közre. Megítélhető ezikkiró, csak az utolsó zármondatából ,,s nem néznénk farkas szemet mint most, ha egy újabb vilá­gos értelmű határozatot hozna Szabolcs- megye bizottmánya ! ! stb “ — Mert ezikkiró nincs megelégedve a raka­mazi községi választással — mert nem az ő kénye kedve szerint történt -- szegény „nem oda néz, a hova vág“ mint a kancsal mészáros, — pedig ide kell nézni s elolvasni Szabolcsmegye bizottmánya 1869. febr. 3-án s több napokon tartatott ülésében hozott 55-ik szám alatti határozatát. „Olvastatott a dadai járás 3-ik sza­kaszában levő községek elöljáróinak választásában eljárt küldöttség jelen­tése.“ — Határoztatok — „A küldött­ség! jelentés mellett bemutatott válasz­tási jegyzőkönyvekből kitűnvén, hogy az elöljáróság szervezése, a 974. 1868. illetőleg — a 72. 1868. számú megyei határozatok értelmében történt — a választások megerősittetnek — kivéve a Rakamaz községében eszközölt árva­gy ámi választást, mely ,minthogy' vá­lasztás alá bocsátható nem volt — megsemmisittetik, s az eddigi árvagyám e minőségben továbbra is meghagya- tik,‘ — mely határozatról a dadai já­rás 3-ik szakasz szolgabírája, azon hozzáadással értesittetik, hogy a még fel nem esküdött községi elöljárókat felesketvéu, hivatalaikba igtassa be.“ Ezen határozatot rögtön tudattam az elöljárósággal, s ezikkiró azt Írja kétkedve : „Vájjon szakasz szolgabiró igazat mond-e? mint szakaszbeli szol- gabíránktól halljuk, a tek megyei bi­zottmány által elüttetett“ s ezenfelül, alattomos kijátszatása ellen fel ne szó­laljon ? Ugyan kérem a közvéleményt, mél- tóztassék tnegitélni : mi az alattomos kijátszása a törvénynek? az-e? ha azt verjük a község fejébe, „hogy a reál­iskolában csak vallástagadást s isten- telenséget fognak tanitani; vagy ha a XXXVIII. közoktatás tárgyában hozott valódi törvényt felolvasná az az illető, és ezen törvényezikknek ily magyará­zatot nem adna egy polgártársam, kit *) E rovat alatt közlőitekért csak a sajtóhatóság irányá­ban vállal felelősséget a szerkesztőség. csak az utolsó esetben fogok a köz­vélemény előtt felderíteni, ha ily czik- keknek még nem fogják, vagy nem merik saját neveiket aláírni. Különben, bár a népnevelésre, köz­oktatásra fordítanák illetők minden ide- jeket, hová minden, hazáját igazán sze­rető polgár hivatva van nem az er­kölcstelenségfejlesztésére — akkor sem azt nem hinné el a választásra még meg nem ért joggyakorló „hogy ha B. S. nagy hazánkfia lesz a követ, a r. catholicusoknak kálvinistáknak kell lenni s a robotot vissza fogja állítani“ mert szemébe mondanák az azzalagi- tátornak, hogy' az elsőt nem engedi meg, az 1848-ik évi XX-ik t ez. alap­ján újabban hozott Lili. törvényezikk — az utolsót legyőzte — B. S. kép­viselőnek 1847-ben életbeléptetett tette s hogy ő megelőzve az 1848-ban ho­zott törvények létesítését, már 1847- ben Téten, saját birtokán jobbágyait előre felszabadította a robot,ozás alól. De hiszen az olyan lakosságnak egy' kis részét, kik közül, most, a leg­nagyobb fektelen kihágásért fogházba kerültek nehányan : a ezikkiró értel­mes emberei közül — könnyű félre­vezetni ! mert annak az a jelszava : „nekünk gatyás bíró, gatyás jegyző kell, le minden nadrágos emberrel — az ilyeneknek azután — mind lapok­ban; mind az igazságszolgáltatásnak, igazán méltó pártját fogni. Dcbozy Ferenez. IN yilatkozat. Több más, s ezek közt jelenleg ró­lam terjesztett azon Iliit is, hogy a választók közé be nem írattam maga­mat, — rósz szándékú koholmánynak kell kijelentenem. Bartholomaeidesz János. A kö/iveiemeay ítéletének indokul. A „ Tiszavidék “ 10-ik számában Kovács Gergely úr styllusának travestátioi oly annyira zengzetesek, hogy a ki olvassa, önkénytelenül is reá jön, miszerint tőle a realitás, humanis- mus, elicette, — még idealiter is igen messze van, s hasonlít engsdélye tárgyához, a sóhoz, melyet nem emberi nyelvvel nyalogat. Van egy Comicus fényoldala, mely azonban már reánézve a körülmények tragédiája fajult, lejárt büszkesége, kérkedése, s elmúlt maszla- gozott befolyása letűnésének sangvinicusan bús hangjai, melyek igen zokon huhogják elmúlt dicsősége éjszakájában azon fájdalmát, hogy mily ügyesen takargatta ő azon természeti haj­lamát, melyekről reá ismerhettek volna, misze­rint ő nem óriás, hanem egy kis törpe, s de­rektől fejetetejéig terjedő alkota nem termé­szetes volt, mely képzelt nagyságát külcsönzé, s most lerántották a természetesnek látszó, ki­számításra készített ruhát, s az ideális óriás még a mindennapiasság közt is mint egy ho­mályos pilonomén eltűnik. Ezt csak azért írom — hogy lássa a kö­zönség az ön természetének photographiáját, melyet azonban bocsánat árulni nem akarok, mert bármilyen olcsó is, de a csekély költséget sem fizetné ki. Azon borzasztóan csúnya guny- kaczaja, — hogy nem merem kimondani azon egyén nevét, ki nekem mondá, hogy ön nyegle számadásai közt egész büszkén kiáltott fel — „hogy a csizmadia-czéket orránál fogva a jobb­oldalra vezeti,“ — higyje meg ön, hogy az oly egyén, ha a szentirás szavait kárhozat nélkül önre alkalmazta lehetne — „nem méltó saruit megoldani,“ — különben tökéletesen jellemzi e kihívása az adott becsületszóróli fogalmait, melyet bármikor is szerinte áruba lehet bocsá­tani ; miután ön gyávaságát megmutatta, — ha engem a törvényszék elébe állítana, saját em­bereinek hit alatti vallomásával igazolnám be azt, mit ön oly kislelküleg tagad, de melyet a múlt számban egyik tagja azon ezéhnek oly nyíltan megmondott, s melyet ön jobbnak ta­lált elhallgatni. A sóraktári engedélyre vonatkozólag azt mondja, hogy nem adta el, s Maurer ur bizony­ságára állítólag hivatkozik, én a város főkapi­tányára hivatkozom, hogy Maurer ur azt felelte, miszerint 500 irtot adna érte, — de hiszen ez eladás nem is kérdés, melyre különben magam is azt mondtam mint melléktárgyra : „hogy ta­lán már el is adta," — nem ebben van itt a polgárság s város sérelme, hanem abban, mit maga is nyíltan bünbánólag, önmagában kár- őrvendve elismer, hogy az ön dietiójára a kép­viseletben, melyben nem ezer, hanem még 1868. k. sz. alatti jegyzőkönyv szerint, miután ma­neuver volt, még 30-an sem voltak, pedig any- nyinak legalább kellett lenni, hol ön bizonyí­totta, hogy a városra káros volna, s miután a különbféle nyomások miatt, melyek a polgársá­gon évek óta az önkény által gyakoroltattak, nem volt, vagy nem mert ki szóljon, s igy ön által ejtetett el; ön másik héten felperdült Pestre, folyamodványa a minisztériumhoz be- perdült,, s 192. 1809. k. szám alatt a várostól a sóraktári engedély az ön zsebébe perdült; s még ön elég vakmerő ezt tagadni, igaz hogy küzd, de csak azért, hogy a város elejtett jo­gán hogy nyerjen többet, hiszen a takarékpénz­tártól már a vasúti téren levő mészárszéki épü­letet is kivette raktárnak, mely hogy mily utón vétetett el ön befolyásával a várostól, azt is elé adom; — ha engedélye oly olcsó portéka, adja nekem, én adok érte egy évre 600 irtot, de csak azért, mert 400 irtot én is akarok rajta nyerni a városi szegények kórháza javára, mert magam részére oly kegyadományt még pénzért som akarnék megtartani, mely a városi polgárság jogai megcsonkítása által adatott; — ön szerint tehát ez a római polgári rubiconjal? Ön Cyncinatuti erénynyel kérkedőleg mondja, hogy képviseleti tag, s azt tenni joga s hit alatti kötelessége volt. Ebből kifolyólag mutatta ön meg — hogy miként lehet a hitalatti polgári kötelességnek, egy intézvéuy érdekét felébe tenni! ? Én a városi levéltárban olvastam egy hi­vatalos okmányban hogy a megyei volt alispán által 3213. 1866. k. sz. alatt a vasúthoz menő téren levő mészarszéki épület egészségi szem­pontból eltávolíttatni randeltetett, azt is hallot­tam, mily intrigák következtében, — e czélból 3669. 1866. k. sz. alatt a takarékpénztárnak nyilvános árverés nélkül, oly czélból hogy ot­tan, —- miután a szomszédtelket megvette, s igy erre is szüksége volt, — másik évben épí­teni kötelessége, s csakis ily feltétel alatt 557 írtért adott által, pedig akkor is bárki is leg­kevesebb 1000,irtot megadott volna érte; mint látjuk nem hogy a szándékba vett egészségi szempontból rendelt eltávolítás, s az eladási feltétel az építkezés eszközöltetett volna, de az még e tekintetből is százszor egészségtelenebb czélra marhatartás és hizlalásra liasználtatik, most pedig ön vette ki sóraktárnak; pedig ön a takarékpénztár elnöke, s városi képviseleti tag is, s ebből nyíltan kitűnik, hogy az elnöki érdek a városi polgári kötelesség felébe a ren­delet, a szerződés megszegésével helyeztetett. A földfoglalásra hogy csakugyan mint tisz­taságra utáló kérkedése mellett is igaz — hogy ön a város vagyonából magabirtokához elide­genített, ez hitelesebben igazol mint az öné : Jegyzőkönyv, mely felvétetett Nyíregyházán 1869. martius 11-én stb. Juhász Mihály nyíregy­házi lakos okleveles mérnök és városi képviselő megkérdeztetése után ez előadást tette, hogy őt és több társait a városi képviselet ha jól em­lékzik 1863-ik évben avégett küldötte ki, mi­szerint vizsgálnák meg azt, ha a pázsitból azon lakosok és birtokosok kiknek a pázsit mellett ta­nyai földjük van, tetteké foglalást s kik lehet­nek azok kik foglalást tettek, mely kirendelés folytán tanú és több társai mintegy nyolezan vagy kilenczen mint képviseleti tagok kimentek a helyszínére es ott mggyőződtek a felől mi­kent Kovats Gergely — (s még három megne­vezett,) — a foldjuk melletti pázsitból foala- last tettek — stb. ö Mely vizsgálat eredményét ő és küldött tár­sai a képviseletnek bejelentette, a képviselet tanujelenlétében el is határozta [azt még 1863 évben, miszerint Kováts Gergelynek és megne­vezett társainak azon tér menyiség, melyek a pázsitból önhatalmúlag elfoglalt akkor midőn a pázsiti föld a birtokosok közt szétosztatni fog, a pázsitból nyerendő illetőségébe tudassák be. stb. Kelt mint tulnan. Kőmives Károly főbíró. Sáry Pál jegyző. Juhász Mihály. Kívül T. 987 1869. mart. 11-én. Ez elég adat arra hogy bámulja a világ az on tiszta polgári erényét s a múlt számban mondott szavai s a levegőből nyert bizonyítvá­nyának hitelességét, — ön aljasan akarta a közvéleményt az igazság utjárólj elvezetni, s most szégyenelve nézhet a feddő igazság elé. A ki nem ismeri buskomor férfias termé­szetét azt gondolná hogy valami nyegle gyér­hez, oly öröme van azon [hetekig alamizsna­ként kért bizonylat felett, mely által férfiatlan s lovagiatlan gyávaságát emancipálni hitte. Arra nézve hogy tökéletesen képesített va­gyok bárkinek is lovagias elégtétellel szolgálni, valamint arra mast fel is hijni, ide rekesztem e bizonylatot : Az 1865-ik év szept. 4-én kelt általam és segédtársaim által elfogadott bizonylatból kifo­lyólag kinyilatkoztatom, hogy Kegly Gusztáv úr Szentimrejy Kálmán úr által tett lovagias elég­tételt nem utasította vissza, azt elfogadta, azt csakis az én, mint segéd beleegyezésével egy rajta nem álló kérdéstől tétetett függővé, mely­nek eldöntésével lovagias elégtételt adni bár­mikor is nyilatkozott, s igy tökéletesen képe­sített arra hogy bárki által is, vagy általa tett felhívásra lovagias elégtételt adjon. Nyivegyház mart. 10-én 1869. Elek Ferenez honvédezredes. Mert bár mily eset is állana elé, — mi­vel lovagias elégtétel alól oly bizonyítvány, mint öné, addig mig a segédek kölcsönösen nem ha­tároznak, senkit sem véd meg, s ön nincs hi­vatva bírálatot mondani a képesség felől, — melynek hallására is már a kétségbeesés jaj­kiáltására fakadt; hanem ebből kirí az ön lo­vagiatlan gyávasága, mely mentő után könyes- szeinmel esdekelt, hogy a férfiassági hitelt, a férfiatlan kislelküségi eszközzel menthette meg, melylyel azonban oly csúfosan felsült, s mely önre rója a jellem fekete bélyegét, s száműzi a lovagias körök társadalmi életéből. Már most Ítéljen a közvéleményül Ha tetszik tovább s többet!? Különben is­merem önt, tudóin hogy mindezekért dúsan kár- póroltatott a sóraktári nyeremény által... Kegly Gusztáv. SZERKESZTŐI ÜZENET. — K. G. és K. G. uraknak : Miután lapunk felál­lása az ilyen polémiák által veszélyeztetve van, határo­zottan nyilvánítjuk, hogy e vitának több tért nem en­gedhetünk. TUDAKOZÓ INTÉZETI HÍRADÓ. (E rovatban egy-egy közlésért elölegesen 10 kr. elő­jegyzési és 30 kr. igtatási díj, összesen 40kr. fizetendő. A „Tiszavidék“ előfizetői előjegyzési dijt nem fizetnek.) Mindazok, kik a tudakozó intézettől meg­keresésökre választ kívánnak, mellékeljék a vá­laszért járuló postabélyeget. — A „Tiszavidék“ olvasói de nem előfizetői a bélyegen kívül 20 kr. irodai dij beküldése után nyernek választ. Egy jó karban levő ház az Oros-ut- czán eladó. Az éralatti földek első szakaszában másfél holdnyi legjobb minőségű föld eladó. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: Börlioy Imre. HIRDETÉSEK. Kovácsolt vasból készült, a cs kir. mérleghivatal által Becsben TIZEDES-MÉRLEGEK megvizsgált és bélyegzett négyszögü alappal, nyolez évi jótállás mellett a következő árakon folyton készletben vannak : Horderő : 1 2 3 5 10 15 20 25 30 40 50 mázsa Árak : 18 21 25 35 55 7o 80 00 100 110 forint. Az ezen mérlegekhez szükségeltető súlyok a legjutányosab- ban számíttatnak. Továbbá készítek és folyton készletben tartok egyensúly­mérleget, melyek igen tartósak és gyakorlatiak, s melyeken, bárhova állíttassanak, mérlegeltedletni. — Ezekhez szükséges csészék tetszés szerinti mintákban adatnak. Horderő -.1 2 4 10 20 30 40 ÍIO SO iont. Árak : ! 5~ 6 7 12 15“ 18 20 24 30 forint. Továbbá készítek és raktáramban tartok marha-mérlege­ket korlát-rácsozattal, barmok, sertések, borjuk és juhok mérlegé­lésére, kovácsolt vasból készítve, a bécsi cs. kir. mérleghivatal által megvizsgálva és bélyegezve, 10 évi jótállás mellett. Horderő: 15 20 25 mázsa. Árak: . 1Ö0 120 150 Irt, a hozzávaló súlyokat. Szintúgy készítek megvizsgált század-hidasmérlegeket megrakodott teherkocsik mérlegelésére kovácsolt vasból, 10 évi jótállás mellett. Horderő : 50 60 70 80 100 150 200 mázsa. Árak : Végre minden gondolható mérlegek és súlyok. 350 400 450 500 550 600 750 forint. Vidéki megrendelések az összeg beküldése vagy utánvét mellett azonnal bármikor megtekinthetők. Tiiio-ánvi-i T mérleg- és mérlegsúly-gyáros. ifcí-sbí'Tl JöUganj I Főraktár: Stadt, Singerstrasso F,r. 10. JJttöUCIl. (44) 0—1 Árverési hirdetmény. Alulírott végrehajtó bíró által közhírré tétetik, miszarint ^UC^.9.?Á muelné végrehajtató részére 7000 f.it. tőke, s járulékai erejeig nagy-Kanox lakos Kohn Ábrahámtól bírósan lefoglalt ingóságok, név. : J^y , • cassa, 2 db faszekrény, egy pej ló, egy fedeles hintő, egy fed « * egy futó szekér, egy igás lószekér, egy festetten szekrény, 1 , tnknii csemegebor, 4 db gönczihordó, három átalag kerti bor, 20 CZ1 véka bor, egy fenyő állvány, két igás ökörszekér, egy uj szóró’ íSiplombán esős tengeri, három öl szalma, egy szeker széna, az izraelit I yé két imaszék, — folyó évi márczius 22-ik napjan délelőtti 10 Só­hajtást szenvedő lakásán Nagy-Kállóban nyilvános arveres J nak adatni. N.-Kálló, márczius 10. 1869. (56) 0-i Kiíllay Eduárd sz. szolgabiró. 300 darab juh! (57) 0 1 bárányaikkal együtt jutányos áron eladó. Bővebben értekezhetni e lapok szerkesz­tőségeinél.

Next

/
Thumbnails
Contents